Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-02 / 330. szám
8 aj Dunántúli napló 1991. december 2., hetfó • • Othetes magzat- színesben Melyik leendő szülő szívét ne szorítaná össze időnként az aggodalom: vajon épen, egészségesen jön-e világra a várvavárt kis jövevény? A fejlődési rendellenességek felismerésének egy minden eddiginél korábbi lehetőségéről számolt be a SOTE 1. számú Szülészeti Klinikáján dr. Papp Zoltán igazgató-főorvos.- Van Önöknek egy egészen különleges ambulanciájuk, egy speciális ultrahangos vizsgáló a magzat megfigyelésére. Hogyan működik?-Ez az első olyan színes, doppler-elven működő készülék, amellyel nemcsak a magzat, a méhen belüli embrió, a növekvő, fejlődő szervezet anatómiáját és szerkezeti eltéréseit, életműködését tudjuk követni, hanem lehetőségünk van a vérkeringés, a magzati szív fejlődésének és működésének vizsgálatára is. Ez egy csodálatos készülék - lehetővé teszi azt, hogy a véráramlást piros és kék színben lássuk, attól függően, hogy a vér felénk, vagy tőlünk áramlik. Ennek a segítségével már egészen korán, szinte hihetetlenül hamar, a fogamzás után akár négy-öt héttel látni lehet a méhen belül fejlődő embrió kezdetleges szívének lüktetését, működését. A kezdődő ereződést, abban a vérnek az áramlását. így egészen koránra hoztuk előre a magzati fejlődés rendellenességeinek felismerését is.- Ez a klinika a vidékieket is fogadja?- Nekik is szól mindaz, amiről eddig szó volt. Mindenki számára rendelkezésre állunk! Talán úgy mondanám, hogy betegeink szempontjából is az a szerencsés, ha nem saját kezdeményezésükre kérik ezt a vizsgálatot, hanem a megyei, városi kórházak, rendelőintézetek ajánlására. Hiszen az országban a szülészeti osztályok túlnyomó többsége már föl van szerelve ultrahang-készülékkel, tehát az előszűrést, az általános áttekintést el tudják végezni. Az eseteknek alig öt százalékára tehető, hogy valami olyan eltérést látnak, vagy olyan beavatkozást tartanak szükségesnek, hogy az ilyen terheseket tovább kell küldeni hozzánk. Mi minden ilyen esetben a betegek rendelkezésére állunk.- Professzor úr, ma egyáltalán nem szégyen, ha pénzt kémek...- Pillanatnyilag az egészségügyre szánt pénz valóban nem elegendő arra, hogy az egészségügyi intézmények a kor színvonalán működjenek. Nézzen nálunk is körül! Itt van ez a csodálatos épület, amely két év múlva éppen száz éves lesz. Annak idején Európa egyik legszebb klinikája volt, de azóta lényeges felújításra nem futotta, csak romlott-romlott fizikailag az épület és ezt a betegellátás színvonala is mindinkább megsínyli. Most alapítványt hoztunk létre, - Semmelweis Ignác nevével fémjelezve - éppen azért, hogy akik támogatni- tudják törekvésünket, az egész országra kiterjedő terhesség alatti szűrővizsgálatot, a magzati fejlődési rendellenességek korai felismerését, azok segíthessenek abban, hogy fáradozásaink minél gyümölcsözőbbek lehessenek. (MTI) Volt KGB-tábornok: A CIA sok ügynökét végezték ki Rendkívüli püspöki szinódus A szovjeteknek nem volt közük a pápa elleni merénylethez - állította Oleg Kalugin, a KGB kémelhárításának volt vezetője. Az ismert tábornok, aki szervezetéből 1990-ben elsőként állt a reformisták közé, péntek esti amerikai tv-nyilatkozatában tanulságos részletekkel szolgált változatos múltjából. Oleg Kalugin már az 50-es években, a New York-i Columbia egyetem diákjaként készült feladataira, majd hosszú éveken át volt a KGB ügynöke az Egyesült Államokban, utoljára mint a szervezet főnöke, Washingtonban. Ő irányította többek között a jelenleg életfogytiglani büntetését töltő Jonathan Walkert, aki 18 éven át a titkos katonai adatok ezreit adta el a A 41 éves norvég Monica Kristensen ki akarja ásni a hó alól azt a sátrat és a norvég nemzeti zászlót, amelyet honfitársa, Roald Amundsen 1911-ben, a Déli Sark meghódítása után ott hátrahagyott. A norvég kutató a napokban Oslóban bejelentette, hogy meggyőződése szerint Amundsen sátra 15 méteres hótakaró alatt fekszik. Azt tervezi, hogy a sátrat és a sarkkutató egész felszerelését Norvégiában állítja ki. Kristensen asszony közölte, hogy az antarktiszi nyárban, tehát az európai tél idején indul útnak. Szerinte az eddigi kutaszovjeteknek - összesen körülbelül egymillió dollárért. A tábornok szerint a KGB sem a pápa, sem más külföldi vezető meggyilkolását soha nem tervezte. Igaz, az esernyőbe rejtett különleges mérgezett tűvel és tanácsaikkal részük volt Georgij Markov, az ismert bolgár ellenzéki emigráns író londoni meggyilkolásában - de ahhoz Todor Zsivkov államfő közvetlen kérésére nyújtottak segítséget bolgár kollégáiknak. A tábornok elismerte, hogy Carlos, a hírhedt terrorista többször is járt a Szovjetunióban, de ott állandóan figyelték és - Kalugin állítása szerint - „szakmai” kapcsolatban nem álltak sem vele, sem az NDK kémszolgálata által támogatott nyutások alapján biztosra vehető, hogy a sátor egy háromszor három kilométer kiterjedésű hómezőben áll. Öt évvel ezelőtt hiába próbálkozott azzal, hogy sítalpon elérjen a Déli Sarkra. Ezúttal hóekét fog használni. Ismeretes, hogy kerek 80 esztendővel ezelőtt a norvég Amundsen „versenyt futott” az angol Robert F.Scott-tal a Déli Sark meghódításáért. Scott és négy társa hat héttel Amundsen után érkezett a Déli Sarkra. Visszaútjukon mind az öten megfagytak. Holttestüket nem sikerült megtalálni. Amundsen 1928-ban halt meg. (DPA) gatnémet terroristákkal. Kalugin a PBS tv-nek elmondotta, hogy a 70-es években viszonylag magas állású emberük volt az amerikai külügyminisztériumban - ugyanakkor a CIA vagy féltucat, a KGB-be beépült ügynökét találták meg és végezték ki. Arra a kérdésre, hogy szakmájában kik a legjobbak, Kalugin a CIA-t, a nagy világpolitikai mérkőzés győztesét tette az első, az izraeli Moszadot a második, a brit kémszolgálatot a harmadik helyre. - A KGB még a hetvenes években is egyenrangú volt a CIA-vel, de azóta a titkos szolgálatot is elérte az általános szovjet romlás - mondotta a tábornok, akit már korábban, leleplezései után nyugdíjaztak. Biológiai lövedék „Biolistics” a neve annak az új eljárásnak, amely a jövőben egyszerűbbé fogja tenni a gabona nemesítését. A Ciba-Ge- igy mezőgazdasági intézet kutatóinak sikerült megváltoztatniuk a kukorica vetőmagvonalát. Az új kedvező tulajdonságokat, a betegségek, a hideg és a kártevőkkel szembeni ellenállóképességet sikerült örökletessé tenni. Az új géneknek a sejtbe való juttatására a kutatók a kiválasztott öröklési molekulákkal töltött pici fémgolyókat alkalmaznak, amelyek felgyorsítás után a növényi sejtekbe hatolnak, ahol az öröklési molekulák a sejt genetikai anyagába integrálódnak. Az így nyert új gabonafajtát még hosszadalmas kísérleteknek vetik alá, és még hosszú évekre van szükség, míg piacképessé válik. Káposztalégy ellen védőháló A retek és a kínai kelkáposzta egyik súlyos károsítója, a káposztalégy elleni kémiai védekezés rendkívül nehéz. Amennyiben viszont a növényeket finom szövésű hálóval letakarjuk, hatásosan lehet a legyeket távol tartani a védendő növényektől, és megakadályozható, hogy a nőstények petéiket a növényekre helyezzék. Ezzel a háló költségei megtérülnek. November 28. és december 14. között rendezik meg Vati- kánvárosban a III. rendkívüli püspöki szinódust. Témája: „Európa átalakulása a kommunizmus összeomlása után ”, A püspöki szinódus a pápa tanácsadó testületé, a püspöki kollegialitás testületi kifejeződése. A püspöki szinódust mint egyházi intézményt VI. Pál pápa alapította 1965. szeptember 14-én, a II. vatikáni zsinat utolsó ülésszakának elején tett bejelentésével. Célja, hogy erősítse a pápa és a világ püspökeinek egységét és együttműködését, közvetlen információkhoz segítse az egyház vezetőit. A szinódus a kollegiális egyházkormányzat új szerve. Nem zsinat ez, nem kongresszus, nem parlament, hanem egy különleges természetű gyülekezet, amely létszámát, összetételét, illetékességét, munkájának módszerét tekintve igen nagy jelentőségű a katolikus egyházban. A szinódus elé kerülő témák olyan eleven elméleti és gyakorlati problémákat vetnek fel, amelyek mindegyike összefügg az emberiség létével. A szinódus csak ajánlásokat tehet az egyházfőnek, döntést nem hozhat. A szinódust a pápa hívja össze. Munkájában a nemzeti vagy regionális püspöki konferenciák elnöke, küldöttei, néhány férfi szerzetes- rend legfőbb elöljárója és egyes szentszéki hivatalok vezetői vesznek részt. A pápa nevezi ki a szinódus főtitkárát, titkárait és a tagság 15 százalékát. A szinódus főtitkára jelenleg Jan Schotte belga érsek. 15 fős tanácsadói testület látja el az állandó titkárság teendőit, tartja a kapcsolatot a nemzeti és regionális püspöki konferenciákkal, és készíti elő a szinódusi üléseket. Háromféle szinódusi közgyűlés van. A szinódus lehet általános, rendkívüli és részletes. Az általános vagy rendes szinódus a szabályzat szerint akkor ül össze, ha a tárgyalandó téma természete vagy fontossága megkívánja, hogy a világ valamennyi püspökének véleményét meghallgassák. Rendkívüli szinódusi összejövetelt akkor rendeznek, ha az egész egyházat érintő kérdésben kell gyorsan dönteni. Harmadsorban részleges a püspöki szinódus, ha a testület egy-egy nemzeti, azaz részegyház vagy vidék fontos egyházi problémáját tárgyalja. II. János Pál pápa még krakkói bíborosként a zsinat utáni évtized katolikus világegyházában a püspöki szinódusokon végzett kiemelkedő munkája révén lett közismert és nagy tekintélyű főpap. A rendes püspöki szinó- dusok általában három évenként követik egymást Rómában. Püspöki szinódusok és témáik: 1. 1967. szeptember 29-októ- ber 15. - A kánonjogi kódex revíziója, a hittel kapcsolatos veszélyes nézetek, papképzés, papnevelés, vegyesházasságok, liturgia, békefelhívás. 1. rendkívüli szinódus: 1969. október 11-27. - A pápa fősége és a püspöki kollegialitás. A pápai tanítóhivatal és a püspöki tanítóhivatal illetékességi határainak pontos meghatározása, a közös felelősségvállalás. A pápa és a püspöki karok kapcsolata. A püspöki karok egymás közötti kapcsolata. 2. 1971. szeptember 30-no- vember 6. - A papi hivatás kérdése. Az igazságosság a világban. 3. 1974. szeptember 27-októ- ber 26. - A katekézis korunkban, különös tekintettel a gyermekek és fiatalok vallásos nevelésére. /. részleges szinódus: 1980. január 14-31. - A holland katolikus egyház problémái. II. részleges szinódus: 1980. - Az ukrán katolikus egyház ügyei. 5. 1980. szeptember 26-októ- ber 25. - Az élet átadása a családban, a család apostoli küldetése az egyházban. Felkészítés a családi életre. A családi élet lelki dimenziói. A különböző nehézségekkel küzdő család helyzete. A házasságon kívüli nemi kapcsolatok. 6. 1983. szeptember 29-októ- ber 28. - Kiengesztelődés és bűnbánat. II. rendkívüli szinódus: 1985. november-december 8., december 13., 1986. január 11., 18., 25. - Hogyan valósították meg az egyetemes egyház és a helyi egyházak szintjén a zsinat irányelveit. - A II. Vatikáni zsinat után. 8. 1990. szeptember 30-októ- ber 29. - A papképzés időszerű kérdései. III. rendkívüli szinódus: 1991. november 28-december 14. - Európa átalakulása a kommunizmus összeomlása után. (MTI-Panoráma) Elektromos kocsi. A francia Peugeot autógyár Citela nevű elektromos meghajtású modellje, amelyet október 14-én mutattak be a sajtó képviselőinek. A Citela 210 km-t tett meg egy feltöltéssel, átlagosan 40 km/óra sebességgel. Ha nagyon megzavarják, 110 km/órával is képes száguldani. „Begyűjtik” Amundsen sátrát Jelcin tudja, de nem mondja A borostyánszoba titka Jelcin tudja, de nem mondja. A minap Németországban járt orosz elnök Először a Bundestag külügyi bizottságának tagjait lepte meg kijelentésével: „Tudom, hol van elrejtve a borostyánszoba, kérünk engedélyt a kiásására”. A hitetlenkedő német újságírók előtt másnap megismételte mondatát. A borostyánszoba újból felgyújtotta a fantáziát. A megbízást „a világ nyolcadik csodájaként” emlegetett műalkotás elkészítésére I. Frigyes porosz király adta a dán Gottfried Wolff- ramnak és a danzigi (gdanski) Emst Schacht és Gottfried Tu- row mestereknek. Eredetileg a berlini Charlottenburg kastélyban akarták felépíteni, majd az ugyancsak berlini városi kastély fogadta be a borostyánszobát: a falakat kizárólag sárgás-barnás borostyánlapok borították, minden tárgy, ami ide bekerült, a Balti-tenger vidékén található megkövesedett gyantából készült. A borostyánszoba kevéssel elkészülte után ajándékként Nagy Péter udvarába vándorolt: a carszkoje szelői Katalin kastélyban építették újra fel. A második világháborúban a Lenin- grádot ostromló németek szedték szét darabjaira, Königs- bergbe, a mai Kalinyingrádba szállították. A ládákat itt vélték látni utoljára. Kutatók, magánemberek és titkosszolgálatok szakosodtak a rejtekhely felkutatására. Több mint száz „holtbiztos” tippről derült ki, hogy nem az. Német föld őrzi a ládákat, mint ahogy egy-egy borostyánkő zár magában rovart? Vagy talán teljesen felesleges a kutatás, a 250 millió márkát érő borostyánlapok a tenger mélyén feküsznek, a második világháború végén elsüllyesztett, menekülteket szállító hajó, a „Wilhelm Gustloff” roncsai között? A kutatási szenvedélyt a minap a moszkvai Rabocsnaja Tribuna című lap sorozata izzította fel. A szerző, Alekszandr Nadzsarov „holtbiztos” dokumentumokra hivatkozva állította, hogy a kincs a thüringiai Jónás-völgy egyik bányatárlójában fekszik. A vidék még mindig a szovjet katonaság gyakorlóterepe, orosz katonák bukkantak rá, az orosz-szovjet hírszerzés mindezt jelentette Moszkvának, Jelcin is innen meríti tudását. A helybeliek valóban emlékeznek arra, hogy a környéken a második világháború idején volt építkezés: foglyokkal ásatták meg Hitler pótbunkerét, az „Olga-projektet”. A tárló bejáratát valamikor a háború vége felé berobbantották. Aztán arról is tudni vélnek, hogy a weimari belváros alatt húzódó alagútrendszer rejti a ládákat, szám szerint 27-et, amelyeket robbanóanyaggal biztosítottak, hogy illetéktelen kezek ne nyúlhassanak a borostyánhoz. Éppen Weimarban, az ottani alagútrendszerben? - tamáskodnak sokan. Negyven év alatt a szovjeteknek és a keletnémeteknek ezer és egy alkalmuk lett volna a kincsek feltárására. Kihagyták volna? A Bild szerkesztőinek lelki szemei előtt mindenesetre megjelentek a szovjet tűzszerészek, akik máris Thüringiába készülnek. Mások lelki szemei előtt amerikai magángyűjtemények lebegnek: a háború végén a borostyánhalom átszelte az óceánt, és magángyűjtők mesés vagyonát gyarapította. Az orosz származású báró, Eduard von Falz-Fein, a borostyánszoba után kutatók Simon Wiesenthalja minderre csak legyint. A báró az életét tette fel a legenda megfejtésére, és Stuttgartban sikerült néhány szóra elcsípnie magát Jelcint is. Von Falz-Fein szerint az orosz elnököt „felültették”. A kivonuló és maga után takarító szovjet katonaság egy eddig figyelemre nem méltatott bunkerben - lehet ilyen egyáltalán? - állítólag talált 11 ládát, s anélkül, hogy felnyitották volna, jelentettek: megvan a borostyánszoba. Jelcin azt ígérte a kíváncsi bárónak, hogy látogatása végén, Wünsdorfban, a nyugati hadseregcsoport főhadiszállásán tiszta vizet önt a pohárba. A megbeszélés előtt a német vendéglátók elbúcsúztak az orosz elnöktől, majd Jelcin Burlakov parancsnokkal az oldalán eltűnt az ajtók mögött. Több kommünikét aznap már nem adtak ki. Sarkadi Kovács Ferenc
