Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-23 / 351. szám

1991. december 23., hétfő aj Duna ntüli Tlapiö 9 Gorbacsov-nyilatkozat a Time-nak Az átmenet ne okozzon szétesést és káoszt Mihail Gorbacsov szovjet elnök a Time amerikai hetilap­nak adott interjúban, cáfolta a közeli lemondásáról szóló hí­reket. A szovjet vezető azon meg­győződésének adott hangot, hogy az átmeneti időszak ide­jén feltétlenül az elnöki posz­ton kell maradnia - jelentette a TASZSZ.- Azt szeretném, hogy az átmenet több szakaszban men­jen végbe, ne okozzon szét­esést és káoszt - húzta alá a szovjet államfő. „A politikai folyamatnak külső beavatkozás nélkül és az alkotmányosság keretein belül kell végbemen­nie. E cél érdekében felhaszná­lom elnöki teljhatalmamat, fel­használom, elsősorban, a had­sereg főparancsnoki tisztét. Most az a legfontosabb, hogy ne veszítsük el a helyzet felett az ellenőrzést... Ha a folya­mat ellenőrizhetetlenné válik, mindaz semmivé lesz, aminek életem legszebb éveit szentel­tem. ” A Független Államok Közösségére vonatkozó megál­lapodás aláírása kapcsán Mi­hail Gorbacsov rámutatott:,, Ha a többi köztársaság is arra a közös álláspontra jut, hogy ál­lamközösséget hoz létre, akkor én ezt a döntést a demokrácia és az alkotmány elvei alapján tiszteletben fogom tartani. Ugyanakkor - folytatta az el­nök - nem gondolom, hogy az államközösség Ígéretesebb lenne, mint a javasolt szövet­ségi szerződés.” Az elnök megjegyezte, hogy mindig konstruktívnak és tá­mogató jellegűnek találta a Bush-kormányzat szovjet poli­tikáját. Ezzel együtt elégedet­lenségének adott hangot az amerikai fél néhány döntése miatt. Az utóbbi időben az Egye­sült Államok tett bizonyos olyan lépéseket - elsősorban az ukrajnai népszavazás előesté­jén - amelyek nem voltak eléggé átgondoltak. Ezt egye­sek itt az ukrán szeparatizmus támogatására irányuló kísér­letként értékelték - mutatott rá. „Baker úr elsiette azt a megál­lapítást, hogy a Szovjetunió nem létezik többé. Amikor mi még továbbra is igyekszünk felmérni a helyzetet, akkor az Egyesült Államok lámcsak már megint mindent tud... Mindnyá­junk közös érdeke, hogy ez a fo­lyamat sikeresen és meglepeté­sek nélkül záruljon. ” Mihail Gorbacsov felszólította a nyu­gati országokat, hogy nyújtsa­nak sürgős - egyebek között pénzügyi - segítséget a Szovje­tuniónak. - Nekünk most van az önök segítségére szükségünk - mondta az elnök. - Azonnal. Fejezzék be a kétkedést, külön­ben végül mindnyájunknak igen drága árat kell fizetni. Támogatniuk kell az államkö­zösség tagállamaiban - főleg az Oroszországban - folyó re­formokat. Az esetleges újabb állam­csínyre vonatkozó kérdésre a szovjet vezető többek között megjegyezte: „Úgy gondolom, katonái puccsról szó sem le­het ... Ugyanakkor az átme­neti időszakban szükségszerű a végrehajtó - de nem a paran­csuralmi - hatalom megerősí­tése. A konzervatívok és a re­akciósok vereségük után ismét rendezik soraikat és abban re­ménykednek, hogy kihasználva az ország nehézségeit revánsot vehetnek. Mindazonáltal nem fog nekik sikerülni, hogy ma­guk mellé állítsák a hadsereget egy puccs megszervezésére”. Az elnök kifejezte meggyőző­dését, hogy a megreformált KGB részéről semmilyen ve­szély nem fenyeget. Ugyanak­kor figyelmeztetett: a gazda­sági nehézségek arra kénysze­ríthetik az embereket, hogy az utcákra vonuljanak, és ez a konzervatív elemek malmára hajtaná a vizet. Mihail Gorbacsov kijelen­tette, hogy továbbra is ellenőr­zése alatt fogja tartani az or­szág atomfegyvereit. „Alapta­lan bármilyen hazai vagy kül­földi aggodalmaskodó híresz­telés azzal kapcsolatban, - hogy ki lesz az, aki majd az uj­ját a rakéták indítógombján tartja” -hangsúlyozta. Á saját jövőbeli szerepére vonatkozó kérdésre a szovjet elnök így válaszolt: „Életem alapvető célját már elértem. Ugyanakkor úgy érzem, hogy az általam összegyűjtött tőkét teljes egészében országom és a nemzetközi kapcsolatok sza­badsága érdekében kell fel­használnom. Egyben elegendő erőt érzek magamban ahhoz, hogy előrehaladjak. ” Borisz Jelcin, az orosz föderáció elnöke köszönti a puccs ellentüntetó'ket a föderáció épületének erkélyéről 1991. augusztus 19-én Az év tíz nagy „sztorija Vörös helyett zöld, csillag helyett félhold Szláv szövetség muzulmán ellensúllyal? Feloldódnak a nemzeti határok A holland fővárosban kedden aláírták az Európai Energia Chartát. Az ünnepélyes aktus keretében Magyarország nevé­ben Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter látta el kézjegyével az okmányt. Először fogadtak el közös alapelveket a jövőt nagymértékben meghatározó energiagazdálkodásra vonatko­zólag Európa keleti és nyugati felének országai - a földrészen kívülálló több vezető ipari nagyhatalommal együtt - és ez volt az első eset arra, hogy egy fontos nemzetközi okmányt nemcsak a szovjet központi ha­tóság képviselője és esetleg egy-két köztársaság képviselője írt alá, hanem a 48 aláíró között szerepelt 11 volt szovjet köztár­saság és a központ képviselője egyaránt. Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter az MTI tudósítójának adott telefoninterjúban • az ok­mány aláírását kommentálva hangsúlyozta: az energia charta részvevői elő kívánják segíteni az európai országok együttmű­ködését a kutatás, az energia- hordozók kitermelése és szállí­tása területén, szorgalmazzák a nagy energia-szállítási rendsze­rek (villamos távvezetékek, kő­olaj- és gázvezetékek) össze­kapcsolását. Ebben az együtt­működésben az európai orszá­gokon kívül az Egyesült Álla­mok, Kanada, Japán, Ausztrália és más fejlett országok is részt kívánnak venni, ezért vállaltak szerepet a charta kimunkálásá­ban. Bakay Árpád energiaügye­kért felelős helyettes államtit­kár, aki részt vett az okmányt kidolgozó tárgyalásokon, el­mondotta: a chartával feloldód­nak az energia-kérdésekben a nemzeti határok. Az aláírók kö­telezik magukat, hogy energia- forrásaikat, szállító berendezé­seiket, sőt kitermelési technoló­giáikat is hozzáférhetővé teszik a többi aláíró számára. így összeurópai, bizonyos értelem­ben világméretekben intézmé­nyesül egy olyan együttműkö­dés, amely eddig kétoldalú megállapodásokon nyugodott. Hivatásos határőrök Több mint kétszázan jelent­keztek hivatásos határőrnek a nyírbátori kerületparancsnok­ság pályázati felhívására. A szolgálattal összefüggő kötele­zettségeket és a szakmai képesí­tés megszerzését vállaló 35 éven aluli, sorkatonai szolgála­tukat már letöltőt, középiskolai végzettséggel rendelkező fiata­lok alkalmasságáról orvosi vizsgálat dönt majd. (MTI-Panoráma) - Az embe­rek mindig szívesen gyűjtik a „legeket”. Miért pont az újság­írók maradnának ki ebből? Az AP amerikai hírügynökség 42 országban keresett meg szer­kesztőket azzal a kérdéssel, hogy melyiket tartják az év leg­nagyobb külpolitikai „sztorijá­nak”. A beérkezett 90 válaszból kiderült: a szerkesztők „ked­vence” az amerikaiak gerjesz­tette „Sivatagi Vihar” vagyis az Öböl-háború volt, ami „kifújta” az irakiakat Kuvaitból. A má­sodik helyen az augusztusi szovjet konzervatív puccskísér­let „végzett”, s „dobogós” helyre került a jugoszláviai pol­gárháború is. A beérkezett válaszokat az (MTl-Panoráma) - Már a dubrovniki kikötőben, rögtön a partralépéskor látszik, hogy Dubrovnik súlyos ostromot élt át, történelme során talán most szenvedett a legtöbbet a harcok­tól. Eddig még mindig ki tudta magát vonni a „felszabadító” hadseregek pusztítása alól, most ellenben az épületek, szállodák és sétányok őrzik a december elején lezajlott harcok szomorú nyomait. A kikötőben a vízből félig kilátszik a kiégett és el­süllyedt Adriatik hajó, megron­gálódott és a lángok nyomait mutatja a kikőtőparancsnokság épülete, a hűtőház és több más épület szintén romokban hever. A Dubrovnikba érkező tudó­sítóknak csak a város egy-egy részét tudják megmutatni, a megszállt és szintén romos északi és külvárosi negyedekbe nem lehet bejutni, de a látnivaló így is sokat elárul a kíméletlen AP úgy értékelte, hogy minden voksoló első helyezés tíz pontot ért, a tizedik helyezés pedig egyet. Ezek alapján a legtöbb szavaztot kapott „sztorik”, a sajtó „top ten”-je a következő: Az Öböl-háborút a kilencven szerkesztő közül 49 tette az első helyre, így összesen 848 pontot gyűjtött. Nem sokkal kevesebb a szovjet puccskísérlet pont­száma: 36 első helyezéssel 819 pont. A további sorrend (zárójel­ben az esetleges első helyezések száma). 4. A közel-keleti béketárgya­lások (-) 430 pont. 5. Végétért a hidegháború (1) 335. 6. Dél-Afrika hozzákezdett pusztításról. A Babin Kuk szál­lodaegyüttes a Lapad félszige­ten már a múlté, több épület ja­víthatatlanul megrongálódott. A legnagyobb kár a Tirena és a Plakir szállodát érte. A Prezi- dent, a Minceta és az Argosi szállodának inkább csak a hom­lokzata károsodott, s betört minden ablaküveg. A szállodák használható részében Kohavli félszigetről érkezett menekülte­ket szállásoltak el. Mintegy hat­ezer ilyen „szállodavendég" van, körülbelül kétszer ennyien rokonoknál és ismerősöknél hú­zódnak meg. A városban jelen­leg mintegy negyvenötezren él­nek, ami azt jelenti, hogy 25 ez­ren elmenekültek. A legtöbben Dalmáciába mentek, de sokan meg sem álltak Szlovéniáig, s számosán külföldre mentek. A városban időnként fel—fel­tűnnek a horvát nemzeti gárda- és a horvát belügyminisztérium az apartheid-rendszer „lebontá­sához” 329. 7. Az Európai Közösség tag­államai a politikai és gazdaság integráció szorosabb formái mellett döntöttek: 190. 8. Az AIDS terjedése: 16. 9. A kambodzsai fegyver­nyugvás: 153. 10. Gyilkos merénylet Ra- dzsiv Gandhi ellen: 151. Érdemes megemlíteni, hogy a második „tízesbe” olyan ese­ményeket soroltak, mint az al­bán helyzet, az albánok mene­külés-áradatával, a libanoni polgárháború vége. Tavaly a német újraegyesítés volt a„hírek híre”, amelyet ak­kor Irak Kuvait elleni inváziója követett. alakulatai, fegyvertelenül. A ki­kötő zárlatának feloldása óta az ellátás jó, de a villany- és vízel­látás még mindig szünetel. Az ostrom idején, az első mene­kültkonvoj elszállításáig az idő­sek, a csecsemők és az asszo­nyok a pincékben minden ellá­tás és szolgáltatás nélkül ten­gődtek. Dubrovnikban a viz ma is nagy kincs, hajóval szállítják a városba az ivóvizet is, a kutak nagy része használhatatlan, a vízvezeték helyreállítása egye­lőre csak álom. Az óváros érdekelte legin­kább az újságírókat. A Stradu- non, a híres főutcán egyetlen ház ablakai sem épek, az ajtók­ról is hiányzik az üveg. Egy gránát éppen a Sponza Palota tetejét rongálta meg: az épület­ben jelenleg levéltár van, pótol­hatatlan dokumentumokat őriz­nek itt. Az Orland-oszlop és a Szent Balázs templom között Baker amerikai külügymi­niszter úgy döntött, elutazik a felbomló Szovjetunió kö­zép-ázsiai köztársaságaiba is. A kínai kormány csapatokat vezé­nyelt a Szovjetunió muzulmán köztársaságaival határos Hszin- csiang-Ujgur területre, ahol je­lentős mohamedán kisebbség él. Peking attól tart, hogy a megszűnő szovjet birodalom nagy területeit fenyegető mu­zulmán reneszánsz megfertőzi a Kínai Népköztársaság iszlám blokkjait. Az aggodalom nem alaptalan: a térség fővárosából, Urumcsiből és más nagyobb te­lepülésekről a közelmúltban ál­landósulni látszó muzulmán za­vargásokat jelentettek. E két hír érzékelteti, milyen komolyan veszi a két nagy hata­lom azt a tényt, hogy a meg­szűnő harmadik ngyhatalom- nak, a Szovjetuniónak mindig számolnia kell az Iszlám erejé­vel. Erről Sajmijev tatár kor­mányfő igen találóan így nyi­latkozott: „A szláv szövetség mellett kibontakozóban van egy muzulmán blokk is, megeshet, hogy annak ellensúlyaként. A két tömb között nem kizárható egy jövőbeni konfrontáció). Az igazság az, hogy Kö- zép-Ázsiában, a Kaukázusban, a Káspi-tenger térségében a vé­kony máznak bizonyult vöröset felváltja az Iszlám zöld színe, az ötágú csillagot pedig a muzul­egy gránát megrongálta az egyik épületet, de a székesegy­házon nagyobb kár szerencsére nem látszik. Az egykori Maria királyné utca egyik reneszánsz palotája teljesen kiégett, ugyan­ebben az utcában súlyosan meg­rongálódott a pravoszláv temp­lom. A Stradun végén még két épület romos: a nyári játékok igazgatóságának otthont adó ház, valamint még egy közép­kori palota. Nem messze innen a Ferencrendiek egyik kolostora épen maradt, de a másik kolos­torépület teteje és homlokzata golyónyomokat őríz. Ä hónap elején sokat lehetett olvasni az úgynevezett Dubrov­nik Köztársaságról - a hadsereg nagy publicitást adott a mintegy száz cavtati polgár kezdemé­nyezésének. Ok a Dubrovnik múltjához tartozó egykori auto­nómiát akarták visszállítani, természetesen jómódot és biz­tonságot ígérve a polgároknak, hasonlóképpen, mint azt Szer­biában a szocialisták tették egy évvel ezelőtt. Egy crna gora-i mánokat a próféta lobogója alatt egyesítő jelkép, a félhold. Két éve Közép-Ázsiában és Kazahsztánban százhatvan mű­ködő mecset volt, ma több mint ötezer. Két éve egy medresze - vallási szeminárium - létezett a hatalmas térségben, ebben az évben viszont kilenc nyilt meg. Szovjetunió területén hatvan- millió muzulmán él, méghozzá a birodalom legszegényebb ré­gióiban: egy okkal több arra, hogy bármikor lángra lobbanjon az izzó parázs. Brzezinski ame­rikai szakértő már az iráni for­dulat idején azt remélte, hogy az iszlám reneszánsz segít fel­bomlasztani a Szovjetuniót. Fordítva történt: a Szovjetu­nió bomlása segítette fellobban- tani az iszlám reneszánsz tűzét egy olyan térségben, amelynek stratégiai jelentősége világvi­szonylatban sem elhanyagol­ható. „Ez a terület - írja a lon­doni Economist - kaíonapoliti- kailag fekete lyuk, amely Kína, Oroszország, India és Perzsia között tátong. Körülötte évszá­zadokon át örvénylett a történe­lem és ma is sokmindent el­nyelhet”. Szláv szövetség iszlám ellen­súllyal? Hosszabb távon a válasz alighanem egyértelmű igen. Méghozzá függetlenül attól, hogy az Iszlám most csatlako­zik Jelcinék tömbjéhez. (FEB.) idegenforgalmi szakember vá­laszol a Dubrovnik Köztársaság tervével kapcsolatos újságírói kérdésre: ebből nem lesz semmi, - mondta a fiatal mon­tenegrói férfi. Dubrovnikot nem lehet elszakítani Horvátország­tól. Amikor azt kérdik tőle, hogy ő nem gondolt-e menekü­lésre, így válaszol: A horvátok sem engedik el a hatvan évesnél fiatalabb férfiakat, de különben sem mennék, pedig módom lenne rá, hiszen vittek menekül­teket Hercegovinába. Nem me­gyek, Crna Gorában azonnal beöltöztetnének mundérba, s jöhetnék vissza Dubrovnik alá, hogy lőjjek a városra. Inkább nem” ,- mondta a fiatalember. A veszély a város felől még nem múlt el, a hadsereg szinte teljesen körülzárta a körzetet, az UNESCO pedig csak annyit te­het, hogy a dal mát tengerpart ékességét, Dubrovnikot a vilá­görökség listájáról átteszi arra a listára, amely a világörökség veszélyeztetelt objektumait so­rolja fel. Walkó György Dubrovnik sebei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents