Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-09 / 337. szám

1991. december 9., hétfő aj Dunántúli napló 9 Mi maradt meg napjainkra a thatcherizmusból? Egy esztendő múltán Józan külpolitikára törekszünk Katona Tamás nyilatkozata Egy éve, hogy a Nagy-Bri- tanniában kormányzó Konzer­vatív Párt parlamenti képviselői leváltották kormányfőjüket, Margaret Thatchert, aki a meg­előző 11 évben egyszemélyben pótolta mindazt, amit országa nemzetközi tekintélyben és gazdasági élénkségben a máso­dik világháború óta elveszett. A britek most a Thatcher-tá- mogatta utód, John Major egy­éves bizonyítványát mérlegelik. Mi maradt a thatcherizmusból Thatcher asszony nélkül? - te­szik fel a kérdést, ki aggódva, ki nem. Ez a kérdés Kelet-Euró- pában sem, érdektelen, hiszen ha valahol, hát Európa keleti felén fenntartás nélkül biblia­ként tanulmányozták Thatcher asszony demokratikus és sza­badpiaci hitvallását előbb a re­formkommunista, utóbb a nem kommunista reformerők. Major azt vallja, hogy gon­doskodó társadalommal, nem csak a lehetőségek, hanem az esélyek egyenlőségével is ki kell egészíteni az elmúlt évtized November 9-11. között tart­ják Rómában a FAO soros kon­ferenciáját. A jelenlegi ülésszak középpontjában a szervezet költségvetési gondjai állnak, va­lamint olyan idültté vált nem­zetközi problémák, mint a de­mográfiai növekedés a szegény országokban, a bioszféra, a ter­mőterületek rohamos leromlása, vagy a külföldi eladósodás. Gyors segélyakciók Az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete, a FAO (Food and Agriculture Organi­sation) volt az első szakosított ENSZ-szervezet, amelyet a II. világháború után 1945, októbe­rében létrehoztak a kanadai Quebecben. Kezdetben a szer­vezet arra szorítkozott, hogy a háborús éveket követően javít­son valamit a világ élelmezési helyzetén. Voltaképpen most is a gyors segélyakció az elsődle­ges feladata az éhínség és alul­tápláltság elleni küzdelemben, de tevékenységi körét kiszélesí­tette azzal, hogy szorgalmazza a korszerű termelési elveket, párt­fogolja a táplálkozás minőségé­nek javítását, támogatja a kor­szerű agrotechnikai módszerek elterjesztését. A FAO 1991. júniusi jelen­tése szerint a múlt esztendőben fordult elő nagyon hosszú ideje először, hogy a világ élelmi­szertermelése meghaladta az igényeket, csökkentek a mező- gazdasági árak, és feltölthették a készleteket. Főleg Észak-Amerikában és Ázsiában (India, Banglades) volt jelentős növekedés. Ennek ellenére sokfelé - el­sősorban Afrikában - adódtak ellátási gondok. Sajnos 1991-ben a római szervezet becslése szerint az egyesült ál­lamokbeli szárazság és a szov­jet, valamint a kínai gyenge termés nyomán viszonylag ismét romlott a helyzet. Harmincmil­lió afrikai életét fenyegeti a rosszultápláltság és éhínség, ami fokozatosan az egész fekete kontinensre kiterjedhet. (A je­lentés szerint a helyzet rosz- szabbra fordulhat, mint 1984-ben volt, amikor több eredményeit a szabadverseny helyreállításában. A brit konzervatív kormány ezért 11,1 milliárd fonttal nö­veli a közszolgáltatási kiadások rubrikáit a következő, tavasszal induló 1992/93-as költségvetési évben. Ezért lemond a költség- vetési többlet thatched politiká­járól, s a hiányt ismét hitelekből finanszírozza. A legnagyobb in­jekciót a társadalombiztosítás és az országos egészségügyi szol­gálat kapja. A nagylelkűbb költségvetés - és ami velejár: az ígért további jövedelemadó-csökkentések újabb halasztása - nem igazán Thatcher-ízű politika. Am a többletkiadásokat nem csak hi­telek, hanem minden eddiginél nagyobb privatizációs bevéte­lek is ellensúlyozzák, amelyek­kel Thatcher asszony is elége­dett lehetne. mint kétmillió ember halt éhen.) Nagyon rosszak a kilátások Irakban is, ahol a FAO-küldött- ség beszámolója szerint az Öböl-háború és a rossz termés következtében az országot éhín­ség fenyegeti. Bár Nyugat-Európában 1991-ben nagyobb volt a ter­més, a szovjet terméseredmé­nyek jelentős csökkenése nélkü­lözést és alultápláltságot idézhet elő több közép-ázsiai köztársa­ságban, emiatt pedig megcsap­panhat az éhínség sújtotta afri­kai országoknak szánt élelmi­szersegély, - közölte a FAO. Támogatás Magyarországnak Ezek az aggodalmak nem új- keletűek. Ezért a kelet-európai államok - közöttük Magyaror­szág - fokozottabb támogatása van az ENSZ-tanácskozás napi­rendjén. A FAO 29 európai tag­országa mezőgazdasági minisz­tereinek és más magasrangú szakembereinek velencei talál­kozóján 1990 áprilisában azt a figyelemre méltó következtetést vonták le, hogy a Kelet-Euró- pának nyújtott FAO-támogatás a fejlődő országok hasznára válhat, tudniillik a kelet-európai gazdaság megerősödésével me­zőgazdasági exportpiac kelet­kezik a fejlődő országok szá­mára (pl. a trópusi termékeket - kávét, teát - jobban tudják érté­kesíteni). Az viszont új téma a mostani FAO-konferencián, hogy meg­vitatják az Európai Közösségek csatlakozási kérelmét. Történt ugyanis, hogy 1991. október el­sején az EK hivatalosan kérte a FAO vezérigazgatóját, Edouard Szaumát: tűzzék napirendre a közösség csatlakozásának kér­dését a római székhelyű szako­sítót nemzetközi szervezethez. Igaz, hogy az EK tagországa kü- lön-külön tagja a FAO-nak, de ahogy a kérelemből kiderül, a közösségnek, mint önálló egy­ségnek a tagsága is indokolt, mert számos olyan programot finanszíroz, amelyet a FAO szervez, és a FAO segélyalapja­inak is egyik fő adományozója. Oltvai Gábor Már decemberben eladják a British Telecom távközlési óri­áscég még állami tulajdonban levő felét, aztán a vasút egy ré­sze és más intézmények követ­keznek. Korábban 5,4 milliárd font privatizációs bevétellel számoltak 1992/93-ra, ezt nem­rég 8 milliárdra emelték, s egy év múlva is újabb 8 milliárdra számítanak. A brit kormány még Thatcher asszony idején kezdeményezte az EK társulási tárgyalásait a kelet-európai országokkal, s végig a tágyalások ' folyamán sokszor segített a brit közbenjá­rás az alkudozás gyorsításában, a vonakodóbb EK-tagok meg­dolgozásában. Major változtatott elődje és a Közös Piac viszonyán. Sok még a brit fenntartás, de az egyér­telmű, hogy Major inkább - mint mondja - „Európa szívé­A szovjet közlekedési mi­nisztérium külföldi tőke bevo­násával vegyesvállalatot létesít a Transzszibériai vasútvonalon történő tranzitszállítások szer­vizkiszolgálására. A külföldi partnerek bevoná­sával megvalósítható az idén százéves Transzszibériai vasút­vonal rekonstrukciója is. A vasút komputerizálása révén ben” látja Nagy-Britannia jövő­jét, mint Margaret Thatcher. Az EK-ban folyó vitákban a brit ál­láspont egyik lényeges eleme és érve most, hogy nem szabad az EK-integrációt úgy mélyíteni, hogy nehezítsék a későbbi ki- szélesítést, új tagok csatlakozá­sát. Ha Nagy-Britanniának sike­rül kompromisszumra jutnia a többi tagországgal a decemberi maastrichti EK-csúcson, akkor ezentúl is többet tehet a ke­let-európai országokért, mint a Közös Piaccal sokat civakodó Thatcher asszony kormányzata idején. Nem lehetetlen, hogy a brit keleti politika abban is kedvező lesz a kelet-európai országok számára, amiben folytatja Mar­garet Thatcher hagyományát, és abban is, amiben szakított azzal. Mészáros György meggyorsíthatok az Európából Ázsiába történő szállítások. Az együttműködésnek más formája is kialakul a közeljövő­ben - a turizmus területén. Az utazást kedvelők Moszk­vától Vlagyivosztokig utaz­hatnak a „Rusz” vonaton, ahol három étteremben az orosz, uk­rán és grúz konyha remekeit kí­nálják. (AN) Katona Tamás, a külügy­minisztérium politikai ál­lamtitkára szerdán és csü­törtökön megbeszéléseket folytatott Rómában az olasz külügyminisztériumban, Claudio Vitalone, külügyi államtitkárral, valamint a vatikáni államtitkárságon és a máltai lovagrendnél. A konzultációk után nyilatko­zott az MTI tudósítójának.-A mai helyzetben, gondo­lom, Jugoszlávia adta a fő té­mát a megbeszéléseken?- Igen. Főként a Vatikánban, ahol a Szentszék külügyei fel­elősének, Jean-Louis Tauran bíborosnak átadtam a magyar választ a hozzánk eljuttatott memorandumra, amelyben a Szentszék azt sürgette, hogy le­hetőleg még karácsony előtt is­merjük el Horvátországot és Szlovéniát. Válaszomban ismertettem a magyar kormány, álláspontját: mi természetesen az önrendel­kezés hívei vagyunk, de figye­lembe kell vennünk, hogy több- százezer magyar nemzetiségű él Jugoszláviában. Azt szeretnénk, hogy ott is maradjanak, szülő­földjükön, ahol joguk van élni, és ne söpörjék el őket. Nekünk éppen ezért tartós és jó ma­gyar-szerb együttélést kell elő­segítenünk. Józan és felelősségteljes ma­gyar külpolitikára törekszünk^ felelősséggel a határainkon túl élő magyarok iránt. Éppen ezért nem lehetünk mi az elsők az el- ismerők sorában. Ha az Európai Közösség többsége, semleges országok, mint például Ausztria, esetleg a nagyhatalmak elismerik a füg­getlenedő jugoszláv köztársa­ságokat, mi azonnal csatlako­zunk ehhez. Elismerjük mind­egyik köztársaságot, amelyik önálló útra kíván lépni, és azt az alakulatot is, amelyik Szerbia köré csoportosulva Jugoszlávi­ából megmarad.-És a Máltai Lovagrendnél miről tárgyalt?- Sokan talán azt hiszik, ez középkorból itt maradt nosztal­gikus intézmény, de nem így van. A Máltai Szeretetszolgálat óriási munkát végez a menekül­tek segélyezésében. Nálunk mostanában mindig vannak menekültek: keletnémetek, ro­mániai magyarok, most Jugo­szláviából menekülők. Emberi­ességi okból sem nézhetjük tét­lenül ezt, miközben az áradat meghaladja teherbíróképessé­günket. A Máltai Szeretetszolgálat 30 millió márkát költött el nálunk segélyek formájában. Ezért, úgy gondolom, tartozunk annyival, hogy képviseletüknek megfe­lelő épületet és körülményeket teremtünk. Szeretném, ha visz- szakaphatnák például a Várban egykori házukat.- Végül engedje meg, ha már szervezeti kérdésekről esik szó, hogy a véleményét kérdezzem a külügyminisztériumban történt legutóbbi személyi változások­ról.- A diplomáciai munkában a gyakori váltások természetes je­lenségnek számítanak. Egyszer külföldön, egyszer otthon kell dolgoznia mindenkinek. A mos­tani cseréknél azonban ennél többről van szó. Mindenekelőtt el szeretném azonban mondani, hogy olyan kollégák távoznak most az ál­lamtitkári és helyettes-államtit­kári tisztből, akikkel nagysze­rűen együtt tudtam dolgozni, s akiknek hálával tartozom. Ügy­szeretetükkel, felkészültségük­kel kritikus helyzetekben, vagy kényes területen is, mint a biz­tonságpolitika, mindig találó helyzetértékelést kaphattam tő­lük, és a helyzetek kezelésére megfelelő megoldási javaslato­kat. Éppen ezért hiányozni fognak. Nincsenek azonban leírva. Nagy tékozlás lenne a külügy­minisztérium részéről, ha hagyná őket az üzleti életbe távozni. Nagyköveti posztokat fognak kapni, mégpedig nem is amo­lyan parkolópályának szánt, ha­nem felelős fontos posztokat. A cserét átszervezés, egyes területek megerősítésének igé­nye diktálta. Martonyi János személyében olyan közigazga­tási államtitkár érkezik a tárcá­hoz, akinek felkészültsége ga­rancia és aki kiáll majd az appa­rátusért, mindazokért, akik oda­valók és akiknek így bizalmat kell kapniuk. Meg kell erősíteni bizonyos területeket a külügyben, így a nemzetközi jogi osztályt vagy a kulturális diplomáciát. E célra biztost neveztünk ki. Az EK-társulás aláírása pozi­tív, de új feladatokat is jelent. Még nagyobb mértékben kell bevonnunk külföldi tőkét a gaz­daságunkba. Ezekhez az új feladatokhoz igyekszünk alkalmazni a mi­nisztériumi szervezetet azért, hogy a magyar külpolitika az eddigi kiszámítható és mérték­tartó vonalon haladjon tovább, továbbra is hat parlamenti párt támogatását élvezve — fejezte be római nyilatkozatát Katona Tamás. Világpolitikai kislexikon Az új ENSZ főtitkár: Butrosz Ghali (FEB) Két évtizeden át Egyiptom szürke eminenciása­ként emlegették, aki külügymi­niszterként, miniszterelnök-he­lyettesként Egyiptom minden­kori első embere - Szadat majd Mubarak - első számú külpoli­tikai tanácsadója lett. Ghali kezenyoma Butrosz Ghali ott hagyta a keze nyomát a Jimmy Carter amerikai elnök közreműködé­sével Camp Davidban megkö­tött, immár történelminek szá­mító egyiptomi-izraeli megál­lapodásokon, s jelentős szerepe van abban, hogy az idén lega­lább megkezdődött a közel-ke­leti békekonferencia. Ghali legalább 30 jelöltet és önjelöltet előzött meg, amikor a Biztonsági Tanács úgy dön­tött: őt javasolja az ENSZ-köz- gyűlésnek a január 1-vel, Perez de Cuellar távozásával megüre­sedő főtitkári székbe. Túljutott a szondázásokon az afrikai-arab „alaptámogatói” segítségével, sokfajta okból mellé állt a szovjet diplomácia, felsorakozott hívei közé Was­hington, akiknek pedig kifogá­saik voltak ellene, fokozatosan elhallgattak. így például azok is, akik szerettek volna európai, de legalábbis fehér embert az ENSZ élén. Mire szavazásra került sor, gyakorlatilag egyedül maradt talpon a nyerésre esélyes jelöl­tek közül. A többségben mu­zulmánok lakta Egyiptomban Ghali kisebbségi kopt-keresz­tény, akinek felesége zsidó származású. Vayis személyi előfeltételei adottak ahhoz, hogy megértse mások érdekeit és gondolkodását; kompro­misszumokat dolgozzon ki és konszenzus-helyzeteket te­remtsen. „ENSZ főtitkárnak született” - így minősítette jel­legzetes tulajdonságait a New York Times. Mert a párizsi Sorbonne egykori diákja, a nemzetközi jog és a politológia sok nyelven beszélő tapasztalt professzora brilliáns agyú ember, kiváló szónok, „aki még akkor is a bé­kés megoldást szolgáló együttműködés kiskapuit ke­resi, amikor mindenki más már elkerülhetetlennek tartja a bombák robbanását.” Ellenfele: a kora Most, hogy megválasztják az ENSZ 1. számú tisztviselőjévé, még inkább igaz, amit jelölése­kor emlegettek: munkájában egyetlen ellenfele lesz, a kora. 69 éves. Kocsis Tamás Gyenge volt a termés az USA-ban, a Szovjetunióban és Kínában Afrikában és Irakban éhínség fenyeget Pokolgép robbant Belfastban december 4-én este az operaház és az Európa Hotel előtt. 17 ember megsebesült. (MTI telefotó) Meggyorsíthatok a szállítások Európából Ázsiába Százéves a Transzszibériai Vasút ínyenceknek ajánlják az utazást a vonaton

Next

/
Thumbnails
Contents