Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-14 / 342. szám

1991. december 14., szombat aj Dunantült napló 7 Kinyílt a kapu Európa felé Kedvezményezett áruk Sertés-, marha-, juhhús - Zöldség - Konzervipari termékek A magyar mezőgazdaság számára különösen előnyös a nem­régiben előzetesen jóváhagyott EK-társulási szerződés - mondta az MTI-nek a megállapodást értékelve Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium közös piaci főosztályának veze­Szociális körkép Szigetvárról Tisztes szegénység Ma még kerül az asztalra meleg étel Fotó: Läufer L. tője. A néhány napja parafáit szer­ződés két fontos területen érinti a magyar mezőgazdaságot: az agrártermékek kereskedelmé­ben kölcsönösen nyújtandó elő­nyök révén, valamint a magyar mezőgazdaság átalakításához szükséges szakmai segítség- nyújtásban, tanácsadásban. Szakmai berkekben a legtöb­beket az agrárkereskedelemben bekövetkező átalakulások ér­deklik, mivel e területen várha­tók a legnagyobb változások. Kölcsönösen! A szerződés lényege: az EK és a Magyar Köztársaság meg­állapodott abban, hogy az agrár­termékek kereskedelmében kölcsönösen olyan előnyöket nyújtanak egymás számára, amelyeket más országoknak nem. Ezek az úgynevezett pre- ferenciális kölcsönös kedvez­mények növelik az esélyét an­nak, hogy egymás árui piacra jussanak az EK-ban, illetve Magyarországon. Az előzetesen jóváhagyott szerződés azt is tar­talmazza: csak bizonyos termé­kek és meghatározott mennyisé­gekre vonatkoznak ezek a ked­vezmények. Továbbá abban is megegyez­tek a szakértők, hogy a ked­vezményeket nem egyforma mértékben alkalmazza hazánk és az EK, azaz elfogadták az úgynevezett aszimmetria elvét. Ez azt jelenti: az Európai Kö­zösség nagyobb kedvezménye­ket nyújt a magyar áruk bevite­lekor, mint hazánk az EK-áruk importja esetében. A fő rendező elv: az elkövetkezendő öt év- bena vámoknál és lefölözések­nél az Európai Közösség egyre növekvő mértékben ad vám- kedvezményeket, illetve a min­denkori lefölözésekből enged­ményeket. Ezek konkrét mér­téke az első évben - amely 1992 - 20 százalék, a másodikban 40, a harmadikban és az ezt követő években 60 százalék. A ked­vezménnyel bevihető áruk mennyisége pedig 1992-től öt éven 10 százalékkal növekszik évente. Ezen felül - a jelenlegi­hez hasonló - teljes importte- herrel továbbra is korlátlan mennyiséget szállíthatunk. A kedvezményezett áruk körét a megállapodás külön szabá­lyozza, ám ez igen széles körű. Vonatkozik majd többek kö­zött: a sertés-, marha-, juh­húsra, afriss zöldségre és gyü­mölcsre, valamint számos kon­zervipari termékre is. A pontos vámtarifaszámmal ellátott listát a termelők várha­tóan a jövő év elején, a szerző­dés decemberi aláírása után is­merhetik meg. A vámkönnyítések a tervek szerint jövő év tavaszán lépnek majd életbe, amelyet egy külön, úgynevezett közbülső kereske­delmi szerződésben szabályoz­nak. A ratifikációs eljárás ugyanis több hónapot is igénybe vehet. A szerződés megkötésekor azt külön eredményként köny­velhette el a magyar fél, hogy az eddigi általános vámpreferen­cia-rendszer keretében kapott kedvezményeket sikerült meg­őrizni a későbbi évekre is.(Ilyen például a szalámira, a kacsa- és a libahúsra vonatkozó 50 száza­lékos vámkedvezmény.) Hazánk a szerződés értelmé­ben szintén megkönnyíti a kö­zösség országaiból származó agrártermékek bejutását a ma­gyar piacra. Ám a vámtételek­nél csak 10 százalékos lesz a kedvezmény három éven ke­resztül, míg az áruk behozatalá­nak növekedése is az EK-orszá- gokból fele lesz - azaz 5 száza­lék - a kedvezménnyel szállít­ható magyar áruk exportnöve­kedési ütemének. A megállapodás már az első évben is több 10 millió dollár nyereséget jelenthet a magyar mezőgazdaságnak, ám ez a harmadik évet követően már mindenképpen 100 millió dollár feletti összeget érhet el. Szakmai segítség A gazdasági együttműkö­désre vonatkozó részben szabá­lyozták a szerződésben azt aso­koldalú szakmai segítséget, amelyet az EK nyújt hazánk mezőgazdaságának átalakításá­hoz. így többek között támogatást kapunk az élelmiszeripari ter­mékek minőségellenőrzési rendszerének fejlesztéséhez, az agrároktatás megreformálá­sához, a marketing tevékenység javításához, valamint a tárolás- és csomagolástechnika érintik a mezőgazdasági tevékenységet. így például a jogszabályok harmonizálása, az ipari termé­kek vámcsökkentése, valamint a szolgáltatási piac változásai. A szerződés azonban csak írott malaszt marad, ha azt nem töltik meg élettel - hangsú­lyozta a szaktárca illetékese -, ezért azt a minisztériumnak és a vállalatoknak jól átgondolt, összehangolt program kereté­ben kell értelmes tartalommal- megtölteniük. Riasztó adatok jelennek meg a szociális helyzet rohamos romlásáról, ezen belül is a gyermekek életszínvonalának csökkenéséről. A Magyar Rádió 168 óra című műsorában gyer­mekek éhezéséről is beszéltek. A szigetvári családok helyze­tével kapcsolatban négy érintett szakembert kerestünk meg. Dr. Karg Norbert, osztályve­zető szülész-főorvos:-A mozgó szakorvosi szol­gálat eredményeként a vidéken élő terhesek is rendszeresen ta­lálkoznak a szakorvosokkal. A kismamák többsége együttmű­ködik az orvosokkal, rendsze­res a kapcsolattartás. Egy ré-1 szűknek azonban - főleg a vi­déken élő többgyermekesek - otthoni körülményeik nem megfelelőek. Nem táplálkoz­nak megfelelően, esetenként isznak, dohányoznak. Náluk a koraszülés veszélye miatt indo­kolt lenne a kórházi kezelés. Sajnos, szinte hetente vannak olyanok, akik főként amiatt, hogy a gyermekeket nem tud­ják kire hagyni, otthon marad­nak ... Megoldás lenne, ha ilyen esetben az apa táppénzre mehetne , míg az anya rendbe nem jön. Dr. Mohos Károly gyermek- gyógyász főorvos:-Ä gyerekek zöme tisztes szegénységben él, tehát - a szü­lők foglalkozásától függetlenül - tiszta lakásban lakik, normá­lisan étkezik, de a családnak nem telik például könyvre, vagy jobb autóra. Kisvárosban nem jellemző az éhezés. A sze­génység is relatív fogalom. Az biztos, hogy a szülők többsége saját erejéhez mérten mindent megad a gyermekének. A gond ott van, ahol valamelyik, vagy mindkét szülő alkoholista és is­kolázatlan. A kórház gyermek- osztályára bekerült gyerekek 10-14 %-ának rossz a családi háttere. Több esetben is kifeje­zetten a rossz szociális helyzet miatt kerülnek ide kisgyerekek. A régi gyakorlattal ellentétben ma már csak a legvégső esetben kerül sor a rossz családi körül­mények miatt állami gondo­zásba vételre. Az elmúlt évben mindössze egy esetben történt ez. Egyébként mentális okok­ból megfelelő megoldás, ha rossz körülmények között is, de családban nő fel egy gyermek. Ha a szülők nem is, de a nagy­szülők mindent megtesznek ér­tük, sok esetben még a nevelést is átvállalják. Amit a gyermekgyógyászat terén elértünk, azt jórészt a pre­vencióval, az egészségnevelés­sel értük el. Gyermekneveléssel kapcsolatban rentábilitásról nem lehet beszélni. Az állam­nak kötelessége gondoskodni a gyermekekről. Pénz, szabadidő kellene a szülőknek, hogy fog­lalkozhassanak velük. A tapasz­talat az, hogy az időhiányt anyagiakkal igyekeznek pó­tolni. A védőnők tapasztalatáról Fekete Gáborné vezető védőnő beszélt:- Éhezés véleményem szerint nem tapasztalható a városban, a táplálkozás minősége azonban romlott. Jónéhány családnak nem telik tejre, tejtermékre, húsra. A szaporodó szociális prob­lémák miatt a védőnői hálózat is változott: ma már inkább a csa­ládgondozó név lenne találó. Eddig a terhesek és a kisgyere­kes anyák segítése, tanácsadás volt a feladatunk, jelenleg jogi és szociális problémák megol­dása is szükséges, és az, hogy segítsük a családot életvitele ki­alakításában. Tudnunk kell, ho­gyan kérhet valaki munkanél­küli segélyt, családi pótlékot, különböző segélyeket, milyen problémával kihez kell fordulni. De ruhaakciókat is szervezünk, és minden olyan probléma megoldásában segítünk, amire a családnak szüksége van.-*■ Gáspár Györgyné gyámügyi előadó elmondta, hogy a Szi­getváron 3211 fiatalkorúból 89 veszélyeztetett különböző okok miatt. Az utóbbi időben ez a szám a családok anyagi helyzetének romlásával nő. A városban 258 olyan család van, ahol az átlag- jövedelem nem éri el létmini­mumot. Az önkormányzat eseti segélyezéssel és rendszeres ne­velési segéllyel támogatja a rá­szorulókat. Ä napközis térítési díjak emelése miatt sok szülő kivette a gyermekét a napközi­ből. Az önkormányzat igény- felmérés alapján bizonyos ösz- szeget a térítési díj mérséklésére fordított. Ahol félő volt, hogy a szülő nem a kívánt célra fordítja az összeget, ott közvetlenül az intézménynek utaltuk a pénzt. Egy család ellátásában akkor van probléma, ha valamelyik vagy mindkét szülő elveszti a munkáját, a segélyt megítélik, de pénzt csak 2-3 hónap múlva kapnak. Addig a család ellátat­lan. Ugyancsak probléma, hogy az általános iskolát befejezett, de munkát nem vállaló, és nem továbbtanuló fiatal miből éljen? Mert munkanélküli segélyre nem jogosult, de a szülőnek sem jár már utána családi pót­lék. Itt csak eseti segélyezésre van lehetőség, de ez nem meg­oldás : munkahelyet kellene te­remteni. S ami még probléma: a de- mokgráfiai hullám épp ezeknél a fiataloknál tetőzik, ők az 1974-76 között születettek. Sasvári Mária A Szigetvári Konzervgyár termékei nagyon keresettek a nyugat-európai piacokon. Profilban Kálsecz Károly a Pannon Volán Siklósi Személyforgalmi Üzemigazgatóságának vezetője. 1935-ben született Pécsett. Vegyipari technikumot, majd 1963-64-ben Budapesten for­galmi tiszti tanfolyamot vég­zett. 1958-ban lépett be a pécsi 26-os Autóközlekedési Válla­lathoz, ahol a távolsági közle­kedéssel foglalkozott. 1964-től a Pécsi Közlekedési Vállalat he­lyi közlekedési részlegén dol­gozott többek között vezénylő­ként, forgalmi vezetőként, ál­lomásfőnökként majd helyi köz­lekedésforgalmi osztályvezető­ként egészen 1991 március 14-ig. Ezután a Siklósi Sze­mélyforgalmi Üzemigazgatóság üzemigazgatói teendőivel bíz­ták meg. Legfontosabb felada­tának a siklósi üzemigazgatóság a nagyvállalat feladataiba való integrálását látja valamint azt, hogy a kollektívának biztos megélhetést és feladatkört biz­tosítson. * dr. Poronyí Gábor a Siklósi úti Általános Iskola és Gimná­zium igazgatója. 1942 március 25-én született Pécsett. 1960-ban a pécsi Széchenyi Gimnáziumban érettségizett, majd 1964-ben matematika-fi- zika-műszaki ismeretek és gya­korlatok szakos tanárként vég­zett a pécsi Tanárképző Főisko­lán. 1968-ban az ELTE Termé­szettudományi Karán szerzett középiskolai tanári oklevelet, 1986-ban pedig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­temen elvégezte a számítás- technikai tanár szakot is. 1979- ben az ELTE-n doktorált matematikából. Pedagógus pá­lyáját a nagynyárádi általános iskolában kezdte, innen Szeder­kény, a pécsi 506-os Ipari Szakmunkásképzőn keresztül jutott a Nagy Lajos Gimnázi­umba matematika tanárként. 1980- tól három évet dolgozott a Pécs városi Művelődési Osz­tályon, innen került a Baranya Megyei Pedagógiai Intézetbe, ahol a pedagógusok tanfolyami képzése, továbbképzése és szakmai-módszertani segítség- nyújtás volt a feladata. Több számítástechnikai és matemati­kai tárgyú könyve és cikke je­lent meg. A Siklósi Úti Általános Isko­lában és Gimnáziumban de­cember 16-tól kezdi el igazgatói tevékenységét. Legfontosabb feladatának az új szerkezetű is­kola kialakítását látja. Dr. Poronyi Gábor hobbyja a sport. Tömegsport akciókon vesz részt rendszeresen és évenként átússza a Balatont. * Bíró Imre, a Baranya Me­gyei Földművelésügyi Hivatal vezetője. Az 50 éves üzemmérnök pa­raszti családból származik. Munkával töltött éveinek nagy­részét különböző mezőgazda- sági nagyüzemekben töltötte végigjárva a termelés ranglétrá­ját. Hitvallása szerint új beosztá­sában sem akaija "elfelejteni a barázda illatát", feladatának az agrár ágazat eseményeinek, fo­lyamatainak jó irányba terelését tekinti. A júniusban alakult hivatal gondoskodik az információk áramlásáról a termelők és a fel­ügyeleti szerv, a Földművelé­sügyi Minisztérium között. Tevékenyen közreműködik az új mezgőgazdasági szerkezet kialakításában, szakmai és jogi segítséget nyújt az új tulajdon- formák megformálásában, védi és képviseli az ágazatban dol­gozók érdekeit Bíró Imre a hivatal élén sze­retne olyan hatékony mezőgaz­daság kialakításában közremű­ködni, melyben erős magán- gazdaságok, és magántulajdo­non alapuló társas vállalkozá­sok különböző formái egymás mellett, egymást erősítve bizto­síthatják az ágazat életképessé­gét. Ezekben szeretné látni a tu­lajdonosi szorgalom, a geneti­kai előrehaladás és a modern technika együttes érvényesülé­sét. Kaszás E. - Pataki V. Munka­nélkülieknek Egészségügyi tanfolya­mot szervez a Vöröskereszt Baranya Megyei Vezető­sége és a Janus Pannonius Egészségügyi Szakközépis­kola. Azok jelentkezését várják, akik nyolc általá­nost, vagy középiskolát vé­geztek, és nem tudnak elhe­lyezkedni. A 45 órás tanfo­lyam keretében az elsőse­gélynyújtásról, a csecsemő­gondozásról és a betegápo­lásról kapnának ismerete­ket. A tanfolyam elvégzésé­ről igazolást adnak. Jelent­kezni Jehet 1992. január 15-ig a Vöröskereszt Bara­nya Megyei Vezetőségénél Pécs, Széchenyi tér 18.,vagy tel.:12-894.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents