Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-07 / 305. szám

1991. november 7., csütörtök aj Dunántúli napló 7 ilisszaadiak az ipart? Törvényellenes a szigetvári adórendelet? Az ipartestület az IPOSZ jogászaihoz fordult Hosszas, vitákkal terhelt bi­zottsági ülések és egyeztetések után hozták meg döntésüket a szigetvári képviselők a helyi odók jövő évi bevezetéséről. Az üléseken részt vettek a helyi párosok, kereskedők képviselői 's, akik bizonyos mértékig egyetértettek a képviselőkkel, azonban, ahogy Brigovácz lő­csei, az ipartestület ügyvezető­be fogalmazott: meggyúrták őket és beadták a derekukat A képviselő-testületi ülésen megszavazták a városatyák az építmény és a helyi iparűzési odó bevezetését 1992. január 1-jei dátummal, azonban a ter­vezett harmadikat, a magán- személyek kommunális adóját 1992. július 1-jéig felfüggesztet­ték, akkor újra tárgyalják. Az iparűzési adóról szóló rendelet értelmében mentes az adófize­tési kötelezettség alól az a vállalkozó, aki betöltötte a 60. életévét és egyedül végzi a tö­rékenységét, továbbá mentesül az is, akinek évi nettó (áfa nélküli) árbevétele nem halad- ia meg a 300 ezer forintot, ami egyébként is az áfa belé­pési határa és nem külön ked­vezmény. Az adó mértéke az adóalap 1,5 ezreléke. Mint Brigovácz lózsel el­mondta, az ipartestület java­solta, hogy legyen egy 5-1C millió forint körüli bevételi ha­tár, ameddig adómentességet élveznek a vállalkozók, illetve kidolgoztak több alternatívát s. Összehasonlítva Pécs és Szigetvár fizetőképes keresle­tét, akkor ez arányos is lenne, mert Pécsett 20 millió forint az iparűzési adó kedvezményha­tára, innen indul a 3 ezrelé­kes adó.- Azt kértük az önkormány­zattól, hagyják megerősödni a vállalkozásokat, kapjanak né­hány évig adómentességet, mint ahogy ezt Kozármisleny- ben is tették vagy Barcson, □ hol közművesített telkekkel tá­mogatták a vállalkozókat. A szigetvári önkormányzat e dön­tésével bebizonyította, hogy mennyire nem vállalkozásba­rát. A városban több olyan munkahelyteremtő vállalkozás indult a közelmúltban, ame­lyek 10 milliós hitelt vettek fel, azonban, ha az adók és egyéb terhek miatt nem tudnak tör­leszteni, elbocsátják a dolgo­zóikat, csődbe mennek, ami to­vább növeli a városban a mun­kanélküliek számát, ezzel újabb problémákat okoz saját magá­nak az önkormányzat. Ez a 30C ezer forintos határ olyan ala­csony, hogy csak a legkiseb­beket védi valamennyire, míg a többségnek nem jelent sem­mit. A szigetvári iparosok több­Kustra József vállalkozó, fél éve nyitotta az Adria Uzletházat Szigetváron Bocskor Tibor szigetvári vállalkozó, fémmegmunkáló kisüzeme Prokszo László felvételei szőr is bebizonyították, hogy képesek pénzt áldozni a váro­sukért, illetve az iparos testü­let fennmaradásáért, ha van miből adniuk. Vadas Ferenc, az ipartestület elnöke szerint az adózáshoz is hasonlókép­pen álltak volna hozzá, azon­ban ilyen körülmények között kétségek támadnak az embe­rekben. A bizottsági üléseken a 'ke­reskedők nehezen ugyan, de elfogadták az adót, a képvi­selő-testületi ülésen azonban volt olyan képviselő, aki a szavazás után kérdezte meg, most neki is .fizetnie kell, még akkor is, ha veszteséges.- A bizottsági üléseken az­zal „zsaroltak" bennünket, hogy nem vetik ki a vállalko­zók kommuniális adóját (régi műhelyadó), hanem egysége­sen az iparűzési adót. Viszont a kérdésemet meg sem értet­ték a szakemberek a testületi ülésen: ha a törvény 3. pa­ragrafusa vonatkozik az összes adónemre, akkor miért hivat­koznak rá külön az egyik anyagban, míg a másikban meg sem említik? Amit a tör­vény szabályoz, azt vélemé­nyem szerint nem kell külön az önkormányzati rendeletben is meghatározni. A törvényem­lített paragrafusa az egyes adózókra — pl. társadalmi szervekre — vonatkozóan ki­mondja, ha az adóalanynál nem merült fel az előző év­ben a tevékenysége után nye­reség adókötelezettség, akkor ezt bejelentve az adóhatóság­nak a tárgyévben sem adóz­tatják. Ez a mentesség szere­pel a helyi iparűzési adónál, viszont az építményadónál em­lítést sem tesznek róla a he­lyi rendeletben. Emiatt tör­vénysértőnek érezzük a helyi rendeletet, ezért kikértük az IPOSZ jogi szakembereinek véleményét, érdemes-e ezzel a köztársasági megbízotthoz for­dulni.- Egy másik témában is kérték az IPOSZ jogászainak segítségét. — Az alkotmány kimondja, hogy a jövedelem- és a va­gyoni viszonyoknak megfele­lően kell viselni a közterhe­ket, ahhoz hozzájárulni. Azt is megkérdeztük a jogászoktól hogy minek minősül az a tör­vény, ami nem jövedelmet és nem vagyont, hanem áfa nél­küli árbevételt adóztat, amiből nem engedik levonni a bevé­telt csökkentő tételeket, pél­dául a beruházást sem. Nem arról van szó, hogy nem akarjuk megfizetni az adót, de ha az IPOSZ jogászai sze- int js alkotmányellenesnek minősül a törvény, akkor az Alkotmánybírósághoz fordu- 'unk. Az ipartestület vezetői a vállalkozással kapcsolatban an­nak a véleményüknek adtak hangot, hogy elsősorban az önkormányzat vagyonával kelle­ne okosan gazdálkodni és nem mindenáron adóztatni. Ha az ipartestületi elnökség a tagjai vagyonával úgy gazdál­kodik, hogy ne kelljen több tagdíjat fizetniük, és ennek eredményét megpróbálják a tagok érdekében befektetni - számítógép-, telefaxvásárlás, új szolgáltatások —, akikor az önkormányzat, ami nagyban tehetné ezt, miért nem vállal­kozik. Kiemelték, egyelőre dol­goznak az iparosok, de ha jö­vőre bevezetik az új társa­dalombiztosítási törvényterve­zetet, az új adózást, a helyi iparűzési adót, akkor elképzel­hető, hogy sokan visszaadják iparengedélyüket és feketén csinálják tovább, amit eddig hivatalosan végeztek. Hajdú Zsolt ik a rendőrségi törvény A rendőrség ma már telje­sítőképessége határán áll, ezért — illetve a társadalm körülményeink változása miatt- indokolt irányításának, műkö­dési szabályainak törvényi szintű rendezése. A kormány által az elmúlt héten első ol­vasatban megtárgyalt új rend­őrségi törvénytervezet, az alkotmányosság és a demok­ratikus jogállam elveinek mész- szemenő figyelembevételével készült — mondta dr. Nagy Károly főosztályvezető, a Bel­üg y mim is ztéri um keddi sajtó- tájékoztatóján. A tervezetbe egyébként beépültek a nem­zetközi jogi normák, valaminl számos európai ország rend őrségére vonatkozó jogszabá­lyai is. Hatékonyan működő rend­őrség megteremtésére töreked­ve a törvénytervezet rögzíti a testület helyével, szerepével, illetve irányításával, működé­sével, valamint az ellenőrzé­sével összefüggő szabályokat. Alapfeladatként a közbizton­ság és a belső rend védelmé­nek biztosítását jelöli a terve­zet, s egyúttal szabályozza a bűncselekmények gyors és ha­tékony felderítésére alkalmaz­ható különleges eszközöket és módszereket. így az eredmé­nyes nyomozás érdekében pél­dául titkos házkutatások, tele- fon'lehal’lgatásök és levél- eMenőrzések alkalmazhatóak, valamint fizetett informátorok vehetők igénybe. Mindezek mellett a tervezet szabályozza o jogszerű rendőri fellépés kri­tériumait és a különböző kény­szerítő eszközök alkalmazásá­nak lehetőségét. így például o fegyverhasználat, valamim az elektromos vallatás szabá­lyait is, rögzítve azt is: mely esetekben szükséges előzetes [bírói engedély. Kiemelt kérdésként foglal­kozik a tervezet a belügymi­niszter rendőrséget irányító szerepével, tevékenységével is Ennek megfelelően a jövőben o miniszter már nemcsak jog­szabályok útján irányíthatná a rendőrséget. Számos új eleim is szerepel a tervezetben: a biztonsági ellenőrzés, a vádalku, vala­mint az a fontos elv is, hogy a rendőr nyújtson segítséget □ rászorultaknak, kötődjön még jobban a lakossághoz. A vádalku lehetősége pe­dig a nyugati gyakorlatnak megfelelően a nagy volumenű bűn cse le km énye k feig ön gyölíté- sét segítheti, ugyanis egyes informátorok esetében büntet­lenséget javasolhatnak majd. További változás, hogy meg­szűnik a rendőrkapitányi állá­sok pályázhatósága, s távo­labb Ikerül az önkormányzati rendőrség gondolata is. A rendőrségi dolgozókat mun­kakörük jellegének megfele­lően három kategóriába so­rolják majd, s így a hivatásos rendőrök mellett köztisztviselői és közalkalmazotti munkaköri besorolások lesznek a kapi­tányságokon. A rendőrség munkáját je­lenleg is szabályozó 1974-es törvényerejű rendelet mellett számos egyéb jogszabályt is hatályon kívül helyeznek a tör­vény elfogadásakor — hang­zott el. Addig azonban még szükség lesz egy újabb szak­mai egyeztetésre, illetve új elemként egy pártpolitikai megmérettetésre is. Ez utóbbit Nagy Károly szerint a tör­vénytervezet úgynevezett „két­harmados" jellege indokolja. A kormány egyébként még az idén sürgősségi indítvánnyal a parlament elé kívánja ter­jeszteni a rendőrségi törvény tervezetét. (MTI) Ösztöndíj - rendszerváltás A második világháborút követő időszakban, már a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején is ta­nultak külföldi diákok ha­zánk felsőfokú intézményei­ben. Hosszú évtizedeken át az egykori szocialista tábor országai államközi szerződé­sekben rögzítették és bizto­sították a tanulás lehetősé­geit. A szerződések azt is lehetővé tették, hogy ma­gyar ösztöndíjasok külföldön szerezzenek diplomát. Mi­lyen hatással vannak a Kö- zép-Kelet-Európában bekö­vetkezett politikai és társa­dalmi fordulatok a hazánk­ban tanuló ösztöndíjasok sorsának alakulására? Akkor is értékes, ka szovjet A Szovjetunióval és az egykori európai szocialista tábor országaival már 1948- ban, 1949-ben kezdődött ez az együttműködés. A kül­földön tanuló magyar ösz­töndíjasok többsége a Szov­jetunióban végezte tanul­mányait. A távol-keleti szo­cialista típusú országokkal ez a kapcsolat csak a hat vanas évek elején jött lét­re. 1968-ban illetékes szer­vek úgy döntöttek, hogy fő­leg olyan szakokra kell kül­deni magyar diákokat, ami­lyen szakokon nálunk nincs képzés. így tanultak aztán a Szovjetunióban a polgári repülés különböző képzett­ségű szakemberei — a Ma­lév fejlesztése akkortájt ki­emelt kormányprogram volt -, a Paksi Atomerőmű mér­nökei és a leendő diplo­maták és újságírók, akik a moszkvai Nemzetközi Kap­csolatok Intézetében szerez­tek diplomát. Ez a törekvés a partner- országokban is megvolt, ők a speciális magyar kép­zési módokat keresték. A speciális szakok mellett va­lamennyi országból szívesen tanultak a közgazdasági egyetemen is, mert felismer­ték, hogy már évekkel ez­előtt reformtantervek alap­ján folyik a képzés. A speciális képzésre pél­da a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem, ahol a ko­rábbiakban évfolyamonként 27—30, napjainkban 15 szovjet ösztöndíjas tanul, és mezőgazdasági gépészmér­nök lesz belőlük. Sajátos a Budapesti Műszaki Egyetem speciális oktatási formája, a robottechnikai kombinált képzés. A hallgatók három évet a Szovjetunióban vé­geznek el, két évet pedig Magyarországon. Az évente 15 jól felkészített és kivá­logatott hallgató számára a budapesti képzés orosz nyelven folyik. Az egykori szocialista or­szágokkal, a Szovjetunióhoz hasonlóan, csak két évre kötünk szerződéseket. A len­gyelek a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán tanulnak szívesen, mert ná­luk nincs ilyen képzés, ösz- szességében évfolyamonként mintegy 30 lengyel fiatal tanul hazánkban. Az NDK-val a partneri kapcsolat megszűnt, de nem hívták haza ösztöndíjasai­kat, így 60—70 német hall­gató fejezi be nálunk a ta nulmányait. A németek pe­dig 220 magyar diáknak adnak lehetőséget a diplo­ma megszerzésére. Jugoszlá viával a hatvanas évek óta olyan megállapodás van ér­vényben, hogy ők szerbiai, horvátországi és szlavóniai magyar diákokat küldenek, mi pedig Magyarországon élő szerb és horvát, vala­mint szlovén hallgatókat küldünk, évente 20 hallga­tót. Az idén ősszel is eny- nyien jöttek hozzánk. A hetvenes évek elején román diákok is tanultak nálunk, de aztán hosszú éveken át nem jöttek ösz­töndíjasok. A januárban szü­letett tárcaközi megállapo­dás szerint újra 30 hallga­tónak biztosítunk képzést. Huszonöt diákot küldtek tel­jes képzésre, és jelezték, hogy öt hallgatót majd részképzésre küldenek. Ezek a fiatalok kétharmad—egy- harmad arányban román, il­letve magyar anyanyelvűek. Zömükben műszaki egyete­mekre jelentkeztek, ketten orvosira, és van köztük né­hány bölcsész is. A Cseh és Szlovák Köz­társasággal nem sikerült megújítani a megállapodást, erre az évre nem küldtek diákokat, aki viszont már itt van régebbről, az itt is ta­nul. Bulgáriából régebben sokan tanultak nálunk. Tud­ni kell, hogy az ösztöndíja­sok tanulmányi költségeit mindig a küldő ország biz­tosítja, ezért a bolgárok most pénzügyi devizális okok miatt csökkentették a létszá­mot. A régebbi évenkénti létszám egytizede (2—3 fő) tanul most nálunk. A távol-keleti és az afri­kai országokból régebben évente körülbelül 250 diák érkezett. Ez a létszám a nyolcvanas évek elején 200 főre csökkent. 1989-ben megszüntették a politikai és társadalmi szervek — MSZMP, SZOT, KISZ és mások - által felajánlott ösztöndíja­kat. Szigorodó leltételek A jelentkezés feltételei szi­gorodtak. Az idén már csak az kapott ösztöndíjat, aki 75 százalékos érettségivel, a felvételi tárgyakból 80 szá­zalékos eredménnyel ren­delkezett. Azért százalék­ban fejezik ki a tanulmányi eredményt, mert vannak or­szágok, ahol számokkal, be­tűkkel, pontokkal, százalé­kokkal osztályoznak, és elég nehéz „magyarra fordítani" a külföldi érdemjegyeket. A Nemzetközi Előkészítő Inté­zetben is, ahol egy évig a magyar nyelven tanulásra készítik fel a diákokat, szi­gorodtak a feltételek. Év végi elégtelen magyar nyelv­vizsga esetén a vizsgázó ki­esik a rostán, nem tehet szaktárgyi záróvizsgát. Míg korábban 20-30 százalék volt az évismétlők száma, az idén 50 diákból csak négy kapott évismétlésre engedélyt. Ugyancsak szigo­rodtak az egyetemi évismét lések és a főiskolákra való átiratkozások feltételei is. összességében ösztöndí­jasként 1500-1600 külföldi ösztöndíjas tanul nálunk mintegy 40 intézményben Még két tanulási lehetőség van külföldiek számára ha zánkban. A 80-as években kezdtek el nálunk tanulni külföldi fiatalok saját költ­ségükön, devizával fizetve. Elsősorban a műszaki és az orvosi egyetemeken. Lét­számuk 2500—3000 között mozog. A Kemény Zsigmond Alapítvány pedig arra ad le­hetőséget, hogy a határain­kon túl élő magyar fiatalok itt, az anyaországban ta­nuljanak. Az idén mintegy 220 ilyen fiatal érkezett hazánkba. Kiss György Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents