Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-07 / 305. szám
1991. november 7., csütörtök aj Dunántúli napló 7 ilisszaadiak az ipart? Törvényellenes a szigetvári adórendelet? Az ipartestület az IPOSZ jogászaihoz fordult Hosszas, vitákkal terhelt bizottsági ülések és egyeztetések után hozták meg döntésüket a szigetvári képviselők a helyi odók jövő évi bevezetéséről. Az üléseken részt vettek a helyi párosok, kereskedők képviselői 's, akik bizonyos mértékig egyetértettek a képviselőkkel, azonban, ahogy Brigovácz lőcsei, az ipartestület ügyvezetőbe fogalmazott: meggyúrták őket és beadták a derekukat A képviselő-testületi ülésen megszavazták a városatyák az építmény és a helyi iparűzési odó bevezetését 1992. január 1-jei dátummal, azonban a tervezett harmadikat, a magán- személyek kommunális adóját 1992. július 1-jéig felfüggesztették, akkor újra tárgyalják. Az iparűzési adóról szóló rendelet értelmében mentes az adófizetési kötelezettség alól az a vállalkozó, aki betöltötte a 60. életévét és egyedül végzi a törékenységét, továbbá mentesül az is, akinek évi nettó (áfa nélküli) árbevétele nem halad- ia meg a 300 ezer forintot, ami egyébként is az áfa belépési határa és nem külön kedvezmény. Az adó mértéke az adóalap 1,5 ezreléke. Mint Brigovácz lózsel elmondta, az ipartestület javasolta, hogy legyen egy 5-1C millió forint körüli bevételi határ, ameddig adómentességet élveznek a vállalkozók, illetve kidolgoztak több alternatívát s. Összehasonlítva Pécs és Szigetvár fizetőképes keresletét, akkor ez arányos is lenne, mert Pécsett 20 millió forint az iparűzési adó kedvezményhatára, innen indul a 3 ezrelékes adó.- Azt kértük az önkormányzattól, hagyják megerősödni a vállalkozásokat, kapjanak néhány évig adómentességet, mint ahogy ezt Kozármisleny- ben is tették vagy Barcson, □ hol közművesített telkekkel támogatták a vállalkozókat. A szigetvári önkormányzat e döntésével bebizonyította, hogy mennyire nem vállalkozásbarát. A városban több olyan munkahelyteremtő vállalkozás indult a közelmúltban, amelyek 10 milliós hitelt vettek fel, azonban, ha az adók és egyéb terhek miatt nem tudnak törleszteni, elbocsátják a dolgozóikat, csődbe mennek, ami tovább növeli a városban a munkanélküliek számát, ezzel újabb problémákat okoz saját magának az önkormányzat. Ez a 30C ezer forintos határ olyan alacsony, hogy csak a legkisebbeket védi valamennyire, míg a többségnek nem jelent semmit. A szigetvári iparosok többKustra József vállalkozó, fél éve nyitotta az Adria Uzletházat Szigetváron Bocskor Tibor szigetvári vállalkozó, fémmegmunkáló kisüzeme Prokszo László felvételei szőr is bebizonyították, hogy képesek pénzt áldozni a városukért, illetve az iparos testület fennmaradásáért, ha van miből adniuk. Vadas Ferenc, az ipartestület elnöke szerint az adózáshoz is hasonlóképpen álltak volna hozzá, azonban ilyen körülmények között kétségek támadnak az emberekben. A bizottsági üléseken a 'kereskedők nehezen ugyan, de elfogadták az adót, a képviselő-testületi ülésen azonban volt olyan képviselő, aki a szavazás után kérdezte meg, most neki is .fizetnie kell, még akkor is, ha veszteséges.- A bizottsági üléseken azzal „zsaroltak" bennünket, hogy nem vetik ki a vállalkozók kommuniális adóját (régi műhelyadó), hanem egységesen az iparűzési adót. Viszont a kérdésemet meg sem értették a szakemberek a testületi ülésen: ha a törvény 3. paragrafusa vonatkozik az összes adónemre, akkor miért hivatkoznak rá külön az egyik anyagban, míg a másikban meg sem említik? Amit a törvény szabályoz, azt véleményem szerint nem kell külön az önkormányzati rendeletben is meghatározni. A törvényemlített paragrafusa az egyes adózókra — pl. társadalmi szervekre — vonatkozóan kimondja, ha az adóalanynál nem merült fel az előző évben a tevékenysége után nyereség adókötelezettség, akkor ezt bejelentve az adóhatóságnak a tárgyévben sem adóztatják. Ez a mentesség szerepel a helyi iparűzési adónál, viszont az építményadónál említést sem tesznek róla a helyi rendeletben. Emiatt törvénysértőnek érezzük a helyi rendeletet, ezért kikértük az IPOSZ jogi szakembereinek véleményét, érdemes-e ezzel a köztársasági megbízotthoz fordulni.- Egy másik témában is kérték az IPOSZ jogászainak segítségét. — Az alkotmány kimondja, hogy a jövedelem- és a vagyoni viszonyoknak megfelelően kell viselni a közterheket, ahhoz hozzájárulni. Azt is megkérdeztük a jogászoktól hogy minek minősül az a törvény, ami nem jövedelmet és nem vagyont, hanem áfa nélküli árbevételt adóztat, amiből nem engedik levonni a bevételt csökkentő tételeket, például a beruházást sem. Nem arról van szó, hogy nem akarjuk megfizetni az adót, de ha az IPOSZ jogászai sze- int js alkotmányellenesnek minősül a törvény, akkor az Alkotmánybírósághoz fordu- 'unk. Az ipartestület vezetői a vállalkozással kapcsolatban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy elsősorban az önkormányzat vagyonával kellene okosan gazdálkodni és nem mindenáron adóztatni. Ha az ipartestületi elnökség a tagjai vagyonával úgy gazdálkodik, hogy ne kelljen több tagdíjat fizetniük, és ennek eredményét megpróbálják a tagok érdekében befektetni - számítógép-, telefaxvásárlás, új szolgáltatások —, akikor az önkormányzat, ami nagyban tehetné ezt, miért nem vállalkozik. Kiemelték, egyelőre dolgoznak az iparosok, de ha jövőre bevezetik az új társadalombiztosítási törvénytervezetet, az új adózást, a helyi iparűzési adót, akkor elképzelhető, hogy sokan visszaadják iparengedélyüket és feketén csinálják tovább, amit eddig hivatalosan végeztek. Hajdú Zsolt ik a rendőrségi törvény A rendőrség ma már teljesítőképessége határán áll, ezért — illetve a társadalm körülményeink változása miatt- indokolt irányításának, működési szabályainak törvényi szintű rendezése. A kormány által az elmúlt héten első olvasatban megtárgyalt új rendőrségi törvénytervezet, az alkotmányosság és a demokratikus jogállam elveinek mész- szemenő figyelembevételével készült — mondta dr. Nagy Károly főosztályvezető, a Belüg y mim is ztéri um keddi sajtó- tájékoztatóján. A tervezetbe egyébként beépültek a nemzetközi jogi normák, valaminl számos európai ország rend őrségére vonatkozó jogszabályai is. Hatékonyan működő rendőrség megteremtésére törekedve a törvénytervezet rögzíti a testület helyével, szerepével, illetve irányításával, működésével, valamint az ellenőrzésével összefüggő szabályokat. Alapfeladatként a közbiztonság és a belső rend védelmének biztosítását jelöli a tervezet, s egyúttal szabályozza a bűncselekmények gyors és hatékony felderítésére alkalmazható különleges eszközöket és módszereket. így az eredményes nyomozás érdekében például titkos házkutatások, tele- fon'lehal’lgatásök és levél- eMenőrzések alkalmazhatóak, valamint fizetett informátorok vehetők igénybe. Mindezek mellett a tervezet szabályozza o jogszerű rendőri fellépés kritériumait és a különböző kényszerítő eszközök alkalmazásának lehetőségét. így például o fegyverhasználat, valamim az elektromos vallatás szabályait is, rögzítve azt is: mely esetekben szükséges előzetes [bírói engedély. Kiemelt kérdésként foglalkozik a tervezet a belügyminiszter rendőrséget irányító szerepével, tevékenységével is Ennek megfelelően a jövőben o miniszter már nemcsak jogszabályok útján irányíthatná a rendőrséget. Számos új eleim is szerepel a tervezetben: a biztonsági ellenőrzés, a vádalku, valamint az a fontos elv is, hogy a rendőr nyújtson segítséget □ rászorultaknak, kötődjön még jobban a lakossághoz. A vádalku lehetősége pedig a nyugati gyakorlatnak megfelelően a nagy volumenű bűn cse le km énye k feig ön gyölíté- sét segítheti, ugyanis egyes informátorok esetében büntetlenséget javasolhatnak majd. További változás, hogy megszűnik a rendőrkapitányi állások pályázhatósága, s távolabb Ikerül az önkormányzati rendőrség gondolata is. A rendőrségi dolgozókat munkakörük jellegének megfelelően három kategóriába sorolják majd, s így a hivatásos rendőrök mellett köztisztviselői és közalkalmazotti munkaköri besorolások lesznek a kapitányságokon. A rendőrség munkáját jelenleg is szabályozó 1974-es törvényerejű rendelet mellett számos egyéb jogszabályt is hatályon kívül helyeznek a törvény elfogadásakor — hangzott el. Addig azonban még szükség lesz egy újabb szakmai egyeztetésre, illetve új elemként egy pártpolitikai megmérettetésre is. Ez utóbbit Nagy Károly szerint a törvénytervezet úgynevezett „kétharmados" jellege indokolja. A kormány egyébként még az idén sürgősségi indítvánnyal a parlament elé kívánja terjeszteni a rendőrségi törvény tervezetét. (MTI) Ösztöndíj - rendszerváltás A második világháborút követő időszakban, már a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején is tanultak külföldi diákok hazánk felsőfokú intézményeiben. Hosszú évtizedeken át az egykori szocialista tábor országai államközi szerződésekben rögzítették és biztosították a tanulás lehetőségeit. A szerződések azt is lehetővé tették, hogy magyar ösztöndíjasok külföldön szerezzenek diplomát. Milyen hatással vannak a Kö- zép-Kelet-Európában bekövetkezett politikai és társadalmi fordulatok a hazánkban tanuló ösztöndíjasok sorsának alakulására? Akkor is értékes, ka szovjet A Szovjetunióval és az egykori európai szocialista tábor országaival már 1948- ban, 1949-ben kezdődött ez az együttműködés. A külföldön tanuló magyar ösztöndíjasok többsége a Szovjetunióban végezte tanulmányait. A távol-keleti szocialista típusú országokkal ez a kapcsolat csak a hat vanas évek elején jött létre. 1968-ban illetékes szervek úgy döntöttek, hogy főleg olyan szakokra kell küldeni magyar diákokat, amilyen szakokon nálunk nincs képzés. így tanultak aztán a Szovjetunióban a polgári repülés különböző képzettségű szakemberei — a Malév fejlesztése akkortájt kiemelt kormányprogram volt -, a Paksi Atomerőmű mérnökei és a leendő diplomaták és újságírók, akik a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében szereztek diplomát. Ez a törekvés a partner- országokban is megvolt, ők a speciális magyar képzési módokat keresték. A speciális szakok mellett valamennyi országból szívesen tanultak a közgazdasági egyetemen is, mert felismerték, hogy már évekkel ezelőtt reformtantervek alapján folyik a képzés. A speciális képzésre példa a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, ahol a korábbiakban évfolyamonként 27—30, napjainkban 15 szovjet ösztöndíjas tanul, és mezőgazdasági gépészmérnök lesz belőlük. Sajátos a Budapesti Műszaki Egyetem speciális oktatási formája, a robottechnikai kombinált képzés. A hallgatók három évet a Szovjetunióban végeznek el, két évet pedig Magyarországon. Az évente 15 jól felkészített és kiválogatott hallgató számára a budapesti képzés orosz nyelven folyik. Az egykori szocialista országokkal, a Szovjetunióhoz hasonlóan, csak két évre kötünk szerződéseket. A lengyelek a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán tanulnak szívesen, mert náluk nincs ilyen képzés, ösz- szességében évfolyamonként mintegy 30 lengyel fiatal tanul hazánkban. Az NDK-val a partneri kapcsolat megszűnt, de nem hívták haza ösztöndíjasaikat, így 60—70 német hallgató fejezi be nálunk a ta nulmányait. A németek pedig 220 magyar diáknak adnak lehetőséget a diploma megszerzésére. Jugoszlá viával a hatvanas évek óta olyan megállapodás van érvényben, hogy ők szerbiai, horvátországi és szlavóniai magyar diákokat küldenek, mi pedig Magyarországon élő szerb és horvát, valamint szlovén hallgatókat küldünk, évente 20 hallgatót. Az idén ősszel is eny- nyien jöttek hozzánk. A hetvenes évek elején román diákok is tanultak nálunk, de aztán hosszú éveken át nem jöttek ösztöndíjasok. A januárban született tárcaközi megállapodás szerint újra 30 hallgatónak biztosítunk képzést. Huszonöt diákot küldtek teljes képzésre, és jelezték, hogy öt hallgatót majd részképzésre küldenek. Ezek a fiatalok kétharmad—egy- harmad arányban román, illetve magyar anyanyelvűek. Zömükben műszaki egyetemekre jelentkeztek, ketten orvosira, és van köztük néhány bölcsész is. A Cseh és Szlovák Köztársasággal nem sikerült megújítani a megállapodást, erre az évre nem küldtek diákokat, aki viszont már itt van régebbről, az itt is tanul. Bulgáriából régebben sokan tanultak nálunk. Tudni kell, hogy az ösztöndíjasok tanulmányi költségeit mindig a küldő ország biztosítja, ezért a bolgárok most pénzügyi devizális okok miatt csökkentették a létszámot. A régebbi évenkénti létszám egytizede (2—3 fő) tanul most nálunk. A távol-keleti és az afrikai országokból régebben évente körülbelül 250 diák érkezett. Ez a létszám a nyolcvanas évek elején 200 főre csökkent. 1989-ben megszüntették a politikai és társadalmi szervek — MSZMP, SZOT, KISZ és mások - által felajánlott ösztöndíjakat. Szigorodó leltételek A jelentkezés feltételei szigorodtak. Az idén már csak az kapott ösztöndíjat, aki 75 százalékos érettségivel, a felvételi tárgyakból 80 százalékos eredménnyel rendelkezett. Azért százalékban fejezik ki a tanulmányi eredményt, mert vannak országok, ahol számokkal, betűkkel, pontokkal, százalékokkal osztályoznak, és elég nehéz „magyarra fordítani" a külföldi érdemjegyeket. A Nemzetközi Előkészítő Intézetben is, ahol egy évig a magyar nyelven tanulásra készítik fel a diákokat, szigorodtak a feltételek. Év végi elégtelen magyar nyelvvizsga esetén a vizsgázó kiesik a rostán, nem tehet szaktárgyi záróvizsgát. Míg korábban 20-30 százalék volt az évismétlők száma, az idén 50 diákból csak négy kapott évismétlésre engedélyt. Ugyancsak szigorodtak az egyetemi évismét lések és a főiskolákra való átiratkozások feltételei is. összességében ösztöndíjasként 1500-1600 külföldi ösztöndíjas tanul nálunk mintegy 40 intézményben Még két tanulási lehetőség van külföldiek számára ha zánkban. A 80-as években kezdtek el nálunk tanulni külföldi fiatalok saját költségükön, devizával fizetve. Elsősorban a műszaki és az orvosi egyetemeken. Létszámuk 2500—3000 között mozog. A Kemény Zsigmond Alapítvány pedig arra ad lehetőséget, hogy a határainkon túl élő magyar fiatalok itt, az anyaországban tanuljanak. Az idén mintegy 220 ilyen fiatal érkezett hazánkba. Kiss György Mihály
