Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-04 / 302. szám

2 aj Dunántúli napló 1991. november 4., hétfő Az elmúlt szombaton o donji miholjaci átkelőhelyen nyolc csehszlovák busz mintegy négyszáz eszéki diákkal érkezett a határra, akiket drávaszabolcsi átkeléssel hazánkon keresztül szállítottak cseh és szlovák városokba tanulmányaik folytatása céljából A horvátországi háború egyik legvéresebb csatatere a kelet­szlavóniai front. A térség fő­városa, Eszék már hosszú idő óta súlyos harcok színtere. Lö­vik repülőből, szárazföldről, minden irányból. Nem volt ez másképp az elmúlt hét végén sem. Bár a déli első vonalhoz ve­zető út több helyen alá van aknázva, és az egyes utak mentén az erdősávokat már a szerb fegyveresek birtokolják, mégis sikerült bejutnunk a vé­delem legdélibb pontjára, Szentlászlóra. Az egykor ma­gyarok lakta falut övező tele­püléseket, Ernestinovót, Ha rasztit is többször lőtték, még­is a legsúlyosabb összetűzé­sek színhelye Szentlászló volt, és sajnos, most is az. A faluba beérve, szomorú látvány idézi a pusztulást. A valamikor 1800 lakosú, virág­zó, nyugodt település ma egy romhalmaz, temploma, közös­ségi háza, lakóépületei szét­lőve, lerombolva. Szentlászlót bejárva, egyetlen ép házat sem találtunk, egyes épülete­ken kő kövön nem maradt. A falu védői o helybeliek mellett a Horvát Nemzeti Gárda tag­jai. Stábjukban beszélgettünk néhányukkal. Elmondásuk szerint ellátásuk és fegyverzetük kielégítő, a körülményekhez képest jól van­nak. Nemzetiségüket tekintve vannak itt horvátok, magya­rok, muzulmánok, sőt egy spa­nyol is, a bátorságának kö­szönhetően nagy ismertségre szert tett, anyja révén magyar származású Eduardo is itt vé­di Horvátországot. A helyi egy­ség parancsnoka magyar nem­zetiségű, mint mondta, teljes oz összhang a katonák között. Nem sokkal tizenegy óra után megindult az adok-kapok, miután a horvát erők a szer- bek lakta Palacsán leszállói készülő katonai helikopterre lettek figyelmesek. A viszont­válasz sem maradt el, így jó negyed óráig „szórakoztatták" egymást a szemben álló felek. Mikor visszaértünk Eszékre, a város még viszonylag nyugodt volt, a sötétség leszállta után azonban megszólaltak az ak­navetők. A város felett időn­ként megjelenő - a Jugoszláv Néphadsereg kötelékébe tarto­zó — harci repülőgépek egy ideig nem lőttek, azután fél hét táján több rakétával tá madták a történelmi belvárost. Egy pillanatra megremegtek a falak, megszűnt az áramszol­gáltatós, a detonációk követ­keztében. Szirénázó, de villogó nélküli mentőautók, beszigszalagozott lámpájú járművek között, a lé­giriadót jelző szirénák zúgása közepette sikerült elhagynunk a szlavón fővárost. Legköze­lebb már minden bizonnyal, ismét csak kevesebbet látha­tunk belőle . . . Vujity Tvrtko Szünetelt a határforgalom Barcsnál Szombaton és vasárnap több al* Italommal néhány órán keresztül szünetelt a forgalom a barcsi ha­tárátkelőhelyen, mert a jugoszláv oldalon, Verőcén több ízben légi­riadó volt. Az utasok védelme ér­dekében a jugoszláv határőrizeti tzervek a légitámadás idejére le­zárták a határátkelőhelyet. Barcson robbanásokat is lehetett hallani, amelyek nem o szomszédos Verő­céről származtak, hanem messzebb­ről, 30-40 kilométer távolságból. Kásád és Beremend térségében is lehetett géppuskasorozatokat és robbanásokat hallani a hétvégén, illetve Drávaszabolcsnál is lezárták szombaton néhány órára ideiglene­sen a határt a jugoszláviai telepü­lések légiriadója miatt. Szombaton 44 menekült kérte a pécsi határőrkerülettöl az ittartóz- kodási engedélyt, közülük többen a zöldhatáron át érkeztek Magyaror­szágra, illetve 9-en indultak haza. A hét végétől újabb biztonsági in­tézkedéseket vezettek be a határ­őrizeti szervek. Magyar hajókat támadtak Vukovárnál Magyar hajókra lőttek Vu- kővár térségében vasárnap délelőtt - tájékoztatta a táv­irati iroda munkatársát Her­man János, a Külügyminiszté­rium szóvivője. A részletekről beszámolva, elmondta: a Du­nán konvojban haladó Eger, Adony és Csepel hajókra Vu­kovár felöl lőttek kézifegyver­rel és aknával. Két hajó: az Eger és az Adony megsérült ugyan, de hajózásra alkalmas maradt. Személyi sérülés nem történt. A hajók a térséget el­hagyták, a kora esti órákban Újvidék táján haladtak. TOKIÓ: Tervezői rajz az új Toyota AXV-IV. típusú Personal Computernek nevezett gépkocsiról. A gépkocsi váza ultrakönnyü likacsos fémből készül, anyaga az alumínium és a magnézium ötvözete. A gépkocsit a tokiói nemzetközi autóvásáron mutatták be a nagyközönségnek. MTI-telefotó O POZSONY: Ne léphesse­nek. be az EK-ba azok az or szagok, amelyek nem tartják be a nemzetiségi kisebbsége­ket védő érvényes nemzetközi egyezményeket - szögezi le az európai kereszténydemokra­ta pártok és mozgalmak szom­baton belejeződött pozsonyi tanácskozásának záródokumen­tuma. A közép-kelet-európai nemzetiségek és etnikai cso­portok helyzetét és jogviszo­nyát vizsgáló tanácskozáson tizenkilenc európai ország mintegy száz keresztényde­mokrata résztvevője volt jelen. O VARSÓ: Négy munkás vesztetté életét szombatra vir­radóra a lengyelországi Glo- gówban, amikor a helyi cukor­gyárban felrobbant egy me­lasszal teli üst. További 12 dolgozót súlyos égési és egyéb sérülésekkel szállítottak kór­házba. O WASHINGTON: A CO­COM, a csúcstechnológia kivi­telét ellenőrző nyugati testület legkésőbb 1992-ben, de talán már előbb végleg leveszi lis­tájáról Magyarországot. Erről számolt be Kőhalmi Zsolt, az exportellenőrzés tárcaközi bi­zottságának elnöke az MTI washingtoni tudósítójának. Kő­halmi elmondta: a nyugati illetékesek messzemenően elé­gedettek a magyar export- ellenőrzési rendszer gyakorlati működésével. O BONN: Európai háború kirobbanásától óvott vasárnap Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter pártja suhli Kongresszusán. Az FDP tanács­kozásán leszögezte: az, aki az európai határokat erőszakkal meg akarja változtatni, olyan rejlemények előtt nyitja meg az utat, „amelyek egész kon­tinensünkön új háborút ered­ményezhetnek". O POZSONY: „Dél-Szlová- kia tarthatatlanul asszimiláló­dik, virul a magyarizáció, sőt itt-ott az irredentizmus is, mi­közben a szlovákok kiesnek a látószögből, a magyar nemze­tiségi kisebbség belenevet a képünkbe" — írja a pozsonyi Narodna Obroda szombati számában a Matica Slovenska egyik vezető embere. Stanislav Bajanik a Matica következetes terepszemléinek summózataként tarthatatlannak minősíti, hogy a belügyi tárca tétlenül nézi a dél-szlovákok likvidálását. O TEHERÁN: Százhat éve­sen lett apa az iráni Assza- dollah Szandi Csarkesztáni. akit negyvenéves felesége egy háromkilós, 51 centi hosszú kisfiúval ajándékozott meg. Szombati teheráni lapjelenté­sek szerint a férfi hatvan évig kocsisként dolgozott, s az első világháború előtt még a sah családját is szállította. PÁRIZS: Curro, az 1992-ben megrendezésre kerülő sevillai Expo hivatalos kabalafigurája az Eiffel-torony alatt sétál Kígyózó sorok a benzinkutaknál (Folytatás az 1. oldalról) A forgalom száz százalékkal, dup­lájára nőtt a „két forint" miatt - panaszolta a fáradt, lihegő benzin­kutas. Hogyan vélekednek, mit lépnek vajon a taxisok az újabb emelésre? Tegnap délutáni információink sze­rint Pécs egyetlen taxitársasága sem tervezi a tarifaemelést, de a jövő héten valamennyien összeülnek ez ügy végleges megvitatására. Ha emelnének, azt amúgy is közösen tennék, érdekképviseletükkel, az IPOSZ-szal, az Ipartestülettel egyez­tetve. Ezt azonban még bizonyára „lenyelik" a taxisok - mondta Ka­zimir Gábor, a Baranya Taxi Bt. vezetője. A véleményt Lippai György, a Taxi Tízezer Egyesület elnöke, a pécsi taxis kamara egyik vezetője is osztja, hiszen az utazóközönsé­get már most is alig lehet meg­tartani. Molnár István és Gimesi I ászló, a Pannon Volán Taxi Kft. vezetői sem tartják valószinünek, hogy lépni fognak, ám ha az igény mégis felvetődik, akkor 80 kollé­gájukkal együtt szavaznak róla. De a taxisok nyugati mércéjű fenntar­tási árszínvonala nem hozható egyensúlyba az utazóközönség „ke­leti" fizetéseivel . . . Magyarország közel 15 000 taxisa priuszosnak számít a múlt évi blo­kád miatt, így öt éven belül bár­milyen újabb megmozdulásukat, de­monstrációjukat azonnal szétoszlat­hatná a rendőrség. Most nem emel­nek tarifát, de ha a kormány - nem hivatalosan megerősített infor­mációk alapján várható — 12 forin­tos benzináremelése januárban va­lósággá válik, akkor feltétlenül szá­míthatunk egy újabb megmozdulás­ra — mondta kereserűen Pánics Zol­tán. a Kékkockás Taxi Társaság vezetője. Akkor már a fuvarozók létkérdése lesz az emelés, mert a költségeket nem lehet a lakosságra áthárítani . . . Tröszt E. Az orosz kormány által ké szitett terv szerint a Kreml templomai közül többeket meghatározatlan időre ingye­nes használatra átadnának a moszkvai patriarchátusnak, míg a Mária Mennybemene­tele és a Mihály Arkangyal katedrálist, valamint a Bazil székesegyházat a Vörös Téren az állami múzeumigazgatóság és a patriarchátus közösen használhatná. II. Alekszij pátriárka a Mos­cow News németnyelvű kiadá­sának legújabb számában a tervvel kapcsolatban kijelentet­te: „Egy katedrális nem szol­gálhat egyszer egyházi, más­szor múzeumi célokra. Nem szentelhetjük fel a katedrálist minden egyes istentisztelet előtt újból, mint ahogyan azt most tesszük." Hangsúlyozta, hogy különleges szabályokra van szükség — a templomba csak fedetlen fővel lehet belépni, az oltárhoz csak különleges áldós után léphet valaki és kerülni kell a templomban az „illetlen beszédet". Ezért az egvház minden csoportos láto­gatást „cenzúrázni fog" — mondotta a pátriárka, aki azt is fontosnak tartotta aláhúzni, hogy a Kreml katedrálisaiban olymódon kell végezni az is­tentiszteleteket, hogy a freskók és ikonok ne károsodjanak. Ezért valószínűleg el kell majd tekinteni a naponta vég­zett szertartásoktól, s ezekben a templomokban nem lesznek keresztelések, esketések és gyászmisék sem. Ugyancsak a Moscow News- ban Irina Rodimzeva rámuta­tott, hogy tavaly az UNESCO különleges védelem alá he­gyezte a Kremlt. Ezért nem szabad „újabb tévedéseket el­követni" abban az igyekezet ben. hogy az eltulajdonított egyházi javak visszaszolgálta­tásával igazságot tegyenek. A Kreml épületeiben például kü­lönleges hőmérsékleti és pára­tartalmi viszonyokat biztosíta­nak és félő, hogy órákon ót tartó istentiszteleteken, nagy tömegek részvétele mellett ezek a normák nem tarthatók. 351)00 éu Perdöntő kézlenyomat Új-Mexikóban egy üreg ogyagfalán talált emberi kézlenyomat 23 000 évvel ko­rábbra teheti az első em­beri település létezését Észak-Amerikában — állítják amerikai és kanadai tudó­sok. A tudósok meggyőződése szerint a kézlenyomat töre­dék, amelynek korát radio­karbon-vizsgálatokkal 35 000 évben határozták meg, em­bertől származhat, és ezzel megdől az eddig vallott fel­fogás, hogy az ember 12 000 évvel ezelőtt érkezett Észak- Amerikába. A kézlenyomatot vizsgáló tudósok annak lehetőségét sem zárják ki, hogy az más emlőstől, például orangu­tántól, csimpánztól vagy go­rillától származik. „A kéz­lenyomat kora egy pillanat­ra sem volt kétséges” — je­lentette ki Mavalwala pro­fesszor, a Torontói Egyetem antropológusa, hozzátéve, hogy a legújabb kinagyított felvételeken olyan pórusok láthatók, amelyek emberi bőrre vallanak. Don Chrisman, a Yale Egyetem professzora, aki a kutatást vezeti, úgy véleke­dett, hogy további vizsgá­latokra van szükség, mielőtt megerősíthetnék, hogy a kéz­lenyomat valóban embertől származik. * Chrisman szerint az ősem­ber 35 000 évvel ezelőtt át­kelhetett a Bering-szoroson, amikor rövid időre jéghid kötötte össze Ázsiát és Észak-Amerikát. Mivel a le­let kora nem kétséges, a 35 000 év előtti forró siva­tagi viszonyok — Chrisman szerint - kizárják annak le­hetőségét, hogy más emlő­sök léteztek Új-Mexikóban. A kézlenyomatra régészeti ásatások közben bukkantak az Új-Mexikó-beli Orogrande határában, amikor egy tűz­helyet tártak fel. A tudósok feltételezik, hogy a kézle­nyomat a tűzhely építése közben keletkezett az agyag­ban. Orogrande-nak ez a le­lőhelye igen jó állapotban megmaradt, és a régészek már korábban is kiástak ott azóta kipusztult állatfajták csontjait. Olyan sziklákra is bukkantak, amelyeknek élet­kora 45 000—50 000 év. Tudósítás a tüzvonalból (Kelet-Szlavóniából) Egymástól eltérő nézeteket vall az orosz orthodox egyház és az illetékes múzeumi ható­ság aban a kérdésben, hogy mi legyen a moszkvai Kreml ka- tedrálisaival. A Kathpress oszt­rák hírügynökség moszkvai je­lentése szerint ugyanis II. Alek­szij pátriárka úgy véli, hogy a templomokat ismét át kell ad­ni egyházi célokra, mig Irina Rodimzeva, a Kreml állami mú­zeumainak igazgatónője ezál­tal „veszélyeztetve látja a nem­zeti- és világkultúra kincseit." Mi legyen a Kreml katedrálisaival? NAGYVILÁGBAN [ SAMSUNG qz életre keltett technológia a CeTVtr,

Next

/
Thumbnails
Contents