Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-24 / 352. szám
1991. december 24., kedd aj Dunántúlt napló 3 Vallonia, Steiermark, Rems-Murr, Davos, Lvov Bekapcsolódás az európai régiók közösségébe Interjú dr. Szűcs Józseffel, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökével Macikarácsony 3000 gyereknek A törvény igencsak szűkre szabta a megyei önkormányzatok hatáskörét, mindössze a térségi szolgáltatások ellátását hagyva mandátumul. Ennél sokkal többre hivatott a megye - gondolták a baranyaiak, s keresték azokat az érdemi feladatokat, melyek az önkormányzati megye területpolitikai szerep- vállalását lehetővé teszik. Egyik kitörési pontnak a nemzetközi kapcsolatépítést jelölték meg, mint amivel hozzájárulhatnak a térség fejlesztéséhez, fejlődéséhez. Rövid idő alatt látványos sikereket értek el - ennek ösz- szegzésére kértük fel dr. Szűcs Józsefet, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökét.- Jó szívvel mondhatom, nagyon jó alapokról indultunk el a nemzetközi kapcsolatok építésében, hiszen a tanácsrendszer utolsó néhány esztendejében eleink nagyon jól ráéreztek a várható európai változásokra, és arra, hogy a regionalitásnak nagy jövője van - utalt elöljáróban az előzményekre dr. Szűcs József. - Megyénk sok adottsága szólt amellett, hogy erre érdemes és kell is nagy figyelmet fordítani. Gondoljunk csak arra, hogy megyénk minden negyedik lakosa nemzetiséghez, etnikai kisebbséghez tartozik, s ez már természetesen magával hozza a kötődést a szomszédos országokhoz, a német nemzetiség révén Németországhoz.- Mekkora a mozgástér, melyben Baranya nemzetközi kapcsolatait építi, építheti?- Még a korábbi időkből tagjai vagyunk a Duna Menti Tartományok Munkaközösségnek és az Alpok-Adria Munkaközösségnek. Mindkét multiregionális szervezet szakbizottságainak munkájában rendszeresen és tevékenyen részt veszünk, kapcsolatrendszereik széleskörű lehetőséget biztosítanak az együttműködésre. Egy másik szervezet, az Európai Régiók Gyűlése, melynek immár 168 tagja van, a múlt év decemberében vette fel tagjai sorába Baranyát. E szervezet munkájában való részvétel nagyon fontos számunkra, hiszen nagyszerű alkalmat kínál a kétoldalú kapcsolatok építésére, a meghirdetett regionális programokhoz való csatlakozásra. Éppen egyik tanácskozásukon volt módunk a bortermelő régiók nemzetközi szervezetének vezetőivel kapcsolatba lépni és tárgyalni, aminek eredményeként 1996-ra megkaptuk a Bor Világkonferencia megrendezésének jogát. Úgyszintén a regionális gyűlés kínált lehetőséget a belgiumi Valloniával való együttműködés elmélyítésére, továbbá a kapcsolatfelvételre az angliai Davos megyével.- Hogyan és miben tudunk mi összejönni egy olyan távoli régióval, mint Vallonia?- Baranya válságtérségként ismert, a szerkezetátalakítás elkerülhetetlen. Vallonia segítségünkre sietett abban, hogy menedzserek képzését vállalta magára, ezt már két esztendeje teszi. Vállalati, gazdasági szakembereink egy olyan térségben kaphatnak szakmai képzést, mely korábban Baranyához hasonló. válságtérségnek számított. Adjunk hálát a sorsnak, hogy Vallonia Baranyát választotta partnerül, van kitől és mit tanulnunk. De átalakulóban van közigazgatásunk is, ebben is segítenek, jövőre harminc baranyai szakember tanulmányozhatja a belgiumi közigazgatást. A szakemberképzés, a menedzserképzés az első lépés, ez adhat esélyt számunkra, hogy bizalmat kap a külföldi tőke, hisz vannak szakembereink, van fogékonyság. Ne feledjük el, ezek a tartományok saját országukban külön politikai és gazdasági egységek is, önálló projektjeik vannak, amiket maguk pénzelnek, gazdasági erejükkel jelen tudnának lenni nálunk is.- Hogyan alakulnak német kapcsolataink?- A német kapcsolatok számunkra különösen fontosak. Nagy örömünkre szolgál, hogy együttműködési megállapodásra juthattunk Németország leggyorsabban fejlődő részével, a Baden-Württemberg tartománybeli Rems-Murr járással. A kapcsolattartás immár rendszeres, üzletemberek, vállalkozók, a helyi önkormányzatok képviselői igyekeznek tartalmat adni az együttműködésnek. Német partnerünk mellénk állt mostani bajunkban is, a jugoszláviai menekültek megsegítésére kórházi ágyakat és felszereléseket küldenek, ötvenezer márka átutalásáról intézkedtek, s további támogatást helyeztek kilátásba.- Hasonlóan mint az osztrákok . . .-Az osztrák kapcsolat igen érdekes, mert szinte nincs is aláírt megállapodásunk. A keretet az Alpok-Adria Munkaközösség adja, melynek aktív résztvevője Steiermark, mely a legnagyobb érdeklődést tanúsítja irántunk Ausztriából. Ennek intézményes volta Pécs és Graz testvérvárosi kapcsolata, mely kiszélesedett Baranyára is, s szinte az élet minden területére - gazdaság, kultúra, oktatás, idegenforgalom - kiterjed. A kapcsolatok erősödnek, gyarapodnak. A menekültügyben ők is mellénk álltak, ottani segély- szervezetük a közelmúltban félmillió schilling értékben élelmiszercsomagokkal lepte meg azt az 1400 menekült gyermeket, akiknek oktatását a Megyei Közgyűlés szervezte meg. Segített a Tartományi Hivatal és a Vöröskereszt is. Kapcsolataink következő fontos állomása lesz a jövő év tavaszán Pécsett és a megyében rendezendő Steier Hét, melyhez nagy reményeket fűzűnk, jó alkalom lesz széles körű kapcsolataink bemutatására, továbbfejlesztésére.-Az idén többször is írtunk lapunkban a triesztiek esetleges közreműködéséről a pécsi ipari zóna létrehozásában. Van-e a megyének olasz kapcsolata ?- Észak-olasz tartományokkal, az Alpok-Adria Munkaközösség tagjaival, főleg a trentói résszel tartunk igen intenzív kapcsolatot. Olaszország nagyon is érdekelt a keleti országokkal, főként a volt szovjet tagköztársaságokkal való gazdasági kapcsolatépítésben és együttműködésben. Ebben az úgynevezett Kelet felé való menetelésében nagyon fontos állomás lehet Magyarország. Jó lenne, ha partnerként, s nem ugródeszkául szolgálnánk, s úgymond előkelő utasként felszáll- nák az olaszok által indított vonatra. Nagy lehetőségnek tartjuk a pécsi ipari zóna létrehozását, mely iránt az olaszok nagy érdeklődést tanúsítanak. A megye ebben vállalkozói alapon - ha ennek gazdasági, pénzügyi feltételei tisztázódnak - tőketársként szeretne részt venni. Az olaszok jelenléte térségünkben nagyon is kívánatos. Ennek érdekében tárgyaltunk például az olasz kistermelők szövetségével vegyes vállalat alapításáról. E vállalat elősegíthetné olyan évszázadok óta exportált termékek kivitelének fokozását, mint a vágómarha, de más árucikkekről, a vadászati turizmus beindításáról is szó lehet.- Az eddigiekből olybá tűnik, arccal teljes egészében Nyu- gat-Európa felé fordultunk. Mi van a régi szocialista országbeli kapcsolatokkal és partnerekkel, gondolok itt például Lvovra, Eszékre, a bulgáriai Szlivenre és a többiekre?- Ezek azok a területek, ahol kölcsönösen adósságaink vannak, itt még nem sikerült érdemi áttörést elérni. Számunkra kézenfekvő volt, hogy azokon a területeken mozdulunk, ahol ehhez a nemzetközi és regionális szerződések megfelelő kereteket adnak. A tőlünk keletre és délre eső területeken ez a fajta mozgástér nem adatott meg. Itt a helyzet most van formálódóban, gondoljunk csak a Szovje- tunió-beli és a bulgáriai átalakulásokra, a nem kevés indulattól fűtött romániai, vagy a déli szomszédunkban történő eseményekre. Mi készek vagyunk és akarjuk ezeket a kapcsolatokat, természetesen az ideológiai alapokról áttéve a hangsúlyt a gazdasági, kulturális együttműködésre, a turizmusra, egymás jobb megismerésére. Ami Eszékkel és Szlavónia-Bara- nyával való, évtizedekre visz- szanyúló jó kapcsolatainkat illeti, nos ezek a polgárháborús események miatt ellehetetlenültek. Romániával, Kolozsvárral van aláírt megállapodásunk, de kapcsolatainkat mind ez ideig az esetlegesség jellemezte. Az együttműködés elsősorban rajtuk múlik, s várjuk annak lehetőségét, hogy számunkra a megfelelő mozgástér megnyíljék. Lvovnak is kezet nyújtottunk, az elmúlt hónapban a Pécsi Ipari Vásár Kft. szervezésében Galicia-Baranya hetet rendeztünk. Kölcsönös volt az érdeklődés, mintkét terület részéről egyértelműen kifejezték azon szándékukat, a korábbi ideológiai alapról a gazdasági, kulturális kapcsolatokra kell a hangsúlyt áthelyezni. Mód és lehetőség nyűik - elsősorban barter kereskedelem formájában - a kapcsolatok széles nyitására Ukrajna ezen területe és Baranya között. Reménykeltőek voltak azok a tárgyalások, melyeket a magyar cégek kint folytattak, ámbár látni kell azt is, nem kevés a bizonytalanság, elsősorban az ukrán fél részéről, gondolok itt fizetési nehézségeikre, a megfelelő árualapok hiányára. Bulgáriával is hasonló elképzeléseink vannak, de egyelőre jobban elválaszt bennünket a távolság és a jugoszláviai események.- Talán kényes a kérdés, mégiscsak felteszem, a külkap- csolatok építésében a megyei önkormányzat egyedül, avagy a pécsi önkormányzattal együtt menetel?-A közigazgatásban a nagy átalakulások időszakát éljük, amikor is bizonyos szempontból természetes, hogy az új hatalmi pontok és tényezők egy picit magukba fordulnak, a belső építkezésre nagyobb hangsúlyt fektetnek, s talán a külső kapcsolatokban egyfajta elhalványodás figyelhető meg. Ehhez jönnek a két önkormányzat közötti tulajdonlási kérdések, ki milyen pozícióhoz juthat. Ebből következően a sajátos érdekekre talán nagyobb hangsúly helyeződik, mint a közös érdekekre. Ezt sajnos tudomásul kell venni, ebben nem lehet, s talán nem is szabad türelmetlennek lenni. Bízom abban, eljön az az idő, amikor a közös érdekektől vezéreltetve jól együttműködünk. Ugyanakkor szeretném leszögezni, a külkapcsolatok építésének a megyei önkormányzat nem akar kizárólagos szereplője lenni. Menedzserszerepet vállaltunk, szolgálva a települések közötti nemzetközi kapcsolatok építését is. Már eddig is számos település alakította ki saját kapcsolatait. Baranya bekapcsolódása Európa régióinak közösségébe jól szolgálja a megye lakosságának, gazdaságának, a települések önkormányzatainak érdekeit - mondta interjúnk végén dr. Szűcs József, aki megragadva az alkalmat, békés és boldog Karácsonyt és új évet kívánt a Baranyában élő honfitársainak, lapunk olvasóinak. Miklósvári Zoltán Fölboly dúlt tegnap a pécsi Nevelési Központ. Apró és nagyobb gyerekek tágra nyitott szemmel, izgatott mosollyal az arcukon nyomakodtak ide-oda a tömegben a főépület mind a három emeletén, nem akarva elmulasztani semmit a Macikarácsony rengeteg programja közül. Egy órával a kezdés után már több mint 3000 gyerek élvezte a karácsonyi hangulatot a Nevelési Központban. Programban nem volt hiány, óvodástól, általános iskolásig mindenki megtalálhatta a neki leginkább tetszőt: a kincskereső és születésnapi húzás játékok mellett az aulában mézeskalács sütés, gyertyamártás, gyöngyfűzés, papírhajtogatás, sókerámia formálás, terménybábu kötés, Barbie babák találkozója és varrodája, karácsonyfadísz készítés, rajzolás várta az ügyeske- zűeket, a nagyobbacskák pedig az alagsorban agyagozhattak. Egy emelettel följebb Mikó István zenélt nagyszámú „rajongója" előtt. A sajnos csak délután egy óráig tartó nagyszabású rendezvényen a Nevelési Központ művelődési házának több csoportja is biztosította a jó hangulatot. így a népszerű BI-BÁ-BÓ bábegyüttes, ajazz- balett csoport, az aranyérmes gyermektoma csapat, a Hétszín világ gyerekbábcsoport. De nagy élményt nyújtott Fülöp Gyula bűvész produkciója, az andoki népzenét játszó Mezcla együttes műsora, az izményiek betlehemes játéka, a közös karácsonyi éneklés, valamint a könyvtár intimebb légkörében zajló fejtörők, az aulában később kezdődő játszóházak,táncházak és a játékos hangszerbemutató. A most első ízben rendezett Macikarácsony Ölbei László, a művelődési ház igazgatója szerint körülbelül 600 ezer forintba került. A mesés elemekkel tarkított rendezvény maga is mesébe illően indult: a Postabank ugyanis egyszercsak telefonon bejelentette támogatási szándékát. Az ország 12 pontja mellett 13.-ként így Pécsett is megrendezhették a gyerekek karácsonyi ünnepségét. Hogy jövőre sikerül-e hasonló műsort rendezni, még talány. A tervek között mindenesetre már szerepel egy szponzorok által támogatott húsvéti program szervezése. Pataki V. Kellemes ünnepeket Mezőgazdák! Kegyetlenül nehéz évet tudunk magunk mögött mindnyájan, akik a mezőgazdaságban dolgozunk, akár magán, akár üzemi gazdaként, hiszen ágazatunkat soha nem tapasztalt terhekkel lehetetlenítették el az 1991-es évben. Köszönet érte mindenkinek, akik ilyen körülmények között, óriási áldozatok árán tűrőképességük maximumát nyújtva biztosították a mezőgazdasági termelés folyamatosságát Azt kívánjuk, hogy a gondok ellenére legyen boldog, szeretetteljes karácsonya mindazoknak, akik a parasztság ősi munkabírásával biztosították országunk állampolgárainak az ünnepi terített asztalt. Kívánunk egy boldog 1992-es új évet, kívánjuk, hogy rendeződjenek azok a körülmények, amelyek lehetővé tehetik, hogy jókívánságunk meg is valósulhasson, hogy európai módon élhessen meg a mezőgazdaságban dolgozó, akár a magántermelést, akár a szövetkezés útját választja majd. Gazdatársak! Az Agrárszövetség Baranya megyei Szervezete nevében kívánok boldog karácsonyt és biztonságot adó eredményes új évet mindnyájuknak! Patkó László az Agrárszövetség Baranya megyei elnöke Steiermarki küldöttség a megyei közgyűlésnél Fotó: Szundi György Nagyon sikeres volt a modellkiállitás