Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-29 / 355. szám
fi Duna beteg, de még nem balt meg Cousteau ítélete Ha megindul a havazás... A nagyágyúk ritkán mozdulnak Egy hasznos telefonszám: 15-067 Ilyentájt, amikor az autósok népét még csak éppen hogy riogatja a tél, nem gondolunk vele, hogy mór most is számosán és feszülten dolgoznak: ha valóban megindulna a havazás, gyorsan és hatékonyan segítsenek az utakon közlekedőkön. Baranyában- túl a közúti igazgatóság központi ügyeletén — négy területi ügyelet gyűjti és továbbítja az információkat, Szentlőrincen, Harkányban, Mohácson és Pécsett. Mindannyiuk „felett" pedig ott a budapesti főügyelet. Ennek telefonszámát is érdemes emlékezetünkben tartani: 1227-643. Érdemes, mert a pécsi központi ügyeletén - 15-067 - csak a baranyai utakról tudnak felvilágosítást adni. Mégpedig - hallottuk tegnap Péterlia Balázs központi ügyeletestől — nagyon frisseket. Nekik ugyanis nem csak az érdeklődő autósok felé vannak felvilágosítási kötelezettségeik, de a már említett főügyeletnek naponta ötször-hatszor is jelenteniük kell a baranyai utak állapotát. Négy útellenőri autó járja állandó jelleggel a közúti igazgatóság felügyelete alá tartozó, ösz- szesen csaknem 1600 kilométer hosszú szakaszt Baranyában. Az utóbbi időben már az igazgatóság feladata a városokon, községeken átvezető gerinchálózat ellenőrzése is. Vegyük példának Pécset. Ha — ahogy Péterfia Balázs fogalmazza — igazán morcossá válna a tél, a városon áthúzódó főközlekedési útszakaszokra hat hóekés autót tudnak vezényelni, mellettük a szórógépeket. Az úgynevezett külső — települések közötti - utak tisztítása 16 pár hóeke feladata, s a legvadabb havazás esetén mozdul meg a nyolc hómaró, a „nagyágyúk". Az információk friss voltáról az URH-lánc gondoskodik. A rádiók a négy útellenőri kocsiba és a 11 sószóróba lettek beépítve. Ilyenkor egyébként az előbbiek „szabadon kószálnak". ellentétben a hótalan-jegetlen hónapokkal, amikor kötött ritmus szerint járják a baranyai utakat, most a területi ügyeletesek határozzák meg: merre induljanak az útellenőrök. M. A. Új városok Az MTI információja szerint a köztársasági elnök- a belügyminiszter előterjesztésére — városi címet adományoz öt községnek 1992. január 1-jé- től. A döntés alapján város lesz Enying (Fejér megye), Lőrinci (Heves megye). Nyíradony (Hajdú- Bihar megye), Tiszalök és Üjfehértó (Szabolcs-Szat- már-Bereg megye). A köz- társasági elnöki határozat a közeljövőben jelenik meg a Magyar Közlönyben. Messze van ugyan a Duna az Amazonas-tól, ez esetben mégsem erőltetett a 'közös nevező: Cousteau kapitány, a neves oceánolágus, a trópusi vizek és az antarktiszi jégvilág kutatója, a mélytengeri búvár és a folyamrendszerek utazója. Es már messze vannak azok az első hetek is, amikor a Cousteau Alapítvány programija részéként először jelent meg a Duna gemenci partján a kapitány, majd a forgatócsoportja, hogy felmérje Európa legnagyobb és legfontosabb folyójának .állapotát. Annak idején az első benyomásait ekként összegezte a világhírű francia lapunk számára: a Duna magyarországi szakasza a legbetegebb, de a gemenci része a legszebb. Azóta megfogalmazta „végső ítéletét": a Duna beteg, de még nem halt meg. Ez a még nagyon nyugtalanító ... Messze nem állítható az sem, hogy mi mindent megteszünk a folyó természetes állapotának megőrzése, tisztasáHat napig tartott a .múlt héten az N. G. O. (nem kor- mónyalkalmazott környezetvédők) párizsi világkonferenciája. Magyarországról ezen tizenkettőn vettek részt, közöttük - a Pécsi Zöld Kör ajánlására — Májer József, a JPTE Tanárképző Kara állattani tanszékének docense. A tanácskozás legfontosabb feladata a jövő évben a brazíliai Rio de Janeiroban megrendezésre kerülő környezetvédelmi csúcskonferencia előkészítése volt. *- Nem volt könnyű hat nap — mondja a pécsi kutató. — Hétfőn kezdtük a szorgos munkát, óm szerdán még mindig azon vitatkozgattunk, hogy Magyarország vajon Középvagy Kelet-Európa része? Ez ugyanis koránt sem mindegy. A konferencián egyébként 150 ország mintegy 1000 küldötte vett részt, a Földet régiókra bontva szekciókban, illetve ad hoc bizottság ókban dolgoztaik. Európa önálló régidként külön dokumentumot fogalmazott meg Saját környezetvédelmi problémáiról, ezt a többi dokumentummal összevetve határozták meg Párizsban: melyek azdk a témák, amelyék a brazíliai csúcskonferencia elé kerüljenek, így gánaik biztosítása érdekében, ám a Duna nemzetközi víz, ahogy Cousteau nyomatékosan kiemeli: összekötőkapocs a keleti és a nyugati országok között. Amit másként azonban így is megközelíthetünk: sóik a gazda ... A közelmúltban Magyarországon járt Bertrand Charrier, a Cousteau Alapítvány programigazgatója, a Duna-expe- díció tudományos vezetője. Elmondta, hogy alapítványuk 4 évtizede foglalkozik a nagy vízrendszerek és folyamok tanulmányozásával, jártak mára Mississippi—Missourin, az Ama- zonason, a Níluson. És most a Duna. Az expedíció tapasztalatai szerint romániai és bulgáriai szaíkaszán a szennyezettsége elérte a kritikus szintet. Nincs ókunlk fellélegezni: nálunk is megközelíti már ezt a határt. Ez a fő betegsége a jó öreg, hajdanvolt kék Dunának. A másik a gátak, beleértve a galbcsiko- vóit, azaz az előlkészités alatt állókat is. Ennek üzemibe heikristólyosodtak ki olyan gondok, amelyeket globálisan kezelni kell, de olyan régióbeliek is, amelyeket ugyancsak világ problem ónak kell tekinteni, mint amilyen például az Ama- zonas-menti esőerdők irtása vagy a japán tengerpart elszennyeződése. — Számos dologra élesen rávilágított ez a konferencia. Például arra, hogy a fejlett nyugati országok a környezet- védelem szempontjából nem magúkhoz vonzzák a fejletlenebbeket — mint amilyen Magyarország is —, ellenkezőleg, taszítják, egyre tógabbra nyílik az olló. Onnan ugyanis mi csak azokat a technikáikat, technológiákat tudjuk megvásárolni, amelvekre pénzünk van, amelyektől egyébként — többek között a környezetvédelmet elégtelenül szolgáló voltuk miatt — amúgy is szeretnének megszabadulni... Májer József a párizsi konferencián a nukleáris energia használatával kapcsolatos környezeti ártalmakat vizsgáló ad hoc bizottság tagja volt. (Jövőre e szakterületnek — ugyancsak N. G. O. alapon — önálló konferenciája lesz Salzburgiban.) Munkájuk végkövetkeztetése: nincsen a Világon olyan nükleóris erőmű,, amely ne lenne veszélyes, illetve külyezése — állítja Charrier úr — súlyos ökológiai károkkal járhat. Az erőmű teljesen megzavarná a még érintetlen csallóközi Duna-ágak vízrendszerét. Röviden a véleménye: sík vidéken ilyen gátat emelni: abszurditás. A Cousteau-csapat által a Duna-expedíciárál készített film forgatása gyakorlatilag befejeződött. A 4 órásra tervezett alkotást 1992 októberében mutatják be. A kutatómunka azonban még nem fejeződött be: felmérik a szennyeződéseket, mennyiségileg és minőségileg egyaránt, illetve a gab- csikovói erőmű esetleges üzembe helyezésének következményeit is. Ezzel tesznek pontot Cous- teau-ék a Duna végére. A következő feladata, az alapítványnak: a Jang-ce-kiang expedíció előkészítése. Ha ezt a munkát nem tudják befejezni, 1992-ben a legendás Ca/ypso Bangladesbe indul. Ionosén veszélyes ezt az energiatermelőt kiszolgáló ipar, „hordalékaival” (meddők, zagytavak stb.) egyetemiben. Egv lehetőség van: teljesen ki kell kapcsolni az energiaforrások közül a nukleárisát, mással kell helyettesiteni. Ide tartozik érdekességként (?): feltörték a nukleáris szennyezés okozta veszélyeket vizsgáló bi- zottsóa titkárának brüsszeli irodáját. Bár a helyiségekben komoly értékek is voltak, csak az atomenergiával kapcsolatos dokumentumok tűntek el... Éles szemlbeáílásókat is tapasztalt Máier József Párizsban. Különösen a korábban gyarmati sorban levő orszáaok zúgolódtak: ha már kirabolta, természeti javaiktól megfosztotta őket Nyugat-Európa, őket támogassák, ne a kontinens keleti felén levő orszá- adkat! „Európa — mondták - 'Saját magát hizlalja kerekre!” * A párizsi konferencia ajánlására a riái világtanácskozás éhhez hasonló témákkal foglalkozik majd. Az itt elfogadott dokumentum a tervek szerint bekerül az ENSZ alapokmányába. A pécsi kutató ettől is sokat remél, de a lényeget nem itt látja: — Az emberek túlnyomó többsége környezetvédő —egészen egyszerűen ugyanis a túlélésről van szó! Mészáros Attila Mészáros A. Európa saját magát hizlalja kerekre A túlélésről van szó Pécsi kutató a párizsi környezetvédelmi konferencián Pécsi nyertese volt a tözsdejátéknak Barnaki Zoltán Fotó: Proksza László fl hivatásos brókereket előzte meg Pécsi nyertese volt a karácsony előtti héten a Manager Magazin című tévéműsor által kezdeményezett tőzsdejátéknak. Barnaki Zoltán, a SZIMPATEX Rt. kereskedelmi és marketing osztályvezetője a hivatásos brókereket „lekörözve” lett a hét nyertese, így 25 000 forint ütötte a markát, ami karácsony előtt minden bizonnyal jól jött. — Meg kell mondanom, jóadag véletlen szerencse kell ehhez a játékhoz, mert mint az én esetem is bizonyította, hiába volt a hivatásos brókereknek tapasztalata, a tőzsde- mozgás sokszor kiszámíthatatlan - mondta Barnaki Zoltán, amikor arról faggattuk, hogyan került be ebbe a játékba és hogyan sikerült nyernie. — Már többször néztem a tévének ezt a műsorát és figyeltem egy idő óta a részvények mozgását is. Mi is részvény- társasán vagyunk, s a cég tervei között szerepel, hogy be szeretne majd jutni a tőzsdére is. Gondoltam, megpróbálom és jó pár héttel ezelőtt kitöltöttem a Népszabadságban megjelent, a játékra szóló jelentkezési lapot és be- küldtem. Legnagyobb meglepetésemre karácsony előtt két héttel telefonon kerestek a tévéből és közölték, a beküldött jelentkezők közül oz én nevemet sorsolták ki. Még azon a héten csütörtökön fel kellett utaznom Budapestre, aznap este volt a műsor. — A játékban mindig két hivatásos bróker és egy kisorsolt amatőr vesz részt. Arra kellett tippelni, hogy az aznapi záró árfolyamot figyelembe véve, a következő héten mely értékpapírok árfolyama változik a legnagyobb mértékben. A játékszabályok szerint először a brókerek tippelnek és kétszer ugyanaz az értékpapír nem szerepelhet, tehát az amatőrnek abból kell választani, amit a hivatásosok meghagynak. Nagyon érdekes volt, hogy az utóbbi hetek á rf o I ya m m o zg á sa i n a k i sm e re - tében a brókerek igen óvatosak voltak, az egyikük például passzolt. Én arra gondoltam, hogy veszíteni valóm nincs, igy bátran kockáztattam. A Kontrax-Telekom és a Sztráda-Skála részvényeire tippeltem. Egy hét múlva derült ki, hogy a tippelésem bejött, nyertem. Akkor mondták, hogy mór hetek óta egy amatőrnek sem sikerült nyerni, nekem szerencsém volt. Senki nem számitott arra, hogy igy év végén bármelyik részvénynek is jelentősebben változik az árfolyama. Az igazság az, hogy a tőzsdézés nálunk még naqyon ismeretlen, sokat kell még tanulnunk. S. Zs. Kórházrekonstrukció Marcaliban A hetvenes években — ismét — várossá nyilvánított Marcali a Baranyából a Balaton felé utazók előtt jól ismert. Az elmúlt esztendőkben nagy lép- teíkéklkel fejlődő település ön- kormányzata — a költségvetésről tárgyalva — újabb komoly beruházásokról döntött. A képviselők a legfontosabb feladatnak az intézmények működési feltételeinek megteremtését tartják, de lesznek Marcaliban kiemeltnek minősített beruházások is. Ezek egyik legjelentősebbike a kórház már megkezdett rekonstrukciójának folytatása. A munkát 1986-ban kezdték el, a múlt évig elkészültek az önálló diagnosztikai tömbbel, amelyben helyet kapott a központi gyógyszertár, a radiológiai osztály, a központi laboratórium, az általános és baleseti sebészeti osztály is. Jövő évben kezdik el a főépület teljes körű rekonstrukcióját, ennek során készül el a földszinten a belgyógyászati osztály, az emeleten pedig a szülészet-nőgyógyászat és a csecsemőosztály. Mindezzel a marcali városi kórház a térség egyik legkorszerűbb és legjobban felszerelt intézményeként várja majd a kezelésre, ellátásra, gyógyításra szorulókat. Ugyancsak kiemelt beruházásként kezelik 1992-ben Marcaliban a szennyvíztisztító felújítását és az új szeméttelep megépítését. A tervek szerint az utóbbi Hollód és Balaton- újlak térségében lesz. A tervezett létesítmények megvalósulása figyelemreméltóan javítja a város infrastrukturális ellátottságát. M. A. vasárnapi 3 A *r.S
