Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-30 / 356. szám
10 üj Dunántúlt napló 1991. december 30., hétfő Utánképzés szabálysértő járművezetőknek Hét program - jó pénzért 1988. április -jén jelent meg a közúti közlekedésről szóló törvény, amelynek 18. paragrafus 4. bekezdése tartalmazza az utánképzést annak a járművezetőnek, akinek vezetői engedélyét közlekedési bűncselekmény, vagy szabálysértés miatt visszavonták, - vagy aki sorozatosan megszegte a közúti forgalomra vonatkozó szabályokat és emiatt a szabálysértési hatóság határozatban birsággal sújtotta. Utánképzésre tehát akkor kerül sor, ha a járművezetőről kiderül, hogy hiányos a közlekedési képzettsége, a közlekedési kultúrája, nem megfelelő a magatartása. Az utánképzésre egy lezárt jogorvoslati eljárás után kerül sor. Kinek? Az utánképzés nem alapképzés, nem továbbképzés, hanem azokra a követelményekre összpontosít, amelyekben a járművezető alkalmatlannak, vagy nem kellően alkalmasnak bizonyult. A közlekedési törvény megjelenéséig az egy évnél hosz- szabb időre bevont járművezetői engedély visszaadásához újból kellett vizsgát tenni. Az új vizsga helyett és nemcsak az 1 évre, hanem az egy éven belül bevont vezetői engedély visszaadása előtt 60 napon belül utánképzésen kell részt vennie az elmarasztalt járművezetőnek. Lehetséges olyan eset is, amikor a szabálysértési hatóság nem vonja vissza a vezetői engedélyt, de kötelezi a szabály- sértőt, hogy egy adott határidőig vegyen részt utánképzésen és az erről szóló igazolást mutassa be. Ha a szabálysértő ennek nem tett eleget, akkor a hatóság a vezetői engedélyét bevonja mindaddig, amig az utánképzésen nem vesz részt. Természetesen az utánképzés nem kötelező annak, aki nem akarja a vezetői engedélyét visszakapni két éven belül. Két év után teljes tanfolyamot kell végezni és sikeres vizsgát kell tennie ahhoz, hogy ismét vezetői engedélyt kapjon az elkövető. Ha a hatóság a járművezetőt csak egy bizonyos kategóriából tiltotta el, pl. „B” és a teljes vezetői engedélyt nem vonja be, akkor a vezető a meglévő kategóriába tartozó járműveket vezetheti. Ebben az esetben utánképzésre nem kerül sor. Az utánképzés az egyes programoknak megfelelően pénzbe kerül. Embere válogatja Az utánképzésre kötelezett a Közlekedési Felügyeletnél a határozattal kell jelentkeznie: s 1900 Ft befizetése után egy feltáró foglalkozáson vesz részt, mely egyéniesített formában történik. A feltárás az elkövetett cselekménytől függően történhet elméleti tesztlappal, gyakorlati vezetési próbával és pszichológiai feltárással. A feltáró bizottság az elkövetett cselekményre a legjellemzőbb I-VII-ig lévő programba osztja be a jelöltet, amely a leghatékonyabban szolgálja majd a további cselekmények elkövetésének megakadályozását, ismétlését. A programok végrehajtását, képzését az erre kijelölt képzőszervek végzik. Az I. program a közlekedési képzettség hiányosságainak megszüntetésére irányuló elméleti foglalkozások. Időtartama: 6 óra - két foglalkozásra leosztva. Jelenlegi költsége, mivel a program vizsgával zárul 5400 Ft. A II. program a közlekedési képzettség, kultúra és magatartás hiányosságainak, hibáinak megszüntetését célzó járművezetési gyakorlati foglalkozások. Időtartama 7 óra, amely négy foglalkozásra van elosztva. Vizsgával zárul, költsége: 9100 Ft. A III. program a közlekedési szabályok megtartását célzó foglalkozások. Időtartama 12 óra két foglalkozásra elosztva, vizsga nincs, a költsége 7900 Ft. A IV-es program a magatartásformálás, amelynek időtartama 25 óra, - öt foglalkozásra elosztva a költsége 14 400 Ft. V- ös program az „enyhén ittas vezetők” foglalkozása, - az I-es vagy a Il-es, vagy a III-as programmal együtt kerül lebonyolításra. Költsége 5400-14 000 Ft közötti az alkalmazott összekapcsolt programoktól függően. VI- os program a „közepesen ittas vezetők” foglalkozása, - melynek időtartama 15 óra - három foglalkozásra elosztva. Vizsga nincs. Költsége 14 400 Ft. A programok egy órai költsége a mindenkori közúti járművezetői pótvizsgadíj összegének ötszöröse. Ahol a programok vizsgával zárulnak és a vizsga nem sikerül, akkor a pótvizsga összege azonos az egy órára eső után- képzési díj összegével. Január 1-től A programokat csak felsőfokú végzettséggel, és elméleti gyakorlati szakos járművezetőképző szakoktatói képesítéssel, - a III-as, IV. V - VI. - VII. programok tartását pszichológusi - pszichiáteri, vagy pszichoterapeuta képesítésű, névjegyzékben felvett személyek végezhetik, akiket külön erre a célra speciális tanfolyamokon készítenek fel. Az utánképzési határozat meghozatalára 1991. január I. után hozott ítéleteknél, szabálysértési határozatoknál kerül sor. A teljesség igénye nélkül kívántam tájékoztatást adni ezen új rendszer magyarországi bevezetésének sajátosságairól, melynek végrehajtását a Kormány 139/1991. okt. 29-én rendelte el. Cél, hogy az utánképzés segítséget adjon a közúti közlekedésben való olyan további részvételre, beilleszkedésre, a szabályok betartására, a kívánt példás magatartásra és nem utolsó sorban a balesetek elkerüléséhez vezessen. Litványi Tibor a Baranya megyei Autóközlekedési Tanintézet igazgatótja Tizenhat millió magyar képviseletében A Magyarok Világszövetsége A Magyarok Világszövetsége rendkívüli tisztújító közgyűlése december 13-án megválasztotta a szervezet új vezetőségét. A képen: Komlós Attila ügyvezető alelnök, Csoóri Sándor elnök és dr. Kincses Előd főtitkár. (MTI-Panoráma) - A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) 1991. december 12-én tartotta rendkívüli - tisztújító - közgyűlését, amelyet azért hívtak össze, mert az MVSZ vezetőségét számos támadás érte az utóbbi időben, egyesek a pártállam „maradványának” tekintették, sőt megkérdőjelezték legitimitását is. 1938 A Magyarok Világszövetségének a gondolata már 1929-ben, a Magyarok I. Világ- kongresszusán megszületett, de a szervezet csak 1938-ban jött létre, a II. világkongresszuson. Az alakuló közgyűlés a következőképpen határozta meg az MVSZ célját: „Támogatni minden olyan munkát, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze és fejlessze, az összetartozást ápolja, az óhaza és a külföldi magyarság között a kapcsolatokat erősítse, a külföldi magyarok életét és külföldön elért eredményeit állandóan figyelemmel kísérje. ” Az MVSZ - az időközben kitört második világháború miatt - érdemi tevékenységet már nem fejthetett ki. A Világszövetséget 1945 tavaszán kezdték el újraszervezni, és koalíciós alapon átalakították. Ez azt jelentette, hogy 1949-ig a kommunista párt által delegált Rostás István játszott meghatározó szerepet, de a többi koalíciós párt képviselőit még megtűrték benne. 1948-tól az MVSZ legfontosabb feladatává a propaganda vált. A magyar diaszpórával való kapcsolattartás az ötvenes években a szó szoros értelmében lehetetlen volt. Az MVSZ szerepében és működésében 1958-ban következett be kisebb fordulat, amikor az MSZMP Politikai Bizottságának határozata nyomán ismét újjászerveződött. Az új elnökségben olyan személyiségek vállaltak szerepet többek között, mint Kodály Zoltán, Kisfa- ludi Stróbl Zsigmond, Szakasits Árpád, Szabó Pál. Az új emigrációs politika 1963-tól, az amnesztia-törvény meghirdetése után kapott fokozottabban teret, és az MVSZ az ország hivatalos politikájának Nyugat felé irányított egyik szócsöve lett. Az 1963-as amnesztiarendelet eltörölte a „tiltott határátlépés” büntetőjogi következményeit. Ennek az évnek júniusában Beöthy Ottó főtitkár már így fogalmazta meg a Világszövetség feladatait: „...a külföldön élő magyarok minden rétegével érintkeznie kell, világnézeti, vallási és generációs különbségek nélkül, ha azok ezt szívesen fogadják, és nem ellenségesek egykori hazájukkal szemben ”. Az amnesztiarendelet nyomán jelentősen megélénkültek a magyar-magyar kapcsolatok. 1987-ben már több mint 250 ezer Nyugaton élő magyar látogatott haza. Az MVSZ jelentős intézményévé vált az anyanyelvi mozgalom, amely 1970 óta négy évenként tartja összejöveteleit. Az anyanyelvi mozgalom hozta létre a nyelvi táborokat a Balatonon, Sárospatakon, Baján, Esztergomban, s ezekben 1971-1988 között 38 országból 3789 magyar származású gyerek vett részt, a Debreceni Pedagógus Továbbképző Tanfolyamnak pedig 1974-1988 Összeállítás a magyarok létszámáról a világ országaiban, különböző népszámlálások, statisztikák és becslések alapján.- Argentína 10 000- Ausztrália 50 000- Ausztria 70 000 -Belgium 10 000- Brazília 70 000- Csehszlovákia 700 000- Dél-afrikai Köz társaág 5 000- Egyesült Államok 730 000- Franciaország 35 000- Hollandia 5 000- Izrael 220 000- Jugoszlávia 650 000- Kanada 140 000- Nagy-Britannia 10 000- NSZK 50 000 -Olaszország 10 000- Románia 2 000 000 -Svájc 10 000- Svédország 16 000- Szovjetunió 200 000- Uruguay 5 000- Egyéb dél-amerikai országok 10 000- Egyéb nyugati or szágok 10 000. között 19 országból 462 résztvevője volt. Az MVSZ keretében 1984 óta a Magyar Fórum, az Értelmiségi Találkozók Védnöksége szakmai találkozókat rendez, amelyeken mérnökök, közgazdászok, könyvtárosok, történészek, agrárszakemberek, orvosok folytatnak tudományos eszmecserét. A szakmai találkozók ilyen rendszere az MVSZ új, sikeres tevékenységi formája. Az MVSZ tankönyveket is kiadott a külföldi magyarság számára. Lapja, & Magyar Hírek kéthetente 50 ezer példányban jelent meg 1990 végéig. (Utóda, az Új Magyar Hírek már az MVSZ-től független.) A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma címmel 1988-ig évkönyvet is kiadott. A fordulat Az MVSZ átalakulása tulajdonképpen 1988-ban, a Világ- szövetség fennállásának az ötvenedik évfordulós ünnepségén kezdődött, amelyen első ízben ott voltak a szomszédos országok magyar nemzetiségeinek a képviselői - a romániai magyarság kivételével. 1989. április 21-én az MVSZ kibővített, rendkívüli elnökségi ülésén Pozsgay Imre államminiszter kijelentette: a kormány ezentúl nem az általa felügyelt, alárendelt szervezetnek, hanem autonóm partnernek tekinti a Világ- szövetséget. Ez alapvető fordulatot jelentett a Világszövetség számára. Az MVSZ 1989. július 10-11-i közgyűlésén nagy szerkezeti-szemléleti változás indult meg a szövetségben. A közgyűlésen mintegy harminc határon túli szervezet, további ötven külföldi és ugyanennyi hazai közéleti személyiség vett részt. A közgyűlés új alapszabályban rögzítette a szövetség alapelveit. Eszerint: az MVSZ demokratikus társadalmi szervezet. Több mint fél évszázad után visszanyerte azt a státust, amelyet eredetileg élvezett. Lényegében változatlan maradt az MVSZ 1938-as alakuló közgyűlésén elfogadott alapszabálynak a szövetség célját meghatározó megállapítása. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. Törvény szerint az MVSZ-nek egyéni tagjai is lehetnek, ami új vonás, mert korábban évtizedeken át tagság nélkül működött az MVSZ. Az alapszabály hazai tagok felvételét is lehetővé teszi, azonban a szervezeti tagságot előnyben részesíti az egyénivel szemben. Világszervezet 1990. június 22-én az MVSZ Budapesten tartott választmányi ülésén a főtitkári teendők ellátásával Komlós Attila 43 éves református lelkészt, a Reformátusok Lapja főszerkesztőjét bízták meg. Ügyanakkor Sütő Andrást az MVSZ tiszteletbeli elnökévé választották. Az MVSZ 1991. december 11- én nyílt fórumot rendezett Budapesten, majd december 12- én tartották meg a rendkívüli közgyűlést, amelyen 16-17 millió magyar képviseletében egységes világszervezetet alakítottak ki. Az MVSZ tiszteletbeli elnöki címére ismét Sütő Andrást kérték fel, majd a szervezet elnökévé Csoóri Sándort választották meg. Az új főtitkár Kincses Előd, a Magyarországon élő erdélyi ügyvéd, míg az ügyvezető alelnök Komlós Attila, az addigi főtitkár lett. A múlt méltóbb megőrzése Múzeumok, táj házak Legyen az bármilyen kis falu, ahová elvetődik az ember ki- sebb-nagyobb útjai során, ha egy kicsit alaposabban körülnéz, majd’ minden helységben talál legalább egy olyan létesítményt, ami valamiképpen múzeumként szolgál, az a fő nevezetesség. Szerencsésebb helyek büszkélkedhetnek egy-egy kastéllyal, kúriával, de ha ez nincs, biztos, hogy van egy „eredeti állapotában megőrzött” parasztház, vagy népművészeti gyűjtemény. Baranyában sincs ez másképpen, rengeteg olyan apró falvacska van, amelynek létez- téséről is alig hallani, nem is beszélve az bennük rejlő valóban meglepő értékekről, érdekességekről. Persze mindennek megvan a hátulütője is. Az egyszer lelkesen összegyűjtött anyagok aztán érdektelenség és főleg pénz híján elfelejtődnek, szakszerű óvásuk, karbantartásuk megoldatlan, a tároló épületek rogyadoznak, lassan-lassan alkalmatlanná válnak arra, amire valók. Szerencsére vannak azért ennél szívmelengetőbb példák, ha ritkábban is. De lássunk belőlük néhányat, innen is, onnan is! Nagydobsza. - Eléggé zilált állapotban van jelenleg a nép- művészeti házunk - mondja Horváth Lajos polgármester. - Az épület az állam tulajdona, az önkormányzatnak évi 15 ezer forintja van, hogy fenntartsa. Ez semmire nem elég. A ház hátsó része teljesen tönkrement, ugyanis egy talpas házról van szó, a gerendázata elkorhadt, nem tartja, s félő, hogy egy nagyobb hó az egészet megsülylyeszti. Még társadalmi munkában sem lehet megcsinálni, hisz az ide való faanyag borzasztó drága. A berendezés megvan, az eredeti, szép emlékek. Jó lenne víz is, hogy a kirándulócsoportok ihassanak, kezet moshassanak, dé lakosok nehezen állnak rá, hogy mondjuk járda helyett a népművészeti házat újítsuk fel sok pénzért. Több segítség kellene ... Ibafa. A híres pipamúzeum szerencsére jobb helyzetben van. Az épületről itt is helyi ön- kormányzat gondoskodik, de a berendezés már a pécsi múzeum dolga. A múzeum a művelődési házban kapott helyet, egy süllyesztett helyiségben; egy éve újították fel, szépen kikövezték. A ház gondnoka nyit ki, ha látogatók jönnek, különben a múzeum zárva van. Sellye.- Májusban adták át a kibővített ormánsági anyaggal a tájházat - tájékoztat Nóránt Lászlóné -, s ha lenne hely és pénz, ez a bővítés folytatódhatna. A sellyei önkormányzat kb. évi 100 ezer forintot tud évente a tájházra fordítani, ami természetesen nem elég, szerintem akár a hatszorosan is elkelne ennek. A legszomorúbb, hogy nincs fűtés, és ez nagyon rosszat tesz a kiállított tárgyaknak. Bevételünk semmi nincs, most pályázunk a Művelődési Minisztériumhoz. Vajszló. - Az itteni Kodolá- nyi János Emlékmúzeum az egész falu büszkesége - mondja Katona Zoltán. - A falu tartja fenn, s ebben segítséget elsősorban a Kodolányi-családtól kapja, mint annak idején, 10 évvel ezelőtt az itt kiállított anyagot is. Alkalmanként nyit ki, ha igény van rá, a könyvtárosunk a felvigyázója, s ő az, aki vendégeknek szakszerű vezetéssel szolgál. „Ennyi” - mondhatnánk, de nem ennyi. Lehetne még folytatni a sort Zengővárkonyon kezdve Bakócán át Lúzsokig. Mindenhol egy-egy kis színfolt, amik egyre halványulnak. M. K.
