Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-19 / 317. szám

IO aj Dunántúlt napló 1991. november 19., kedd erkesitőség postájából Útépítés Húszmillió forintos költség­gel hat kilométer út aszfalto­zása készül el a közeljövőben Beremenden. A pénzt állami támogatásból, illetve az ön- kormányzat és a BCM össze­fogásával sikerült előteremteni. Fotó: Bíró Lajos A lakhatatlanná váló panel házakban... Nagyobb mérvű romlással nem kell számolni Az Új DN november 6-i számában „A lakhatatlanná váló panelházakban lakók elhelyezését meg kell oldani" címmel panaszos levél jelent meg, melyet a Varsány utca 2., 4., 6. és 8. számú lakóhá­zak 115 bérlője írt alá. Ezt a levelet az önkormányzat ré­szére is eljuttatták, így vála­szunkat a panaszosok fészére a sajtó útján tartjuk célszerű­nek megadni. Köztudott, hogy városunkban több mint 30 éve kezdődött el a paneles lakásépítés. Ilyen technológiával építették nem­csak a FIK kezelésében lévő lakóépületeket, hanem a ma­gántulajdonba (OTP, szövet­kezeti lakások) kerülteket is. Szakszerű kivitelezés esetén az épület állagának, szerkezeté­nek nagyobb mérvű romlásá­val a szakemberek véleménye szerint nem indokolt számolni. Mindezt alátámasztja pél­dául a Szántó Kovács János út 2., 4., 6., 8. számú, 1963- ban épült panelépületek is, melyeknek felújítását a PIK 1988-ban szerette volna meg­kezdeni. A bérlők ez ellen tiltakoztak, miután az épüle­teken a természetes elhasz­nálódáson felül egyéb káro­sodást. nem észleltek, szerke­zeti elváltozásra utaló jeleket eddig nem tapasztaltak. Ki kell emelni azt is, hogy az elsőfokú építésügyi hatóság­nál ezideig egy esetben sem kezdeményezték a paneles la­kóépületek életveszélyessé, il­letve lakhatatlanná nyilvání­tását. November 2-án jelent meg az Új DN-ben egy ihír, mely­nek cime „Ki a hibás, Iha ke­vés a nyereség?” Ebben a cikkben közölte a 6AU- KQMiFLEX Építőipari Rt. igaz­gatósága a tagokkal, hogy még november hónapban meg­tartják a saranlkivüli rt.-ülést. November 4-én már december 7-re módosították az ülés idő­pontját. Október 17-én 100 fő rt.­tagnak a megbízottjaként Szo- mor Árpád, mint az rt.-tagok képviselője, a tagokkal egyet­értve küldtünk Biíjfár János szakszervezeti titkár részére egy levelet. A llevéllben közöl­tük, hogy az rt. vezetősége hívjon össze azonmalta egy rt.- közgyűlést. A közlésünkre azt a választ kaptuk, hogy a jog­szabály 30 napos határidőt szab meg. Tudomásul vettük a módosított határidőt, amely november 17-én lejárt. A leírtakkal is alátámaszt­ható, hogy a lakhatatlanná válással —, amennyiben a karbantartási és felújítási munkákat elvégzik -, még hu­zamosabb ideig nem kell számolni. A panaszuk második részé­ben lényegében azon jogos igényüket fogalmazzák meg, hogy a hideg- és melegvíz­fogyasztásuk ellenértékét a va­lós felhasználás alapján fizet­hessék meg. Minderre biztosí­tékot nyújt a legutóbb meg­jelent 129/1991. (X. 15.) Korm. sz. rendelet, mely többek kö­zött úgy rendelkezik, hogy a szolgáltató vállalat legkésőbb 1992. október 1-jéig köteles a fűtési és használati melegvíz hőmérésének a lehetőségét biztosítani, mely alapját ké­pezi a tényleges fogyasztáson alapuló elszámolásnak. A Pé­csi Távfűtő Vállalat ezt a munkát már jóval a rendelet megjelenése előtt megkezdte, így az épületek nagyobb ré­szében már most lehetőség van a tényleges fogyasztás szerinti elszámolásra, ha, ilyen jellegű igényüket a lakóközös­ségek bejelentik. Végezetül szeretném leszö­gezni, az önkormányzatunk tisztában van azzal, hogy a bérlők részére bizonyos ideig többletterhet jelent a tulaj­donosi jogosítvány gyakorlása, de bízunk abban, hogy belát­ható időn belül ennek előnyeit is érezni fogják. Dr. Páva Zsolt, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere Az rt. vezetősége a közgyű­lést december 7-re tűzte ki. Kérdezzük, hogy a dolgozókkal szemben mikor tartják be az illetékeseik az ígéreteiket? Az rt.-tagak, mivel a levelükben munkanapra kérték az ülést, ezért vállalják, hagy arra a napra nem kérik a fizetésüket. Van az rt. vezetőségének le­hetősége arra, hagy például a Verseny utcai telepén a sa­ját ebédlőben, nem pedig a PÉTÁV nagytermében rendezze meg. Ésszerűen kellene a 'le­hetőségekkel élni és Okosan gazdálkodni. Ezek utón dönt­sön az rt. vezetősége, hagy hol és mikor fogja megtartani a közgyűlést, hogy mind a két félnek megfeleljen. Az rt.-tagok nevében: Szomor Árpád közös képviselő I kéményseprés új dija Pécs Megyei Jogú Város Közgyű­lése a közelmúltban rendeletet al­kotott a város közigazgatási terü­letén alkalmqzható kéményseprőipari szolgáltatási díjakról. E rendelet szerint - amely egyébként 1992. január 1-jétől lép hatályba - a folyamatosan kötelező és az ese­tenként kötelező munkák legmaga­sabb dijai a következők: — egyedi kötelező kéménytisztítás I évenkénti kötelező kéményvizsgá­lattal: 108 Ft/darab évenként;- gyűjtőkémények kötelező tisztí­tása 4 évenkénti kötelező kémény- vizsgálattal: 388 Ft/darab évenként;- központi kémények kötelező évi hotszori tisztítása 4 évenkénti kö­telező kéményvizsgálattal: 22 fo­rint/folyóméter/darab;- tartalékkémények éves kötelező ellenőrzése: 62 Ft/darab évenként. Az előírtnál gyakoribb, időközön­kénti tisztítás feltételeit és gyakor­latát a Baranya Megyei Kémény­seprő és Tüzeléstechnikai Vállalat belső szabályzata határozza meg. Az önkormányzati rendelet előírja, hogy a vállalat a kötelező munka végzéséről az ingatlantulajdonost a munkavégzés előtt legalább 3 nap­pal értesíteni köteles. ■ ■ Üzenet Olvasóink közül többen ér­deklődtek, hogy a pécsi Kert­városban hol található nyug­díjasklub. Közöljük két idő­sek napközi otthonának a cí­mét: Hajas Imre u. 32., vala­mint Laki I. u. 32-35. Nagy G. pécsi olvasónk kér­dezi, hogy kutyaharapás esetén lehet-e kártérítést kérni? Polgári Törvénykönyvünk elő­írása szerint aki állatot tart, az általános szabályok szerint felel azért a kárért, amelyet az állat másnak okoz. Olvasónk tehát az állat tar­tójától kérheti kára megtérí­tését. Horváth T. kérdeii, hogy kit nem illet meg a végkielégítés? Az 1991. évi XLVIII. törvény 2. § (2) bekezdése szerint nem jár végkielégítés a mun­kavállalónak, ha a) a munkaviszonyát a mun­káltató azért mondta fel, mert a munkavállaló a munkavi­szonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal Hi a hibás, ha kevés a nyereség? Hívjuk össze a közgyűlést! Találkozás egymással és Istennel Kulturált körülmények között Három éve vezetem a gör- csönyi plébániát, melynek élé­re a hajdani megyéspüspök, dr. Cserháti József nevezett ki. Mint kezdő plébánosnak, sok nehézséggel kellett meg'küzde- nem. A püspök úr rám bízta a lelkek és az egyházi épüle­tek gondozását. Kiváló előde­im munkájára építve igyekez­tem minden községemben olyqn környezetet kialakítani az istentiszteleti helyeken, ahol a hívek és érdeklődők jól érez­hetik magukat, kulturált körül­mények között találkozhatnak egymással és Istennel. Boksán, a volt iskolakápol­na már nem felelt meg a kí­vánalmaknak. Kéréssel fordul­tam az akkori tanácselnökhöz, Lukács Lászlóhoz: adja át o tanács térítésmentesen a falu központjában lévő tűzoltószer­tárat istentiszteleti célokra. Ké­résünket, 400 baksai polgár aláírásával is megerősítette. Eredmény: 1990. november 11- én Mayer Mihály pécsi me­gyéspüspök úr felszentelte a kápolnát Szent Márton tiszte­letére. Azóta megtöbbszöröző­dött a templomba járók szá­ma. Az új önkormányzat dr. Sütő László polgármester úr jóvoltából folytatja az egyház­zal karöltve a munkát: az idén megvásárolta azokat az épí­tési anyagokat, melyekből jö­vőre felépülhet a templom tor­nya. Hálásan köszönjük min­den baksai segítségét! Kisdér sem szégyenkezhet, mert az önkormányzat dr. Ács Imre polgármester vezetésével és az egyházközség támogatá­sával megvalósította régi ál­mát, a tatarozott iskola kápol­nában művészi kivitelű kerá­mia keresztutat szentelhettünk, halottak napján megáldottuk és felavattuk az új ravatalo­zót. Jövőre tervezzük egy sek­restye hozzáépítését a kápol­nához. Köszönet és hála illet minden kisdérit, aki kivette ré­szét a munkából. Cörcsöny sem feledkezett meg templomáról és hősi ha- lottairól. Az októberi Mária- búcsúra új csatornát kapott a templom és a plébánia, új járda készült a templomhoz és a papiakhoz. Dr. Barna László polgármester 150 000 forintot ajánlott fel erre a célra az önkormányzat egyhangú sza­vazata alapján. Decemberre elkészül a hősi halottak em­lékműve is. Csőik megköszönni tudjuk a jóindulatú támoga­tást. Ócsárdon két év múlva ün­nepeljük templomunk centená­riumát. E jeles alkalomra a Szilágyi Imre által vezetett ön- kormányzat 200 000 forintot ajánlott fel, amiből külsőleg kívánjuk renoválni a templo­mot. A templom harangjainak villamosítását a hívek adomá­nyaiból finanszíroztuk. Nekik is köszönettel tartozunk! Juhász Tibor plébános, Görcsöny Kárpótlásigazolás 3-4 hónap alatt Egyértelmű tájékiztatást kérünk! Az Új DN november 7-i szá­mában „Kárpótlás-igazolás 3-4 hónap alatt” címmel írás jelent meg, hivatkozva az MTI közlésére. Mivel a közlemény a koráb­bi információktól eltérő tájékoz­tatást ad azok számára, akik hadifoglyok, munkára hurcol­tak, vagy internálva voltak a szovjet lágerekben, úgy vélem, egyértelművé kellene tenni, hi­szen ez több tízezer embert érint, hogy kárpótlásuk ügyé­ben mi a teendő. Ugyanis másfél évvel ezelőtt az akkor kiadott információk szerint a kárpótlási kérelme­ket a BM. titkárságához kel­lett benyújtani a fogságban eltöltött hazatérési okmány csatolásával az „összesített hatósági bizonyítvány” kiállítá­sa végett, melyet -az akkori tudósítás szerint a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatósághoz kell to­vábbítani. Fogolytársaim közül van, aki az eltelt közel két év alatt kapott ilyen igazolást, sőt kár­térítést is, de jómagam és legjobb tudomásom szerint még sokan vagyunk, kik ez­ideig semmit sem, sőt, be­nyújtott kérelmünk válasz nél­kül maradt. Az MTI által megjelentetett közvéleményből úgy tűnik, hogy megváltozott a kártérítések ügyrendje. Mi hát a teendő? Ismét kérni kell a jogosultsá- aot, de most már nem a Bel­ügyminisztérium titkárságától, hanem a Magyar Honvédség Központi Irattárától, a Honvé­delmi Minisztériumtól? Túl bonyolultnak látom kárpótlásunk ügyében ezide­ig kiadott és nem egyértelmű tájékoztatásokat, s gondolom, sok-sok érintett is ezen a vé­leményen van. Az MTI-nek tudatnia kellene velünk, hogy aki már kérel­mét és okmányait a BM. tit­kárságához benyújtotta, az el­telt köze'l két évre tekintettel is, legyen türelemmel. Viszont minimális igény, hogy választ kapjon, -, vagy közölni kelle­ne, hogy a korabeli okmánya másolatának csatolásával, sze­mélyi adatai közlésével kár­pótlási jogosultságát a Hon­védelmi Minisztériumtól újra kell kérni. Fentiek után most már az sem világos legalábbis előttem —, hogy az így 3-4 hónap után megkapott kárpót­lás-igazolást hová kell továbbí­tani, hogy abból végül is kár­pótlás legyen. Észrevételem bizonyára sok tízezer fogolytársamat is érinti, ezért volna feltétlen szüksé­ges a félre nem érthető pon­tos tájékoztatás. Természetesen az is meg­fordult a fejemben, hogy el- Fogyott a kárpótlásra szánt költségvetési keret. De hát ezt is meg lehet érteni és elfo­gadni, csak közölni kellene velünk. Az elmúlt október 31- én volt éppen 43 éve, hogy hazatértem és hálát adok a jó Istennek, hogy egyáltalán Szeptember óta hitegetnek Pécsújhegyen élőktől kaptuk a következő levelet: Pécsűjhegy lakóinak egy része fél év óta gyalogol az összközműépités miatt — a legközelebbi buszmeg­álló 2-3 kilométerre van (Budai vám). Ezen a részen sok az idős ember, a kisgyermekes család, töb­ben dolgoznak többműszakos mun­kahelyen. Bevásárlószatyrokkal, be­teg gyerekkel, este, éjszaka kell hazagyalogolni a Budai vámtól, vagy taxizunk. Szeptember eleje óta hitegetnek bennünket az illetékesek, hogy beindítják az autóbusz-közle­kedést, változás azonban nem tör­tént, sőt kielégítő választ sem ka­punk sehol. Az egyik megoldás a távolsági autóbusz lenne, csak sajnos, min­den utazásért 14 forintot kell fizet­ni, mert a várostábla 100 méterrel slőrébb van, mint a megálló. Kérésünk a következő: szeretnénk, ha a távolsági autóbuszra nem kel­lene 14 forintot fizetni a 100 méter miatt, a Pannon Volán gondoskod­jon az itt élők utaztatásáról, hi­szen a közműépítés még eltart egy ideig. Jogi tanácsadó jelentős mértékben megszegi, illetve egyébként olyan maga­tartást tanúsít, amely a mun­kaviszony fenntartását lehetet­lenné teszi; b) nyugellátásra szerez jo­gosultságot, vagy korengedmé­nyes nyugdíjat állapítanak meg részére, valamint az első állás mellett létesített további munkaviszony megszűnésekor. D. I. saját jogú nyugdíjban részesül." Férje után azonban nem kap özvegyi nyugdijat. Fér­je termelőszövetkezeti járadékos volt, és 1976-ban halt meg, amikor olvasónk 63 éves volt. Kérdése, hogy mikor jogosult az özvegy özvegyi járadékra? A 89/1990. (V. 1.) MT. sz. rendelet 199. §-ában előírtak szerint özvegyi járadékra an­nak a mezőgazdasági szövet­kezeti tagnak az özvegye jo­gosult, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékos­ként, illetőleg az ehhez szük­séges feltételek megszerzése után halt meg, ha az özvegy a) a házastársával annak halálakor együtt élt; b) házastársának a halála­kor a hatvanötödik — özve­gyen maradt férj a hetvene­dik — életévét betöltötte, vagy munkaképtelen; c) öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíja, kivételes nyugellátása az öreg­ségi nyugdíj legkisebb össze­gét nem éri el; d) özvegyi nyugdíjban, bal­eseti özvegyi nyugdíjban, rend­szeres szociális járadékban nem részesül, és e) keresete, munkavégzés­ből származó jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. Az, aki házastársa halála­kor a hatvanötödik — férj a hetvenedik — életévét nem töltötte be, és nem volt mun­kaképtelen, özvegyi járadékra akkor jogosult, ha házastársa halálától számított tizenkét hónapon belül a hatvanötödik - férj a hetvenedik — életévét eléri, vagy munkaképtelenné válik. túléltem a krematorszki, a jóm mai és gorlovkai munka- táborok fogságában eltöltött éveket. Sütő László Pécs

Next

/
Thumbnails
Contents