Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-23 / 321. szám
1991. november 23., szombat üj Dunántúlt napiö ll 1983. - Pécs, Kulich Gyula u. 14. - Tervezők: Csaba Gyula és Rákos Tibor, építtető: Pécsi Epszöv. 1984. - Pécs, Péter u. 12. - Tervező es építtető: Várnagy Péter és Uherkovich Ágnes. 1985. - Pécs, Kisdaindol, Hegyhát dűlő 8. - Tervező: Várnagy Péter, építtető: Kircsi László. 1985. - Pécs, Engel János út 1. - Tervező: Vári Jenő, építtető: dr. Bánhegyi György. Az „Év lakóháza”-i Az akkori Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1984-ben hirdette meg először az „Év lakóháza” pályázatot, s az 1983-ban épült és használatba vett családiházak építtetőit, tervezőit hívta versenyre. A cél és a szándék egyértelmű volt: példákat állítani a mind nagyobb szerephez jutó magánerős lakásépítés elé. Nem volt véletlen a kormányzati indíttatás: a 80-as évek elején már kezdett csökkenni az állami lakásépítés, ami napjainkra már szinte el is fogyott. Ez pedig azt is jelzi, hogy az „Év lakóháza” pályázati rendszer történetének egy szakasza lezárult, s jóllehet túlélte a rendszerváltást, a továbbiakban már az egyetemes lakásépítésre kell kiterjeszteni, az összesből kell tehát példaadásra meríteni. Dehát ez már másik történet. A mi történetünk az elsőtől eltelt nyolc esztendőről szól. Pontosabban: hogyan változtak e most lezárult szakaszban a magánerős lakásépítés tendenciái? A kérdésre dr. Tóth Zoltán megyei főépítész adott összefoglaló választ, aki hivatalából eredően zsűrielnökként foglalkozott mindvégig a pályázattal. íme:- Figyelemreméltónak tartom, hogy megnövekedett mind az épített, mind a természeti környezet iránti érzékenység. Eleinte bizony találkoztunk a környezetén túlépítkezni szándékozó építményekkel, s olyanokkal is, ahol bizony semmibe vették a természeti környezet kívánalmait. Mára már - úgy látjuk - érvényesül a környezettel való harmóniára törekvés, és a kertkultúra is a lakáskultúra része lett. Érzékelhető lett a változás a kivitelezés és a felhasznált anyag minőségét illetően - a kezdeti gyatra választékot mind inkább egy minőségi kínálat váltotta fel, és ez tükröződik az épületekben is. Korábban örültünk egy-egy jól megcsinált háznak, most viszont mind ilyen. Az évekkel ezelőtt bevezetett hőszabvány elvei szinte maradéktalanul érvényesülnek: a falak hőszigeteltek, akárcsak a nyílászárók. Az első években úgy tűnt, hogy általánossá válik a családiházaknál a padlófűtés, legalábbis a pályázatra beadott épületek többségénél ezt alkalmazták. Közben azonban kiderült, hogy bajok vannak ezzel - a lábnál meleg van, fent meg fázik az ember, tehát nem ad igazán jó klímát - ezért kezdik nem szeretni. A fűtésnél természetesen uralkodó a központi fűtés, de ezt, ahol lehet, gázzal csinálják. Elteijedtek, és szinte kizárólagossá váltak az un. egyterű konyhák, vagyis az a megoldás, ahol ä konyha és a nappali egy teret alkot. Itt említhető, hogy divat lett a „többszintes” nappali, vagyis a földszintet és az emeletet egybefogó terű nappali. A látottak felvetették a kérdést: jó-e ez? Én nem hiszem, minthogy igazán jó megoldással nem találkoztunk. A műfaj - legalábbis nálunk - még keresi magát. Érdekes tapasztalat, hogy egyre többen jönnek rá: a földszintes- ház az igazi, mert a többszintes családiház - bármilyen jónak is tűnjék - kényelmetlen, az örökös lép- csőtjárás nem igazán jó dolog egy családiházban. Én személy szerint még akkor sem értek egyet a többszinttel, ha több generáció él együtt. Minek kell szétszakítani a családot? A felismerésben különben része van annak, hogy a kert szerepe felértékelődött, ez pedig igazán csak a földszintes háznál tud realizálódni. Persze, az sem elhanyagolható, hogy az építési telkek is valamivel nagyobbak lettek, tehát nem feltétlenül szükséges felfelé építkezni. Szólni kell még a pályázati rendszer hatásáról is. Fontosnak tartom, hogy ma már nem csak a szomszédot akarják utánozni az építeni szándékozók - ez meglehetősen gyakori volt régebben -, hanem távolabb is néznek, s hála a tömegkommunikáció segítségének, a pályázaton szerepelt házak is ízlésformálóként jelennek meg. Több részmegoldás visszaköszön, s én egyértelműen e hatásra vezetem vissza az egyterű konyhanappalik általánossá válását. Az idei pályázat egyben eltért az eddigiektől: a megyei önkormányzat csak a megye területéről beérkezett 10 pályamű értékelését tekintette a feladatának, a pécsieket külön értékelik. Jó volna, ha a jövőben egységként kezelnék a megye „Év lakóháza” pályázatát. Hársfai István 1987. - Hosszúhetény, Berki Fülöp u. 20. - Tervező: dr. Bach- mann Zoltán, építtető: dr. Németh László és dr. Bédi Beáta. 1990. - Mohács, Tolbuhin u. 56. - Tervező: Borza Endre, építtető: Szekeres Károly és Szűcs János. 1986. - Pécs, István u. 5. - Tervező: Dévényi Sándor, építtető: dr. Bánhegyi György. 1988. - Mohács, Ady Endre u. 68. - Tervező: Varga Andrásné, építtető: Halena Károly. 1989. - Siklós, Vértanúk u. 10. - Tervező: Vári Jenő, építtető: Szántó Ákos.
