Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)
1991-12-10 / 338. szám
10 üj Dunántúli napló 1991. december 10., kedd . '-t •: ' ■. .. ■' Kistermelők ' Gyümölcstermesztés - korszerűen A gyümölcsfajok termékenyülési viszonyai (2.) Rovatunk előző cikkében a gyümölcsfajták termékünyülési viszonyainak általános kérdéseivel ismerkedtünk meg, alapfogalmakkal, a következőkben gyümölcsfajonként igyekszem segítséget nyújtani az új ültetvények fajtatársítási kérdéseihez. Körte Mivel a hazai termesztésben szereplő körtefajták önmed- dőek, ezért kizárólag csak együttvirágzó, jó pollenadókkal ültethetők. A 2. táblázat a fontosabb körtefajták pollenadóit tartalmazza Alma Fajtatársítási szempontból az almafajtákat önmeddőknek kell számításba vennünk, mindenfajtát legalább egy, de célszerűbb több azonos virágzási idejű fajtával vegyesen felépíteni, véleményem szerint a termésbiztonságot nagymértékben növeli, ha legalább három fajtát ültetünk, mert így a virágzás szorosabban fogja fedni egymást. Az alábbi 1. számú táblázat néhány fontosabb almafajta pollenadóira ad tájékoztatót Birs Minden birsfajtánkat önmeddőnek kell tekintenünk, így csak a vegyes telepítési jöhet számításba. Naspolya | _________________1. táblázat F ajta Pollendadó fajta Éva Egri piros Jonathán Jönne Golden Delicious Idared Starking Mutsu Gloster Granny Smith Egri piros, Idared Éva, Idared Starking, Starkrimson Smoothee, Gloster Jonathan, Starking, Deliconus kiónok Éva, Egri piros Jonathan, Golden, Delicious Jonathan, Granny Smith Golden Delicious, Jonathan Golden Delicious, Gloster Az ismert fajták önterméke- nyülők, de a vizsgálatok azt mutatták, hogy az idegen pollen növeli a gyümölcskötődési százalékot, ezért célszerű vegyesen telepíteni. Az általánosan termesztett Házi naspolya kiválóan terem egyedül is. A fajták házikerti elrendezésére javaslatom a következő: alma: 1, 2, 5, körte: 1, 2, 3, 5, birs: 1,2, 3,4, 6,7, 8,9 Clapp kedveltje Vilmos és Piros Vilmos Diel vajkörte Bőse kobakja Hardy vajkörte Hardenpont téli vajkörte Serres Olviér Vilmos, Bőse kobakja, Hardenpont Bose, Conference, Hardenpont Hardy vajkörte, Bőse Conference, Clapp, Bose Seres Olivér Clapp, Vilmos, Bose, Serres Olivér Hardy, Hardenpont 1. 2. 3. u. 5. O X ■ O X ♦ OXI + 0X0X0 oxoox 0 4 0 4 0 O X ■ O X ♦ OXO + • X 0 X 4 • x a o x 0 4 0 4 0 O X ■ O X + 0X4 + 0X0X0 O X O • X 0 4 0 4 0 O X ■ O X ♦ 0X4 + • X O X • • X O O X 0 4 0 4 0 öxiox 40X04 O X • X o O X □ • X 0 4 0 4 0 6. 7. 8. 9. 10 OIXOI 0 4 X □ o O X 4 O X O • X □ o 0X4X0 xooxo XOOOX O X • O X 04x00 4X0X0 • X O 4 X • o a x • O X 4 O X 0 4X00 0X0X4 00X00 □ XOOQ xooxo X □ O • X 0X4X0 X O • X o o 4 X □ o X 4 o x 4 X □ O 4 X 4X0X0 • X O • X XOOOX xooxo X O O 4 X 0X0X4 0 4X04 000X0 00X00 0 4X00 0X4X0 xooxo axooo • 0 x • o 0 4X00 4X0X0 • X O 4 X 00X00 • O X • o 0 4X00 0X0X4 Pécsi AGROKER RT. Pécs, Megyeri út 64. Tel.: 72/26-255 Fax: 72/26-922 TOYOTA HILUX 2.4 D kisfurgon a Pécsi AGROKERTŐL! A kisfurgon ára 960.000 Ft + ÁFA, melyből az idén csak 560.000 Ft-ot, valamint az ÁFÁ-t kell kifizetnie. A fennmaradó 400.000 Ft vételárra kamatmentesen.egy éven belül törleszthető hitelt biztosítunk. Hasonló feltételekkel a kisfurgon BÉRBEVÉTELE is lehetséges. Kedvezményes ajánlatunkat 1991. december 31-ig tartjuk, azonban felhívjuk figyelmét, hogy az igényeket korlátozott mértékben tudjuk kielégíteni. ___________ _________________________________________________________________________(9362) N övényvédelmi tanácsadó Mit kell tudni a növényvédőszerekről? Az előző „Növényvédelmi tanácsadó” rovatban elkezdett növényvédelem alapját jelentő általános tudnivalók, növényvédőszerek csoportosításának nagyon lényeges, egészségügyi szempontból meghatározó pontja a mérgező hatás szerinti csoportosítás. Hazánkban négy csoportba osztják a peszticideket, az LD50 (letális dózis), valamint a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, kifejezetten mérgező, közepesen mérgező, mérsékelten mérgező, mérgező és gyakorlatilag nem mérgező névvel jelölik. A növényvédő szerek nagyobbik része mérgező az állati, emberi szervezetre is. A toxicitás kifejezésére egyetlen értékmérő tulajdonságot használtak fel, ezt a szájon át beadott értéket tüntették fel mg/testtömeg-kg-ban kifejezve , melynél a kisérleti állatok (legtöbbször patkányok) fele elpusztult. Az 50 %-os pusztulást előidéző dózist, az LD50 rövidítéssel jelzett értéket a mérgező hatás szempontjából nem tekinthetjük abszolút értéknek, hiszen a mérgező tulajdonság több tényezőből tevődik össze. A bőrön keresztül történő el- szívódás, vagy kézről szájba jutás veszélye a nehezen lebomló peszticideknél a kezelést követő hosszabb várakozási idő után is fennáll. A munkaegészségügyi várakozási idő azt tünteti fel, hogy a növényvédőszerrel kezelt területen a kezelés után mennyi idővel lehet véuőeszközök nélkül munkát végezni. A növényvédőszerrel kezelt területről csak meghatározott idő eltelte után (amikor a szer annyira lebomlott, hogy a szermaradék mennyisége a megengedett határérték alá csökken) szabad az élelmiszert elfogyasztani. Ezt az időt (a kezelés utáni nap és betakarítás között) nevezzük élelmezésegészségügyi várakozási időnek. Hazánkban ma már nem engedélyezettek olyan szerek, melyek felhalmozódnak a-szerve- zetben és hosszabb idő után okoznak károsodást. Növényvédőszer kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy az élelmezés-egészségügyi és munkaegészségügyi várakozási idő csak az engedélyezett dózisra vonatkozik. Peszticid túladagolásnál a várakozási idők növekedhetnek. A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson december 11 -én, 15 órai kezdettel növényvédelmi szaktáncsadási napot tartunk a szőlő-, gyümölcs- és zöldség- termesztők, valamint a kiskerttulajdonosok részére. A résztvevők megismerkedhetnek a BASF (német) vegyipar ma- gyarországon forgalmazott termékeivel. A klubnapon kedvezményes növényvédőszer-vásárlási lehetőséget is biztosítunk. Czigány Csaba Bő termést! Kéthetente megjelenő Kistermelők rovatunkkal legközelebb jövő év januáijában jelentkezünk. Rovatunk szerzői és szerkesztői BŐ TERMÉST KÍVÁNNAK A JÖVŐ ÉVBEN IS A KISTERMELŐKNEK Búzássy Lajos Lombosi Jenő Czigány Csaba Miklósvári Zoltán Kászon József Dr. Tamcsu József A paradicsom hajtatása (2.) A paradicsom hajtatással kapcsolatos tudnivalókat az alábbiakban folytatjuk. A hajtatásban nagyon fontos a fajta megválasztása. A folyamatos növekedésű, un. lugasparadicsomot csak a nagy légterű sátorba ültethetjük, ahol a fejlődéshez elegendő légtér áll rendelkezésre. Ezek a fajták ugyanis képesek 2-2,5 m magasságra is „felfutni”. A kisebb sátrakba az un. determinált növekedésű fajták jöhetnek számításba. Ezek 8-12 fürt után a hosszanti növekedést befejezik, így az alacsonyabb - 180-200 cm magas - sátrakban is biztonsággal termeszthetők. A folyamatos növekedésű fajták palántáinak kiültetése előtt, a növények hoszanti növekedéséhez szükséges tám- rendszerről kell gondoskodni. Ez többféleképpen történhet. A sátor tartószerkezetének anyaga - műanyagcső, vasváz, esetleg fa stb. - határozza meg, hogy milyen támberendezést, rögzítési módszert alkalmazzunk. Mindenesetre a közvetlen csatlakoztatás - rögzítés - csak ott alkalmazható, ahol a vázszerkezet elég erős ahhoz, hogy a nö- vévnyek nagy zöldtömegét, a 4-5 kg terméssel együtt, a nagyobb széllökések esetén is megtartsa. Biztonságosabb a tartózváztó! független önálló támrendszer kiépítése. Ültetési távolság Az ültetési távolságot úgy válasszuk meg, hogy egy négyzetméterre 2,5-2,7 db palánta kerüljön kiültetésre. A sortávolság - kezelősor - legalább 90 cm legyen. (Jobb a 100 cm-es sortávolság.) A keskenyebb sorközökbe ugyanis a növény- védelmi munka és a terményszedés nehezen végezhető el. A növények közötti mozgások sok levéltörést és bogyóleverést okozhatnak a keskeny sorközök esetén. Az alacsonyabb, 200 cm körüli magasságú sátrakba a determinált fajtákból egy négyzetméterre 3-4 palántát ültethetünk. Ha palántanevelés ideje alatt nem raktuk szét a palántákat időben, úgy azok megnyúlnak, mivel nem volt elég te- nyészterület a fejlődéshez. Emiatt ne essünk kétségbe, mert a paradicsom a száron is képes járulékos gyökeret fejleszteni. Ezt a tulajdonságot kihasználandó, a palántákat mélyebbre és megdöntve ültetjük ki. Ezáltal sokkal gazdagabb gyökérrendszerű növényünk lesz. Kiültetés után a palántákat alaposan öntözzük be, ami elsősorban nem a vízpótlást, hanem a gyökerek beiszapolását szolgálja. Ez előfeltétele a jó ere- désnek. Ezek után a növényeket a támrendszerhez kötözzük fel, laza hurokkal, hogy később a növény vastagodása folyamán a hurok a nedvkeringést ne akadályozza. A növényállomány kezelése igen körültekintő szakmunkát igényel. A növény, a nagy lombtömeg miatt igen sok vizet párologtat. Meleg napsütéses időben 1 tő paradicsom képes 1-2 liter vizet is felhasználni naponta. Mégis igen fontos az öntözővízzel való óvatos bánásmód. A fejlődés kezdetén ugyanis az esetleges túlöntözés erős növekedést, de ugyanakkor rossz terméskötődést eredményez. Az első fürtökön a bogyók megjelenéséig tehát vissza kell fogni az öntözést, és viJól bevált, bőtermő a holland fajta Bonsette paradicsom. gyázzunk, mert a már említett nagy lombfelület miatt meleg, napos időben a növény könnyen lankadni kezd. Ilyenkor egy frissítő, párásító öntözést kell adnunk. Vízigény Az első fürtök berakodása után a növény vízigénye ugrásszerűen megnő. Ilyenkor heti két-három alkalommal is kell öntözni, 20-30 mm-es víz- mennyiséggel. A paradicsom túlnyomórészt önbeporzó növény. A virágzási idő alatt ezért a levegő páratartalma - a megtermékenyülés miatt - igen fontos tényező. Ha ugyanis a levegő páratartalma 80-85 százalék fölé emelkedik, úgy a pollen-szemcsék meg- nedvesednek, „megszívják” magukat, nehezebben repülnek, így rosszabb lesz a megtermékenyülés, a fürtök hiányosak maradnak. Nyáron a meleg, főleg szeles időben a levegő pára- tartalma 60 százalék alá csökkenhet, ami szintén káros. Ilyenkor a pollen nem tapad a bibére, ami ugyancsak hiányos megtermékenyülést eredményez. Ideális - 80 százalék körüli - páratartalom mellett a növényt tartó huzalok rázogatásá- val a beporzást, megtermékenyülést elősegíthetjük. Kacsozás Igen fontos szakmunka a paradicsom kacsozása. A főhajtáson megjelenő oldalhajtásokat (hónaljhajtás) minél előbb távolítsuk el, tördeljük ki. Ne várjuk meg, amíg megerősödnek, mert akkor már az eltávolítás nagyobb sebejtéssel végezhető el. Ha a munkát a reggeli órákban végezzük, a sebek hamarabb beszárdanak és kevesebb lesz a fertőzés veszélye. A lugasparadicsomnál az alsó fürtök érnek be elsőnek. Ezek leszedése előtt az alsó, sérült elöregedett leveleket eltávolítjuk a tövekről, ezáltal nagyobb lesz a levegőjárás, szellősebb lesz a tenyészlégtér, több fény éri a bogyókat, így azok előbb pirosodnak. Fajtaválaszték Néhány szót a fajtákról: mind a lugas, mindpedig a determinált fajtáknak igen gazdag a választéka. Az egyes vetőmag-katalógusok évről-évre újabb fajtákat ajánlanak a köztermesztésre, amely - szerintük - jobb az előző fajtáknál. Tapasztalat szerint a hazai Gála, a külföld Asset, a Forset stb. fajták azonban még mindig nem múlták felül a fotón látható jól bevált holland Bonsette fajtát. Dr. Tamcsu József
