Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-28 / 354. szám
12 aj Dunántúli napló 1991. december 28., szombat Külpolitika A felfedezések világkiállítása Nyitás 1992. árpilis 20-án „MTI-Panoráma” - Kolumbusz Kristóf elmélyülten imádkozott a La Cartéján, a karthauziak szigetén épült kolostorban - s innen indult azután hosszú, az ismeretlen felé vezető útjára öt évszázaddal ezelőtt. A kolostor ma is áll, s immár régi szépségében újjáépítve romos állapotából, szemben Sevilla óvárosával. Ez lesz a jövő év áprilisától a királyi fogadások színhelye az Expo '92 évtizedünk legnagyobb világkiállítása területén. S nem messze az épülettől a világkiállítás mesterséges taván ott himbálódzik majd a nagy felfedező három hajójának pontos mása 110 ország A felfedezések kora - ez a sevillai világkiállítás témája. Az Expó, 92 úgynevezett „első kategóriás” seregszemle, tematikus bemutatkozó, ehhez hasonló csak az osakai volt a közelmúltban, s éppen ezért rendkívül nagyszabású felvonulás: 1 fO ország, több mint húsz nemzetközi szervezet, Spanyol- ország valamennyi autonóm tartománya, s az egyes témákhoz csatlakozva jónéhány világméretű vállalat épít pavilont, bemutatót a szigten. Április 20-ától október végéig legalább 15 millió látogatót várnak az Expóra, s úgy számítanak, hogy a látogtók fele külföldi lesz, nemcsak Spanyolországban üdülő külföldi turista, hanem olyan is, aki kizárólag evégett érkezik majd az andaluz fővárosba. Kevesebb mint fél évvel a megnyitó előtt már csodás látvány várja azt, akinek sikerül bejutnia az építezés területére: ezt most már lezárták a kiváncsiak elől, de a szervezők meghívására az építkezés nyílt napjain máris 1,8 millióan keresték fel a nem mindennapos bemutatót. Az infrastruktúra teljesen a helyén van: készek az útak, közlekedik az egysínű vasút, a lanovka, működnek a telefonok, zöldellnek a narancsfák és a pálmafák, állnak az új hidak a Guadalquivir felett. Lázas munka folyik a gyorsforgalmú útakon, az autópályák bevezető szakaszain, megnyílt már a város új repülőtere, a világkiállítás saját pályaudvara, ahová majd a külön expressz-szerelvények érkeznek. Jórészt állnak már a pavilonok is, legtöbbjükben most kezdődnek a belső szerelési munkák. Az építkezés kettős célt szolgál, nónéhány épület csupán a világkiállításra készül, - ezek közé tartozik a nemzeti pavilonok jórésze, - ám sok épületet további használatra terveztek már. Andalúzia új technológiai központja alakul ki a szigeten az Expó bezárta után. A kiállítóknak készült modern lakótelepből, amely már jórészt berendezve várja azokat, akiknek hónapokon át otthona lesz, az Expó végeztével öröklakások lesznek. Az építészet csodái A pavilonok felvonultatják a modern építészet sok csodáját és sok furcsaságát is. Vannak csupaüveg - ám a sevillai nyári melegre tekintettel természetesen fényszűrő és a hőt át nem eresztő - pavilonok, vannak, amelyeket fából ácsolnak, vannak betonkolosszusok és sátrak, tornyok és alagútak, vannak megkapóan szépek és meghökkentően furcsák. Az Európai Közösség 12 tagállama például 12 tornyot emel, s a közösség egy 13-ik, nagyobb toronyban ismerteti saját tevékenységét. Mindezt hatalmas, sajátos sátor-rendszerrel fedett terület köti össze, hogy a látogtóknak árnyékot biztosítson. Kanada pavilonját szürke pala borítja, a görög pavilon a nemes egyszerűségű, klasszikus vonalvezetésű templomokra emlékeztet, persze a huszadik század végének architektúrájával. Az állandó épületek között vannak meghökkentő óriások és kecses, eredeti vonalvezetésű csarnokok, mint például a„Rozsdás Ház”, a sevillai új világkereskedelmi központ, amelynek falai acéllemezekből készültek, s ezeket idővel nemes rozsda vonja majd be, amely nem árt a lemezek anyagának, ám sajátos hőszigeteléssel szolgál. A meleg amúgyis olyan tényező, amellyel mindenkinek számolnia kellett a világkiállítás tervezésekor: Sevillában nyaranta negyven fok fölé is felkúszhat a hőmérő higanyszála. Az épületekben természetesen légkondiconálás működik majd, de a látogató sok időt tölt a szabadban is. A megoldás még az egykori mór birodalom lakosaitól származik: vízpermettel hűtik majd szinte az egész kiállítás területét, s mindenütt árnyas ligetek, fedett sétányok állnak a gyalogosok rendelkezésére. A közös piaci tornyok tetejéről, néhány más magasépületből, s egy több mint húsz méteres átmérőjű óriás gömbből finom vízpermet jut a levegőbe, hogy védje a hőségtől a látogatókat, akik nyilván hosszú időt töltenek majd a kiállításon. Öt téma Csupán az öt tematikus pavilon megtekintése is sok időt igényel. Az egyikben Kolumbusz korának, a 15. századnak emlékeit állítják ki - a látogató képet kap majd arról az időszakról, amelyben az európai ember előtt hirtelen megnyílt a világ. A másik a felfedezések emlékeit gyűjti egybe, a harmadik amely a természet védelmére hív fel, egyebek között olyan növényeket mutat be, amelyeket az újvilágból ismert meg az emberiség. Természetesen pavilont kap a hajózás története, s nem lenne teljes a világról alkotott kép, ha nem vezetnék el a látogatót a jövőbe is - ez is külön tematikus kiállítás Sevillában. A nemzeti pavilonok, a nemzetközi szervezetek pavilonjai egyaránt azt szolgálják, hogy elsősorban a szellemiség, a kultúrák találkozóit mutassák be a felfedezések új korában. A rendezők természetesen hatalmas kulturális seregszemlét is előirányoztak: a világ legkiválóbb zenekarai, opera- és balettegyüttesei, mvészei lépnek majd fel a külön e célra épült új színházban és a szabadtéri színpadokon. De gondoskodnak a test szükségleteiről is: a legkülönbözőbb éttermek, falatozók naponta kár félmillió látogatót is kiszolgálhatnak.! Április 20-án János Károly spanyol király számos államfő jelenlétében nyitja meg majd a sevillai Expót. Koalíciós huzavona Két ellentétes irányú mozgás Az új európai rendetlenség (MTI-Panoráma) - Egy új Európa nagy reménye, amely a kommunista világ összeomlása és a vasfüggöny eltűnése nyomán született, 1991-ben zátonyra futott egy olyan kontinens realitásain, ahol a nacionalizmusok erősödése és a szovjet birodalom széthullása új veszélyeket idézett fel - írja hírmagyarázatában az AFP francia hírügynökség. Európára két ellentétes irányú mozgás gyakorol hatást: dezintegráció Keleten és az integráció folytatódása nyugaton. A francia hírügynökség ezután felsorolja az utóbbi hónapok eseményeit a maastrichti megállapodástól a jugoszláviai polgárháborőn át egészen a Szovjetunió negszűnéséig, majd levonja mindebből a következtetést: az évszázad végére Európa szembe találja magát az etnikai és nemzeti követelésekkel, valamint a határok megkérdőjelezésével - egyszóval mindazokkal a problémákkal, amelyek hozzájárultak az első világháború kirobbanásához. A nemzetközi környezet azonban - állapítja meg az AFP - ma más, mint az első világháború idején volt. Akkor az európai hatalmaknak expanzio- nista törekvései voltak. Ma a nyugateurópaiak, akik megkísérlik, hogy segítségére siessenek kevésbé szerencsés keleti szomszédaiknak, nem minden nehézség nélkül azon igyekeznek, hogy összeegyeztessék a népek önrendelkezési jogát a kontinens stabilitásával. A stabilitás zálogát ma Európai Közösségnek és NATO-nak hívják és e két nyugati szervezet ajtaján zörgetnek türelmetlenül a bebocsátást kérő közép- és kelet-európaiak. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet, amely eredetileg 33 európai országot, az Egyesület Államokat és Kanadát tömörítetté, ebben az évben felvette tagjai sorába Albániát és a balti államokat, amelyek visszanyerték 1940-ben elvett függetlenségüket. Az EBEE-nek azonban nincsenek meg az eszközei ahhoz, hogy a gyakorlatba átültesse az új európai rend elveit, úgy amint azokat az 1990-es Práizsi Charta megfogalmazta. Szembe találva magát határain a jugoszláv konfliktussal, az Európai Közösség képtelennek mutatkozott, hogy megoldja azt, - folytatja az AFP hírmagyarázata. Pillanatnyilag mégis sikerült megőriznie egységét, fáradsággal kimunkált kompromisszum árán egyrészt azok közt, akik - mint Németország - a leggyorsabban szeretnék elismerni az elszakadó köztársaságokat, másrészt pedig azok közt, akik láncreakció előidézésétől félnek. Ennek az egységnek a fenntartása lényeges, mert az EK az egyetlen stabil európai struktúra és hivatkozási alap a legtöbb új kelet-európai demokrácia számára. Paradox módon az EK sikere azzal a kockázattal jár, hogy magával hozza a Közösség meggyengülését, amint elkerülhetetlenül kibővül számos európai országgal. Kelet-Európa országai, amelyek nem rejtik véka alá türelmetlenségüket és amelyek ismerik az elkerülhetetlen gazdasági nehézségeket, az EK-tagságban látják az egyetlen lehetőséget annak elkerülésére, hogy új vasfüggöny ereszkedjék le Európára - - ezúttal gazdasági vasfüggöny, amely elválasztaná egymástól a gazdag nyugatiakat és a kommunizmus által megnyomorított országokat. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia már társulási szerződést írt alá az EK-val. Több kelet-európai ország - nevezetesen Csehszlové- ákia és Lengyelország - a NATO ajtaján is kopogtat. A Varsói Szerződés eltűnése valójában „stratégiai űrt” teremtett Európának ebben a térségében, amely többé már nincs integrálva a Kelettel, de még a Nyugattal sem. Prága ezért azt kéri a NATO-tól, hogy nyújtson neki „valamiféle védelmet” azokkal a bizonytalanságokkal szemben, amelyek a Szovjetunió széthullása nyomán támadnak. A NATO annál is inkább csábítónak tűnik ezen országok számára, mivel rajta keresztül valósul meg az Egyesült Államok - Szovjetunió széthullása után az egyetlen szuperhatalom - jelenléte Európában. Ez a magatartás magyarázza, hogy több kelet-európai ország tartózkodó a Mitterrand elnök által javasolt konföderációs tervvel szemben, minthogy az Egyesült Államok ki lenne rekesztve abból. Maga a NATO is nagyszabású reformon megy át, minthogy megszűnt a nagyerejű szovjet támadás veszélye, ami legfőbb létjogosultsága volt a szervezetnek. Ez még akkor is így van, ha nem is szűnt meg a mindenfajta háborús veszély és ha a szovjet nukleáris fegyverek új kihívást jelentenek a NATO-val szemben. Végül a NATO párbeszédet kezdett egykori ellenségeivel és alkalmazkodnia kell egy európai védelem megjelenéséhez is, bár pillanatnyilag az csak a puszta lehetőség stádiumában van, - fejeződik be az AFP hírmagyarázata. (AFP.) (MTI-Panoráma) Elismeri, már el is ismerte, avagy el fogja ismerni? Ez itt a kérdés, s ezen civakodik napok óta a két osztrák koalíciós nagypárt, illetve annak két prominens képviselője, a szociáldemokrata Vranitzky kancellár és néppárti külügyminisztere, Alois Mock. A mérkőzés most éppen döntetlenre áll. Mock a televízió nyilvánosság előtt olyan nyilatkozatot fogalmazott meg, amiből világosan megérthették hallgatói: az elismerés kérdése eldöntött dolog, csak éppen január 15-én a nagykövet útnak indításával és a hivatalos levél Zágrábba illetve Ljubljanába juttatásával teszik rá a nagypecsétet. Vranitzky még aznap este cáfolt. Nem erről állapodtak meg a kormány ülésén - derült ki szavaiból, s nem győzte hangsúlyozni, melyek a feltételei ennek az elismerésnek. Vranitzky szerint legfeljebb arról született a kormányülésen egyetértés, hogy foglalkoznak a dologgal. A Néppárt legtekintélyesebb politikusa, Erhard Busek pártelnök, alkancellár egyenesen nevetségesnek nevezte Vranitzky viselkedését, s úgy fogalmazott, hogy lejáratja Ausztriát. A Die Presse a két eltérő nézetet képviselő politikust egyazon interjúban szólaltatja meg, de a kijelentésekből nem derül ki egyéb, mint a televíziós megnyilatkozásokból. A lap ismerteti jogászok véleményét is: a nemzetközi jognak megfelelően mindegyik politikus adhat nemcsak magára nézve kötelező nyilatkozatot. Eszerint Mock ismertetheti ilyen felfogásban a parlament előtt elmondott szavait. Az osztrák jog szerint azonban például az elismerés bejelentéséhez egyértelmű kormánydöntés szükségeltetik. A sajtó háborog. Balkánháború bécsi módra - ezt a címet adja a Die Presse vezércikkének. A grazi Neue Zeit azon kesereg, hogy végül is nem arról van szó, ki ismeri el elsőként, hanem arról - pontosabban így kellene lennie -, hogy miként lehetne segíteni a két bajban levő szomszédországnak. Egy biztos, - írja a lap - így, belvi- tával, nevetséges szavakon-lo- vaglással biztos, hogy nem segít Ausztria. Szászi Júlia Pécsről autóbusszal: **" kirándulás a francia Riviérára: 1992. június 19-28. 1992. június 26-július 5. Ára: 17.850 Ft + költőpénz | **■ Észak-olasz körút 5 nap félpanzióval 1992. május 13-17. Ára: 12.550 Ft + költőpénz Egyénileg utazóknak ajánljuk: «*■ Üdülés a francia-spanyol-olasz-görög-török Riviérán apartmanos illetve szállodai elhelyezéssel. | Új! Új! Új! | cr Üdülés, pihenés - körutazás a csodás Tunéziában. Elhelyezés 3 csillagos szállóban félpanzióval. Utazás repülővel. 1 hét már 37.000 Ft/fő ártól. LENAU REISEN 7621 PÉCS, JÓKAI TÉR 2. (II1LD UDVAR) TELEFON: 72/27-831, 72/32-940 S _ É rtesítjük Tisztelt Vendégeinket, / hogy az ESZEK étterem (Pécs,Bajcsy-Zs. u. 14-16.) 1992. január 1-től, átalakítás miatt ZÁRVA A Étkezést elvitelre továbbra is biztosítunk. Érdeklődni lehet az üzletvezetőnél Telefon: 24-975 (9714)
