Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-22 / 350. szám

Japán szótárt készített az egerági körorvos 80000 szó tíz évi munkával Egyelőre „csak” nemzeti kincs Körmagyar Az igazgató amit látott elhozott A körmiagyart ismeri minden­ki, ha nem a tanóra gondo­lunk, hanem arra, hogy ebben az országban manapság min­denki tartozik mindenkinek. A körbe tartozók 'között ott 0H a szekszárdi Gemencplaszt Rt. is. Nökik az a gondjaik, hogy a kintlévőség ülk máir-imáir veszé­lyezteti a termelést: 61 millió fortnttdl tartoznak a részvény­társaságnak. A cég vezetője, Baltavári István próbálkozott behajtó cégekkel dolgoztatni, de a2 nem sok eredményit hozott. így ő maga és munkatársai indul­tak ezután útnak. A Budapesti Tempó Kisszövetkezet 2 és fél imiillió forinttal tartozott nékik és a felszámolás szélére sod­ródott. (Természetesen a Tem­pónak is voltak adósai.) Balta­vári István az utolsó előtti pil­lanatban jelent meg náluk és a tartozás fejében elhozott - törvényesen 650 személyi szá­mítógépet és több fordítógé­pet. Ezeket most áron óiul árulják a Gemencplaszt vál­lalkozó munkatársai. A következő akcióijuk pedig egy Vertikum nevű céggel kap­csolatban vált sikeressé. Hár­mas gyártmánycsere kereté­ben — TVK—Vertikum—Szek- szárd — másfél millió forinthoz [jutott iígy a cég. [Most pedig arra várnak, hogy egy kft. tulajdonosától hajtsanak be 3 és fél millió fo­rintot. Megtudták, hogy ennek a kft.-nek 8 és fél millió ér­tékben érkezik a közeljövőiben egy nyugati országból autó­szélvédő üveg. Ebből „tartóz­tat" le a cég 3 és fél millió forint értéket, amit megint csak a Gemencplaszt fog ér­tékesíteni, így csökkentve kint­iévá ségét. Az igyekezet nagyszerű, de nem valószínű, hogy ez a mód­szer a még mindig fennálló több mlint 50 millió forintos adósság behajtására elegen­dő lesz. A körmagyart táncoljuk to­vább. Hazafi József Két óriási köteg flékkpapír, nyomdakész állapotban a ja­pán-magyar és a magyar-ja­pán szótár. Akad belőle egy kisebb pokk is: ez az útiszótár kézirata. Dr. Paulai János, egerági körorvos különös hobbi végére ért: hosszú évek munkájával el­készítette nagy álmát, a szó­tárt. Mint említette, szereti a nyelveket, s igen érdekelte a japán nép, életük, hétköznap­jaik, s úgy döntött, megtanulja a nyelvüket is. Igen ám, de magyar-ljapán szótár nincs.- ön erre elhatározta, hogy készít egyet? — Nem pontosan így történt, de majdnem. Csak német—ja­pán, angol—japán és orosz- japán szótárakat találtaim, s a tanulás nyilván könyebben ment, ha „cédulázök”, azaz minden szót kiírok magamnak. Lassan-lassan egyre több cé­dula lett, s magam is rácso­Régiónk telefonhelyzetének ostorozása helyett ezúttal vég­re jó hírekről számolhatunk be. A kagylót felemelő lakos­ság leg hőbb vágya mimdamy- nyiszor: munkaidőben is azon­nal szólaljon meg a meg­nyugtató búgó hang. Ha a kezdeti ígéretek ellenére ka­rácsonyra még nem is, de jövő ősszel Pécsett minden bizonnyal teljesül ez a kíván­ság. Néhány héten belül adják át az új kertvárosi telefonköz­pont többszintes, légkondicio­nált, modern épületét a Haj­dú Gyula utcában. A 20 000 ellőfizető .bekapcsolására alkal­mas központot márdiustál sze­relik fel, rendezik be, nyártól pediig a tízezernél is több pécsi telefonra váró kábelei­nek szereléséhez kezdenek hozzá. A központra kapcsol­nak át további 2500 vonalat a belvárosibál, és ezret a kertvárosi ideiglenes „konté­ner"-központból. A legna­gyobb újdonság pedig, hogy ez már nem a 30-as, 40-es óvdk technikájának megfelelő crossbar-hálózaton alapul, ha­nem a legkorszerűbb, elektro­dálkoztam, milyen sóik szép ízes magyar szó akad - vagy szófordulat —, amelyet ritkán használunk. S jó volt rátalálni mindegyik japán megfelelő­jére. — így jött össze nyolcvanezer szócikk? — Több, de leszűkítettem az anyagot. — Segítség akadt? — Ha orra gondol, o csalá­dom sokat segített, együtt éj­szakáztunk rengeteget, olvas­tuk össze az anyagot... — Hogyan? ... — A japán szavakat nyilván latin betűkkel, a nemzetközileg is 'ismert úgynevezett Hepburn- írásmódban vetettem papírra. Mert ugye, különben olvasha­tatlan lenne a szótár... — A nyelvtannal is megis­merkedett biztosan. — Szükségszerű volt. És ter­mészetesen japán lektorom is akadt, Shiraishi Katsu'h'isa pro­ríikus digitális programszerve- zésű rendszer lesz. Zalaeger­szegen és Lentiben már élké­szült a német Siemens, illetve a svéd Ericsson digitális rend­szer, most pedig — az ország­iban így is az elsők között — a régióközpont, Pécs kerül sorra. (Az egész országot érin­tő digitális „gerinchálózat” várhatóan 1993-iban elkészül.) A hagyományos crossbar há­lózatot azért legalább 2000-ig nem számolják fel. A kertvárosi központ lénye­gesen javít majd a belváros zsúfolt forgalmán, a 'kagyló leemelése után azonnal lesz vonal - ígéri Boda Péter, a „négy megyés” Pécsi Távköz­lési Igazgatóság igazgató- helyettese. — Másfelől a nagy forgalmú cég ék, vállala­tok is léhetőséget kapnak ar­ra, hogy vonalaikat átterhel­jék az új központra. A rendszer számos más új­donságot is tud, 1995 táján akár 600-féle szolgáltatásra is képes lesz majd. Kezdetben csak a kertvárosira kapcsolt előfizetők vehetik ezéket igénybe, és nyomógombos, ihongfrékvenciás készülék kel­fesszor, aki Tokiában filozófiát oktat. Jól beszél magyarul, s amíg itt volt nálam Egerágon, mégjabban megtanult. Igaz, rendkívül kifárasztottuk egy­mást, .hiszen több mint egy hónapig, alig alvással elemez­tük az anyagot, olvastuk át szóról szóra­— Ezek után azt hiszem, ké­zenfekvő a kérdés: mi lesz a kész anyag sorsa? A fiók mé­lyén őrizni eléggé ostoba do­log lenne, hiszen magyar-ja­pán, japán-magyar szótár még nincs ... — Bíztam benne, hogy meg­jelenhet, néhány hónapig hi­tegetett egy kiadó. Végül is ki­derült, túl költséges vállalko­zás, s momentán ninos rá pénz. Úgyhogy mint nemzeti kincset lefektettek belőle egy pél­dányt az Országos Levéltárban, s szertefoszlottak a megjéle- néssel kapcsolatos reményeim. letik hozzá. (A távközlési igaz­gatóság valószínűleg segít majd a hagyományos készü­lékéket kicserélni.) íme néhány a szolgáltatá­sok közül kedvcsinálónak: egy vonalra lehet kérni két tele- fonszáimot, amelyek közül az egyik titkosított, a bizalmas ismerősök hívására kopogás figyelmeztet. Az automata te­lefonébresztő akár napi rend­szerességre is programozható. A „hívásvárakoztatással” szin­te másik vonalat kapunk, ami azt jelenti, hogy beszélgetés köziben az újabb hívást szin­tén kopogás jelzi. Lehetőség arra is lesz, hogy telefonálás közben másik számot hívjunk, és oda-vissza kapcsolással fo­lyamatosan beszélgethessünk mindkettővel. Az üzenetrögzí­tőt pótolja majd, ha saját számunkat másik telefonra irányíthatjuk át. A távközlési szakemberek jövőre ügynöki hálózatot épí­tenek ki, hogy a „nagyfo- gyasztási kör” tagjait kiemelt bánásmódban részesíthessék, ígérik: problémáikat, informá­cióikat soron kívül veszik majd figyelembe. Tröszt É. Remélhetőleg nem végleg. Talán valaki az írásunk nyo­mán seqítő-szponzoráló keze­ket nyújt. .. Idestova két hónapja lesz már, hogy október 27-én, va­sárnap este egy ismeretlen felségjelű, kivilágítatlan, Ju­goszlávia felől érkező, majd abba az irányba visszatérő harci repülőgép gránátesővel szórta meg Barcs városának északnyugati csücskét. Azokban a napokban a tel­jes tanácstalanság jellemezte mindazokat, akik valamilyen módon részesei voltak a bar­csi incidensnek. Tanácstalanok voltak a katonák — lehet-e például szándékosnak minő­síteni a támadást, vagy eset­leg csak egy navigációs hiba volt? -, tanácstalanok a he­lyi önkormányzat illetékesei — természetesen teljesen váratla­nul érte őket a dübörgő grá­náteső, s jóllehet: a harci zaj a határ e szakasza környékén is hovatovább megszokott mór, de az idáig mindig odaátról hallatszott —, de legfőképpen a támadást átélő lakosok vol­tak tanácstalanok: ki segít majd rajtuk, hogyan pótolják a károkat... Különös hírek terjedtek az utóbbi napokban, Barcs felől. Hogy tudniillik az önkormány­zat gyors és frappáns segít­séggel sietett az érintett vá­rosrész — amelyet egyébként a helybeliek „gralitgyár"-ként emlegetnek, nyilvánvalóan azért, mert ez az egyébként mintaszerűen felépíttetett ci­gánynegyede a városnak - károsult lakói segítségére: na­gyon rövid idő alatt elkülöní­tett keretből kifizette a fel­mért károkat. Ám az ezt kö­Tansütödét avattalk a hé­ten Kaposváron, a Kinizsi Bál Élel'miíszeriporli Szakkö­zépiskola és Szakmunkásikép- ző Intézetben. A felújítással nem csupán a szeptember­ben indult sütő—ou'kráisz osz­tály diákjai jutottak korsze­rű, tetszetős, jói felszerelt, kiszolgáló helyiségeikkel bő­vített műhelyhez, hanem a pék tanulóik is megszépült környezetben folytathatják a munkát. A diákok sütötte ke­Addig is Kurisumasu o-mé- detö, azaz Kellemes karácsonyi ünnepeket — japánul. Kozma Ferenc vető éjszakán hatalmasan vi­dám mulatság volt a „graiit- gyár"-ban... Magyarul: el­itták a pénzt a kártalanítot­tak. Feig! Ferenc polgármestertől kérdeztük, mi igaz a hírből? — Semmi! Egyszerűen ilyen elő sem fordulhatott volna, mert nem pénzt adtunk a ká­rosultaknak, hanem ml ren­deltük meg a munkákat egy kivitelezőtől, s fizettük ki ne­ki a díját. — Ezek szerint el is tűntek már a gránáteső nyomai? — Mindennel még nem tud­tunk végezni, de a javán túl vaqyunk. Vannak vissza mun­kák az ugyancsak megrongá­lódott temetőben is. Bizonyos helyreállítások ugyanis télen nem csinálhatóak meg. Egyéb­ként a gránótesőben megron­gálódott családi házak száma mintegy tíz volt, de nem min­degyiknél volt komoly a ron­gálás. A teljes kár egyébként meg­haladja a három és fél millió forintot. A helyreállításhoz szükséges összeget az önkor­mányzat megelőlegezte, mert abban bíznak, hogy a közpon­ti költségvetés majd megtérí­ti. Arra a kérdésünkre, hogy a kárpótlás nemzetközi szint­re emelhető-e, a polgármester így válaszolt: — Feltételezzük, hogy igen. A kormány ugyanis elkérte tő­lünk a kórjegyzéket, s mi úgy véljük, hogy éppen ebből a célból. 'nyeret, péksüteményt ugyan­is az iskola folyamatosain ér­tékesíti. A 7 millió 600 ezer forintos beruházást az ön- Ikoirmáinyzat, a Földművelés­ügyi Minisztérium és számos cég, vállalkozó támogatásá­val sikerült létrehozni. Az örömbe ezúttal némi üröm is vegyült, a kivitelező Flott Kft. ugyanis 69 napos késéssel adta át a régen várt sütö­dét. A bizalmas hívásra kopogás figyelmeztet Vonalra várva, bagó ígéretekkel Rövidesen kész a kertvárosi központ épülete Az önkormányzat bízik a pénz megtérülésében Barcson helyreállították a gránátok okozta károkat Tansiitödét avattak Kaposváron vasárnapi 3 A belső szerelési munkák elvégzése után több ezer új telefonvonal áll a pécsi előfizetők szolgálatába Fotó: Szundi György • • Üres a bajai szükség­kikötő Egyelőre nem tapasztalható egesedés a Dum án, mindössze i partközeli, sekély víében aila- rult ki néhány helyen kisébb- íagyobb jéghántya — tájékoz­atta lapunkat Vörös Béla, a Saljai Vízügyi Igazgatóság ár- 'ízvédekmi és falyaimszalbályo- ási osztályának vezetője. Mint landotta, folyamatos figyel ő- zoilgóiatot tartanak. Készenlétben van az egy 1000 lóőerős és a három 300 óenős jégtörőhajó. A Dunán lég nem, de a Sugovicán már lolgoztalk a kisebb halják. Az kimúlt hetek hideg napjaiban épzódött vékony jégréteget örték fél. A szükségkikötőben, vagy lás nevén a téli medencék­en egyelőre néhány kisebb aijai hajó van. Nagyobb for- a lóimra csak a Jégzajláskor ?het számítani, ide menékül- ek be a jég táblák rohama lói a hajók és az uszályaik. Vörös Béla elmondta, Baján em vesztegelnék külföldi ha- ik, nem is készültök fel azok jgadására és tárolására, ezt feladatot a mohácsi memzet- özi kikötő tátja él. H. Zs. .

Next

/
Thumbnails
Contents