Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-30 / 328. szám
1991. november 30., szombat uj Dunántúli napló 3 „Nyugati” dekoráció karácsonyra Egy, a pécsi Király utcában ‘lévő üzletből arra hívták fel figyelmünket, hogy az önkormányzat 50, illetve 100 ezer fo'rint befizetésére kérte az utcában lévő cégeket. A városháza tájékoztatási és sajtóirodájában dr. Bőbei Hűbériét kerestük meg:- A két összeg csupán ajánlás, s nemes Cél érdekében kértük a vállalatok segítségét — válaszolta lápunk kérdésére. — Igazi, karácsonyi hangulatot szeretnénk teremteni a Király utcában, s ehhez a nyugati városokból már jól ismert, műanyagból készült, fenyőgalíy- füzére'ket szeretnénk venni. A cél érdekében az önkormányzat valószínűleg alapítványt hoz Tétre, ez a vállalatok számára is kedvezőbb. hkint dr. Böbéitől megtudtuk, a díszek cirka 600 ezer forintba kerülnek, s a szükséges összeg előteremtése az előzetes felmérések szerint: nem okoz gondot. Hogy az ön- kormányzat mekkora összeget fizet a létrehozandó alapítvány számlájára, dr. Bőbei nem mondta el, indoklása szerint azért, mert ezt a közgyűlésnek még jóvá kell hagynia. A füzéreket egyébként a Széchenyi tér és a Lyceum utca közötti részen, acélhuzalok segítségével függesztik az út fölé, s a tervek szerint a következő évre, tehát jövő karácsonyra — újabb füzérek vásárlásával — a Sallai utcát is ehhez hasonlóan díszítik fel. A dekoráció osztrák termék. A huzalokat tartó ‘kisméretűkampókat december 2-án, tehát hétfőn szerelik fel, s dr. Bőbei szerint 10 nappal később már ünnepi díszben pompázhat a Király utca. (pauska) Első alkalommal készített bioszőlöből bort egy csongrádi kertész. 5 éves kísérletezés után iidén először termett bioszőlője. Permetezéshez réz-, kén- és mésztartalmú növényvédő szereket használt. Ezek elősegítették a szőlővessző be- é rését, amelyek így könnyebben átvészelik a téli fagyokat. A bogyókat is ellenállóvá tették a peronoszpóra, a lisztharmat, a szürkerothadás, a szőlőmoly <és mindenféle fertőzéssel szemben. A must is 17— 20 cukorfokos lett. Futnak a képek Azt hiszem, úgy vagyunk ezekkel a divatos ,, közönség- filmekkel", mint amikor hosz- szabb időre a Lajtán túlra utazunk, s egyszer csak hiányozni kezd az igazi magyar kávé, és az ottaniból minden alkalommal három-négyet meg kell innunk ahhoz, hogy mint Esterházy Péter mondja, egyáltalán eszünkbe jusson, jobb lett volna hozzá se kezdenünk. A heti filmtermés „elfogyasztása” után még inkább igazolva látom a fenti összevetést. Fanyalgásomat csupán a Halálcsók című film enyhíti némileg, mivel ez legalább nem kíván többnek látszani annál, ami krimi, mégpedig, gyanítom, manapság a jobbak közé tartozik, amivel persze, nem mondtam túl nagyot. A kultúra házává alakul a komlói pártbizottsági épület Jövőre talán lesz pénz Múzeum és könyvtár, hirdeti a rézbetűkből készült felirat Komlón, a Városház téren, a volt pártbizottsági épület homlokzatán. A házba belépőket egy darab papírra irt felirat azonban arról tájékoztatja, hogy a könyvtár jelenleg a Zrínyi utcában, azaz szokott helyén működik. Nincs ez másként a helytörténeti múzeummal sem, egyelőre az is maradt a Május 1. Művelődési Házban. Egyedül a néhány éve létrejött természettudomá- nyi gyűjtemény található a házban, s ennek egy megtekinthető, néhány térképből és fényképekből álló bemutatója a környék növény és állatvilágáról. Kormányhatározat adta még 1989 végén az okkori tanácsnak közművelődési célokra az épületet, ám azóta — érthetően — nem telt még^ pénz a szükséges átalakításokra. Pontosabban, eddig a működéshez szükséges raktárak és egyéb kiszolgáló helyiségek kialakítása történt meg az alagi,- sorban. Dr. Erdődi Gyula, nemrégiben kinevezett múzeumvezető ezt is komoly előrelépésnek tartja, különösen annak tükrében, hogy ismerete szerint az országban a komlói az egyetlen önkormányzat, amely múzeumlétesítést támogat. Így decemberijén megkezdhetik az előd, Cserdi András által összegyűjtött 10 ezer darabból álló gyűjtemény átszállítását, s ezzel egyidőben megkezdődhet az értékes anyag rendbetétele, javítása és konzerválása. A szükséges átalakításokat igen erősen szorgalmazó múzeumvezető és Karádi Kázmér- né, a polgármesteri hivatal illetékese nagyon remélik, hogy jövőre lesz elegendő pénz arra, hogy az emelet jobboldalán levő, összesen mintegy 400 négyzetméter alapterületű helyiségekben megnyílhat egy iúj anyagokat is bemutató helytörténeti kiállítás. Ehhez azonban sok pénz kell. Kovács Péter városi főépítész már készíti az átalakítási terveket. Közfalak tűnnének el, új ajtókat kell nyitni, hogy teremről teremre járva nézhessék meg a majdani gazdag kiállítási anyagot az érdeklődők. Decemberre tervezik a versenytárgyalást a teendő kivitelező megkeresésére, s bíznak benne, hogy a város jövő évi költségvetésében már szerepelni fog a múzeum kialakítására fordítandó, egyelőre még ismeretlen nagyságrendű összeg. — A település alakulásától napjainkig szeretnénk egy történeti áttekintést adni — tájékoztatott dr. Erdődi Gyula. — Ennek élén a városról szóló első írásos emlék állna. Be tudunk mutatni XIX. századi polgári szobát, a legkülönbözőbb bányászati emlékeket, a század elejétől kezdve. Karádi Kázmérné a múzeum jövő évi kialakításában nagyon bízik, de arra még legszebb álmaiban sem mer gondolni, hogy ilyen rövid időn belül a könyvtár is költözhet. Ahhoz már nem sok, hanem rengeteg pénz kellene, hiszen a jelenlegi nagytermet kell átalakítani olvasóteremmé galériás megoldással. — Talán majd három év múlva ez is megvalósul — mondja. Hallgatva a nem csak ötletekkel, hanem serény tenni- akaróssal teli tanárnőt, látva kirobbanó ügyszeretetét, csak azt kívánhatjuk neki, mielőbb jöjjön el az a pillanat, amikor jelenlegi és jövőbeli elképzelései testet és formát öltve szolgálják Komló kulturális életét. Grünwald Géza Kiállítás az ÁNTIKÁRT Icépkereskedésben Kosóry Aurel, a galéria tulajdonosa Gábor Jenő képei előtt Fotó: Lauter László Gabor Jenő felfedezése Pécsett, a Kossuth Lajos utca 85-ben, a régi épület boltozatos alagsorában éppen három esztendeje nyitotta meg magán képkereskedését Kosári Aurél. Az egykori főiskolai tanár üzletét bővítve kiállítással tegnap avatta barátai és műpártolók körében újjávarázsolt otthonát. Gábor Jenő (1893—1968) pécsi festő felfedezésre érdemes műveiből mutatott be kisebb kollekciót, melyet több héten át megtekinthetnek az érdeklődők. Borbála-napok Komlón Kulturális programmal, a Komlói Bányász Színpad előadásával kezdődik vasárnap 18 órakor a hagyományos Borbála-napok rendezvénysorozata Komlón. Hétfőn 9 órától a városháza dísztermében egész napos településtörténeti konferenciát tartanok neves kutatók és szakemberek részvételével. Kedden 17.30-kor lesz a bányászok védőszentje, Szent Borbála zászlójának újraszentelése a templomban, majd fáklyákkal a bányász emlékműhöz mennek, ahol koszorúzás! ünnepséggel emlékeznek a bányászokra. Szerdán 9 órától a római katolikus templomban Borbála-napi szentmisét tartanak, majd délután a veszprémi Petőfi Színház művészei két előadásban mesejátékot mutatnak be a színházteremben. Csütörtökön 17 órakor nyitják meg a Május 1. Művelődési Házban a két világháború közötti időszak komlói lakberendezéseit bemutató kiállítást. Szombaton népi és iparművészeti vásár lesz a színház- és hangversenyterem helyiségeiben, este pedig a gyermek és ifjúsági házban tartandó ifjúsági bállal zárul az eseménysorozat. Hitchcock csókja Pechemre, elolvastam a film alapjául szolgáló regényt, Ira Levin Csókoltat a halál c. művét, amely az óceán mindkét partján tisztes sikert aratott. Csakugyan trükkösen megírt, feszesen szerkesztett, s kellőképpen véres bűnügyi história, érdemes végiglapozni, legfeljebb Agatha nénénknek vagy Chandler bátyánknak lehetne ez ügyben némi hozzáfűzni (vagy elhagyni) valója. Az alapmű ismerete most azért minősült számomra balszerencsésnek, mert James Dearden a regény megfilmesítésekor úgy járt el, mint a süllyedő léghajó kapitánya, aki sorra kidobál minden nélkülözhető- nek vélt holmit. Az hagyján, hogy a három nővérből kettő marad, minthogy az egyiket a rendező, megelőzve a gyilkost, már eleve likvidálta, egy sor mellékszereplő eltüntetését nem is említve. Még azt is megértem, miért mellőzték többek között a regény kétség kívül hatásos befejező jelenetét, melynek során egy zakatoló, és fortyogó, pokoli rézkohóban végre leszámolnak a mindenre elszánt bűnözővel. Egy vasúti balesetet megrendezni nyilván egyszerűbb, s főként olcsóbb. Csakhogy a hős útjának lerövidítése a megfogyatkozott létszámú mezőnyben óhatatlanul a krimitől is elvárható jellemrajz és motiváció elszegényedéséhez vezet, a villanymozdony képében fellépő végzet pedig jelképes volta dacára, véletlenszerűvé és esetlegessé teszi a várt igazságszolgáltatást. Az alkotók mintha arra gondoltak volna, hogy minek egy jobb kanyar helyett három balt megtenni, ám ezzel a józan számítással eleve lemondtak a látnivaló egy részéről. E kurtítások ellenére is szembeötlő, hogy mennyire megtanulták az amerikai filmiparban kötelezőnek számító leckéket. A hátborzongató zuhanás képsorát olyan szakszerűen montírozták, ahogy a klasszikusok tanították, olyan expressziv erővel világítják meg az arcokat a premier plánokban és secondokban, miként Ford vagy Huston, a zuhanyrózsát pedig ugyanabból a gépállásból fényképezik, mint a Psychoban, máskor viLvovi gazdasági napok Félsiker Ukrajnában Kevés üzlet, sok tapasztalat Vegyes benyomósokkal érkeztek haza a Pécsi Ipari Vásár Kft. által szervezett ukrán gazdasági napok magyar résztvevői. Többen az ukrán fél által biztosított alkalmatlan szállásra, a Lvovban uralkodó minősíthetetlen közbiztonságra — a magyar küldöttségnek szinte minden gépjárművét feltörték — panaszkodtak, ám ami még nagyobb baj, olyan is akad közöttük, aki a közös rendezvény szakmai eredményeivel sem elégedett. A MAHIR kiállításrendező csoportja bravúros munkájának köszönhetően a körülményekhez képest megfelelő környezetben jelenhetett meg a mintegy 140 kiállító cég a Ivovi Szpartak csarnokban. A gazdasági börze négy napján a délelőttök a szakmai érdeklődőké, a délutánok a nagy- közönségé voltak. A szervezők 6000 meghívót küldtek ki az ukrán cégeknek, rádióban és televízióban is hirdették az eseményt. A beharanqozás sikere felemás volt. Akadt kiállító, akinek nem volt egy szabad perce sem a négy nap alatt, de érkezett haza cég minden üzleti siker nélkül is. Az ukrán cégekkel folytatott tárgyalások viszont számos tanulságot hoztak. Közülük a legfontosabb, hogy keleti szomszédainknál a mai napig nem rendezettek a gazdasági jogi keretek, szabályzók. A gazdasági zűrzavar közepette nincs értéke az üzleti tisztességnek, ezért minden egyes ügyletnél előtérbe kerültek a megfelelő biztosítékok. Nagyobb jövője egyelőre a barterkereskede- lemnek lehet, azonban esetében is minden alkalommal meg kell győződni róla, van-e az ukrán félnek megfelelő csereáruja. A kiállítók közül többen vegyesvállalat alapításában látják a megoldást. Az említett vegyes benyomások ellenére a kiállítást magyar részről szervező PIV Kft. rövidesen megkezdi előkészületeit az ukránok tavaszi pécsi bemutatkozásának, egy év múlva pedig az idei tapasztalatok hasznosításával újabb kiállítást szervez Lvovban. K. E. Sikeres német-magyar üzleti találkozó Kaposváron A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara első ízben szervezett Kaposváron német—magyar üzleti találkozót. Jó partner volt ehhez a Német Külkereskedők Szövetsége, a Német Szövetség Gazdasági Minisztériuma, a buszont leleményesen kiaknázzák a felső nézőpontokban rejlő intenzív hatást. Készültek tehát. Egy „szarvashibát" azonban nagy könnyelműen mégis elkövettek. Az egyik jelenethez afféle vizuális háttérként Alfred Hitchcock Szédülés című filmjének toronyjelenetét pergették le egy tévé képernyőjén. Ez a mozgóképi párhuzam igazán szellemes, még tán az öniróniát sem nélkülözi, csakhogy nagy kockázattal jár. Mint amikor tisztes iparosok tréfából megidézik a Mester szellemét. És aztán megijednek, látván, hogy nem képesek megszabadulni tőle, s mert azt hiszik, haragszik, pedig csak csodálkozik. Nyilván nem érti, hogy aki szédül, miért vállal toronyzenét. Nagy Imre dapesti német nagykövetség és Hanns Rehleld pécsi főkonzul, aki részt vett az üzleti találkozón. Nyolc német cég jött el, hogy találkozzon, és lehetőség szerint kapcsolatot teremtsen somogyi gazdálkodókkal, vállalkozókkal. A találkozó első része valójában általános tájékoztatóval, a kölcsönös ismerkedéssel telt el. A külkereskedők szövetsége, a Gazdasági Minisztérium, a jelen lévő német cégek képviselői törekvéseiket, üzleti elveiket ismertették meg a jelenlévőkkel. Dr. Siklói Tamás, a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara lllkára a kapcsolatépítéshez adott fontos gyakorlati tanácsokat. A tárgyalás során többször is visszatérő téma volt a három döntő követelmény: a minőség, a megbízhatóság, a pontosság. Az általános tájékoztató után a részt vevő magyar és német cégeknek módjuk volt arra, hogy konkrét, közvetlen megbeszéléseket folytassanak egymással. Mintegy száztíz— százhúsz tárgyalás zajlott le aznap a kamara kaposvári székházában, és a jelen lévő német cégek értékelése szerint jó eredménynek tekinthető, hogy a találkozó során tizenhárom konkrét üzletkötés is történt.
