Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-20 / 318. szám
1991. november 20., szerda aj Dunántúli napló 3 politikai vitafóruma Csirke Ernö-Szentpáli László FKGP megyei vezetése nevében Jelentős számú új munkahely megteremtése szükséges Az Expo mellett Megyei szervezetünk csat- flalkozik az Expo megrendezését kívánóik táborához azökra az állításokra figyelemmel, melyék szerint jelentős számú új munkahely megteremtését és gazdasági életünk reális — egész népünk érdekében való — élénkítését fogja eredményezni. Erre figyelemmel javasoljuk az 'Expo megrendezését támogató ívék aláírását. Ezúttal is kijelentjük azonban, hogy a magyar gazdaság eredményes talpnaál'lítá- sa — a Magyarországi Szociáldemokrata Párt álláspontja szeriint — nem érhető él a munkahelyek jelentős számú csökkentése árán, egy szűk réteg maximális nyereségének biztosításával. Az országunk egyetemes gazdaságii érdekéit szolgáló országos irányitó és az a vállalati gazdálkodás, amely figyelemmel van a szükséges termékcserékre - benne kellő súllyal a bérből, fizetésből, nyugdíjból élő nagy tömegű fogyasztók igen szűk vásárló- képességének, megfelélő hiányárUk termelésére —, a piacgazdasági követelményeknek megfelelően a munkahelyi feladatok jobb megszervezésére, a mennyiségi és minőségi mutatók javításával az áraik emelése helyett az áruk olcsóbbá tételére, az áruk megfelélő piaci elhelyezésének biztosítására, jelentősen csökkent- heti a munkahelyek megszüntetésének látszólagos indokoltságát és számát. »Nagyon kívánatos, hogy az Expónak ilyen hatása is legyen. Ugyanis láthatóan a piacgazdaságban nagyon könnyű a munkahelyek megszüntetése, de sokszor nehéz a fenntartásuk, de különösen nehéz a szükséges új munkahelyek megteremtése még a sikeres piacgazdaságokban is. Az MSZDP Pécs-Baranya Megyei Szervezete Az MSZDP sajtónyilatkozata Az objektiv és ártatlan tájékoztatás elősegítésének érdekében — tekintettel arra, hogy az utóbbi időben pártunk bélső ügyeivel kapcsolatban elszaporodtak az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok — szükségesnek tartjuk az alábbiak 'közlését: 0 Pártunk elnöksége november 7-én kelt határozatával — melyet a szervezeti és működési szabáflyzatunk legmesszebbmenőkig történő betartásával hozott — fegyelmi eljárást kezdeményezett Petrasovits Anna ellen, egyúttal élt a szabályadita lehetőséggel, miszerint az eljárás jogerős befejezéséig azonnali 'hatállyal felfüggesztette pártelnöki tisztéből (77. §. 5. bek.). A 11 fős elnökség 9 tagjának részvételével 7-1 arányú döntéssél (az éHintett nem szavazhat) hozta fenti határozatát. Nevezett ettől kezdve a pártot nem képviselheti, a párt nevében nem intézkedhet, nem nyilatkozhat. 0 A párt egyszemélyi felelősségével Baranyai Tibor általános alelnököt ruházza fel, aminék értelmében ő a pórt elsőszámú képviselője 0 Az elnökség novemlbei 16-ra országos pártvezetői értekezletet hívott össze, ahol a 37 hivatalban IIevő országos vezetőből 33 jeleni meg. Petrasovits Anna, hogy megakadályozza az ülés lefolytatását, négy társával (ebből kettő nem is a veze- tőtestület tagja) Olyan rendzavarást produkált, hogy a rendzavarás megszüntetése végett a (testület kénytelen volt elhagyni az üléstermet. Új helyen folytatva ülését, megái lapítható volt, hogy köziben 2/3-ára csökkent, ám megtartatta határozatképességét, hiszen a jelenlevő 22 taggal meghaladja a minimumban meghatározott 19 főt. Ebből következik, hogy c felfüggesztett elnökkel 11 fő maradt, mely természetesen .meg sem közeiíti a határozatképességet, vagyis nem minősíthető a hivatalos testületnek és határozatokat sem hozhat. 0 Az országos vezetés 'ugyanakkor 'lefolytatta hiva- tta'tos ülését és határozatokat hozott. Megerősítette a pártelnök ség ’korábbi döntését a fegyelmi eljárásra és a felfüggesztésre vonatkozóan. 'Egyúttal határozatban szólította fel Petrasovits Annát, hogy a november T8-át követő héten adja át feladatkörével kapcsolatos dokumentációt és irodát Baranyai Tibornak. 0■ Megállapítást nyert és fentiekből is kitűnik: a párt vezető testületéi működnek, tehát egyéb, a szabályzatihoz sem illeszkedő testületék (pl. válságstáb) felállítása nem szükséges. Kérjük és elvárjuk a szabad sajtó 'pártatlan képviselőinek közreműködését abban, hogy a tájékoztatás tisztaságának megőrzése céljából pártunkra vonatkozó hivatalos nyilatkozatokat csak hivatalban levő személyektől fogadjanak el pártunk részéről, különös tekintettel a felfüggesztett pártelnök személyére. (Esetleges nyilatkozatait csak magánjelleggel fogadják el.) írásomat már csak azért is szükségesnek tartom az Új Dunántúli Napló hasábjain közzétenni, mivel mint pécsi születésű 'baranyai lakos Ikötelességemnek érzem szürkébb „pátriám" korrekt tájékoztatásának minden lehetőségét kimeríteni. Nyitray Béla MSZDP-elnökség tagja Az általánosító megítéléssel nem lehet egyetérteni II diktatúra isf a demokrácia is más... Az Qj Dunántúli Napló november 5-i számában lustitia — ötödször? címmel kissé Zavaros cikk jelent meg. „Nyugta lön ít ez a mostani megélj - hodott íustitia ..ezzel a mondattal indítja írását a szerző. Miaijd sorra veszi: az első ilyen, a tanácsköztársaság leverése utánii fehérterror, a imá- sodiik a zsidótörvények képé- ben jelentkezett. A ha rma d ük a RákoSi-féle tisztogatás, a negyedük az ’56 után'i példátlan megtorlás, az ötödik pedig — szerinte — a Zétényi—Takács- féle törvényjavaslat. Mivel én úgy tanultam: alki helyesen különböztet, helyesen él, nem tudóik egyetérteni az általánosító megítéléssel. Nos, a magyar nép józan többsége nyilván örüllt volna; Ihla sem 1919-íbe.n, sem azóta nem kellett völnO megismernie a diktatúrát. Érdemes megszámolni, hány állóim úszta meg eddig diktatúra nélkül és boldogan élnék demokratikus körülményeik iközött. H. I. felpanaszolja a „fehérterror” íustiltiáját, viszont érdemes összevetni, a népbiztosok közül hányat Végeztetett ki a „fehérterror" és hányat a sztálini-elvtársi diktatúra. Sajnálkozik a B - lista áldozatain. De nem árt arra is gondolni, bz emiberek önmagukat sorolták a 19-es vörösök, lillletve később a nyilasok közé. Akikben volt annyi józan értelem, hogy egyikbe sem keveredett, annak aligha ikelleít a B-listától tartania. Viszont Ráik belügyminiszter 1946 és 1948 között B-lista nélkül is tízezreket tett munkanélkülivé (mumlkönéllküli segély nélkül). 1990 tavaszán — súlyos politikai és gazdasági végelgyengülésben — a pártállam kiszenvedett; többpárti parlament és demokratikus kormány lépett a helyébe. A korábbi évtizedekben féketénék minősítették la fehéret és viszont. A rendszerváltozással a megítélés ellenkezőjére fordult: tiszteletet, megbecsülést Ikapnakaha- zaszeretet hősei, és megbélyegzést a hazaárulás hitványai. Ettől 'kezdve már nem a marxista pártosság, hanem a demokratikus igazságosság normái szerint szabad ítélkeznünk I Józan paraszti őseim logikája szerint: amennyit fel a kerék, annyit le is. A négy évtized zsarnoksága megingatta a szó hlitölét, kidöngette az emberekből az igazságérzetet, így sótokban az erkölcsi érzék csak akkor llép működésbe, ha azt llátják, hogy az igazság didalmaskodik és a bűnös bűnhődik. Ezért fogadta el a parlament nagy többséggel b Zétényi—Takács-féle törVényja- . vaslatot. Baszarkányüldözést csak azok emlegetnék, akik a közelmúlt szörnyűsiegelt bagatellizálni kívánják. Nem boszorkányokkal hadakozik a magyar nép, hanem az emibeikíinzásak, a népirtás élkövetőivel, néhogy alkalmuk nyíljon megismételni korábbi gaztetteiket. Gondoljunk csak Szamuelly Tibor halálvonatára, amellyel az országot járva valósította meg a Vörös terrort; Rákosi vérengző óvásaira, és Kádár kegyetlen pufaikásaira! Akkor nem vált Olyan súlyos vád, amit a megkínzott szerencsétlenek aló ne írtaik volna. Nem lehetünk iák a rossz ostarozáSa nélkül. Nvilván ez a szemlélet motiválta a törvényjavaslat beter- íesztőit és az azt megszavazó honatyákat. . . Gsaik rosszindulatú elfogultság tételezheti fel, hogy eme új törvény életbe lépése után ártatlanok ellen feljelentési hüllőm indulhat meg, és ugyanölyain károkat okozhat, mint az említett korábbi Susti- tiák. A mai jogállamunkban az esetleges feljelentést nyomozás követi és annak eredménye szerint indulhat meg a bírósági eljárás, amely a törvényesség keretein belül mondja Iki — az elmarasztaló vagy felmentő — ítéletét. Legfőbb ideje, hogy kialakuljon olyan szemléletváltozás, amely nem kívánja lejárat ni demokratikus vívmányainkat... (Ónozó Lajos) Szakismeret és szorgalom Az FKGP-t „zöld és vörös bárózással” vádolja az Agrárszövetség „'Felértékelődik az agrár- érte Imi ség !" címmel írt cikket Búzássy Lajos, az Ag.árszövetség megyei irodájának vezetője az Oj 'Dunántúli 'Napló dk- tőber 3-i számálban. Az inas sérti az agrárérteflimiséget, a termelőszövetkezetek dolgozóit és vadait emel az FKGP elller a „ilébárózáis” dkáin és Ikö- pön yegforg alténak ijóisdlija a pártot. A cikket elolvasva — ködös fogalmai miatt — nem tudjuk meg, miiben is 'áll vagy fog áll'lni, megvalósúlnii polgári demokratikus értékrendünkben piacgazdasági körülményeik 'között — reméljük, az agirátértel- máség döntő tölbbslégét ériintő — ifelértékélődés. Viszont olvadhatják, hogy „.... a paraszti isa.tból eredő agrárártól- miség születése piil'lainatálbain már egy 'potenciálisam új 'paraszti politika vezető 'rétegévé vállt..Nyílván ez ailatt a rrvúiltbain a korai vagy kései Kádár-karszak'bain történteiket Itelil és Whet érteni, Ih'iszen o ma vezetőinek döntő tölbbsége e korból való. Hót ez és ehhez hasonló összemosott okfejtések az indítékai az ezzel ösz- szelfüggő ‘kisgazda álláspont közzétételének. 'Miiben is ál) ez? © A történelmi és maii 'FKGP a mezőgazdaságiban a tulajdonos gazda és földmiunlkás (traktoros stb.) és a városi polgárság gazdaságii, társadalmi és politikai érdekképviseletét vállalta. A 'Rákosi-korszakot megelőző termelési szerkezethez nincs visszaút, az káros lenne. © A mai rea'IStásdkfbdl kiinduló program ímegva'lósítása érdekében kell az átailaikülást megtenni a szövetkezeti és áMorrvi vagyon lebontása során. Természetes, hagy e mozgalom zászlóvivője a polgári demokráciát magáénak valliló agrárértelmiség lesz. A konzervatív közgondolkodás gazdaságilag káros. © A mezőgazdaságiban a túlajdonosi gazdaság alapkő- lerakása napjaink eseménye. A néhéz gazdasági teher viselése sdk és összetett veszélyt réjt magában, a sikeres átalakítást zavarja. A mintegy egymillió, mezőgazdaságiban dolgozó népi érdekképviselete fontos a'lá'plké.dés. Ezek egy- némelyi'két kiemeljük. — Bérmunkás-gondolkodás. E tény gazdasági hátrányt, lemaradást, esetleg felmorzsoló - dóst eredményezhet. A vágyorVfelasztás egyenlő esélyt adjon a dalgozák ikoné - ben. Ne legyen kedvezményezett, kisemmizett... — Tradicionálisan működő, költséges vezetői szerkezei szűnjön meg. Termelés plusz feldolgozás plusz piac együttesét megvalósító egyszeri vezetői és felépítményi érdek- képviselet legyen. — A jelen k i s jövedelmet ad ó kultúrák emelése, a feldölgo- zatlanság helyett mielőbb jObb pozíciót, piac- és nagyobb jövedelemtartalmat ikelll elérni — A mezőgazdaságot sújtó „közteherviselést" mérsékelni keli a mielőbbi sikeres átalakulás érdekében. © Az agrárértelmiség nem azonos a termelőszövetkezet vezetőségével — vallja a párt. Hazánkban mintegy 80 000 felső- és 12 000 középfdkú agrárértelmiségi dolgozik te meló, szakigazgatási sitb. területen. A mintegy Í540 tremelőüzem vezetőnek száma 4000-4500 fő, és ez nem teljes mértékben felsőfokú képesítésű, tehát kb. 5 százalékban részesedik az agrárárte'lmiséa a vezetésiben. E vezetőréteget 1988-ig a ipart- álfam jóváhagyásával állították hadrendbe, amit az MSZMP erkölcsi és feddhetet- lenség'i ‘bizonyítványán Ike észtül érvényesített. A mai vezetőség java a mültból származik, ‘kon ze rva ti zmuisük Iköziisme rt. A párt vállja, hogy az agrár- értelmiség java nem a leírt körbe tartozó és potenciális hordozója az átalakulásnak, csupán helyzetbe, vezetői 'posztokba 'kell juttatni. E folyamatot helyben, egy-egy üzemen belül kell és lehet elindítani, lerendezni. © A klasszikus «égi paraszti élet, szakismeret a múlté. A ma gazdaságálban dolgozó traktoros, állattenyésztő, növényvédő* stb. ember is képzett, és b maga 'helyén szák- ember. Otthon a háztájiban vagy az üzemben, ha igyekvő vált (és miért .ne lenne?), számos szakismeret birtokába jutott. Kár a dolgozó embert lenézni akkor, ha az újrakezdő egyéni gazda kíván lenni, 'inkább segíteni kellene. A párt Vaflija, hogy a gazdaság egészéiben a szorgalom, a szakismeret, a szellemi és kétkezi munka együttes hatása az alapja az emberi boldogulásnak és ez nem külön felértékelődést jelent az agrárértelmiségnek. © Szakmai és egyéb érdek- képviselet, netán rendszerek kialakulását bízzuk a piacgazdaság törvényeire. Jövedelemtermelő feflépitményi szervükre van szükség, amely az a gazdaságfok) szerves értéktermelő része és nem fogyasztója. Egyéb szervre pedig 'nincs is szükség! © Az Agrárszövetség a számítottnál ikisebb kárpótlási Igény megjelenése miatt úgy véli, itt az ideje, hogy újból minden előzetes felhatalmazás nélkül a mezőgazdaságban dolgozók nevében (Nép nevében!) összegezze és állítsa, hogy a Kisgazdapártnak éppen e tény miatt köpönyeget kell fordítania többek között: — a zöildibárázás miatt az agirárértelmiséggel szemben, annak megnyerése érdekében, — a szövetkezetek fennmaradása miiatt, hogy az agrár- értelmiségen keresztül megközelíthesse a parasztságot, mert a 'parasztság vezetőjének az ag rátértél miséget ismeri el, — azért, mert a párt inem nélkülözheti a jövőben a parasztságot, a potenciális szavazót. Tévhiteik és nézetek világa ez! — Váltja a iparit, mert nem védőpajzsa a termelőszövetkezeti dolgozóknak a Zöld báró. A zöldbáró, ha van, nem agrárértél mi ség. Az agrárértelimii- ség tisztes része pedig nem csendőr vagy terrorista, aki nem engedi alanyi jogon megszólalni a beosztottjait, a kétkezi munkást. 'Ez egyébként is az állampolgári jogok korlátozását jelentené, ami a múlttá kell, hogy legyen. ® „Vörös és zöldbárózás" kezdete és eredete a 80-as évék elejére vezethető vissza, amikor 'is minden bizonnyal az adott gyár vagy üzem munkássága „ítélkezett", majd vált közismertté, pl. Horváth Ede, Szabó István (TOT) esetében. Azután a rendszerváltás idején triviális módon újból általános jelző lett a párták különböző fórumain. E kérdésben a párt álláspontja változatlan: az. jhogy ki az és ki nem, azt helyben a dolgozók ítélete imandja meg. De, ha Valaki valóban az, távoznia kell a gazdasági élet irányításából. E kései feudális-kommunista méltóságok Ihatálamiban maradása, hűbéri lánöbo fenódása káros a gazdaságii életre. Az FKGP nem felülről „kollektív ördögűzést” óhajt e kérdésben. A párt mindig, és ha kell, ezután is ki fog állni a szövetkezeti parasztság és ag- rárértelmiség élé, mert nem ellene, hanem érdekében politizál. Ezúton Is arra hív fel, hogy legyen résen, gondolkodjon és tisztességes keresztényi erkölcs szerint cselekedjen és ne másként az új szövetkezet vagy magángazdaságának megalapozása során. A leirta'k miatt elítéljük az Agrárszövetség szélsőséges, félrevezető álláspontját.
