Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-12 / 340. szám

1991. december 12., csütörtök üi Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Még túl sok a ha ... Vállalkozások válaszúton Annyit beszélünk manapság a vállalkozásról, hogy már-már hajlamosak vagyunk azt hinni: kiénekeljük a sajtot a holló szá­jából. Bár csak erről lenne szó! A november 20-22.-én Kapos­váron megrendezett Első Or­szágos Vállalkozásfejlesztési Szakmai Napokon az Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda, a Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány és a JOINFO Vállalkozóházak Klubja szak­emberei és a résztvevők egyön­tetű megállapítása szerint szó sincs a téma túlbeszéléséről, inkább a tett kevés. Pontosab­ban a tett is kevés, de a befo­gadó közeg sem ideális. Mert ma még igen alacsony színvo­nalú Magyarországon a vállal­kozói kultúra - hogyan is ala­kulhatott volna ki idehaza az elmúlt évtizedekben? -, családi és nemzeti hagyományaink sem alakulhattak ki. Elmaradá­sunkat nem orvosolhatja pusz­tán a közkívánat, sőt a parancs: légy innovativ, légy vállalkozó szellemű! Hiányzik a közérthetően megfogalmazott automatiz­mus, mely világos kereteket szab a vállalkozásoknak. S mi­vel hazánkban még nincs szé­les körű vállalkozói közép­üzemi szektor és nincs széles vállalkozói alapokon nyugvó középosztály sem, jószerivel még a szabad rablás időszakát éljük, emiatt sem tudjuk tole­rálni a piaci versenyt, a kor­rektséget. E kedvezőtlen jelen­ségek felszámolása pedig való­jában össztársadalmi ügy, mely érdektől vezérelve összefogás szükségeltetik a kormány, a minisztériumok, az önkor­mányzatok, a vállalkozói ér­dekvédelmi szervezetek és a vállalkozók között. S ezt az új módit már szinte - igaz, ott csak játékos formában - az óvodában tanulni kell, nem be­szélve a teljes iskolarendszer­ről. Az tény, hogy a vállalkozói lét nem egy képesítéshez kötött szakma, hanem szaktudás, meghatározott szemlélet és vál­lalkozói képességek összes­sége. A vállalkozói személyi­ségjegyek kialakítását a lehető legkorábban meg kell kezdeni: tanulással és rengeteg gyakor­lattal. Mert valójában mi is kell a vállalkozáshoz? Elegendő pénz, világos jogi keretek, ha­tékony vállalkozói érdekvéde­lem! És vállalkozásbarát kör­nyezet! Ez utóbbi éppúgy nem létezhet az állami feladatot ké­pező információs infrastruk­túra, mint a finanszírozási in­tézményrendszerek egymással összehangolt és a vállalkozá­sokat támogató széles rend­szere /kockázati tőke társasá­gok, befektetési alapok, garan­ciaalapok/ nélkül. Mindebben az államnak igenis meghatá­rozó a szerepe. Ugyanis ezen intézmények állami részvétel nélkül nem jöhetnek létre. De az államnak hasonló segítséget kell nyújtania a kezdő, a kellő tőkeerővel, szakismerettel és informáltsággal nem rendel­kező vállalkozóknak is. Ahhoz, hogy a kis- és középvállalko­zások regionális és település- fejlesztő erővé válhassanak - a cél csakis ez lehet! - szüksége­sek a jól átgondolt településfej­lesztési tervek és a térségfej­lesztési koncepciók, akár az ezek megvalósítását szolgáló regionális, kistérségi és telepü­lési fejlesztési programok. Ma még túl sok a ha ... A nagy cégek sorra mennek tönkre, s a csődtömeg még a gyors kilábalás anyagi lehető­ségeit is maga alá gyűri. Élet­erős kis- és közepes vállalko­zások húzhatják csak ki az or­szágot a jelenlegi nehéz hely­zetéből, s erről annyit, de any- nyit hallani manapság. Jó lenne már a tettek mezejére lépni, hogy a vállalkozások a válasz­úinál a mindannyiunknak üd­vözítő utat választhassák. Murányi László Tőzsdei kisszótár A Nordline Értékpapír Rt.-től Sorozatunk elmúlt két részé­ben az opciók alapfogalmait mutattuk be, ebben a részében négy opciós stratégiáról lesz szó, melyeket különböző árfo­lyamalakulásokhoz lehet fel­használni. Ha az árfolyamok emelkedésére vagy csökkené­sére számítunk, két-két alapstra­tégiát alkalmazhatunk. Vett call opció, jog a vételre: Ebben az esetben a befektető a jelenben fizet prémiumot, azaz opciós díjat, azért, hogy a ké­sőbbiekben a most kialkudott áron vehesse meg a kívánt rész­vényt. A befektető ez esetben csak a kifizetett opciós díjat kockáztatja. Az elérhető nyere­ségnek nincs felső határa, hi­szen az a piacon alakul ki. Eladott call opció, kötelezett­ség eladásra: Ez az opció el­adási kötelezettséget jelent a ki­író számára, vagyis meghatáro­zott időn belül köteles eladni a jelenben kialkudott áron a kí­vánt részvényt, ezért - szintén a jelenben - megkapja a prémio- mot. Ebben az esetben a befek­tető kockázatát nem lehet ma­ximalizálni, korlátlan. A nyere­sége viszont maximalizált, a kapott opciós díj. Vett put opció, jog az el­adásra: A befektető a jelenben vesz prémium lefizetése mellett jogot arra, hogy a jövőben a most kialkudott áron részvényt adhasson el az opció kiírójának. Ennek az opciónak a vételével a befektető bebiztosíthatja az ed­dig elért profitjának az egy ré­szét. A befektető ez esetben az opciós díjat kockázatatja, nye­rési esélye azonban korlátlan, mivel az árfolyamok az „ege­kig” is emelkedhetnek. Eladott put opció, kötelezett­ség eladása: Az opció kiírója a jelenben kapja meg a prémiu­mot, és ezért a jövőben köteles az opció vevőjének a kialku­dott áron a kívánt részvényt el­adni. A befektető ebben az eset­ben sokat kockáztat, hiszen a kívánt áron köteles eladni a részvényeket, amit ha az ár emelkedik drágábban is elad­hatna, de ezt nem teheti. Nyere­sége pedig maximalizált, a kial­kudott opciós díj. Milyen startégiát folytas­sunk, ha az árfolyamok emel­kedésére számítunk? A fentiek­ből kitűnik, hogy a vett call vagy eladót put opciókat kell kötnünk. Ha pedig árfolyam- csökkenésre spekulálunk, vett put vagy eladott call opció le­gyen a stratégiánk. A két-két stratégia közöl alkatunknak megfelelően kell válsztanunk, azaz mennyit akarunk vagy tu­dunk kockáztatni. G. I. IC(P) RT. Tőzsdeinfó Közepes promt forgalom, és továbbra is alacsony - 800 pont alatti - tőzsdeindex jellemezte december első hetét a Budapesti Értéktőzsdén. Határidős ügyle­tekből is mindössze napi egy-két darab realizálódott, az árfolyamok kevés kivétellel alacsonyak, illetve közepesek. Az egyhangúságot a csütörtöki „IBUSZ-siker" és az új rész­vény bevezetése törte meg né­miképpen. December 5-én tizenkilence­dik résztvevőként vezették be a HUNGAGENT Rt. értékpapír­jait a kereskedésbe. E részvé­nyek névértéke 1000 forint, szeptemberi kibocsátásukkor 2400 forintot kértek értük. Az első napokban, minimálisan ugyan, de nőtt az árfolyamuk. Az IBUSZ-papírok a hét kö­zepén 9 millió forintot megha­ladó forgalmat bonyolítottak, és árfolyamuk visszatért a 3000 forintos szintre. Továbbra is a keresett papí­rok közé tartozik a STYL Ru­hagyár részvénye, napi for­galma változékony, árfolyama 3400 forint fölött volt. A FOTEX papírok árfolyama 197 és 200 forint között ingado­zott, de a megszokottnál kisebb érdeklődés mutatkozott irántuk. A két KONTRAX értékpapír kereskedelmében sem állt be túl kedvező változás. A KONT­RAX IRODATECHNIKA részvények árfolyama ugyan magas - 25 600 forint - viszont december hónapban még egyet­len kötés sem jött létre erre a I 2 /te €SZflK-mflGyRRCR>, !! H K J INNOVÁCJÓ.S I ceníRÚm ' oftftK R:. papírra. Porondon maradt a KONTRAX TELEKOM, ára lassan emelkedik, a hetet 24 612 forinttal zárta. A SKÁLA-COOP részvé­nyek árfolyamzuhanása tovább folytatódott, a papír már csak 12 250 forintot ér. Emelkedett __ viszont a SKÁLA-SZTRÁDA értékpapí­rok árfolyama, egészen 17 700 forintig. Újra feltűntek az AGRIM- PEX papírok, a múlt héten az előzőekhez képest magasabb áron - 20 500 forintért - cserélt gazdát 30 részvény. Megjelent Megyei vállalkozói központ Somogybán A fejlesztés fő irányai: idegenforgalom és mezőgazdaság Somogybán a megyeháza épületében adták át a múlt héten az európai színvonalú techniká­val felszerelt megyei vállalko­zói központot. Ez az intézmény új lehetőséget nyit a kis- és kö­zépvállalkozóknak, s ezzel együtt hozzájárulhat Somogy egész gazdaságának fejleszté­séhez. Önkormányzati kezde­ményezésre, a helyi erők össze­fogásával, a PHARE-program segítségével az országban az el­sők között egy olyan központ jött létre, amely nem csak Ma­gyarországon, hanem Kelet-Eu- ropában egyaránt modell-ér- tékű, színvonalával versenyké­pes nyugaton is. A Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány, mely szar- vezője és vezetője a PHARE-programnak, idén ja­nuárban hirdetett pályázatot he­lyi vállalkozási központok lét­rehozására. A központok fel­adata az üzleti tanácsadás szer­vezése, a helyi önkormányzatok vállalkozási programjainak se­gítése, a kis- és középméretű vállalkozások anyagi, szellemi menedzselése, a helyi igények­nek megfelelő képzés, oktatás kialakítása. Somogy az ország egyik nemzetközileg is keresett ide­genforgalmi központja. Hazánk kereskedelmi és szállásférőhe­lyeinek csaknem egynegyede a megyében található. A terület természeti, történelmi, népi ha­gyományai, gyógyvíz-forrásai, vadászati lehetőségei kitűnő le­hetőségeket adnak a minőségi turizmus fejlesztésére. A másik meghatározó ágazat Somogy­bán a mezőgazdaság, amely előtt - piaci viszonyok között - ismét ígéretes jövő áll. Egyszó­val olyan adottságok lelhetők fel, melyek belső, önkormány­zati, vállalkozói kezdeménye­zéssel, külföldi tőke bevonásá­val gazdasági fellendülést hoz­hat a megyében élőknek. A benyújtott 30 pályázat kö­zül a hat legjobb közé sorolták a somogyit. Egy francia tanács­adó cég közreműködésével el­készült a megye vállalkozási le­hetőségének elemzése, az ön- kormányzatok összefogásával létrejött a megyei vállalkozói központ alapítvány. Ennek ku­ratóriuma pályázatot hirdetett külföldi tanácsadók részére egy átfogó idegenforgalmi stratégia kidolgozására. A versenyt az olasz Somea cég nyerte. A Magyar Vállakozásfejlesz- tési Alapítvány és az EGK Ma­gyarországon dolgozó szakértői részéről biztosított szakmai, pénzügyi és információs segít­ség lehetővé teszi, hogy a me­gyei vállalkozói központ rövid időn belül Somogy egyik meg­határozó gazdasági, üzleti és kereskedelmi centrumává vál­jon. A szervezők az ügyviteli, szervezeti, módszertani elkép­zeléseket úgy alakították ki, hogy tevékenységüket ne csak amegyében, hanem a régióban meglévő lehetőségekre is kiter­jeszthessék. Az üzleti terveknek megfelelően a feladatok között kiemelt helyet kapott a megye idegenforgalmi és mezőgazda- sági stratégiájának kialakítása, szervezése, akár nemzetközi pá­lyázatok segítségével is. Az új központ máris több, si­keresnek ígérkező vállalkozá­son dolgozik. Zamárdi térségé­ben holland befektetőkkel aqua-park kiépítését tervezik, egy másik, német-magyar ve­gyesvállalat alapításával egy­szer használatos injekcióstűket gyártó üzemet kívánnak létesí­teni. Külkereskedelmi tájékoztató Magyar vállalatok bejegyeztetése az ENSZ-szervezetek szállítói nyilvántartásába Az ENSZ szervezetek saját szükségletükre és az általuk szervezett segélyprogramok le­bonyolításához 1990-ben ösz- szesen 1136 M USD értékben adtak megrendelést. Ebből 942 M USD áruszállításra 194 M USD pedig konzulensi és egyéb szolgáltatási tevékenységre vo­natkozott. Az egyes igények je­lentős része 20 ezer dollárnál kisebb értékű megbízásra vo­natkozik, de a bevált szállítók ismétlődő hasonló megrendelé­sekre számíthatnak. A szervezetek többsége saját beszerző részleggel rendelke­zik. A megrendelések elnyerése érdekében azonban célszerű a versenytárgyalási vagy ajánlati felszólítást kiadó részlegen kí­vül már ezt megelőzően az ér­demi ügyintézőkkel megfelelő kapcsolatokat kiépíteni. 20 ezer dollár alatti megrendeléseket az ismert szállítók köréből bekért ajánlatok alapján döntik el. A fontosabb jóváhagyás alatt levő programokról a jövőben az ENSZ-tői kapott információk alapján a Hungary Investcenter Tradeinform (Budapest 1051. V. kér. Dorottya u. 4.) tájékoz­tatást fog nyújtani. Ugyancsak a HIT tájékoztatást tud adni az egyes ENSZ-szervezetek be­szerzési részlegeinek címéről, az általuk leggyakrabban vásá­rolt termékekről (Tradeinform, dr. Korányi Györgyné). Ezek fuvarszolgáltatástól irodai esz­közökig gépeket, műszereket, gyógyszereket, élelmiszereket, takarókat, sátrakat, építést és karbantartást, termékvizsgálatot stb., az áruk és szolgáltatások rendkívül széles körét felölelik. A bevált szállítók körének ki­bővítésére, a tapasztalatok ki­cserélésére létrehozták a szer­vezetközi beszerző szolgálatot (Inter-Agency Procurement Services Office - IAPSO), melynek európai központja Koppenhágában van. Az IAPSO nyilvántartásában jelen­leg 13 magyar vállalat szerepel. Felhívjuk az exportban ér­dekelt vállalatokat, hogy az IAPSO által kiadott űrlapo­kon regisztráltassák magukat. Annak érdekében, hogy ese­tenként a konkrét üzleti témák­ban is segítséget tudjunk nyúj­tani, kérjük a kitöltött űrlapok 1-1 másolatát a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztérium Nemzetközi Szervezetek és Vámpolitika Főosztálya részére juttassák el. Külföldi befektetők Kézikönyve A pécsi Vectori Kiadó Betéti Társaság kiadásában jelent meg a Külföldi befektetők kézi­könyve. A kiadvány röviddel megjelenése után máris nagy népszerűségnek örvend mind a hazai, mind pedig a külföldi be­fektető cégek körében. Közép-Kelet Európában Ma­gyarország a külföldi vállalko­zók részére a legígéretesebb be­fektetési terület. Az országban nagy számban, igen változatos kiaknázatlan termelési, üzleti és szolgáltatási lehetőség van, amelyek mobilizálása a külföldi befektetők számára hosszú tá­von tisztes hasznot biztosíthat. A sikeres üzleti kapcsolat alapja a megbízható, részletes információnyújtás. Ezt a célt szolgálja a Külföldi befektetők kézikönyve, amely a potenciális befektetőknek az egyes gazda­sági intézményekről, illetve a velük kapcsolatos tennivalókról olvasmányos formában, tanul­mányszerű feldolgozásban ad felvilágosítást. A könyv előse­gíti a jogszabályokban való el­igazodást, sőt az értelmezésben is segíti használóit. Külön feje­zetekben foglalkozik a külföldi kapcsolatépítés során felmerülő fogalmakkal, intézményi, il­letve társasági formákkal, azok előnyeivel és hátrányaival, a ve­lük kapcsolatos eljárási dolgok­kal, kötelezettségekkel. Az egyes gazdálkodási terü­letek feldolgozását neves szakí­rók végezték, céljuk elsősorban a napi gyakorlati munkában való felhasználhatóság volt. A könyvet dr. Pethő Róbert és Ju­tási György szerkesztette, lekto­rai Dr. Sárközi Tamás egyetemi tanár és dr. Martonyi János ál­lamtitkár voltak. A három nyel­ven - angolul, németül és ma­gyarul - megjelent kézikönyv az 1991 nyarán hatályba lépett gazdasági jogszabályokat is tar­talmazza. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az 1992-re már befutott 2 000 előrendelés alapján a Vectori újabb kiadásról tárgyal. A Külföldi befektetők kézi­könyve kapható, illteve meg­rendelhető a Vectori Kiadó Be­téti Társaságnál (Pécs, Szántó Kovács János utca 3.). Nemzetközi autóbuszvezetői és teherfuvarozói tanfolyamot indítunk 1992. január 4-én. Jelentkezni lehel: MECSEK AUTÓSISKOLA Pccs, Kolozsvár u. 22. Tel.: 26-633 (44384) Kedvezményes Szilveszter Harkányban a Hotel Dráva „B” épületében 1991. december 30-január 1. (2 nap) ára: 2 főre, 2 napra 4400 Ft- ünnepi szilveszteri vacsorával. Jelentkezés: közveüenül a szállodánál tel.: 80-434 vagy a Mecsek Tourist Pécs, Széchenyi tér 1. tel.: 13-300 (9424)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents