Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-11 / 339. szám

1991. december 11., szerda uj Dunántúli napló 7 Elkészült a lista Hitel vállalkozóknak Az Országos Kisvállalko­zás-fejlesztési Iroda összeállí­totta a kis- és középvállalko­zók, vállalkozások által igé­nyelhető hitelek listáját.Erre azért volt szükség, mert a ta­pasztalat azt mutatja, hogy a vállalkozók túlnyomó több­ségének nincs ideje bankról bankra járni, illetőleg a lehe­tőségek iránt aprólékosan tá­jékozódni. A vállalkozók igénye érthető módon az, hogy minél kedvezőbb felté­telekkel jussanak a hitelhez A külföldi hitelek közös jellemzője, hogy főként az adott országból származó be­ruházási javak importját segí­tik. A francia, a bajor és a ba- den-württembergi hiteleket vegyes vállalatok vehetik igénybe, vagy e hitelek ve­gyes vállalatok alapítását te­szik lehetővé az adott térség partnerével. A japán hitelről azt kell tudni, hogy valutában vehető fel. A külföldi hitelek átfutási ideje 2-3 hónap is le­het, mert a hazai kereske­delmi bankok hitelelbírálata és az adott ország bankjánál történő végleges döntés ösz- szességében hosszabb időt vesz igénybe. A külföldi hitelekre általá­ban azoknál a kereskedelmi bankoknál lehet pályázni, amelyek devizaműveletek végzésére jogosultak. Ezek: Általános Értékforgalmi Bank Ft., Budapest Bank Rt., Citibank Budapest Rt., Credi­tanstalt Bank Rt., Európai Kereskedelmi Bank Rt., In- ter-Európa Bank Rt., Kö­zép-Európai Hitelbank Rt., Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt., Kultúrbank Rt.,Le­ütni Hitel Bank Rt., Magyar Hitel Bank Rt., Magyar Kül­kereskedelmi Bank Rt., Pos­tabank és Takarékpénztár Rt., Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Országos Ta­karékpénztár Rt., Unicbank Rt., Ybl Építőipari Innová­ciós Bank Rt. A külföldi hitelek közül a finn 74 millió dollár, a japán 1,08 milliárd yen, az olasz 96 milliárd líra, az angol 5 millió font, a bajor 337,5 millió márka, a baden-württembergi 294,4 millió márka, a francia 43.5 millió frank, a svéd 100.5 millió dollár hitelkeret áll rendelkezésre. Ezenkívül különféle gazdasági progra­mokra összesen 206,7 millió dollár vehető igénybe. A hitelek részletes feltéte­leiről a bankoknál, illetőleg az Országos Kisvállalko­zás-fejlesztési Irodánál lehet érdeklődni. Egy tipikus üzletember Saját erőből feljebb, feljebb ... Egyedül, ha megszakadok, akkor sem jutok tovább — Talán furcsán hangzik, de életem nagy fordulata a katona­ságnál történt - meséli Kis Varga István, a pécsi Origó Be­téti Társaság ügyvezető igazga­tója. — Rádöbbentem arra, hogy a kapott önállóságot jól hasznosítom, vannak ötleteim, képes vagyok megvalósítani. Miközben beszélgetünk, fi­gyelem ezt a 27 éves fiatalem­bert, viselkedésében mozdulata­iban semmi mesterkéltség nincs, öltözködése átlagos, mentes minden flanctól, divat­tól, vitathatatlan, számára a kül­sőség, az üres önmutogatás ide­gen. Ilyen lenne egy üzletem­ber, aki tízmillió forintok fölött rendelkezik, s negyven ember­nek ad munkát... — Szerencsém is volt, mert amikor elkezdtem önálló vállal­kozásomat - néhány pécsi il­lemhely bérlését -, nem jött be, így törnöm kellett a fejem, ho­gyan tovább. Aztán kiváltottam a takarító kisipart, mely ugyan nem volt nagy üzlet, de tisztes­ségesen meg lehetett élni be­lőle, igaz, sok munkával. A nagyszerű az volt ebben, hogy a bevételeim fedezetet nyújtottak a bank számára, hogy hitelt ve­hessek fel piaci kamattal. S én, mint afféle fiatal, s talán egy ki­csit meggondolatlan ember, nagy-nagy bátorsággal felvet­tem a pénzeket és beruháztam. Az Origó Betéti Társaság egy középnagyságú vállalkozás Pé­csett, a Tolbuhin úton egy pan­ziót és egy Dreher sörözőt - a nap 24 órájában nyitva tart, s meleg ételeket is felszolgálnak -, üzemeletet. A Renault kocsik kizárólagos baranyai árusításá­val, garanciális és futó javításá­val foglalkozik, a tervek között szerepel, hogy használt teherau­tókkal is kereskedik. Az elmúlt másfél évben felépült egy szer­viz, autójavító és karosszéria lakatos műhely, alkatrészraktár, a vendéglátóegységgel egy ház­ban lévő irodablokk. — Sokan bizonyára nem hi­szik el, hogy mindez sajáterő­ből, szülői támogatás nélkül va­lósult meg. Tényleg nem volt semmi háttér? — Valóban nem, ahogy mondják, ami most az enyém, az a két kezem munkája. Mi a ti­tok? Azt hiszem nincsen, csak kellő bátorság kellett és kell most is a továbblépéshez, vala­mint vállalkozási hajlam, s némi üzleti érzék. Ez utóbbit nyílván őseimtől örököltem, akik kereskedéssel foglalkoz­tak. Kis Varga István életében a bátorság, szerencse szavak mel­lett a leggyakrabban talán a hi­tel szó szerepel. A banknak fo­lyamatosan törleszt, fizeti a kamatokat, s vesz fel újra köl­csönt, de ahogy megemlíti, ma már „átgondoltabb az üzleti stratégiája”, mint korábban volt. — Egy kicsit visszafog, hogy 40 ember dolgozik a társaság­nál, akiknek felelősséggel tarto­zom, mert ha csődbe vinném a boltot, akkor mi lenne velük? Régebben csak magamért felel­tem, most már értük és a csalá­dokért is. Persze, ez nem azt je­lenti, hogy nem akarom tovább­fejleszteni az üzletet, de kétség­telenül óvatosabb lettem. Mondom, ez nagy szociálsi érzékenységre vall, mely ma­napság nem igazán jövedel­mező erény. Kis Varga István szerint pedig csak ez lehet a jövő, hiszen a tulajdonos és az alkalmazottak érdekei valahol találkoznak... S hozzáteszi, most éppen azt tervezik, hogy 7-8 lakásos társasházat építet­nek, ahová ő és munkatársai költöznek majd. — Egyedül, ha megszaka­dok, akkor sem jutok tovább, de hogy mégis lépjünk, nekik is látni kell az értelmét: anyagilag és szociális vonatkozásban egy­aránt. De ezt tudják rólam, hogy a munkában nem ismerek par­dont, s bár jóval fiatalabb va­gyok, mint az alkalmazottaim zöme, elismernek, adnak a vé­leményemre. Igaz, én is az övé­kére. Milyen üzletember va­gyok? Rámenős és viszonylag sikeres. De a mai világban senki nem lehet biztonságban, bárme­lyik pillanatban meg lehet bukni. Arra nagyon vigyázok, ez ne következzen be. Éppen ezért szakértőkkel veszem ma­gam körül, akik tudnak tanácsot adni. Mert most, hogy a kapita- lizáció útján halad az ország hagynak dolgozni, de rengeteg a nehézség, a bürokratikus aka­dály. Pedig állítólag ránk fog támaszkodni a rendszer. Kérdem a fiatal vállalkozó­tól, miért nem számol mindent, a pénzt miért nem teszi bankba, hisz csak a kamatokból élete végéig vidáman eléldegélhet­nének feleségével, gyermeké­vel. Csodálkozó szemekkel néz rám, s szinte azonnal mondja. — Akkor nem én lennék! Nekem az életem az üzlet, amit nem csak pénzért csinálok! Na­ponta 14-18 órát töltök munká­val, szervezek, tárgyalok, uta­zok. .. Szeretem csinálni. Saját vagyonom szinte nincs, minden a társaságban van, a bevételt pedig visszaforgatom, állan­dóan beruházok. Most például számítógépet telepítünk, a mű­helyeket is szüntelenül korszerű berendezésekkel szereljük fel. Nem Mercedes és mexikói nya­ralás a vágyam. Roszprim N. MedCARD Az életmentő kártya A mentéshez és a sürgősségi ellátáshoz feltétlenül szükséges orvosi adatokat tartalmazza a MedCARD életmentő kártya, amelynek előnyeit a gyártók és a bevezetést támogatók sajtótá­jékoztatón ismertették az érdek­lődőkkel. Az életmentő kártya a hitel­kártyához hasonló kis műanyag­lap, amelybe szabad szemmel is jól olvasható mikrofilmet építe­nek be. Ez a mikrofilm a szemé­lyek orvosi adatait (betegségek, allergiák, gyógyszerszedés, vércsoport, vérzékenység stb.) és azon személyek, illetve in­tézmények adatait tartalmazza, akik értesítésével újabb segítség várható. A kártyán szereplő adatokat maga a tulajdonos szolgáltatja, szükség esetén or­vosával konzultálva.'Tíz az adatsor tehát nem dokumentu­mértékű, nem is célja diagnosz­tikai eljárásokat pótolni. A fő elv, hogy a kártya akkor is „be­széljen” tulajdonosa helyett, amikor ő arra képtelen. A hazai mentőszolgálatok és a sürgős­ségi ellátást nyújtó ambulanciák az eseteknél jövő évtől már „ke­resik” a MedCARD-ot. Ezért a kártyát előállító kft. autóra, il­letve személyi igazolványra ra-' gasztható matricákat is ad az életmentő kártyák mellé. A kár­tyák ma még csak magyar nyel­ven készülnek, igény szerint azonban angol és latin szöve- gűek nyomtatására is lehetőség van - tájékoztatott az életmentő kártyákat előállító MedCARD Kft. képviselője. Hamarosan minden gyógy­szertárban, rendelőintézetben es a kezdeményezést támogató Ál­lami Biztosító fiókjaiban is hozzá lehet majd jutni a Med­CARD űrlaphoz. A kártyát az igénylők postán kapják meg, ára 380 forint. Amennyiben a rajta szereplő adatok megvál­toznak, a kft. körülbelül 100 fo­rint ellenében új MedCARD kártyát ad a tulajdonosnak. Zsoltárkönyv Bencédi Székely István Zsoltárkönyvének hasonmás kiadását jelentette meg az Argumentum Könyvkiadó és az MTA Iroda­lomtudományi Intézete. A fametszetekkel díszített kis könyv az Evangélikus Könyv­tár birtokában lévő egyetlen teljes, Magyarországon fellelhető példány alapján készült. Az 1548-ban Krakkóban kiadott munka az első nyomtatott, nem kéziratos kódexben napvilágot látott magyar nyelvű zsoltárkönyv. (MTI) Bankközi kapcsolatok Forint vagy korona? A KGST felbomlásával töre­dékére zsugorodott a kelet-uró- pai piac. Ez - legalábbis egye­lőre a magyar-cseh-szlovák vi­szonylatban - ismét megnyílhat a hazai termelők számára a Kul­turbank Rt. jóvoltából. E kije­lentés mögött az a bankközi együttműködés húzódik meg, amely a prágai székhelyű Inter­bank és a budapesti Kulturbank között jött létre. Az együttműködés lényege: a kétoldalú export-import ügyle­teket a felek a továbbiakban sa­ját nemzeti valutájukban - tehát forintban és koronában is - le­bonyolíthatják. jgy remélhető­leg csökkennek a devizahiány okozta szállítási késedelmek, il­letve kisebb a valószínűsége annak, hogy egyes üzletek meghiúsulnak. (Természetesen az import forintfedezetére to­vábbra is szükség van). A folyamat lényege: az im­portáló fél saját országának bankjában hazai valutában elhe­lyezi az import ellenértékét, a lebonyolítás után járó jutalékkal együtt. Ezután a bank a másik ország bankjának fedezeti igazolást küld, s az aletét meglétéről érte­síti az exporáló felet. A szerződés szerinti teljesí­tést követően az imprtőr fizetési megbízást ad bankjának, s az exportőr az importőr bankjának megbízása alapján a jutalék összegével csökkentet ellenér­téket kapja meg bankjától, saját valutában. A pénzügyi lebonyolítás juta­lék az áruérték 1,5 százaléka. Azonos összegű export- és im­porttételek esetén a jutalék 1 százalék. Importnál a letét után jóváírt kamar 16 százalék. Az ellenérték kifizetése a szállítás igazolását követő tíz napon be­lül történik. A vevőnek nincs visszinkasszós joga. (MTI-Press) Magyar tulajdonban maradt a Videoton- A Magyar Hitel Bank, az Euroinvest Rt., valamint három magánszemély - Széles Gábor, Sinkó Ottó és Lakatos Péter -ál­tal alapított konzorcium nyerte el 59 pályázó közül, 4 milliárd forint vételárral a Videoton Vál­lalatcsoport vagyonának értéke­sítésére kiírt pályázatot. A felszámolási eljárás lefoly­tatásával, a pályázat kiírásával és értékelésével megbízott Sza­náló Szervezet választása azért esett rá, mert azon túl, hogy a teljes vagyon megvételére tett ajánlatot, a legnagyobb összegű vételárat kínálta, s olyan üzleti tervet is kidolgozott, amellyel iövőre 6 ezer, 1996-ban pedig 9 5zer dolgozó foglalkoztatását biztosítja. A teljes vételárat a jövő év májusáig fizeti ki. Az előszerződést már a pá- yázat értékeléséi követő órák­ban, csütörtökön délután meg­kötötték. A konzorcium szinte azonnal - a jövő hét hétfőjén - megkezdi a vállalatcsoport átvé­telét. Ezt a munkát december 20-ig be is kívánja fejezni. A Videoton sportcsarnokban tar­tott pályázat-értékelőn a Video­ton nyolc vállalatának közvet­len, illetve 11 részegységének közvetett felszámolásával meg­bízott szanáló szervezet veze­tője, Rédei László bejelentette, hogy a vagyon értékesítésére ki­írt pályázatra a meghirdetett ha­táridőig 59 pályamű érkezett. Azokat közjegyző jelenlétében bontották fel, illetve regisztrál­ták. A pályázatok közül kilenc a teljes vagyon megvételére, öt­ven a különböző részegysé­gekre tett ajánlatot. A szervezet - gazdasági okokból - a teljes vagyon meg­vételére tett ajánlatokat részesí­tette előnyben, de az arra bea­dott pályázatok közül csak ötöt tudott elfogadni, négy ugyanis - ahogy Rédei László fogalma­zott - nem volt számszerűsít­hető, hiányoztak a konkrét ada­tok. A versenyben maradt öt pá­lyázóból három között bontako­zott ki verseny az eljárás során, végülis két ajánlattevő között dőlt el a vagyon megszerzéséért folytatott küzdelem. Á nyertes konzorcium - amelyben a fő részvényes a Vi­deoton fő hitelezője, a Magyar Hitelbank - először 3,5 milliárd forint készpénzt, valamint két­millió forint értékű államilag garantált kötvényt ajánlott fel a vételár fejében, s vállalta, hogy 1992-ben ötezer embernek biz­tosít munkát. Ajánlatát később módosította, a kötvények mel­lőzésével összesen négymilliárd forintot kínált a Videoton va­gyonáért, s vállalta, hogy ezt az összeget 1992. májusáig kifi­zeti. Mint az értékelést követő saj­tótájékoztatón a konzorcium nevében szóló Széles Gábor be­jelentette: átérezve a Videoton súlyos munkaerő gondjait, úgy döntöttek, hogy ötezer dolgozó helyett hatezernek biztosítanak jövőre munkát, majd 1996-ra • kilencezerre növelik a létszá­mot. A sajtótájékoztatón Rédei László elmondta, hogy a négy­milliárd forintos vételár jóval alatta marad ugyan a meghirde­tett 14,5 milliárd forintos kikiál­tási árnak, de a felszámoló szer­vezet kényszerhelyzetben volt. Minden nappal tovább nőne ugyanis a Videoton által termelt veszteség mértéke, s a vállalat- csoport - jelenleg 25 milliárd forint körülire becsült - adóssá­gállománya. Megrendelés ugyanis alig van, s a bizonyta­lan helyzet igen kedvezőtlen ha­tással volt az üzleti kapcsola­tokra. A hitelezők pedig minél előbb szeretnének hozzájutni a pénzükhöz. Ezért mind a fel­számolónak, mind az eladónak az volt az érdeke, hogy minél előbb felelős gazdát találjon a vállalatcsoport. A ‘Videotonnál dolgozók kö­zül azok, akiknek nem szűnik meg a munkahelyük, áthelye­zéssel kerülnek majd a konzor­cium által jegyzett, s továbbra is Videotonnak nevezett céghez. A dolgozókkal kapcsolatos dön­téseket egyébként az érdekkép­viseletekkel is megtárgyalják az új tulajdonosok a végleges szer­ződés aláírása előtt. A konzorcium üzleti elképze­léseiről a csoport nevében szóló Széles Gábor elmondta: céljuk az, hogy mielőbb visszaszerez­zék a korábbi piacokat. Tárgya­lásokat kezdenek a szovjet köz­társaságokban, s több országban már a következő napokban megkezdik a piackutatást. A meglevő technológiák kihasz­nálásával folytatják a hagyomá­nyos termékek, például a televí­ziók gyártását, de új profilokkal is ki akaiják egészíteni a terme­lési szerkezetet. A Videoton részegységeire ajánlatot tevő kisebb pályázók­kal, amennyiben azok fenntart­ják ajánlataikat, tárgyalni fog­nak. A Videoton talpraállítása, hajdani hírnevének visszaszer­zése nem lesz könnyű, de a konzorcium bízik a sikerben. Ezt bizonyítja, hogy Széles Gá­bor magán vagyonából 100 mil­lió forinttal vállal kockázatot ebben a példaértékűnek minő­sülő vállalkozásban. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents