Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-15 / 343. szám
Magyar Top AO A pillanat emlékműve A Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége Magyar Top 40 címmel jelentette "meg sikerlistáját. Ez nekem egy kicsit mindig gyanús, mert eleddig úgy tapasztaltam, hogy az ilyen toplisták messze nem mentesek az üzleti, sőt lobbyérdekektől. Ám a MAHASZ igyekszik megnyugtatni mindenkit: ez „az egyetlen tényleges hanglemezeladásók alapján készülő magyar slágerlista”, erre pedig az a garancia, hogy egy füqgetlen, üzleti érdekek felett álló szervezet, a MAHASZ által finanszírozott közvéleménykutatás alapján készül minden második héten. Na, jó! Ha egyszer a MAHASZ ilyen bátran állítja magáról, hogy egyedül ő az igazi, legyen. Nézzük akkor a listát. Az első helyen Gergely Róbert áll, a lista szeriint egy Gergely Róbert című számmal. Ez a szegény Szandi csak a harmadik helyen lóbálja pettyes szoknyáit, kíséretképpen hozzáénekli a Szerelmes szivek című nótát. Öt követi a Bonanza Banzai A pillanat emlékmüvé-vel Szóval — persze az ízlések, tudjuk, nagyon különbözőek —, van itt remek zene, meq minden, pediq a Demién Rózsit eddig nem is említettem. A löld a szerelőm énekli, itt-ott még némi daliamat is cseppentve a műbe. Így aztán a Dire Straits vagy Chris Rea, esetleg a Queen be sem jutottak az első tizbe. Persze a MAHASZ első tízébe. Ami egyébként — mármint „a nyugati szórakoztatóipar módszerével készülő slágerlista”, hogy megint a MAHASZ-t idézzük — így néz ki: 1. Gergely Róbert (Gergely Róbert), 2. Hoppá-hoppá (Republic), 3. Szerelmes szívek (Szandi), 4. A pillanat emlékműve (Bonanza Banzai), 5. Filmslágerék (Válogatás), 6. A föld a szeretőm (Demjén Ferenc), 7. Use Your Illusion II. (Guns N'Ro- ses), 8. Az élet dalqai (Zorán), 9. Manhattan (Manhattan), 10. Kabos László élő műsora. Jóllehet, csak az első tíz szám közlésére gondoltunk, azért a tizenegyediket még megemlítjük, jelesül a Beatrice nótájáról van szó: Utálom az egész XX . . . M. A. „Mozimámor Tolnában” Tolna megyében jelen pillanatban két mozi üzemel o valamikori 120 helyett. A szekszárdi Panoráma, amit a városháza tart még életben, valamint a dunaföldvári, melyet egy régi tulajdonos bérel és üzemeltet. A bátor asszony neve: Varga Istvánná. Tolnában a mozizás máról holnapra szűnt meg. Egyszerűen képtelen volt a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat fizetni a Duna és az Inter Com forgalmazó vállalatoknak. December 1-jén egyetlen Tolna megyei moziban sem peregtek a filmek, korábban a városi és községi képviselő- testületek kaptak egy levelet, amennyiben kérték őket, hogy segítsenek anyagilag. De erre leginkább csak a falusi testületek voltak hajlandók. Közben a megyei közgyűlés kimondta, hogy fel kell számolni a megyei vállalatot. A nagy filmforgalmazók meg nem szívesen állnak szóba a magányos farkasokkal. így a mozik önállóan nem juthattak azóta sem filmhez. A paksiak megpróbáltak egyezkedni a Fejér Megyei Moziüzemi Vállalattal, de ők minden egyes film közvetítési dijáért 1000 forintot számolnának fel. Természetesen a filmek előtte mát megjárnák Székesfehérvár és Dunaújváros moziait. Majnay Antalné felszámoló igazgató szerint jelenleg nincs más lehetőség, minthogy Tolna megye területét felosztani a baranyai, a somogyi és o fehér megyei moziüzemi vállalatok között, így azok legalább a hozzájuk közel eső városokban üzemeltethetnék a mozit. Hazafi József Kibédi Ervin Pécsre jön Beszélgetések a papagájjal A népszerű színművész, Kibédi Ervin, szerdán este fél 8-kor Pécsett, a Palatínus Szállóban új könyvéről szól, amolyan talk-show keretében. A könyv, mely a Pátrio Kiadó gondozásában jelent meg a ,.Beszélgetések a papagájjal" címet viseli.- ön nagyon magányai lehet, a cimből következően - kérdeztük telefonon a művészt, kinek a hangja a szokottnál is rekedtesebb volt- Nehogy azt gondolja. Sose voltam magányos Csakhát néhány dolgot el akartam mondani, s mint a2 köztudott, bárkinek mondja az ember, az azonnal visz- szabeszél. A papagáj viszont türelmesen végighallgatott- A könyvnek Pécsett lesz a bemutatója, így sajnos még nem olvashattam .. . — Pótolja mielőbb. Sok öröm és bosszúság benne van, amit az ember életében elvisel. Tudja, a Jákó-papa- gáj úgy kétszáz évig is elél, gondoltam, hátha tovább adja. Okulásul.- Hány szót tud? — Nyolcvanat, de azt szép magyarsággal.- önt mostanában ritkáb ban látjuk? — Majd a szilveszteri műsorban, a kettes csatornán Operaparódiában. Másrész! elkészült a portréfilmem is, melynek címe: Mestersége Kibédi Ervin.- A szokottnál is rekedtesebb hang? — Elkapott az influenza. — Jó egészséget! — Rám fér. Különben éppen ma vagyok 68 éves, de nem érzem annyinak. Annak ellenére, hogy alapjában nem optimista embernek ismernek, van még néhány tervem . . . Különben most jutott eszembe, hogy valamikor 1945-ben gagyizó vonaton jártam Pécsett, ruhát cserélni kajáért, s volt ott egy igen nagyszerű barátom, Legenyei Jóska. Legalább olyan konferanszié, mint Kellér. Sajnos nem él már, csak a humora, de abból ma is sokan élnek még ... Kozma Ferenc A baba hamis, viszont igazi kasszasikert ígér Zúgó pofonok, kópé derű, az igazságosztó fölény humorral fűszerezett glóriája. A címszavak alapján a nevezetes Búd Spencer-Terence Hill duó dereng fel emlékezetünk vásznán. De ahogy azt már a verebek is csiripelik, ennek a makacsul egyenirányúsított képzeletnek éppen hazánkfiai próbálnak új medret szabni: nekünk is akadt egy Búd Spencerünk Bujtor István személyében, akivel maga az egykori neves pólós kötött — mondhatni - vérszerződést. A játék ugyanis halálosan komoly, amennyiben még él o hazai prűd financiális logika, c filmek a tiltás—tűrés—támogatás szentháromságán alapuló állami mecenatúrája. A pénzügyi mamutot most olyan Halló, Bujtor Kft.!? mérgekkel injekciózzák, mint a Bujtor Kft. filmje, a Hamis o baba című, amelynek a hazai ősbemutatójára pénteken este Pécsett, az Uránia Filmszínházban került sor. — Hozhat-e olyan kasszasikert a Hamis a baba - Kern András iróniája, Tuza Bálint a kisliú talpraesettsége,' Goói Nagy Mária hatalmas keblei - ami a vállalkozásukat önienn- Sokan emlékeznek Pécsett, a színházban eltöltött éveire. — Néhány évig, 1970-től 1973-ig dolgoztam a Pécsi Nemzeti Színházban. A pécsiek Tenesse Williams A vágy villamosa című darabjában Stanley Kowalskiként láthattak, majd Hernádi Gyula falanszterében . . . Senkire nem emlékszem haraggal, de 1973-ra a Nógrádi Gábor-féfe színházvezetésből elegem lett. Akkor jöttem vissza Budapestre. Annakidején a Tettyén laktam a színészlakásban, azóta már átalakulhatott, megszépülhetett minden ... B. R. A Hamis a baba főszereplői: Bujtor István és Kern András Fotó: Szundi György tartóvá teszi? — kérdeztük Bujtor Istvánt, aki a „Semmi pá- nik!”-kal, a „Pogány Madonnával" és társaival már adott némi ízelítőt e műfaj lehetőségeiből.- Magyarországon egy év alatt a közismert szuperprodukciókra se juthat annyi néző - a számítások szerint másfél millió —, ami egy-egy vállalkozást önfenntartóvá, nyereségessé tehetne. Változtatni kell a jelenlegi támogatási rendszeren, amely a régi kategóriákban gondolkodik. A vígjáték nem kap pénzt. A gyártáshoz szükségeset összekalapoztuk bankkölcsönből és a televízió egyes csatornája segített.- A forgalmazó, ez esetben a Budapest Film segítségére lehet-e a gyártónak?- Kapcsolatunk, a forgalmazóval igazán jó, közvetve segíthet is, de az igazi megoldást egy radikálisan más támogatási rendszer kialakítása jelentené, amely nem az üres moziknak kedvezne. Mamutagyar- töredék a kútfenéken Pécsújhegyen, Vass Imréék Mókus utcai télikén feltehetően egy egész mümutasontvázat rejt a föld. Robi kútásó és társai erre megesíküsznék, hisz amikor a tízméteres kútfeneket mélyítették, két méter után egy jó méteres agyardarabon koppant az ásó. Útban volt, hát kiemelték, ami csak három darabban sikerült. Laikus is megálíapithatia, hogy az agyarnak csak az egynegyede került élő. A kútásámester a bányászathoz is értő ember. Ö és társai a visszhangzó kopogtatásból megállapították, hogy so!k csontot, sőt szerintük egy egész mamutot rejt az agyag. Ök egy kis aknában mentek is volna tovább, de a gazda félt, hogy végleg elapad a vízadó forrása, ezért csak a kútmé- lyítésnél maradtak. — Rögtön éreztem, hogy nagy értéket találtunk, ami körül nem volt kerámiatöredék vagy pattintott kőeszköz, s szóltam a múzeumosoknak - magyarázza még most is lelkesen a gazda. Geológusok szerint egy- másfél millió éves lehet a csontváz. Ez a rész akikor tengerpart volt, tehát becsúszhatott ide az állat és elsüllyedt. Ennyire sokat sejtető őslénytaHallgatom némely vezérszónok — fellegekben járó - megnyilatkozását, miszerint elhivatottnak érzi a „munkavállaló" nyomasztó gondjának megoldását: ülésteremben, népgyűléseken, pártjának összejövetelein hangoztatja, meg kell állítani az inflációt, a munka- nélküliek számának növekedését. a lakásgondok megoldását, megteremteni a közbiztonságot, emberközelbe hozni a szociálpolitikát. A rádió, a tévé, a lapok telítettek az ilyen-olyan közgyűlésekkel és ülésekkel, ám az emberek torkig vannak a frázisokkal és ígéretekkel. Mór a múltból eredően is. Legföljebb ma - egyesek - az istennek szájukra nem vennék a „munkás” vagy „paraszt" jelzőt, félnek tőle, mint ördög a szenteltvíztől. De persze, mindegy, hiszen az átkosban ömlesztve tüntették fel felvonulási táblákon, üléstermi feliratokon, plakátokon, újságokban és egyebütt a frázis sallangjait: hogy „munkás”, hogy „értelmiségi”, hogy „dolgozó paraszt", meg hogy „minőség", meg „meny- nyiség”, meg „munkafegyelem", meg „élüzem”, meg „SZOT-vándorzászló első helyezettje", és ha a melós a pénzt kevesellte, a válasz szigorú volt: előbb termelj, aztán jöhet a jólét. Pedig termelt, csakhogy a „hasznot” elnyelte néhány nagyokos elképesztő beruházási ötlete, a „vasmű", a befejezetlen új bányaaknák sora, az elavult technológiák bevezetése, az át nem gondolt ipartelepítési baromságok, a szállítási rendszerek szétesése, a korszerű műszaki fejlesztések hazug volta. ... És ide jutottunk. És most ki fizet rá megint? Az a bizonyos „dolgozó tömeg”, amelyet a legújabb módi szerint a vezérszónokok kitöröltek szótárukból. És ez még mind nem elég, mert eluralkodott — főleg vezérszónoki körökben — a gyűlölködés, az egymás lejáratása, végül is elkezdték a felkészülést a következő választásokra, ami ugyan még odább van, de a pocskondiá- zás már javában folyik. Az elszomoritó az, hogy nem csak az említett „elit” közegben, hanem már a munkahelyeken is. A kisebb-nagyobb beosztású vezetők már úgy viselkednek a melóssal szemben, mint ahogy ez a módszer a kapitalista munkaadó sajátja volt a hajdani propaganda szerint, és hát a valóságban is persze. Telefonon hiv fel egy géplakatos Pécs peremvárosának nyilvános fülkéjéből: „Ha akarja, a nevemet, címemet is megmondom. Huszonöt éve dolgozom az üzemben, és amikor panaszkodok a napokban a .kisfőnöikneV — aki valamikor még hozzám hasonló melós volt — azt mondta, mit jár a szád, te bérmunkás vagy! üzemünk egy- harmadát már az utcára tették, s azzal fenyeget, könnyen a kezembe adja a munkakönyvét. Ö nem tudja, a hülye, hogy az ő állása sem biztos, lehet, előbb kirúgják, mint engem. De a lényeg nem is ez, hanem hogy már a munkások között is eluralkodott a félelem, egymást besúgják, abban a reményben, hogy ők nem kerülnek utcára .. . A főnökök meg fenye- getődznek, ordítoznak, ahelyett, hogy piacot keresnének termékeinknek . . .”. Egy uránbányász — a IV. üzemből — ugyancsak telefonon hív, azt mondja, a rendelet — miszerint végkielégítés jár neki is - pontosan jelzi, mikor mennyit kell kézhez kapnia. Ez év januárja óta egy vasat sem kapott, papírjai „utaznak" — fellebbezés végett — Pestre, onnét vissza, kísérőlevéllel, hogy az összeg kifizetendő, de a szőrözés tovább folyik, és most már kölcsönökből él, de ez a forrós is kimerült. Hova forduljon? Ki áll ki igaza mellé? Ő is hallgatja a rádiót, olvassa a lapokat, nézi a tévé közvetítéseit, a vezérszónokok egyike- másika a mellét döngeti, sőt a „népre hivatkozik”, ő pedig dühében akár a küszöböt rághatná, nem érti ezt a feneketlen gazemberséget. Sokan nem értik. ni lelet még nem került élő Baranyából. Legközelebb a Ka- rallina-völgyi külfejtésből tudnak egy őshüllőlábnyomról, ami sok millió éves és ősibb, vagyis ember előtti időket idéz. Ki tudja, de a pécsújhe- gyi állatcsantok mellett akár sgy előember földi maradványa is előkerülhetne. No, de ez inkább csak a képzelet játéka. Vass Imre a legalább 5 kilónyi csontot most a szute- réríjében őrzi, így konzerválja, mert már észrevették, hogy a levegőtől kezd porladni. Mindenképpen tartósítani kellene, de ehhez csak szakember ért. Mi felhívtuk Budapesten a Természettudományi Múzeumot és megígérték, hogy bejelentésünket továbbítják a Nemzeti Múzeumba, az egyik legnagyobb hazai őslénytanos szak- tekintélynek, dr. Szabó Jánosnak. Csuti J. Gyűlölködés vasárnapi
