Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-24 / 352. szám

1991. december 24., kedd aj Dunántúlt napló 3 Vallonia, Steiermark, Rems-Murr, Davos, Lvov Bekapcsolódás az európai régiók közösségébe Interjú dr. Szűcs Józseffel, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökével Macikarácsony 3000 gyereknek A törvény igencsak szűkre szabta a megyei önkormányza­tok hatáskörét, mindössze a tér­ségi szolgáltatások ellátását hagyva mandátumul. Ennél sokkal többre hivatott a megye - gondolták a baranyaiak, s ke­resték azokat az érdemi felada­tokat, melyek az önkormányzati megye területpolitikai szerep- vállalását lehetővé teszik. Egyik kitörési pontnak a nemzetközi kapcsolatépítést jelölték meg, mint amivel hozzájárulhatnak a térség fejlesztéséhez, fejlődésé­hez. Rövid idő alatt látványos sikereket értek el - ennek ösz- szegzésére kértük fel dr. Szűcs Józsefet, a Baranya Megyei Közgyűlés elnökét.- Jó szívvel mondhatom, na­gyon jó alapokról indultunk el a nemzetközi kapcsolatok építé­sében, hiszen a tanácsrendszer utolsó néhány esztendejében eleink nagyon jól ráéreztek a várható európai változásokra, és arra, hogy a regionalitásnak nagy jövője van - utalt elöljá­róban az előzményekre dr. Szűcs József. - Megyénk sok adottsága szólt amellett, hogy erre érdemes és kell is nagy fi­gyelmet fordítani. Gondoljunk csak arra, hogy megyénk min­den negyedik lakosa nemzeti­séghez, etnikai kisebbséghez tartozik, s ez már természetesen magával hozza a kötődést a szomszédos országokhoz, a német nemzetiség révén Né­metországhoz.- Mekkora a mozgástér, melyben Baranya nemzetközi kapcsolatait építi, építheti?- Még a korábbi időkből tag­jai vagyunk a Duna Menti Tar­tományok Munkaközösségnek és az Alpok-Adria Munkakö­zösségnek. Mindkét multiregi­onális szervezet szakbizottsága­inak munkájában rendszeresen és tevékenyen részt veszünk, kapcsolatrendszereik széles­körű lehetőséget biztosítanak az együttműködésre. Egy másik szervezet, az Európai Régiók Gyűlése, melynek immár 168 tagja van, a múlt év decemberé­ben vette fel tagjai sorába Bara­nyát. E szervezet munkájában való részvétel nagyon fontos számunkra, hiszen nagyszerű alkalmat kínál a kétoldalú kap­csolatok építésére, a meghirde­tett regionális programokhoz való csatlakozásra. Éppen egyik tanácskozásukon volt módunk a bortermelő régiók nemzetközi szervezetének vezetőivel kap­csolatba lépni és tárgyalni, ami­nek eredményeként 1996-ra megkaptuk a Bor Világkonfe­rencia megrendezésének jogát. Úgyszintén a regionális gyűlés kínált lehetőséget a belgiumi Valloniával való együttműkö­dés elmélyítésére, továbbá a kapcsolatfelvételre az angliai Davos megyével.- Hogyan és miben tudunk mi összejönni egy olyan távoli ré­gióval, mint Vallonia?- Baranya válságtérségként ismert, a szerkezetátalakítás el­kerülhetetlen. Vallonia segítsé­günkre sietett abban, hogy me­nedzserek képzését vállalta ma­gára, ezt már két esztendeje te­szi. Vállalati, gazdasági szak­embereink egy olyan térségben kaphatnak szakmai képzést, mely korábban Baranyához ha­sonló. válságtérségnek számí­tott. Adjunk hálát a sorsnak, hogy Vallonia Baranyát válasz­totta partnerül, van kitől és mit tanulnunk. De átalakulóban van közigazgatásunk is, ebben is segítenek, jövőre harminc bara­nyai szakember tanulmányoz­hatja a belgiumi közigazgatást. A szakemberképzés, a mene­dzserképzés az első lépés, ez adhat esélyt számunkra, hogy bizalmat kap a külföldi tőke, hisz vannak szakembereink, van fogékonyság. Ne feledjük el, ezek a tartományok saját or­szágukban külön politikai és gazdasági egységek is, önálló projektjeik vannak, amiket ma­guk pénzelnek, gazdasági ere­jükkel jelen tudnának lenni ná­lunk is.- Hogyan alakulnak német kapcsolataink?- A német kapcsolatok szá­munkra különösen fontosak. Nagy örömünkre szolgál, hogy együttműködési megállapo­dásra juthattunk Németország leggyorsabban fejlődő részével, a Baden-Württemberg tarto­mánybeli Rems-Murr járással. A kapcsolattartás immár rend­szeres, üzletemberek, vállalko­zók, a helyi önkormányzatok képviselői igyekeznek tartalmat adni az együttműködésnek. Német partnerünk mellénk állt mostani bajunkban is, a jugo­szláviai menekültek megsegíté­sére kórházi ágyakat és felszere­léseket küldenek, ötvenezer márka átutalásáról intézkedtek, s további támogatást helyeztek kilátásba.- Hasonlóan mint az osztrá­kok . . .-Az osztrák kapcsolat igen érdekes, mert szinte nincs is alá­írt megállapodásunk. A keretet az Alpok-Adria Munkaközös­ség adja, melynek aktív részt­vevője Steiermark, mely a leg­nagyobb érdeklődést tanúsítja irántunk Ausztriából. Ennek in­tézményes volta Pécs és Graz testvérvárosi kapcsolata, mely kiszélesedett Baranyára is, s szinte az élet minden területére - gazdaság, kultúra, oktatás, idegenforgalom - kiterjed. A kapcsolatok erősödnek, gyara­podnak. A menekültügyben ők is mellénk álltak, ottani segély- szervezetük a közelmúltban félmillió schilling értékben élelmiszercsomagokkal lepte meg azt az 1400 menekült gyermeket, akiknek oktatását a Megyei Közgyűlés szervezte meg. Segített a Tartományi Hi­vatal és a Vöröskereszt is. Kap­csolataink következő fontos ál­lomása lesz a jövő év tavaszán Pécsett és a megyében rende­zendő Steier Hét, melyhez nagy reményeket fűzűnk, jó alkalom lesz széles körű kapcsolataink bemutatására, továbbfejleszté­sére.-Az idén többször is írtunk lapunkban a triesztiek esetleges közreműködéséről a pécsi ipari zóna létrehozásában. Van-e a megyének olasz kapcsolata ?- Észak-olasz tartományok­kal, az Alpok-Adria Munkakö­zösség tagjaival, főleg a trentói résszel tartunk igen intenzív kapcsolatot. Olaszország na­gyon is érdekelt a keleti orszá­gokkal, főként a volt szovjet tagköztársaságokkal való gaz­dasági kapcsolatépítésben és együttműködésben. Ebben az úgynevezett Kelet felé való me­netelésében nagyon fontos ál­lomás lehet Magyarország. Jó lenne, ha partnerként, s nem ug­ródeszkául szolgálnánk, s úgy­mond előkelő utasként felszáll- nák az olaszok által indított vo­natra. Nagy lehetőségnek tart­juk a pécsi ipari zóna létrehozá­sát, mely iránt az olaszok nagy érdeklődést tanúsítanak. A me­gye ebben vállalkozói alapon - ha ennek gazdasági, pénzügyi feltételei tisztázódnak - tőke­társként szeretne részt venni. Az olaszok jelenléte térségünk­ben nagyon is kívánatos. Ennek érdekében tárgyaltunk például az olasz kistermelők szövetsé­gével vegyes vállalat alapításá­ról. E vállalat elősegíthetné olyan évszázadok óta exportált termékek kivitelének fokozását, mint a vágómarha, de más áru­cikkekről, a vadászati turizmus beindításáról is szó lehet.- Az eddigiekből olybá tűnik, arccal teljes egészében Nyu- gat-Európa felé fordultunk. Mi van a régi szocialista országbeli kapcsolatokkal és partnerekkel, gondolok itt például Lvovra, Eszékre, a bulgáriai Szlivenre és a többiekre?- Ezek azok a területek, ahol kölcsönösen adósságaink van­nak, itt még nem sikerült ér­demi áttörést elérni. Számunkra kézenfekvő volt, hogy azokon a területeken mozdulunk, ahol ehhez a nemzetközi és regioná­lis szerződések megfelelő kere­teket adnak. A tőlünk keletre és délre eső területeken ez a fajta mozgástér nem adatott meg. Itt a helyzet most van formálódó­ban, gondoljunk csak a Szovje- tunió-beli és a bulgáriai átalaku­lásokra, a nem kevés indulattól fűtött romániai, vagy a déli szomszédunkban történő ese­ményekre. Mi készek vagyunk és akarjuk ezeket a kapcsolato­kat, természetesen az ideológiai alapokról áttéve a hangsúlyt a gazdasági, kulturális együttmű­ködésre, a turizmusra, egymás jobb megismerésére. Ami Eszékkel és Szlavónia-Bara- nyával való, évtizedekre visz- szanyúló jó kapcsolatainkat il­leti, nos ezek a polgárháborús események miatt ellehetetlenül­tek. Romániával, Kolozsvárral van aláírt megállapodásunk, de kapcsolatainkat mind ez ideig az esetlegesség jellemezte. Az együttműködés elsősorban raj­tuk múlik, s várjuk annak lehe­tőségét, hogy számunkra a meg­felelő mozgástér megnyíljék. Lvovnak is kezet nyújtottunk, az elmúlt hónapban a Pécsi Ipari Vásár Kft. szervezésében Galicia-Baranya hetet rendez­tünk. Kölcsönös volt az érdek­lődés, mintkét terület részéről egyértelműen kifejezték azon szándékukat, a korábbi ideoló­giai alapról a gazdasági, kultu­rális kapcsolatokra kell a hang­súlyt áthelyezni. Mód és lehető­ség nyűik - elsősorban barter kereskedelem formájában - a kapcsolatok széles nyitására Ukrajna ezen területe és Bara­nya között. Reménykeltőek vol­tak azok a tárgyalások, melye­ket a magyar cégek kint folytat­tak, ámbár látni kell azt is, nem kevés a bizonytalanság, első­sorban az ukrán fél részéről, gondolok itt fizetési nehézsége­ikre, a megfelelő árualapok hiá­nyára. Bulgáriával is hasonló elképzeléseink vannak, de egye­lőre jobban elválaszt bennünket a távolság és a jugoszláviai események.- Talán kényes a kérdés, mégiscsak felteszem, a külkap- csolatok építésében a megyei önkormányzat egyedül, avagy a pécsi önkormányzattal együtt menetel?-A közigazgatásban a nagy átalakulások időszakát éljük, amikor is bizonyos szempont­ból természetes, hogy az új ha­talmi pontok és tényezők egy picit magukba fordulnak, a belső építkezésre nagyobb hangsúlyt fektetnek, s talán a külső kapcsolatokban egyfajta elhalványodás figyelhető meg. Ehhez jönnek a két önkormány­zat közötti tulajdonlási kérdé­sek, ki milyen pozícióhoz jut­hat. Ebből következően a sajá­tos érdekekre talán nagyobb hangsúly helyeződik, mint a közös érdekekre. Ezt sajnos tu­domásul kell venni, ebben nem lehet, s talán nem is szabad tü­relmetlennek lenni. Bízom ab­ban, eljön az az idő, amikor a közös érdekektől vezéreltetve jól együttműködünk. Ugyanak­kor szeretném leszögezni, a külkapcsolatok építésének a megyei önkormányzat nem akar kizárólagos szereplője lenni. Menedzserszerepet vállaltunk, szolgálva a települések közötti nemzetközi kapcsolatok építé­sét is. Már eddig is számos tele­pülés alakította ki saját kapcso­latait. Baranya bekapcsolódása Európa régióinak közösségébe jól szolgálja a megye lakossá­gának, gazdaságának, a telepü­lések önkormányzatainak érde­keit - mondta interjúnk végén dr. Szűcs József, aki megra­gadva az alkalmat, békés és boldog Karácsonyt és új évet kívánt a Baranyában élő honfi­társainak, lapunk olvasóinak. Miklósvári Zoltán Fölboly dúlt tegnap a pécsi Nevelési Központ. Apró és na­gyobb gyerekek tágra nyitott szemmel, izgatott mosollyal az arcukon nyomakodtak ide-oda a tömegben a főépület mind a há­rom emeletén, nem akarva el­mulasztani semmit a Macikará­csony rengeteg programja kö­zül. Egy órával a kezdés után már több mint 3000 gyerek él­vezte a karácsonyi hangulatot a Nevelési Központban. Prog­ramban nem volt hiány, óvodás­tól, általános iskolásig min­denki megtalálhatta a neki leg­inkább tetszőt: a kincskereső és születésnapi húzás játékok mel­lett az aulában mézeskalács sü­tés, gyertyamártás, gyöngyfű­zés, papírhajtogatás, sókerámia formálás, terménybábu kötés, Barbie babák találkozója és var­rodája, karácsonyfadísz készí­tés, rajzolás várta az ügyeske- zűeket, a nagyobbacskák pedig az alagsorban agyagozhattak. Egy emelettel följebb Mikó Ist­ván zenélt nagyszámú „rajon­gója" előtt. A sajnos csak dél­után egy óráig tartó nagysza­bású rendezvényen a Nevelési Központ művelődési házának több csoportja is biztosította a jó hangulatot. így a népszerű BI-BÁ-BÓ bábegyüttes, ajazz- balett csoport, az aranyérmes gyermektoma csapat, a Hétszín világ gyerekbábcsoport. De nagy élményt nyújtott Fülöp Gyula bűvész produkciója, az andoki népzenét játszó Mezcla együttes műsora, az izményiek betlehemes játéka, a közös ka­rácsonyi éneklés, valamint a könyvtár intimebb légkörében zajló fejtörők, az aulában ké­sőbb kezdődő játszóházak,tán­cházak és a játékos hangszer­bemutató. A most első ízben rendezett Macikarácsony Ölbei László, a művelődési ház igazgatója sze­rint körülbelül 600 ezer forintba került. A mesés elemekkel tar­kított rendezvény maga is me­sébe illően indult: a Postabank ugyanis egyszercsak telefonon bejelentette támogatási szándé­kát. Az ország 12 pontja mellett 13.-ként így Pécsett is megren­dezhették a gyerekek karácso­nyi ünnepségét. Hogy jövőre sikerül-e hasonló műsort ren­dezni, még talány. A tervek kö­zött mindenesetre már szerepel egy szponzorok által támogatott húsvéti program szervezése. Pataki V. Kellemes ünnepeket Mezőgazdák! Kegyetlenül nehéz évet tudunk magunk mögött mindnyájan, akik a mezőgazdaságban dolgozunk, akár magán, akár üzemi gazdaként, hiszen ágazatunkat soha nem tapasztalt terhekkel lehetetlenítették el az 1991-es évben. Köszönet érte mindenkinek, akik ilyen körülmények között, óriási áldozatok árán tűrőképességük maximumát nyújtva biztosították a mezőgazdasági termelés folyamatosságát Azt kívánjuk, hogy a gondok ellenére legyen boldog, szeretetteljes karácsonya mindazoknak, akik a parasztság ősi munkabírásával biztosították országunk állampolgárainak az ünnepi terített asztalt. Kívánunk egy boldog 1992-es új évet, kívánjuk, hogy rendeződjenek azok a körülmények, amelyek lehetővé tehetik, hogy jókívánságunk meg is valósulhasson, hogy európai módon élhessen meg a mezőgazdaságban dolgozó, akár a magántermelést, akár a szövetkezés útját választja majd. Gazdatársak! Az Agrárszövetség Baranya megyei Szervezete nevében kívánok boldog karácsonyt és biztonságot adó eredményes új évet mindnyájuknak! Patkó László az Agrárszövetség Baranya megyei elnöke Steiermarki küldöttség a megyei közgyűlésnél Fotó: Szundi György Nagyon sikeres volt a modellkiállitás

Next

/
Thumbnails
Contents