Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-18 / 316. szám

1991. november 18., hétfő aj Dunántúli napló 3 A „Motiváció” Alapítvány országos telmérést indított Valamennyien láttunk már tolókocsival közlekedő embe­reket, okik eredménytelenül próbál talk bejutni egy ABC-be vagy múzeumba. A mozgás­sérültek él etvi télének könnyí­tését, segítését tűzte ki célul az augusztusban alakult, bu­dapesti központú „Motiváció" Mozgássérülteiket Segítő Ala­pítvány. Az alapítvány célja egy segítő szolgálati iroda lét­rehozása, amely információkat gyűjtene az ország minden egyes részéből. Az alapítvány ügyvezetőije, Zalabai Péterné elmondta, hogy első lépcsőiként adatban­kot hoznak létre, alhol a moz­gássérülteik tapasztalata állap­iján összeállított témáikban sze­reznek információkat. Ezék a témák: a segédeszközök gyár­tásai, forgalmazása, javítása, a közlekedés „akadálymente­sítése”, mozgássérülteik által Országos Diáik Unió részvéte­lével néhány naipja Baranyá­iba is eljutott már a felmérés híre. Az ő feladatúik a közép­iskoláik felmérése adatlapok segítségével. Zalaiból Péterné elmondta, hogy nagy segítsé­get jélemtene, ha az iskolák, munkaihelyek, üdülők, éttermek, múzeumok és egyéb közintéz­mények maguktól, tudnának a mozgássérülteket segítő átala- kífásoikat végezni, vagy fel­mérni, hogy mennyiben alkal­mas a mozgássérültek számára Intézményük. Hb eléri célját, adatbankja segítséglével a „Motiváció" Alapítvány csatlakozhat a nemzetközi önálló Életvitelért elnevezésű mozgalomhoz, melynek az a feladata, hogy Információk nyújtásával allkal- imaissó tegyék a mozgássérül­teket az önálló életre. Pataki V. Csak építményadó Komlón? ■Nem kívánja komoly nagyságrendű helyi adók­kal terhelni a város lakos­ságát a komlói képviselő­testület. Bár jó néhány új adónem bevezetésére len­ne lehetősége, csak az építményadó kivetését ter­vezik. A pénzügyi osztály munkatársainak nívósam kidolgozott és kellő érvek­kel alátámasztott előter­jesztését több bizottság 'és a képviselő-testület lis tárgyalta, s ennek alapján állítják össze a követke­ző ütésen elfogadásra ke­rülő rendelet-tervezetet. A javasltat szerint nem lesz telekadó és sem a magánszemélyeknek, sem a vállalkozóknak és vál- lalatalknók nem kell 'kom­munális adót fizetniük. Nem tervezik az idegen­forgalmi adó 'kivetését sem és válilallikozásbairát szemléletüket kívánják alá­támasztani azzal, hogy az iparűzési adó bevezetésé­től is eltekintenék. így csak építményadót kell fizetni a tervezet sze- iriint. Ezzel az egyetlen adó­nemmel is elérhető, hogy mind a lakosság, m'iind a vállalkozók ás vállalatok tulajdonuk arányában anyagilag is hozzájárulja­nak a bevételekhez. Az építményadónál alaipvető szabály, hogy megfizetése a mindenkori tulajdonost terheli. Komlón azt terve­zik, hogy a hasznos aíop- terület alapján keli meg­határozott összeget fizet­ni. Az építményeik közül adómentessé kivonják tenni a lakás oéljára szol­gálókat. így csak az üdü­lők, üzletek és műhelyek, garázsok, ralktáralk, mező­gazdasági és egyéb épü­letek tulajdonosai lenné­nek adózásra kötelezették. A tervezet szerint az adó üdülőknél négyzetmé­terenként 120 forint len­ne, üzlet és műhély ese­tében 110 forintot kelle­ne fizetni. Gtarázsóknál megszűnne az eddigi 1ó irtégyzetméterfg terjedő adómentesség és 60 fo- tint/nógyzetn-véter lenne az adó nagysága, s ugyan­ennyit kellene fizetni az egyéb építményekre is. Jo­gi személyék tulajdona­iban tévő építményéknél 50 fariinlt/inégyzetméter adó 'kivetését javasolják. A tervezetet november 27-i ülésén tárgyalja a testület. Szentesen Rembrandt, Rubens, Goya és Velazques képeit restaurálják, kiállításra készítik elő. No nem az eredeti, dollármilliókat érő képeket, hanem azok „megszólalásig hű” másolatait, amelyeket Balló Ede festőművész készített a századforduló környékén. A Szépművészeti Múzeum tulajdonába kerülő képek 90%-a eldugott raktárakban porosodott. A szentesi Hegedűs László Helyőrségi Klub vezetői felkutatták, Katona Imre és Bíró József szentesi festőművészek pedig restaurálják azokat. MTI-fotó: Medgyasszay Béla ■»OIOIlll» WCICJgJ difii c Nagyvárosokban, kisfalvak­ban, főutak mentén és belvá­rosban egyaránt gombamód szaporodnak a keréken guru­ló, sörrel, hot-doggal és sok egyőbbél megrakott járgányok, a büfékocsik. Míg korábban csak egy-egy tarkította a par­kolók, főutak betonját, most országszerte több ezren vág­nak bele ebbe a kis befekte­téssel is biztos jövedelmet ho­zó vállalkozásba. Sok munka­kezdési kölcsönből vesz önjá­ró vagy utánfutó büfének fel­szerelt lakókocsit, a többi már a forgalom kérdése. nem végleges. A városfenntar­tási és városüzemeltetési iroda egy tervezeten dolgozik. Ez a Lelkészek a honvédségnél A katonai kórházakban már engedélyezett az istentisztelet A lelkiismereti és vallásgyo- korlásról szóló törvény enge­délyezi a katonáknak az egyé­ni, személyes vallásgyakorlást, azonban továbbra sem lehet­séges katonai területen — a laktanyákban — istentiszteletet tartani. Viszont a katonai kór­házokban már mód és lehető­ség van erre. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és az egyházak rugalmasan viszo­nyulnak a vallásgyakorlás kér­déséhez. Egységes szempont vezérli őket: nem lehet, hogy a szabad vallásgyakorlási tör­vény adta lehetőség alól ki- rekesszék a katonákat. Mint dr. Aranyos Zoltán fő­tanácsos, a református egyház szakértője a HM-ben elmond­ta, meg kell találni annak a módját, hogy a katonai szol­gálat ideje alatt, a katonai területen is lehetséges legyen a vallás gyakorlása. A Ma­gyarországi Vallásfelekezetek Vezetőinek Konzultatív Testüle­té levélben fordult Für Lajos honvédelmi miniszterhez, hogy kezdeményezze a parlament­ben a korlátozó intézkedés megváltoztatását, amit a mi­niszter felvállalt. Elsődlegesen a vallásgya­korlás feladatait látná el ez a szolgálat, biztosítaná az is- tenifeztéleteiket, a bfbl'iaó ró­kát, a hitéletet. Fogadóórájuk lenne a lelkészeknek, ahol bármilyen problémát elmond­hatnának a fiatalok, illetve a lel készi szolgálat — a civil élethez hasonlóan felölelné az emberi élet teljes körét. Fon­tos szerepe lehet az erkölcsi nevelésben, az emberi értékek előtérbe helyezésével. Végeztek egy szociális fel­mérést a sorállomány és a hi­vatásos katonák között, amely­nek keretében 4000 sorkato­nát és 1000 hivatásost kér­deztek meg, mennyire tartja fontosnak a honvédségen be­lüli egyházi szolgálatot. A megkérdezettek 30 százaléka tekintette egyértelműen szük­ségesnek az egyházi és a ka­tonai lelkészi szolgálatot a hadseregben. Szintén 30 szá­zalékuk vélekedett úgy, hogy valamilyen lelki gondoskodás­ra szükség lenne a honvéd­ségen belül, azonban nem tudták pontosan megnevezni, mi is lenne az, illetve a meg­kérdezettek fennmaradó része semlegességet, közönyösséget mutatott. Dr. Aranyos Zoltán hangsú­lyozta, a felmérés eredménye olyan egyértelmű kihívás, pon­tosan megfogalmazött igény, ami elől nem szabad, és nem is akarnak az egyházi és ka­tonai illetékesek kitérni. Ter­mészetesen a katonák szaba­don, önkéntes jelleggel vá­laszthatnának. Ennek a szol­gálatnak olyan bizalmi fórum­nak kell lennie, ahova még a parancsnokokkal kapcsolatos problémáikkal is bátran for­dulhatnak a katonák. Ugyan­akkor a tisztek is elmondhat­ják gondjaikat, ezáltal gya­korlatilag egy feszültség-leve­zető intézmény is lehet a ka­tonai lelkészi szolgálat. Azok­nak is biztosítani kell a lelki gondozást, segélyszolgálatot — pl. pszichológusok bevonásá­val —, akik nem vallásosak. Mind a lelkészi, mind a pszi- hológiai szolgálat hozzájárul­hatna például az öngyilkossá­gok számának visszaszorításá­hoz is. Egyelőre kérdéses, hogy a katonai lelkész katona le­gyen-e vagy civil, illetve ki fi­zetné őket. Megalkotásra vár a szervezeti szabályzat is. Sza­kaszosan építenék ki ezt a há­lózatot, aminek első lépése már megtörtént: engedélyez­ték a katonai kórházakban a közösségi vallásgyakorlást. Ezt követné, hogy a laktanyákban is lehetne misét és istentiszte­letet tartani, illetve bekapcsol­nánk a helyi lelkészt is ebbe a szolgálatba. Később a hely­őrségi súlypontokban is lehet­ne egy-egy főállású lelkészt alkalmazni. Hajdú Zs. Nem nagy Jövőt Jósoltak neki Gyökeret vert egy iskola A Lakitelek Alapítvány „örökségünk — 1956" című országos vetélkedőjén a leg­több tanuló a szentlörinci 'kí­sérteti gimnáziumból vett részt. Nagyon eredményesen szere­peltek, ezért a kuratórium húszezer forint támogatásban részesítette az iskolát. Sike­rükről a Tv-híradó, a Napkel­te, a Kurir és az Új Dunán­túli Napló is beszámolt. Nyil­ván ez is hozzájárult, hogy nyílt napjukon jelentős számú érdeklődő jelent meg. A három évvel ezelőtt indult kísérleti gimnázium ebben a tanévben újabb állomáshoz érkezett. Tanulóik az első két évben alapozó, a harmadiktól azonban már differenciált képzést kapnak. A legjobbak. akik főiskolára vagy egyetem­re készülnek, optimális, 3—5 főből álló kiscsoportokban mé­lyítik el a majdani felvételi tárgyakból ismereteiket. Akik nem kívánnak tovább­tanulni felsőfokú intézmény­ben, az érettségi bizonyítvány mellett számítástechnikai okle­velet szerezhetnek, elsajátít­hatják a gépírást, vagy angol, német és olasz nyelvekből nyelvvizsgát tehetnek. Az első évfolyam indulásakor nem nagy jövőt jósoltak a gimnázi­umnak, mondván, Pécs és Szi­getvár között nem lesz élet­képes. A jelenleg megnyilvá­nuló érdeklődés, a gyerekek eredményei, a kivívott hírnév bizonyítja a jóslat téves vol­tát, s hogy sikerült túljutniuk a kezdeti nehézségeken. Az itt tanuló 150 diák ki­alakította az iskolai önkor­mányzatot, amely úgy működik, mint a „nagyoknál”. A polgár- mester náluk diákmester, és minden osztálynak van egy képviselője. Általuk működik az ún. önkormányzati parlament, ahol kéthetenként minden őket érintő kérdést megvitat­nak. A kísérleti gimnáziumnak kollégiuma nincs, de a mesz- szebbről jött tanulók a helyi 2. Sz. Általános Iskola kollé­giumában kapnak elhelyezést. Most építik ki kapcsolataikat olasz és német nyelvterülete­ken. A diákok szeretnek ide­járni, magukénak érzik. Gyöke­ret vert ez az iskola. K. Jentetics Á. Büfékocsí-dömpíng a városokban csak ott javasolja az engedé­lyezést, ahol nem rontja a városképet, a biztonságos köz­lekedés, a környezetvédelem és a közegészségügy elvárásainak eleget tesz. A tervezet számos bizottság elé kerül majd, az azt alkalmazó felsőfokú ható­ságnak is jóvá kell hagynia, ám döntés előtt a kiskereske­dők, kisiparosok érdekvédelmi szervezeteit is meghallgatják. A közgyűlés várhatóan január­ban tűzi napirendjére a moz­góbüfék ügyét. Az engedélyeket az önkor­mányzat műszaki csoportja ad­ja ki. Dr. Szőke Zsuzsa főelő­adó arról tájékoztatott, hogy újabban ezeket nagyon sokan igénylik, de egyre több moz­góárus adta már vissza. Ügy véli, a hagyományos büféáru­val csak egy-két jól beveze­tett helyen érdemes foglalkoz­ni, mert többet nem kíván a forgalom. A többségnek nem megy, ezért mindenféle más cikket is árusítanak. A mű­szaki osztály az önkormány­zat rendeletére vár. Dr. Szőke Zsuzsa szerint elsősorban a büfékocsiban árusitható cikkek körét kell korlátozni, azok pro­filját kell megkötni. Újabban Szekszárdon sem adnak ki mozgóárus-engedé­lyeket. Jelenleg még 4-5 „fut" a városban, de azok is csak engedélyük érvényességéig mű­ködhetnek. A helyi önkormány­zat júliusban hozott rendelete csőik a vásártéren és a vá­rosszéli vállalatok területén engedélyezi. Szigeti Júlia, a városigazgatási iroda építési előadója elmondta, hogy a te­vékenységgel szemben a Kö- JÁL-nak voltak kifogásai, és a nyílt utcai szeszesital-fogyasz­tást sem nézték többen jó szemmel. A döntést a város­kép védelme is befolyásolta, de Szekszárdon amúgy sem lenne elég megfelelő hely az ilyen jellegű „vendéglátás­hoz". Tröszt É. ipítványi Kutatócsoport 4 éve (foglalkozik tudományos pályá­zati rendszerek vizsgálatával, a jelentős hazai és külföldi alapítványokkal és azok ku- tatásértékeíési módszereivel. A mólt éVben létrehozta a ku­tatást és fejlesztésit, valamint a felsőoktatást tálmogtató ala­pítványok számítógépes nyil­vántartási rendszerét, amely (jelenleg 347 alapítvány ada­tait, működésének jellemzőit tartalmazza. Az adatbázis tölbb mint egy éve szolgól'tatáisszerűen műkö­dik: tudományos kutatók, egye­temi oktatók, hallgatók és in­tézményeik rendelkezésére áll. Az alapítványi nyilvántartás Iránti érdeklődés ösztönözte a .Kutatás-és Szervezetelemző In­tézetet, hogy az alapítványi regiszter fontosabb adatait közreadja. Az Alapítványtár kapható az Akadémiai Kiadó Váai utcai lkon yivesibaltj óban és az MTA Kutatás- és Szervezette lem ző Intézetében, a budapesti Ná­dor utca 18. szám alatt. * Megjelent az Alapítványtár A kutatást, a fejlesztést és a felsőoktatást támogató ala­pítványokat magában foglaló Alaipítványtárat adott közre az MTA Kutatás- és Szervezet­elemző Intézete. Az intézetben működő Alá­Adatbázis mozgássérülteknek Lehetőség az önálló életre ihasznáthötó autóik forgalma­zóinak, átalakítóinak megkere­sése, munkaközvetítő, pálya­választási tanácsodé irodákkal való együttműködés, a szemé­lyes segítés közvetítése, üdül­tetés megoldása, gyágyinltéz- iményék fe:limérése. Fontos sze­repet kapnak az oktatással ikaipasölatos kérdéseik. !Így azolknalk a bölcsődéknek, óvo­dáknak, iskoláiknak összegyűj­tése, alhol integrált képzés fo- íyiik, valamiint ozolké, alhol spe­ciális, a mozgássérülteiknek szánt szalkmá;kait oktatnak. Lis­tát állítanak össze a kórházak, egészségügyi, szociális imtéze- ték ellátottságáról, a mozgás­sérülteik jogairól és sportolási 'lehetőségeiről. Az országos felmérés alap­ján létrejött, adatbázist más szociális Intézményeket, az ön­kormányzatok szociális osztá­lyainak is szeretnék átadni, a kis községeikbe pedig a leg- fonitosalbb Információktól tájé­koztató füzeteket juttatnak el. A felmérést különféle szer­vekkel, intézeteikkel való kap­csolatfelvétel útján végzik. Nagytan segítenék e rmunké - tain például a MISZOT (Ma­gyarországi Ifjúsági Szerveze­tek Országos Tanácsa) ifjúsá­gi szervezetei: az Országos Diáik Unió és a Szakszerve­zetek Ifjúsági Szövetsége. Az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents