Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-18 / 346. szám

1991. december 18., szerda üj Dunántúli napiö 7 AZ ÚJ DN POLITIKAI VITAFÓRUMA Független, demokratikus, szabad Magyarország Segítő Barát Ökumenikus munkaközösség a fiatalokért A Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége hű marad a független, szabad, demokrati­kus Magyarország jelszavához, amelyet egykor, alakulásakor vallott és amely mellett tagjai, az ellenállási mozgalom, az an­tifasiszta küzdelem harcosai a második világháború kezdetétől a végéig kitartottak. Vallja, hogy a Szövetségben a helye mindazoknak, akiket ezek az eszmék a háború idején, tömörí­tettek. Annak is, aki náciellenes volt, de még nem volt tudatosan antifasiszta. Szövetségünk az elmúlt évti­zedekben - nem saját akaratá­ból - többször váltott nevet, egyidőre önállóságát is elveszí­tette, engedelmeskedni volt kénytelen a pártirányításnak. Emiatt igazságtalanságokat és méltánytalanságokat követett el Közel két hónap után jelent meg Csirke Ernőtől és Szentpáli Lászlótól egy válasz az FKgP megyei vezetése nevében a „Felértékelődik az agrárételmi- ség” című cikkemre. Illetve nem is az én írásomra válaszol­tak, hanem annak az ő általuk félremagyarázott, elferdített, félreértett változatára, tulajdon­képpen tehát nem is velem vi­tatkoznak, hanem sajátmaguk- kal. Ezt a módszert a világ min­den politikai porondján úgy hív­ják: demagógia. De hát mi szükségük van erre? A választ Szinai Miklós fől- evéltámok, történész „A ma­gyar parasztság parlamenti kép­viseletének története (1867-1991.)” című tanulmá­nyában találtam meg. íme: ’’Mire a régi gárda még életben maradt kiváló tagjai négy évtized után visszatérhet­tek a magyar közéletbe, egysze­rűen - megöregedtek. Ezek a körülmények megkönnyítették, hogy ezeknek a régi pártoknak a vezetése teljesen új emberek kezébe kerüljön. Az új vezetők­nek azonban amellett, hogy sa­ját pártjukon belül nem volt semmi régi érdemük a régi vez- téssel szemben, pártjukon kívül a politikai porondon sem tudtak olyan ellenzéki múltat felmu­tatni, mint az SZDSZ,vagy a Demokrata Fórum. Maradt számukra mint legfontosabb, - majdnem egyetlen - politikai eszköz: a demagógia.” Gondolom, hogy írásukra elegendő válasz volt - bár egyáltalán nem annak szántuk, annyit az írásuk nem érdemelt meg - az Új Dunántúli Napló 1991. nov. 25-i. számában kifej­tett véleményünk, de hát a vitát illik lezárni. Ezért idézem a már említett Szinai Miklós tanulmányának befejező részét: „A kárpótlási igények nem kárpótolják a kis­gazdapártot tradicionális politi­kája veszteségéért, hogy tudniil­lik eddig mindig az egész pa­rasztság érdekei képviseletére törekedett. Ez a kisgazdapárt nem köti össze a koalíciót a pa­rasztság tömegeivel, hanem el­lenkezőleg, a mesterséges problmák tömegének a produ­kálásával elválasztja a kor­mányzó pártszövetséget a me­zőgazdasággal foglalkozó la­kosság valóságos gondjainak a tömegétől. Felvetődik végül tehát a kér­dés, ha a kisgazdapárt új veze­tése számára ez képezte - a fen­tiekből következően is - a poli­egyes tagjaival szemben, és tag­jául fogadott olyanokat, akik nem feleltek meg sem a szövet­ség, sem az ellenállók nemzet­közi szövetsége alapelveinek. Nem vett fel tagjai közé arra méltóakat, volt ellenállókat és egykori üldözötteket. A Szövetség visszanyervén önállóságát ma demokratikusan megválasztott vezetőség irányí­tásával működik. Jóvátette és jóváteszi, orvosolja a tagjain esett sérelmeket és megszün­tette azok tagságát, akik mögött nincsenek a második világhá­ború idején szerzett ellenállási érdemek. A magyar ellenállási mozga­lom története nem kívánja a tör­ténelmi kutatás újrakezdését vagy megismétlését. A Ma­gyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége hű a Magyar Köz­tikai cselekvés programját, mi­ért akceptálta ezt a demagógiát az egész koalíció és a kormány? Erre a válasz: politikai-ideo­lógiai okokból. Ez a kisgazda- párti politika visszatartotta az egész politikai élettől az előző rendszer egyik legnagyobb és leghatalmasabb jellegzetes in­tézményének, a termelőszövet­kezeteknek a vezető rétegét, a magyar agrárértelmiséget. De mondhat-e ítéletet a koa­líció a magyar mezőgazdasági szakemberek ezrei felett? Vá­laszthattak ezek 1990. előtt egy kapitalista és egy szocialista mezőgazdsági szektor között? Felelőssé lehet tenni az agrárér­telmiségieket, mert egy roppant hatalmi rendszeren belül elfo­gadták a „szocialista tábor” leg­jobb mezőgazdasági szisztémá­ját, sőt - horribile dictu - azon maguk munkálkodtak? Ilyen gyorsan el lehet felej­teni, hogy ez az agrárértelmiség eközben milyen harcokat vívott a rendszer exponenseivel? Le­het egyáltalában ekkora politi­kai elfogultság jó tanácsadó? Lehet, hogy a koalíció, amely magát a népi, nemzeti értékek legfőbb képviselőjének tekinti, ne látná, hogy a kárpótlás jelen­legi formájában éppen ezeknek az értékeknek az igazi megvaló­sítását akadályozza? Nem azt gátolja, hogy a ma­gyar történelemben, a magyar parasztság történetében először érvényesüljön a falu népének évszázados jussa, hogy a Tor- gyán ügyvéd helyett végre saját vezető rétege legyen a magyar parasztság ügyvédje?” Eddig az idézet. De nem hallgathatom el, hogy bizonyos fokig örültem is a szerzőpáros írásának. Azért örültem, mert a csúsztatások mellett már megjelent a való­sághoz, a tényékhez való igazo­dás is, több esetben saját ko­rábbi véleményükkel is ellenté­tesen. Ez fontos lenne a hazánk sor­sát jelentősen befolyásoló me­zőgazdaság érdekében. Még csak két megjegyzés: vi­tatott írásomban egyetlen szóval sem említettem meg a FKgP-ot. Ezek szerint, akinek inge ... A másik: úgy ítélem meg, hogy én eddig még egyetlen alkalommal sem vitatkoztam a régi, törté­nelmi Független Kisgazdapárt­tal. Buzássy Lajos az Agrárszövetség Baranya megyei irodavezetője társasághoz és az Alkotmány­hoz. Vallja az emberi jogegyen­lőséget, melyet nem csorbíthat sem nemzeti, sem vallási, sem világnézeti hovatartozás. Szük­ségesnek tartja leszögezni, hogy valódi jólét csak a nemzeti jö­vedelem, a javak jelentős mennyiségi és minőségi gyara­podása és a lehető legigazságo­sabb elosztása esetén lehetsé­ges. Szövetségünk - belső egysé­gének erősítése mellett - együtt kíván működni minden olyan politikai párttal és társadalmi szervezettel, amely a nemzeti összefogás híve, amely elköte­lezett az ország függetlenségé­nek megvédése, a demokratikus elvek, az emberi szabadságjo­gok, a jogállamiság eszméi mel­lett. Tudomásul vesszük a Ma­Tiszteit Nyugdíjas! Bizo­nyára értesült róla, hogy Pécs város 10. választókerületében, amelyhez Ön is tartozik 1992. január 18-án önkormányzati képviselőválasztásra kerül sor. A Nyugdíjasok Pécsi Egyesü­lete és a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája levonva az 1990-es választások tanulságait, önálló jelöltet állít Köves Imre nyugdíjas személyében. Köves Imre egyesületünk ve­zetőségi tagja. Tevékenységé­vel bebizonyította rátermettsé­gét, határozott és energikus egyéniség, aki sokat tett a nyugdíjasok érdekében. Ahhoz, hogy az önkormány­zatban érdekeink megfelelő képviseletet kapjanak, szüksé­Újra felröppent a hír - és úgy tűnik lassan valósággá is válik - a beígért keleti invázióról. Voltak már Szolnokon, Győ­rött és most értesültem az Új VDN hasábjairól, hogy legú­jabban Tapolcára vetették tekit- netüket a hong-kongi kínaiak. Csak jöjjenek minél többen, hiszen dollár milliókat, mitöbb milliárdokat hoznak az elszegé­nyedett hazánknak! Különben nem is tudom, mi­ért lepődünk meg, kapjuk fel a fejünket ezek hallatán, hiszen ez a folyamat már rég elkezdő­dött! A régi, hős korban is már királyaink ugyanezzel a mód­szerrel próbálták pótolni a fog­híjas lakosságot egy-egy vesze­delem után. Tehát nincs semmi új az ég alatt. 1991. október 15-én a Pécs Megyei Jogú Város Önkor­mányzati Közgyűléséhez for­dultunk és kértük, nyilatkozzon a Közgyűlés, hogy a lakások ér­tékesítésével foglalkozó rende­letükkel egyidőben dolgoztak-e ki olyan tervet, amely biztosítja a későbbiekben lakhatatlanná váló panelházakban lakók ott­hon teremtésének a lehetőségét. Az Új Dunántúli Naplóban dr. Páva Zsolt alpolgármester, FIDESZ képviselő válaszolt be­adványunkra. Válaszából hár­mat nem tudunk elfogadni. Nem értjük, hogy az Önkor­mányzat beadványunkra miért nem válaszolt írásban, az ügyin­gyar Ellenállási Szövetség létre­jöttét. Kijelentjük azonban, hogy nem hagyjuk széthullani csaknem félévszázada fennálló szervezetünket. Kívánatosnak tartjuk megőrizni a magyar fegyveres és politikai antifa­siszta ellenállás és az egykori üldözöttek egységét. Továbbra is védelmezni és képviselni kí­vánjuk érdekeiket. A Szöveség kinyilvánítja el­kötelezettségét a független, szabad, demokratikus Magyar- ország mellett. Belpolitikában a minden megkülönböztetéstől mentes állampolgári jogegyen­lőség, külpolitikában a béke és a biztonság, a világ minden or­szágával, mindenekelőtt a szomszédos országokkal való jóviszony mellett foglal állást. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége ges, hogy Ön és családja a vá­lasztáson résztvegyen és szava­zatával a jelöltünket támogassa. Ne feledje, távolmaradásával érdekei ellen szavaz. Egyben felkérjük, hogy a szavazás jogosultságát igazoló ÉRTESÍTŐ mellékletét képező „Ajánló szelvényt” a fenti név megjelölésével szíveskedjék az egyesület képviseletében iga­zolványával megjelenő sze­mélynek átadni, illetve egyesü­letünk Geisler Eta u. 15. sz. alatti irodánkban leadni (TESZ székház). A Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének Vezetősége A Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarájának Vezetősége Magyarország ma is ugyan­azt a humanista szemléletet al­kalmazza, akárcsak régen, év­századokkal ezelőtt: minden rá­szorulót befogad, letele­pít .. csak ma épp a saját nem­zetét kezeli kissé félvállról, mostohagyerekként. Miért? Mert az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, újvidéki magyarok csak a bennük rejlő értékeket tudják átmentei. Ő, hát abból van itt is bőven, nincs rá szük­ség, mondhatnánk, de onnan, onnan dollár milliók folynak be, s ez a mérvadó! De ne legyünk igazságtalanok, hiszen Bargu- zin után nincs kizárva, rövide­sen kiderülhet, hogy a kínaiak is távoli rokonaink, tehát teljes jo­guk van ... HAZATÉRNI! Bandi András tézés szabálya szerint. Hivata­los válaszként az újságcikkben közölteket nem tudjuk elfo­gadni, Azt vártuk volna az Önkor­mányzattól, hogy egy szakértői csoportot kiküld és megnézi, hogy ezek az emberek, akik problémájukkal az önkormány­zathoz fordultak, igazat állita- nak-e, vagy nem. S ha igazat, milyen nagy a probléma Úgy gondoljuk, hogy egy felelős vá­rosvezetés az államtól átvett in­gatlan vagyont ellenőrzi mielőtt értékesítésébe kezd. Sajnos, ez nem történt meg. Sőt, az értéke­sítést végző szerveket sem elle­nőrizték. Segítő Barát néven ökumeni­kus munkaközösség alakult lel­kipásztorokból és érintett szü­lőkből azoknak a fiataloknak a védelmére, akik személyiség- és családártalmas nyugati (tá­vol-keleti) szekták befolyáskö­rébe kerültek. A munkaközösség létrehozá­sára azok a kétségbeesett szülői panaszok adták az impulzust, amelyek a Hare Krisna neve­zetű, kaliforniai alapítású kul­tusz tevékenysége nyomán tá­madtak. A szülők egybehang­zóan előadták, hogy gyerme­keik a raffinált pszichológiai terror hatására feladták egye­temi tanulmányaikat, beköltöz­tek a kommunába, ahol munka­erejüket a szekta könyveinek fordítására, szövegszerkesz­tésre, árusítására veszik igénybe. A beavatott fiatalok­nak minden vagyonukat a kommuna rendelkezésére kell bocsátani. A kommuna vezetői totális ellenőrzést gyakorolnak a körükbe vont fiatalok felett. Arra késztetik őket, hogy szüle­ikkel előbb korlátozzák, majd megszakítsák kapcsolataikat. Újabban - a hatósági közbelé­péstől tartva - arra kényszerítik a fiatalokat, hogy szüleiktől írásbeli beleegyezést szerezze­nek mindehhez. A szekta nem­csak a keresztyén egyházak el­hagyására késztet, hanem egyúttal az európai kultúra és a civilizáció valamennyi értékétől is elzárja híveit. A kommuná­ban végső célként magyar ne­vüket is elveszítik. A magyar kulturális és történelmi felelős­ségtudat éppenúgy a kerítésen kívül kerül, mint a tolerancia nyitott, szabadelvű értékrend- szere. Az ilymódon elzárt, agymosott fiatal infantilis füg­gőségbe kerül a személyi kul­tusz minden jegyével felruhá­zott, szigorú hierarchikus fel- építettségű szektavezetéstől. Az esettanulmányok egyér­telműen bizonyítják, hogy im­már nagyszámú fiatal tragdiájá- ért nagyrészt felelősek azok az iskolaigaztatók, kollégiumi és művelődési ház vezetők, akik a védekezésre fel nem készített, tapasztalatlan fiatalokat kitették az agitáció veszélyeinek. A szekta egy darabig leplezi lé­lekhalász céljait. Az „ősi indiai kultúráról” ígérnek előadást, táncfesztivált hirdetnek s külön­leges „indiai ételekre” hívogat­nak. Nyugatról több hasonló raffinált eszközökkel dolgozó szekta megjelenése várható ma­gyar nyelvterületen, ezért rend­kívüli felelősség terheli a váro­sok önkormányzatát és az egye­Beadványukkal nem a többi ház lakását megvásárolni szán­dékozókat kívántuk elijeszteni, de úgy gondoljuk, hogy annak az önkormányzatnak, amely el­adja ingatlan vagyonát, valami­lyen biztosítékot kell nyújtania az érintett lakosságnak. Meg kellene szüntetni egy fo­lyamatot: most még sok min­dent az elmúlt 40 év hibáira le­het fogni, de jó volna ezt meg­szakítani. Hogy a kérdést feltettük, há­zunk műszaki állapotának isme­retében senki sem fog csodál­kozni. Többszöri levélváltás után csupán a háztömb megte­kintésével az INKÖZ szakértői Írásban az alábbi problémákat jelezték: a tető és az oldalfalak beáznak, a falak repedezettek, a nyílászárók elhasználódtak, re­temek, iskolák vezetőségét, hogy milyen tevékenységet tá­mogatnak. Az egyik vidéki mű­velődési ház, amelyet története­sen Kölcsey Ferencről neveztek el, rendszeresen helyt ad a szekta agitációs rendezvényei­nek, aminek következtében az ősi iskolaváros számos diákja adta fel egyetemi tanulmányait s költözött be a magyar és euró­pai kultúrát tagadó, de Gandhi és Rabindranat Tagore hitével sem azonos ál-hindu, kaliforniai rögeszmevilágba. A Segítő Barát munkaközös­ség ezért kezdeményezi, hogy Budapesten és iskolavárosaink­ban hozzák létre azokat a ta­nácsadó köröket, amelyek párt­közi és egyházközi összetétel­ben, szakértő szinten informál­hatnak a területen tevékenykedő család- és kulturaellenes szek­tákról. Ezek a helyi, önszerve­ződő körök kezdeményezhet­nek jogi védelmet kiskorúak esetén. Lelkigondozói, pszicho­lógiai, p>edagógiai segítséget adhatnak. Úgy véljük, hogy a megelő­zés mindig fontosabb a védeke­zésnél. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy ifjúságunk egészséges műhelyekben talál­hasson igazi élményt, igazi köz- söséget és életcélt. Többen úgy vélték, hogy a már áldozatul esett, jóakaratú, de időlegesen agymosott fiatalokért felkészült és párbeszédre kész fiatalok te­hetnek a legtöbbet. Szeretettel, türelmes felvilágosítással, a visszavezető út segítő felmuta­tásával lehet elérni, hogy visz- szatérjenek családjukhoz, köz­hasznú tanulmányaikhoz, a ke­resztyén és európai értékekhez. A munkaközösség a tolerancia alapján küzd az agresszív pszi­chotechnikák áldozataiért. A vi­lágkultúrák, így India univerzá­lis értékeinek megismerése és integrálása sohasem jelentheti, hogy saját zsidó-keresztyén és magyar értétékeinket felelőtle­nül pusztítani engedjük. Segíteni kész vagy segítséget kérő szülők, fiatalok, iskolák, egyházak, önkormányzatok je­lentkezését várjuk. Szeverényi János evangélikus lelkész a Keresztyén Ifjúsági Egyesület országos titkára 1111 Bp. Bercsényi u. 14. Dobner Győző baptista lelkész 1161 Bp. Mária u. 31. T.: 1638-670. Németh Géza református lelkész, 1146 Bp. Thököly út 44. II. 4/a. Telefax: 1416-602 pedezettek, a liftek elavultak, elhasználódtak, ehhez még hoz­záadhatjuk, hogy a léptcsők megsüllyedtek, több helyen szétmálnak, a csapadékvíz a ház alapjához folyik, az erkélyek vasazata erősen krrodált Szeptember 13-4 lakógyűlé­sünkön a jelenlévő FIDESZ képviselőknek elmondtuk, hogy bennünket nemcsak feltételes vevőnként érdekel házunk mű­szaki állapota, hanem bérlőként is. Felelős állampolgárokként vetettük fel a kérdést és nem az önkormányzat öncélú hergelé- seként. Ezért üdvözöljük a Lakásbér­lők Egyesületének felhívását, hogy tulajdonformától függet­lenül vizsgálják felül a panelhá­zak műszaki állapotát. Dr. Nádor András Még egyszer az agrárértelmiségről A mi jelöltünk Hol-Kong? Felelős polgárként

Next

/
Thumbnails
Contents