Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-07 / 305. szám

Korunk hose ? AZ ÜZLETEMBER Bizonyára több pécsi polgár­nak feltűnt már az a fiatal­ember, aki mindig elegáns öl­tönyben, nyakkendőben, rejtélyes napszemüvegben, jobbnál-jobb sportkocsikból száll ki, többnyire a Pannónia Szálló előtt. Ha valakinek eszébe jutna, hogy megkeresi és megkérdi őt: kihez van sze­rencséje, nem tudom, sikerül- ne-e neki? Hősünk ugyan cseppet sem zárkózott, vi­szont állandóan úton van. Most éppen Nagy-Brittaniá- ban lehetne elérni, tegnap ta­lán Németországban volt, hol­nap pedig könnyen lehet, hogy az oroszországi Tyumen, vagy az amerikai Florida az úticélja. Hogy megtakarítsuk a feles­leges fáradságot, elmondjuk ki is az illető. Billen Tibor, harminc éves és üzletember, a Bilia Kft. tulajdonosa és igazgatója. Az a típus, akit korunk hősé­nek is nevezhetnénk, hiszen oly sokat vár tőle a társada­lom. Fellendülést, munkahe­lyet, pénzt. S mivel sokat vár tőle, kritikus is vele szemben. A felületes ítélet azonban biztos tévút. Jobb a közeli ismeretség, s utána a következtetés.- Mivel foglalkozik a Bilia Kft?- Mondhatnám azt, hogy min­den törvényes üzlettel, ami pénzt hoz, de ezzel nyilván megkerülném a választ. Ta­valy decemberben alakultunk, a nyilvánosság számára a leg­szembetűnőbb tevékenysé­günk az autókölcsönzés. A Pannónia Szálló halijában van az irodánk, ahol egész héten át várjuk az érdeklődőket.- Jönnek?- Igen. Úgy tűnik, bejött az az elképzelésünk, hogy rangos, elegáns, igazi jó autókat ajánl­junk. Elég kitekinteni a parko­lóba: Plymouth, Chevrolet, Opel, Ford, Citroen, személy- gépkocsi, sportkocsi, kombi, vagy mikrobusz - mind a mi­énk. Illetve az ügyfeleké.- Ez tehát az a tevékenység, ami látható. Mi az, ami nem?- Export-import ügyletek, kü­lönböző vállalkozások támo­gatása. Nem véletlenül került szóba például Tyumen. Ha hi­szi, ha nem, az oroszoknak is el lehet adni márkás kocsikat. És van olyan termék, amivel fizetni tudnak érte. De nem­csak kelet felé tekintünk. Ha­marosan megnyílik két nyugati irodánk. Az egyik az Egyesült Államokban, Floridában, a másik a németországi Bre- menhafenben.- Megvette a kft. a pécsi Mer­kur telepet is.- Európai színvonalú autós­központot akarunk ott kialakí­tani. Monden lesz ott: szerviz, alkatrész-áruház, mosó, köl­csönző és persze autó vásár­lási lehetőség.- Netán részletre is?- Igen, azt tervezzük. Előleg nélkül, kamatmentesen, há­rom évi részletre. És igen jó autókat. Már az üzlet külleme is sokatmondó lesz. A mostani épületből - szinte szó szerint ­kő kövön nem marad. Új lesz helyette.- Az üzleti élet után egy kicsit az Ön életéről. Mit csinált gyermekkorában ?- Csavarogtam, üzletelget- tem, ismerkedtem az Élettel. És persze tanultam, mégpedig sokat. Közben pedig egyre ar­ra gondoltam, hogy gyáros akarok lenni. Még azt is kitalál­tam, hogy 2500 dolgozóm le­gyen.- Miért pont annyi?- Nem tudom. De jól hangzik, nem? Legyenek az embernek pontos elképzelései. Ez fontos az üzleti életben.- Végül is hogyan lett Önből üzletember?- Igen nagy vargabetűk árán. Volt, hogy rossz irányba indul­tam el. Megfizettem érte. De a pályafutásomból semmi nem lett volna, ha nincs ez az új korszak, amely megnyitotta a vállalkozó kedvű és tehetségű emberek előtt az utat. Nem azt mondom, hogy minden oké, de megnyílt az út.- Ennyi?- Nem. Kellettek hozzá jó el­képzelések. És jó barátok, jó partnerek, akik mellém álltak és bíztak bennem amikor szükség volt rá.- Titok, hogy kik?- Nem. Mondok két nevet: Di­cső Csaba, a Kontrax vezér- igazgatójának, Dicső Gábor­nak az öccse és a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet. De sorolhatnám tovább, hi­szen most igazságtalanul ki­hagytam többeket.- Most is vannak ilyen barátai?- Igen. Legfőképp John Dora, aki régi ismerős, de most már a tanácsadóm is. Ilyen embe­rek kellenek a sikerhez.- Úgy látom, van pénze bőven. Miért hajt még tovább? Bete- hetné a bankba, és várhatná a kamatot.- Az az ember nem én volnék. Lehet, hogy nem hiszi el, de már nem a pénz miatt csiná­lom. Kevés szenvedélyem van- alkoholt például egyáltalán nem iszom - az üzlet viszont egyszerűen lételememmé vált. Csak halkan mondom: engem boldoggá tesz, hogy munkahelyeket tudok teremte­ni, kenyeret adok az emberek­nek. Hogy nemcsak a számat jártatom, hogy Európába kel­lene mennünk, hanem egy- egy kis lépést hozzá is tudok tenni ehhez az úthoz.- Netán még szereti is ezt a várost...- Nagyon. Ezért aztán alapít­ványoknak is adok pénzt. Pél­dául a Pécsi Gyermekotthon­nak, vagy a Pécsi Rendőrkapitányságnak a vá­ros és környéke közbiztonsá­ga érdekében.- Meglehetősen eltérő célok.- Lehet. De én szeretném, ha jobb élete lenne a szerencsét­len sorsú gyerekeknek. És azt is szeretném, ha nyugalom len­ne a városban, amihez pedig jól felszerelt rendőrség kell.- Ha már a gyermekeket em/'tet­te. Látom a Biliánál, hogy több­nyire fiatalokkal dolgoztat.- Egyrészt én sem vagyok öreg. Másrészt pedig azért szeretem a fiatalokat, mert ők még formálhatók. Nincsenek rossz megrögződéseik, köny- nyen elfogadják és megtanul­ják az újat.- Múlt és jelen egyaránt szóba került. És a jövő?- Mondtam már, hogy mi a gyermekkori álmom. Egy gyá­rat szeretnék.- Kétezerötszáz dolgozóval?- Pontosan. Már keressük az új feladatokhoz az új munka­társakat. A régiekkel együtt ők alkotják majd azt a csapatot, amely megvalósítja céljaimat. Az ügyvezető' Nagy B. Jenó' Billen Tibor jobbkeze, a Bilia Kft. ügyvezetője. Régi autós szakember. Azt tartják róla: amit erről a pályáról nem tud, azt nem érdemes megtudni. Azelőtt többek között a Főta- xi-Hertz iroda vezetőjeként is dolgozott. Elegáns, őszülő, 48 éves, nagyon határozott egyéniség. Sokáig az autóköl­csönző pultja mögül tartotta kézben a cég napi ügyeit, mostanában gyakran ingázik a volt Merkur telep és a Pan­nónia Szálló között. Néha úgy tűnik, nem is néz oda, máshol a figyelme, aztán egy villanás és kiderül: mindent vett a kompjúter.- Hogy miért jöttem a Biliához? - kérdez vissza egy kicsit elgondolkodva, amikor egy munkaebéd közepén nekisze­geztük a kérdést. - Azért, mert itt alkotó tevékenységre leltem. Tibor a főnök, ez nem vitás. Ő az ötletgazda, de hagyja érvényesülni az embert. Nem kell azt éreznem, hogy én csak egy lötyögő csavar vagyok, semmi több. Okos, értelmes, izgalmas feladataim vannak, sokat járok külföldre is. És ne legyünk szégyenlősek. A Biliánál jól megfizetik a munkámat. Igaz, nem nyolc órát dolgozom, hanem jóval többet. Szóval: jó munka, jó fizetés, szolgálati BMW. Ezért vagyok itt. A tanácsadó John Bora Akit a régi pécsiek még Dóra Jánosként ismertek meg. A 48 éves, fiatalos, kisportolt külsejű - ma már angol - gent­leman 25 évvel ezelőtt hagyta el az országot. Nagy karriert futott be. A szaudi uralkodó család testőreként sokáig a Közel-Keleten élt. Baráti viszonyban van Stephanie mona­cói hercegnővel, Muhammad Ali box-ex-világbajnokkal, ne­ves üzletemberekkel, így például a Hilton nemzetközi szál­lodalánc igazgatójával. Bejáratos az angol királyi családhoz, és valóságos fényképalbuma van a hazai neves politikusokkal töltött találkozókról is. Üzletember. Neve a Group Four nemzetközi biztonsági társasághoz kötődik. Fő célja, hogy külföldi tőkét hozzon Magyarországra, s ezen belül Pécsre. Nyilván saját érdeke is vezérli,de az is, hogy előbbre vigye szülőhazája és szülővárosa sorsát.- Tetszik nekem, amit Billen Tibor csinál. Van érzéke az üzlethez, rámenős, nem ijed meg a saját árnyékától. Van benne „nyugati vér”. Komolyan tárgyalunk arról, hogy tá­mogatni fogom a vállalkozásait. Csak végre az otthoni szemlélet változna meg. Annyi az adminisztratív akadály, hogy figyelje meg: elkerüli az igazán komoly tőke Magyar- országot, ha ezen nem változtatnak. Elkészült az autóleltár Két és félmillió közelében a gépjárműállomány Egyesület a vadászati kultúráért Környezetvédők figyelem: lassan, de biztosan gyarapodik a hazai gépjármű-park, s a „láb-busszal” já­rókkal szemben hovatovább a két vagy több keréken közlekedők ke­rülnek túlsúlyba. Ez olvasható ki a hazai rendszámú járműállományról készült felmérés adataiból, ame­lyek szerint ez év elején összesen 2.386.000 motoros személy- vagy teherszállító eszköz járta az utakat. Az elsöprő többséget termé­szetesen a személyautók képvi­selik: számuk 1.944.553 volt. (A „leltározás” óta alighanem a két­milliomodik is bekapcsolódott a forgalomba.) A további sorrend: teherautó -208.289, motorkerék­pár-168.817, vontató -38.397, au­tóbusz -26.121. A szakemberek mindehhez hoz­záteszik, hogy az elmúlt években dinamikusan emelkedett az átme­nő forgalom, napjainkban pedig - a jugoszláviai események miatt - szinte a teljes nyugat-déli tranzit- forgalom hazánkon át bonyolódik le. így a csaknem két és félmilliós honi motoros gépjármű mellett szinte ugyanannnyi külföldi sze­mélyautó, tehergépkocsi, kamion és busz veszi igénybe az egyéb­ként igencsak megviselt hazai út­hálózatot. A motorizáció növekedési tem­pójával nehezen, sőt egyáltalán nem tud lépést tartani az útépítés. A közlekedési tárca kezelésében levő 29.741 kilométernyi közútból mindössze 267 kilométer hosszú­ságú az autópálya, 82 kilométer az autóút és 1.888 kilométer az elsőrendű főút. T.Gy. Ferenczy-Europress Az átalakuló magyar vadászat há- zatájáról mind gyakrabban felröp­penő ellentmondásos és baljóslatú hírek sokaságában reményt kettő eseménynek számít, hogy 1991. október 31 -én megalakult a Vadá­szati Kulturális Egyesület. A Földművelésügyi Minisztérium dísztermében csaknem száz er­dész, vadász, környezetvédő szak­ember, a tudományos, az irodalmi és művészeti élet elismert képvise­lője gyűlt össze, hogy a vadászatot, mint az ember és a természet vi­szonyának egyik legősibb formáját méltóvá tegye nemes hazai hagyo­mányaihoz. Egyesíteni törekszik mindazokat a vadászokat, termé­szetbarátokat és környzetvédő- ket, akik hajdandók szövetségre lépni a magyar vadászati etika és kultúra fejlesztésére, Magyaror­szág flórájának és faunájának vé­delmére, az ökológiai egyensúly és stabilitás fenntartására. A Vadászati Kulturális Egyesület nyitott szervezetként kíván tevé­kenykedni. Rendes és pártoló tag­jai közé hív és vár minden termé­szetes és jogi személyt aki és amely támogatja céljainak eléré­sében. Széles körű együttműkö­désre törekszik a hazai és nemzet­közi szakmai és kulturális szerve­zetekkel. A közgyűlés örömmel vette saját orgánumának, a Magyar Vadász­lap próbaszámának megjelenését és felhívással fordult a vadásztár­sadalomhoz: előfizetőként és szponzorként támogassa a lap rendszeres kiadását. Az alapító közgyűlés az egyesület elnökévé dr. Csőre Pált, az Ügyvi­vői Testület igazgatójává Szabó Já­nost, a Felügyelő Bizottság elnöké­vé dr. Riskó Tibort választotta meg. í SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG SAMSUNG a Ce„r-rÁ\traóetóU

Next

/
Thumbnails
Contents