Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-09 / 337. szám

1991. december 9., hétfő aj Dunántúli napló 7 Munkanélküliek és pályakezdők Antall József miniszterelnök levele Pozitív tényező a békéhez vezető folyamatban Térjék Tibor úrnak, az MDF Baranya megyei elnöke Pécs Tisztelt Elnök Úr! November 7-én kelt nyílt leveliikre válaszolva az alábbiakról kívánom Önöket tájékoztatni: Mint ahogyan azt a sajtóból is nyomon tudták követni, a kor­mány - és én személyesen is - a jugoszláviai válság kirobbanása óta minden erőfeszítéssel arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk a válság, illetve a polgárháború mielőbbi békés rendezéséhez, il­letve befejezéséhez. Körültekintően, de határozott módon azon dolgozunk, hogy hazánk a legkevésbé legyen érintve a jugoszlá­viai válság által. Még a szovjet puccs nem kevésbé veszélyes órá­iban sem szűntem meg azon fáradozni, hogy a világ közvélemé­nye és politikusai továbbra is szenteljenek kellő figyelmet a jugo­szláviai válság megoldásának. Ezen erőfeszítéseink keretében - még a barcsi bombázást jóval megelőzően - kezdeményeztük az Európai Közösségek jugoszlá­viai megfigyelő missziójának kiterjesztését a magyar-jugoszláv határszakasz magyar oldalára. Legutóbb november 12-én a Kül­ügyminisztériumban folytak tárgyalások az Európai Közösségek megfigyelőinek küldöttségével Budapesten. Mindemellett fo­lyamatos és közvetlen kapcsolatban vagyunk a Jugoszláv Köztár­saság tagköztársaságainak vezető politikusaival. Nem tévesztve szem elől a kormányzat felelősségét, örülök annak, hogy e súlyos, külpolitikai kérdésben az Országgyűlésben képviselt hat párt Baranya megyei szervezetei konszenzust tudtak kialakítani. Biztosíthatom Önöket arról, hogy a kormány a jövő­ben is el fog követni mindent azért, hogy a lehető legkevesebb káros következmény háruljon hazánkra a jugoszláviai polgárhá­borúból, és a Magyar Köztársaság - az ott élő nemzeti kisebbsé­gek helyzetére is figyelemmel - pozitív tényezője legyen a béké­hez vezető folyamatnak. Kérem Elnök urat, hogy a levélírókat, a szervezeteik tagságát és Baranya megye lakosságát a fentiek szellemében szíveskedje­nek tájékoztatni jelen levelemről. Budapest, 1991. november 27. Tisztelettel köszönti Önöket: Antall József A Magyar Köztársaság miniszterelnöke Nyugdíj­kiegészítés Az egyes nyugellátások és egyéb ellátások egyszeri kiegé­szítéséről hozott országgyűlési határozatot követően az Órszá- gos Társadalombiztosítási Fői­gazgatóság azonnal hozzálátott és gyorsított ütemben végzi a folyósításhoz szükséges admi­nisztrációt. Az Országgyűlés szerdán született döntése értelmében egyszeri és differenciált mér­tékű kiegészítést kapnak mind­azok, akik öregségi, rokkantsági nyugdíjban, hozzátartozói nyu­gellátásban, baleseti nyugellá­tásban (nem értve ide a baleseti járadékot), valamint a mező- gazdasági szövetkezeti és nö­velt összegű szakszövetkezeti járadékban és a nyugdíjfolyó­sító szervek által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociá­lis ellátásban részesülnek. A közlemény szerint a nyug­díjasok közül 2500 Ft egyszeri nyugdíjkiegészítést kapnak azok, akiknek nyugdíja nem ha­ladja meg a havi 7000 forintot. A havi 7000 és 10 400 Ft nyug­díjjal rendelkezők számára 2000, az I-II. csoportú rokkant­nyugdíjban részesülők számára pedig 2500 Ft egyszeri nyugdíj­kiegészítést szavazott meg a parlament. Szintén 2000 Ft-ot kapnak azok, akik a GYES-hez járó jövedelempótlékban része­sülnek. Ezenkívül 1000 Ft ki­egészítés jár annak a személy­nek, aki házastársi pótlékban (házastárs utáni jövedelempót­lékban) részesül, illetve rend­szeres járadéka mellett - eltar­tott hozzátartozójára való tekin­tettel - növelésre jogosult. A Magyar Posta illetékes ve­zetője ígéretet tett arra, hogy az egyszeri kiegészítések kézbesí­tését a csúcsforgalom és az ün­nepek ellenére is előre sorolják - hangsúlyozza az Országos Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság közleménye. Balesetveszélyes termékek A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet megállapította, hogy a feketekereskedelemben több olyan terméket árusítanak, amelyek érintésvédelmi szem­pontból nem megfelelőek. Balesetveszélyes a kínai gyártmányú 50-500 égős kivi­telben kapható karácsonyfa fényfüzér villásdugója. Az azonosíthatatlan eredetű - feltehetően szovjet magánim­portból származó - merülőfor- raló érintésvédelmi szempont­ból nem biztonságos, s a való­színűleg szintén szovjet gyárt­mányú hajsütővas csatlakozó dugója a hazai aljzatokhoz nem csatlakoztatható. A Kermi felhívja a vásárlók figyelmét, hogy a felsorolt ter­mékeket s hasonló elektromos, vagy gázkészülékeket alkalmi árusoktól ne vásároljanak. Ez év végére jósolták, hogy a munkanélküliek száma megha­ladja a 300 ezret, dehát a kellet­lenül hívott vendég mindig biz­tosan eljön, s idegességében még előbb is érkezik ... Jövőre a költségvetési terve­zetben foglalt hivatalos becslés 480 ezer állástalant ígér, a nem­hivatalos számok pedig a 600 ezret sem tartják kizártnak, s ez bizony már nyugati recessziós időszakokban sem gyakortan magas, 12-13 százalékos mun­kanélküliség aránynak felel meg. 18 000 fiatal A sereghez havonta tízezré­vel csatlakozó állástalanok ma­gukban is szomorú látványt nyújtanának, ha egyszerre je­lennének meg szemünk előtt, de a legszomorúbb, amikor a gaz­daság működési zavarai az or­szág, a kibontakozás szempont­jából értékes tanult fiatalokat tartja távol a gazdasági élettől. Nos, július végéig a munkaköz­vetítő irodákban 18 ezer fiatal jelentkezett azzal, hogy segít­ségre lenne szüksége az elhe­lyezkedéshez, s közülük 65 szá­zaléka szakközépiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett. El­képzelhető, milyen veszélyek leselkednek az általános gimná­ziumok semmilyen praktikus képzettséggel nem rendelkező érettségizett diákjaira. Hát még azokra, akiket az általános is­kola után próbálnak pénzkere­sésre fogni. Nem addig van! Oda akarod adni a gyereket fod­rászinasnak? Fizess havi 6 ezret a mesternek, akkor kitanulhatja a szakmát. Meglepő, hogy még rosszabb az elhelyezkedési lehetősége az egyetemi végzettségűeknek. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaságtudo­mányi karának 107 diplomása az idén 12 állásra pályázhatott, a debreceni DATE mezőgazda­ságtudományi karán 72 végzős­nek 5 állást ajánlottak, a Buda­pesti Kertészeti Egyetem kerté­szeti, illetve élelmiszeripari ka­rán végzett összesen 193 diák­nak a háromnegyed része a nyár végén még állás nélkül volt, s az Állatorvostudományi Egyetem 85 diplomása közül 13 tudott elhelyezkedni. Nem is laknak Szeptemberben egyedül Fe­jér megyében 2700 pályakezdő csatlakozott az addigi 8000 munkanélkülihez, s bár az ada­tok tendenciózusok, ha azt vesszük, hogy ezeknek a fiata­loknak bizonyos hányada nem szakképzettségének megfelelő munkát szerez, illetve vállalko­zásba kezd, még mindig - ösz­szefoglaló adatok híján is - gyanítható: a tanult fiatalok je­lentős része a mai magyar tár­sadalom hátrányos helyzetű ré­tegeit gyarapítja, a létminimum alatt élők táborát. Mindenesetre a munkanélküliek 27 százalékát 25 éven aluli fiatalok teszik ki, a pályakezdők aránya pedig a re­gisztrált munkanélküliek között 54 százalék. Ez a szám megha­ladja a húsz éven aluli fekete amerikaiak közmondásosan magas munkanélküli rátáját... Es nemcsak az új állások te­kintetében hárul rájuk fokozott teher. Ők azok ugyanis, akik többnyire nemcsak nem dol­goznak, nem is laknak. Hol is laknának, hogyan is alapítaná­nak családot, amikor az ország­ban az év első felében mindösz- sze 10 ezer lakás épült, s ebből összesen 500 bérlakás. Csökkenő segélyek A létminimum alatt élők szí­nes sokasága egyre kevésbé számíthat az állam segítségére. A létminimum hivatalos össze­gének 7 ezerről 8 ezer forintra emelése valójában senkit sem kötelez. A kormánynak a bü­rokrácia költségcsökkentésére vonatkozó erőfeszítései nem meggyőzőek. Az igazán sok pénzt faló nagyvállalatok fel­számolása részben éppen a munkanélküliség túlságosan rohamos növekedésének elkerü­lése végett - nagyon vontatott. E nem túl kedvező tendenciák közepette a munkanélkülinek a segély folyósítására szolgáló úgynevezett szolidaritási alap relatív csökkenésével kell szá­molnia. Ebben az évben előre­láthatólag 17,5 milliárdot fizet­nek ki munkanélküli segélyre Magyarországon, s az illetékes munkaügyi államtitkár, Schamschula György nem ígéri, hogy ez az alap a segélyezen­dők számával arányosan nőhet, hiszen már az idén is kevesebb volt a tervezett 22,4 milliárdnál. Ha az alap 7 milliárddal bővül jövőre az ideihez képest, s a munkanélküliek száma a hivata­los becslés szerint 480 ezer lesz, akkor az érintettek ebből az alapból havi 4253 forint segélyt kaphatnak. Ennyi pénzből már éhenhalni is lehet. . . Súlyos feszültségek Természetesen vannak társa­dalmi jelenségek, s ilyen a sze­génység is, amelyek körülírása­kor a számokkal nem sokra me­gyünk. Egész bizonyos, hogy Magyarországon jövőre is na­gyon kevesen fognak éhenhalni. Az egyházi és polgári családse­gítő és jótékonysági szervezetek lassan működésbe lépnek, a szülők eltartják pályakezdő gyermekeiket, a nyugdíjasok eladják parányi telkeiket, ki­csiny lakásaikat még kisebbre cserélik, a »öbbgyerekes apák és anyak megpróbálnak még töb­bet dolgozni, a magánszektor fokozatosan felszívja a szak­képzetteket vagy életrevalókat. A politikusoknak azonban szá­molni kell azzal, hogy a gazda­sági rendszerváltást súlyos tár­sadalmi feszültségek kísérik majd, s azok mindaddig velünk lesznek, amig a foszlányokra tépett szociális védőhálót újra nem fonják. Jókai Géza Több mint 120 évvel ezelőtt, 1869. május 9-én alakították meg szervezetüket a nyomdá­szok. Az volt az első pécsi segé­lyező, érdekvédelmi és önképző egylet. Elhatározásukhoz az a cél vezetett, hogy együvétarto- zással és összefogással tudják elképzeléseiket, céljaikat ér­vényre juttatni. Ezen túlme­nően, tudomásunk van arról a családias kapcsolatokról is, amely a nyomdász elődök dol­gos hétköznapjait és a derűs ün­nepnapokat jellemezte. A nyomdászok egylete hosz- szú évtizedekig jól működött. Védte a nyomdaiparban dolgo­zók érdekeit, segélyezte az arra rászorulókat, szervezte a kultu­rált szórakozást. Országos hírű Gutenberg Dalkört működtetett, volt kultúrgárdája. A második világháborút kö­vető években sporttevékeny­ségre is lehetőséget biztosítot­tak. Eredményesen működő sakk, férfi és női asztalitenisz, valamint háromtusa és női röp­labda csapata volt a Pécsi Ti­pográfiának. Az 1989. május 6-án - em­léktábla avatással egybekötött - 120. évforduló alkalmával ren­dezett ünnepségen, valamint az elmúlt két évben megtartott Já- nos-napi összejöveteleken me­rült fel az a gondolat, hogy újra életre keltsék a Pécsi Nyomdá­szegyletet. Elhatározásukat tett követte és az október 30-án tar­tott alakuló ülésen közel 50 be­lépővel megalakították az egy­letet, december 2-án pedig megválasztották a tisztségvise­lőket. Feladatuknak tekintik a nyomdász hagyományok ápolá­sát, a nyomdász kultúra fejlesz­tését, jogsegélyszolgálatot, a nyomdaipari üzemek közötti kapcsolatok kiépítését, a nyom­dász szolidaritás fejlesztését. Alapítványt kívánnak létre hozni, amelyből többek között a rászoruló, nyugdíjas nyomdai­pari dolgozókat segítik. A jövő évi költségvetés főbb adatai Az országgyűlési képviselők péntek óta tanulmányozhatják a jövő évi állami költségvetés tervezetét, amelyet három vas­tag kötetben, nem kevésbé ter­jedelmes melléklettel kiegé­szítve nyújtott be a kormány. A törvénytervezet a jövő évi gaz­daságpolitika középpontjába a gazdaság strukturális átalakítá­sát, az infláció mérséklését, va­lamint a foglalkoztatási és szo­ciális gondok enyhítését he­lyezi. A központi költségvetés kia­dási főösszege 1053,4 milliárd forint. A kiadások fedezetéül szolgáló bevételek főösszege a tervezet szerint 984 milliárd fo­rint lenne. A 69,4 milliárdos hiány finanszírozására az Or­szággyűlés felhatalmazná a pénzügyminisztert, hogy leg­feljebb 30 milliárd forint ösz- szegben hosszú lejáratú, lega­lább tízéves időtartamú külön­leges értékpapírt bocsásson ki, amelynek kamata jövőre meg­egyezne a jegybanki alapka­mattal. Ezeket az értékpapíro­kat a Magyar Nemzeti Bank vásárolná meg. A pénzügymi­niszter további 30 milliárd fo­rint összegben egy évnél hosz- szabb lejáratú új államkötvényt bocsáthatna ki, s legalább 9,4 milliárd forinttal növelhetné a legfeljebb egyéves lejáratú kincstárjegyek és más állami értékpapírok állományát. A törvénytervezet részlete­sen felsorolja a helyi önkor­mányzatoknak különböző címen juttatandó állami hozzá­járulás és támogatás mértékét, a társdalombiztosításnak járó térítések összegeit, a társdalmi önszerveződések támogatására kialakított kereteket. Rendel­kezik arról, hogy kiadásra a költségvetés fejezetei között - bizonyos kivételektől elte­kintve - csak az Országgyűlés csoportosíthat át pénzt. A törvénytervezet indoklása szerint 1992-ben a külső egyensúly megőrzése mellett már jó esély lesz az inflációs folyamat megtörésére és a gaz­dasági teljesítmény-visszaesés megállítására. Az ország külső egyensúlyi helyzete javul, a fo­lyó, fizetési mérleg aktív lesz, a devizatartalékok nőnek, sőt a nettó hiteltartozások állomá­nya is számottevően csökken. Ugyanakkor a termelés mint­egy 8-10 százalékkal vissza­esik, a munkanélküliség rátája pedig 2 százalékról 7-8 száza­lékra nő. Beruházásokra min­den bizonnyal 8-10 százalékkal kevesebb jut mint idén, a la­kossági fogyasztás pedig 8-9 százalékkal tovább csökken. Némileg élénkülhet a belső kereslet, folytatódik a külke­reskedelmi liberalizálás, ame­lyet indokolt esetben belső pi­acvédelmet szolgáló szabályo­zás egészíti ki. Rugalmasabbá és versenysemlegessé válik az adórendszer, s folytatódik a vállalkozások differenciáló­dása. A munkanélküliséggel járó gondok enyhítése érdekében a kormány kezdeményezte a fog­lalkoztatási törvény módosítá­sát, és továbbra is fontos szere­pet szán az aktív foglalkozta­táspolitikai eszközöknek. A regionális feszültségek mérsék­lése érdekében növeli az elma­radott térségek fejlesztésére, új munkahelyek létesítésének tá­mogatására, a mezőgazdasági vállalkozások élénkítésére for­dítható eszközöket. A központi költségvetésben és az államháztartás egészében jelentős változások következ­nek be. Amíg idén az államház­tartás kiadásai elérik a bruttó hazai termék (GDP) 66,4 szá­zalékát, ez az arány jövőre 62,3 százalékra mérséklődik. A GDP-hez mérten a legkisebb csökkenés az önkormányzatok és a társadalombiztosítási alap kiadásainál mutatkozik. A centralizált jövedelmek és kia­dások aránya némileg mérsék­lődik, a központ költekezése tehát visszafogottabbá válik. Tovább csökken - 1,7 száza­lékponttal - a gazdálkodó szer­vezetek támogatása. Általános adóemelésre jö­vőre nem kerül sor, a gazda­ságpolitika arányosabb gazdál­kodói és lakossági adózásra tö­rekszik, valamint arra, hogy a jövedelemadók aránya csök­kenjen a termék- és vagyona­dók terhére, továbbá az adó­rendszer a jövőben is preferálja a megtakarításokat és a befek- tetéseket.(MTI) Újra életre kelt a Pécsi Nyomdászegylet

Next

/
Thumbnails
Contents