Új Dunántúli Napló, 1991. december (2. évfolyam, 329-357. szám)

1991-12-09 / 337. szám

1991. december 9., hétfő új Dunántúli napló 3 Reméljük unokáink fogják látni ló példa az Ágrobank-székház Szombaton Pécsett forgatott stábjával Ráday Mihály, akit a televízió közkedvelt városvé­dő műsorából ismert meg az ország, és aki mellesleg Ba­ranya megye képviselője is a Parlamentben. A Kossuth La­jos utcában nemrég átadott Agrobank épületéről készítet­tek filmet az Unokáink sem fogják látni című városvédő sorozat számára. A forgatás előkészületei közben beszélget­tünk, hogyan került sor arra, hogy Pécsett filmezzenek? — Számunkra teljesen ter­mészetes, hogy rendszeresen keresztül-kasul járjuk az or­szágot, keressük a témát. Sze­retnénk ugyanis minél több követésre méltó példát bemu­tatni — vagy akár elrettentő példákat — építészeti környe­zetünk megóvása érdekében. Itt, Pécsett az Agrobank igen jó példa arra, hogyan lehet egy régi épületet a modern kor követelményeinek meg­felelően felújítani úgy, hogy megfeleljen az új funkciójá­nak is, ugyanakkor megőrizze eredeti egyéniségét. Pár éve még az ilyen épületeket vagy lebontották, vagy durván bele­avatkozva a stílusába alakítot­ták át. 'Szeremcse, ebben az esetben helyén volt az esze és a szíve a megrendelőnek is, a tervezőnek is. — Arra is hivatkozni szoktak, hogy ezekbe a régi épületek­be nem lehet korszerű techni­kát elhelyezni. Itt a jó példa. A bankban korszerű számító­gépek, korszerű biztonsági be­rendezések találhatók, amelye­ket úgy helyeztek el, hogy semmiképpen nem rontották a ház jellegét. A korszerű fűtő­testeket is például fonott nád fedéssel látták el, ugyanígy olyan apróságnak tűnő, de fontos dolgok is, mint például a világítótestek, kilincsek stb. illeszkednek a ház hangulatá­hoz. A házban talált freskó­maradványokat szépen restau­rálták, a földszinti fogadóré­szen csakúgy, mint az emeleti irodákban és tárgyalóterem­ben, s a belső udvari fronton lévő egykori istálló helyiségét is jó hangulatú munkahellyé alakították, hogy csak pár pél­dát emeljek ki abból, ami kü­lönösen tetszik ezen az épüle­ten. A tervező Kévés György volt, a kivitelező a Baukomp­lex. A szóban forgó épületet (Kossuth Lajos u. 36.) közép­kori romokra a 18. század elején egy Horváth Dániel ne­vű pécsi polgár építtette, aki az 1770-es években alispán volt. Két lánya közül az egyik örökölte ezt a házat, s mivel férjének Jeszenszky volt a ne­ve, így később sokáig csak Jeszenszky-ház néven volt is­meretes. Ráday Mihály a színház előtti térről is készített filmet. Elmondta, nagyon tetszik neki a tér kialakítása, csak azt sajnálja, hogy a lerakott fe­hér burkolókő — a kő termé­szetes minősége miatt — nem lesz tartós. A Pécsről készült filmet valószínű a január 3-i Unokáink sem fogják látni műsorban nézhetjük meg. Sarok Zsuzsa A 27. Alföldi Tárlat Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban december 14-én, szombaton nyílik a 27. Alföldi Tárlat. A szándékaiban és szemléletében a nemzeti meqúiulás feladataihoz felnőni kívánó békéscsabai országos képzőművészeti fórumon az idén 130 művész 215 munkája szerepel majd. A Békés me- qvei képviselő-testület és a Munkácsy Mihály Múzeum ál­tal közösen szervezett békés­csabai Alföldi Tárlat díjait a december 14-ei megnyitó ün­nepségen osztják ki. Hazaérkezett Deák János vezérkari főnök Deák János altábornagy, a Magyar Honvédséa vezérkari főnöke, aki Gordon R. Sullivan tábornoknak, az Amerikai Egye­sült Államok szárazföldi had­erejének vézérkari főnökének meghívására, katonai küldött­ség élén, tíznapos hivatalos lá­togatást tett az Amerikai Egye­sült Államokban, szombaton délután hazaérkezett Budapest­re — táiékoztatta az MTI-t Ke­leti György ezredes, a HM szó­vivője. Jótékony célú előadás az Operaházban A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete javára december 23-án este 7 órakor a Magyar Állami Ope­rához balettkara a Csipkeró- zsikát adja elő az Operaház­ban. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete—, amely tavaly májusban alakult — a fizikailag és szellemileg sérült, az árva és más rászo­ruló gyermekek felkarolását, életkörülményeik javítását, jö­vőjük megalapozását tűzte zászlajára. A szervezet fővéd­nöke Göncz Árpád. Az IPOSZ rendkívüli közgyűlése Rendkívüli közgyűlést tartott szombaton az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ). A magánvállalkozók érdekvé­delmi szervezetének legfelsőbb fóruma a Vagyonkezelő és Mű­ködtető Kuratórium tevékenysé­gét, eddig végzett munkáját értékelte. ................................................. ■ ------^ H köpnyexelMédelem céljairól A jövő a poros múltba vész? Eldöntendő kérdés: megelé­gedhetünk-e a környezetvéde­lem területén a hosszú távú célkitűzésekkel? Alighanem a legtöbben azonnal megfogal­mazzák a választ: nem! Sőt, már ma tenni valamit, ez is minősülhet elkésettnek. E reak­ciónak racionális magyarázata az a kétségbeejtő helyzet, amely ma környezetünket jel­lemzi. Beszéljünk bár a víz-, a levegőtisztaság-, vagy éppen a termőföldvédelemről, igazá­ból csak a szakemberek tud­ják — remélhetően ők azon­ban alfától ómegáig —, hogy mennyire mélyen vagyunk, mi­lyen vastag por lepi be a környezetünk természetes zöld- jét-kékjét, épségét. Talán inkább az a valódi kérdés: sikerülhet-e egyáltalá­ban valamikor „levakarni" ezt a vastag szennyeződést vilá­gunkról? Vagy pedig elfoga­dunk ilyen kategóriákat: tűr­hető vízminőség megőrzése, elérendő minimális célállapot, több ponton módosításra szo­rul, szükség esetén érvényt kell szerezni — és így tovább. Mégis, a napokban tartott szakmai tanácskozás, ahol a környezetvédelem stratégiája, fontosabb regionális célkitűzé­sei is szóba kerültek, némi re­ményt ébreszthettek a hallga­tókban. Bizakodást, annak el­lenére, hogy csak a legsürge­tőbb feladatok felsorolása is alaposan sokkoló lehet. Már csak azért is, mert túl ezek sokaságán, megoldásuk pénz­igényességén, számolni kell akár az egyes emberek, akár a környezetet bármily mértékben is szennyező cégek még min­dig inkább kényszerből, mint belátásból ímmel-ámmal tett intézkedéseivel. A környezet- védelmet régiónkban megha­tározó stratégiának ugyanis szerves része egy gondolko­dásváltozás is, amelyik pél­dául messze nem a bírságo­lás alkalmazásában látja a le­hetséges gyakorlatot, hanem az együttműködés okos, ér­dekazonos kialakításában. Felkészült-e a gondolat át­vételére a régióban működő cégek sokasága? A „remélt portalanítás" ugyanis szinte minden ipari, mezőgazdasági és kommunális tevékenységet érint, azaz mindenkinek akad bőven dolga annak érdeké­ben, hogy jövőnket ne borítsa a ma szennyének vastag por­rétege. Márpedig pillanatnyi­lag nehezen képzelhető el: prioritást kapnak a gazdasági szférában a környezetvédelem pénzbeni követelményei. Az egyik előadás anyagát lapozgatva derül ki: „a mini­mális célállapot" elérése is — a oillanatnyi közmorál, együtt­működési készség, egyértelmű felelőtlenség miatt — remény­telennek tűnik. Am nagyon fontos: eleddig a követendő koncepciót sem fogalmazták meg, legalábbis olvként nem, hogy a környezetvédelem min­den területét részleteiben érintse. Ez már legalább meg­van — a cél. Mert tényleg kell valamit csinálni — csak a pél­da kedvéért — az évente ke­letkező 71 000 tonna hasznosí- tatlan erőművi salakkal, Der- nyével, vagy 7000 tonna kon­zervgyári hulladékkal, s hoay méa eay adatot szerepeltes­sünk a rengeteg közül, a szénbányák csaknem 3,5 millió tonna meddőiével. Csak Bara­nyában egyébként évente több mint 4 millió 100 000 tonna termelési hulladék keletkezik, de ebben a veszélyes hulladék mennyisége nincsen benne. Kétségkívül ilyen adatok a kényszer erejével hatnak. A már említett bizakodást ez is erősíti. Az is, hogy az ipari hulladékoknak mintegy 68 szá­zalékát ma mór hasznosítják. (Ebben azonban az erőművi és a bányahulladék nem szere­pel, ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor a Baranyában keletkező összes ipari hul­ladéknak csaknem 90 százalé­ka hasznositatlan.) Az is, hoqy a Környezetvédelmi Felügyelő­ség egyre markánsabban tud­ja kialakítani Dél-Dunántúlon — a többszörös átszervezés után - munkastílusát. Az is, hoav a környezetvédelmet ál­talában véve. mára ,,a társa­dalom üave” rangiát kapta. Ha ez utóbbinak már súlya is lesz, a környezetet még min­din szennyezők véqkénp a sa­rokba szorulhatnak. Természe­tesen szem előtt lévő sarokba. Mészáros A. fiz Alkotmánybíróság teljes ülésének témái Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén folytatja azabor- tusz-'jogszabályók alkotmányel­lenességének vizsgálatát. A tes­tület megtárgyalja azokat az indítványokat is, amelyek a he­lyi ön-kormányzatok adómegál­lapítási jogára vonatkozó ren­delkezések alkotmányosságát vonták kétségbe. Napirenden szerepel annak megvitatása is, hogy alkotmányba ütközik-e a honvédelmi törvény azon ren­delkezése, amely szerint a had­köteles 18. életéve betöltésé­nek évében már január 1-jétől, még a 18. életévének tényleges betöltése előtt béhivható sor­katonai szolgálatra, ha ezt maga kéri, vagy ha felvették egyetemre, illetve főiskolára. Az alkotmánybírák keddi ülé­sükön a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezeléséről, a bírósági végrehajtásról, vala­mint a tervszerű devizagazdál­kodásról szóló jogszabályok egyes pontjainak alkotmányos- sági problémáit vitatják meg. A kozmetikusok versenyének első helvezettie Greifenstein Erika, a szekszárdi 505. Szakmunkásképző Intézet tanulója lett (ké­pünkön) Fotó: Proksza László Fodrász- és kozmetikus­tanulók versenye Nagy érdeklődés mellett és nagy sikerrel rendezték meg tegnap Pécsett az 508-as szak­munkásképző iskolában a fod­rász- és kozmetikus-tanulók immár hagyományos versenyét. A -pécsi, mohácsi, szekszárdi és kaposvári tanulók a férfifodrá­szaiból a borotva hajvágás ka­tegóriában, a női fodrászatból a gálafrizura kategóriában, a kozmetikusok pedig farsangi fantázia smink készítésben mér­ték össze tudásukat. Amíg a frizurák, sminkek készültek, a Pécsi Fodrászipari Szövetkezet fodrászai tartottak frizura-, a FEMA Áruház pedig divatbe­mutatót. A zsűri döntése szerinte férfi frizura kategóriában első he­lyezett Bozó Brigitta, pécsi ta­nuló lett. A gálafrizura kate­góriát ugyanúgy, mint a férfi- női összetett versenyt egyaránt Grácz Nikoletta (Pécs) nyerte. A kozmetikusok versenyében Greifenstein Erika (Szekszárd) lett az első. A FEMA különdí- ját Sebestyén Szilvia (Pécs) nyerte, a Swarczkopf cég kü- löndíjának nyertese pedig ugyancsak Grácz Nikoletta lett. Egy betegseg, amiről a nők nem beszélnek Uj műtéti eljárás a pécsi Urológiai Klinikán Van egy betegség, amelyben sok nő szenved. Sóikkal töb­ben, -mint gondolnánk, csak nem vált köztudottá, mert akik ebben szenvednék, nem be­szélnek róla. Vagy szégyenér- zetiből, vagy, mert úgy gondol­ják, ez korral járó természetes változás, együtt kell vele élni. lEz a betegség a női vizelet­csepeg és, szakmai nyelven: női vizelet incontinentia. Kezdeti tünete, hogy a nő egyszercsak azt tapasztalja', hogy egy-egy tüsszentéskor, köhögésikor, fu­tódkor vagy hirtelen erőkifej­téskor elcsepeg a vizelete, ■nem tudja visszatartani. Kez­detben csak pár cseppről van szó, később ez a hirtelen elfo­lyó mennyiség annyi lehet, hogy végig csurog a lábon. Az idő múlásával egyes esetek­ben oly súlyossá válhat, hogy az illető életviteliét zavarhatja, hiszen állandó pelenkázásra kényszerül. Pedig rosszul teszik azok, akik a sors csapásaiként fo­gadva el együtt éhnek ezzel a problémával, ugyanis a pécsi U ro l ág Iái Klinikán eg yszerű im ű - 'téttel segíteni tudnak ezen. Az országiban elsőként olyan mű­téti megoldást dolgoztaik ki, amely az eddig alkalma zott éhjáró sóiknál sokkal biztosabb és tartósabb eredményt ho­zott. A betegségről, annak okairól és az új műtéti mód­szerről dr. Jilling Ádámot, a ipiécsi Urológiai Klinika adjunk­tusát kérdeztük. Meg kell je­gyeznünk, dr. Jilling Adóm azon kevés orvosok közé tar­tozik, aki nőgyógyászati és urológiai szakvizsgával rendel­kezik. A nők esetében ugyanis sok határterülete van a két szakmának. — Nem minden női vizelet in continent át lehet műtéti el­járással gyógyítani — kaptuk a tájékoztatást az adjunlktus­tái. — Van beidegZési zavar­ból eredő vizeletcsepegés, ezékben az esetékben gyógy­szeres kezelés hozhat ered­ményt. Amiről most mi beszé­lünk, az a nőknél általában a szüllésék következménye. Bár előfordul, de ritkán tapasztal­ható fiatal korban közvetlenül a szülés után, leginkább 35— 40 év felett jelentkezik. A ter­hesség, nehéz szülés vagy hosszabb ideig a hüvelyben stagnáló fej elváltozás okoz­hatnak a hüvely, méh, húgy­hólyag körüli kötőszöveteikben. Ez azzal a következménnyel jár, hogy az évék múlásával ez a kötőszövet — így a vizelet visszatartását biztosító záró- izamzat is — fokozatosan el­lazul, ez pedig a méh és hó­lyag .meg süllyedését okozza, s így a vizelet Visszatartását biztosító akaratlagos záróiz­mok, a rajtuk lévő nyomás miatt haspréskor (pl. tüsszen­tés, köhögés stb.) nem tudják visszatartani a Vizeletet. — Régebben ennek a beteg­ségnek a műtéti megoldása a ■nőgyógyászaihoz tartozott. A szülészeik általában hüvely­plasztikával próbálták megol­dani, ez azonban nem hozott tartás eredményt. Mi is itt a klinikán többié! e megoldással próbálkoztunk. hüvelyben és hasi feltárásban végzett be­avatkozásokkal egyaránt. Vé­gül kifejlesztettünk egy olyan módszert, ami a kettőnek egy módosított kombinációja. Csak Ikis hasié (tárássá I jár, helyi ér­zéstelenítésben Végzett, mind­össze 20—25 perces műtét. Úgy tudom, ezt a műtéti megol­dást, Ilyen formában az or­szágiban sehol sem csinálják. Az edd'gi műtétek eredményei minden eddigi módszerhez vi­szonyítva a legjobbak. Sarok Zsuzsa Dráva menti táj Pécsett forgatott Rádav Mihálv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents