Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)
1991-11-17 / 315. szám
Az Év lakóháza az év sztorija lesz? Borza Endre építész Fotó: Proksza László Különös ház, két különös homlokzat néz a Dunára Mohácson, a Tolbuhin utca sarkán, a komp közelében. Az egyiken az erkély profilnézete hamisítatlan hajóorr, a két ablakszem, az erkélyosztás, a fölfutó falrizalit mintha a vitorláktól dagadó árboc csúcsáig futna. A fehér szegélyű ablakok Szentendre házaira emlékeztetnek. A tengerzöld színezésnek keretet adó, hófehérrel jelzett ornamentikus rendben a mediterrán derű és a fölsejlő magyaros motívumok ötvöződnek. Még különösebb a ház születése. — Gondolhatod, egyszeresek kapok egy telexet, hogy valami méreteltérés van! — mondja nevetve a szerző, Borza Endre építész, az „Év lakóházának" szellemi konstruktőre. — Ebből tudtam meg tulajdonképpen, hogy a tudomásom szerint csak papíron létező házat már építik! Csak „...veszek neki az engedélyezési tervek készültek el, a kiviteliek nem - de még ennek is külön története van. A vízügy először megépítette a támfalat a Dunának ezen a szakaszán, aztán kiderült, hogy a két épületből le kell csipni két-két métert, hogy az út is elférjen. A tervekre a Kövizigtől kaptuk a megbízást, de a kivitelezést a helyi „Elán" kisszövetkezet vállalta.- A lakók repeshettek az örömtől. — A kisebb ház, Szücséké össze is roskadt, amikor bontani kezdték, Szekeresék háza pedig 1986-ra készült el nagy fáradsággal! És most meg kellett rövidíteni a tortát... Ugyanis mindketten cukrászok. Ma már büszkék ezekre a lakásokra, tágas lett, újjászületett az egész. egy spánielt”- És ki tulajdonképpen Bor za Endre? — Pécsi vagyok, harminckét éves, tizenegy évig Budapesten éltem, most nősültem, négyhónapos fiam van. 1989- ben jöttem haza, Dévényi Sán- dorék irodájában dolgozhattam. Öt én nagyon nagyra tartom, sokat köszönhetek neki. A műszaki egyetemet félbehagyva, ácsként is dolgoztam egy évig, hogy legalább tudjam, mi a coll, meg egyéb. Később a filmgyárban díszletezőként egy kicsit részese lehettem annak, hogyan csinálnak filmet Bachman Gáborék, Vidovszkyék és társaik. — Dióhéjban ennyi az egész?- Azért egy-két jó döntést sikerült hozni az életemben, például, hogy mégis építész lettem, bár nagyon csábított, hogy egyszerűen csak az élet csavargója legyek. A másik az, hogy Masszi Palival megcsináltuk ezt a tervezőirodát. Masszi Pállal nagyon jól kiegészítjük egymást. Ö egy nyelveket beszélő, tárgyalóképes európai, míg én egy vadember vagyok. Mi csináljuk a 2000 négyzetméteres Stuttgart Udvar- és üzletházat Szek- szárdon, az alsóőrsi Jacht Klubot — szoros határidejű, 100 milliós beruházás teljes lebonyolítással —, és mi készítjük Abaliget rendezési tervét. És ne felejtsd Kardos Vilmos nevét említeni, aki az Elánnal a mohácsi ház építését tud- tomon kívül, ismeretlenül vállalta. Az Év lakóháza-díj a pályázatot beküldő helyi ön- kormányzat szerződésbeli ajánlata alapján Kardos Vili a két lakó és köztem oszlott meg, úgy, hogy én ebből a negyedrészből veszek majd a Vilinek egy spánielt, mert nagy kutyabolond, a maradékot meg közösen elverjük va lahogy. Bóka Róbert A történész nem vállalja a spicli szerepét Dr. Varga László kaposvári bejelentése Nagy érdeklődés kísérte a héten Kaposváron megrendezett országos levéltárosi konferenciát. Dr. Varga László, a történettudományi intézet kutatója a mintegy háromszáz fős hallgatóság előtt érdekes bejelentést tett. Az évek óta az 1956-os forradalom történéseit, dokumentumait tanulmányozó szakember mondanivalójának lényege körülbelül az volt, hogy a jövőben megválik kutatási területétől, mégpedig azért, mert érzése szerint a parlament által megszavazott számonkérési törvény kapcsán az általa feltárt dokumentumok és tények is büntetőperek hivatkozási alapjává válhatnak. A* kutatót felszólalása után kértük meg, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — ön azt is megemlítette, a leendő perekben nem kíván kvázi spicliként közreműködni, ha ez a iközreműködés csak közvetett lenne is, minekutána az ön kutatási anyagait is felhasználhatnák a bíróságokon. Komolyan gondolja, hogy abbahagyja 1956 kutatását? — Igen. Fennáll ugyanis a veszély, hogy történelmi feldolgozások feljelentésekké váljanak. — Úgy gondolja, hogy a jelenlegi hatalom az ön kutatásainak eredményét is lelhasználhatja a számonkérés kiindulópontjaként? Van erre lehetőség egyáltalán? — Remélem, ennek azért jogi akadálya van, tehát, hogy nem tehetik meg. Garancia viszont nincs rá ... — önt mielőtt elkezdtünk beszélgetni, egy úr figyelmeztette, számítson rá, hogy még ittj a konferencián provokálni fogják. Nem tart kijelentése esetleges következményeitől? — Nem hiszem, hogy tartanom kéne. Független állampolgár vagyok, s történészként mindig arra törekedtem, hogy a történettudományt és a politikát szétválasszam egymástól. Persze, ha ennek nincsenek meg a garanciái, a tudománynak kell meghátrálnia. Én legalábbis ehhez tartom magam.-pauskaAac áremelés biztosi... Tej- és húskörkép hárem megyéből Ismereteink szerint hamarosan országos szintű tej- és húsár emelésre kerül sor. Regionális Ikörképünk bizonytalanságot tűk röz. Egy valami biztos, a tűr igaz. Igen is, meg nem is. Röviden így foglalhatnánk össze a húsáremeléssel kapcsolot- bon Baranya megyében meg- megfogaimazott szándékókat. Az már biztos, hogy a Mö- biusz Húsipari Vállalatnál el- kerüiihetetlennék látják az átrak 10-15 százalékkal történő megemelését, csupán azt fontolgatja a vezetés, hogy mikortól érvényesítsék a magasabb árakat. Brun lózsef vezér- igazgató szerint az átárazás már november végén valószínű, ugyanakkor azt is elmondta, hogy a sertéshizlal ók decembertől várhatóan 1—1,5 százalékkal többet kapnak majd tőlük az alapanyagért. Ami pedig a baranyai „nemet" illeti: Vélhetően o kisebb húsüzemek (legalábbis egy részük) megpróbálja tartani az eddigi áraikat a tőkehús vonatkozásában, vagy legalábbis enyhébb mértékű emelésre voksolnak. A Baranya Megyei Tejipari Vállalatnál Balog János, műszaki és kereskedelmi igazgatóhelyettes szólt a várható jövőről. Mint mondotta, hivatalos álláspontjuk még nincs a termelői áraik emeléséről, ám az állami támogatás leépítésének terheit nem tudják magukra vállalni. — Ez évben 130 millió forint volt a fogyasztói árkiegészítés cégünknél a tejre, vajra, vajkrémre és étkezési túróra. Tehát árat kell emelnünk. A Somogy Megyei Tejipari Vállalatnál Szabolcs Imre igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy az állami támogatás teljes megvonása esetén átlagosan 30 százalékkal is nőhet a tejtermékek ára. Végleges döntés még nincs, hiszen a konkrét áraikat befolyásolhatja az is, hogy a felvásárlási árak miiként alakulnak. A helyzetet bonyolítja, hogy a még korábbi áremelések miatt a fogyasztás csökkent, ugyanakikor viszont Somogy megyében jelentős raktárkészlet nem halmozódott fel. A Kaposvári Húskombinátnál minden bizonytalan. Kétségtelen tény, hogy most nem emelik a hústermékek árait, ezt az információt viszont abból szűrtük le, hogy a napokban Ibekövetkezett igazgató-váltás és az egység szervezeti átalakítási folyamait miatt minden bizonytalan. Mindenesetre Berek Péter igazgatóhelyettes elmondta, hogy mindenféle változásról időben tájékoztatják majd a sajtót. A Tolna Megyei Tejipari Vállalatnál még nem tudtak pontos adatokat mondani a te j á reme l éssel kapcsolatban. A vállalat vezetése december 15-lán dönt véglegesen arról, 'hogy minden termékük dráguljon-e, vagy csók azok, ameA tej megvétele a kisnyugdíjasoknak most is gondot okoz Fotó: Kóródi Gábor lyektől megvonták az állalmi támogatást (tej, vaj, túró). Csontos Ervin kereskedelmi előadó azt mindenesetre biztosra veszi, hogy az áremelést követően jelentősen csökkenni fog a kereslet a tejtermékek iránt. Az esetleges felesleget, csalk úgy mint eddig, tejpor és vaj formájában tárolják majd. Mint jósolta, az árak emelkedésével a minőség javulására nem számíthatunk, bár a Tolna megyei tejtermékek eddig is elismert minőségűek voltak. A Szekszárdi Húsipari Vállalat a tervek szerint csak 2 hét múlva emeli árait. A döntést követően a jövő héten küldik ki az új áraikat a boltóknak. A drágulás várhatóan 20 százalék körül lesz. B. N.-B. L.-P. V. Fegyverek és konyakok Leszerelő határőrök Drávaszabolcson Ezen a napon béke volt odaát. Itt vagyunk, a dráva- szabolcsi határ környékén. Szerda ez a nap, az „öreg” határőr sorkatonák leszerelés előtti utolsó napja. A pécsi határőrkerülethez tartozó őrsökből 252, sokat tapasztalt sorállományú lett civil. Tapasztalt, pápalátogatáson és jugoszláviai eseményeken edzett fiatalember. A négy határőr közül, akikkel most beszélgetek, csupán egyik mondhatja ma már civilnek magát, Kern János. Matoricz Jácint, Dékány Attila és Joó Gábor még februárig marad. Nem volt nagyobb a forgalom, mint egy átlagos hétköznapon, mondják a fiúk, a pápalátogatással összefüggésben. Sokkal több emberre számítottak annak idején, hivatásos határőrökkel is megerősített ügyeletet tartottak. Volt azért dolguk közben is, már tartott a jugoszláviai polgárháború, mindannyian adtak szolgálatokat ebben az időszakban. Kisebb hangzavar támad odakinn, az átkelőhelyen. Kiderül, valakinek most nem jött be a konyakút. Tudnivaló, hogy megszervezetten járják a környező jugoszláviai településeket a magyarhoni konyakhozók. Egy autó Drávasza- bolcsnál, egy a jugoszláviai oldalon, egy pedig ingázik, akár naponta harminc—negyvenszer is, hiszen egy ember egyszerre, mondom, egyszerre csak egyetlen liternyit hozhat. És mennek, mennek az autók autótól autóig a 150—180 dináros literes konyakokért, jó üzlet ez ilyen mennyiségben. A jugoszláviai háborús helyzetről beszélgetünk a négy fiatalemberrel. Történeteket kérek tőlük, akik legközelebbről láthattak néhány dolgot a környékbeli eseményekről. Elmondják, a legnehezebb az az éjszaka volt, amikor először eloltották a híd világítását, majd megszólaltak odaát a szirénák, világítórakétákat lehetett látni, aztán robajokat hallani, hatalmas robajokat. Az első húsz perc telt el félelemben, igazi halálfélelemben, mondja egyszerre a négy, akkor egyébként szolgálatban lévő fiú. Aztán abban legalábbis biztosak voltak, hogy nem jönnek át. Hozzáteszik, itt, a drávasza- bolcsi határátkelőhelyen sosem volt szükség arra, hogy bárkit felszólítsanak: Állj, vagy lövök! A fegyverekről kezdünk beszélgetni. Az év nyarán szinte naponta próbáltak átvinni fegyvereket magánszemélyek Jugoszláviába. Mit átvinni, átcsempészni. A félelemről váltunk még néhány szót. — Nem mondtuk ki, de természetesen féltünk a szolgálatban valamennyien. Ügy éreztük viszont, hogy olyan jó az összetartás itt, a határon, hogy bármi történjék is, kiállunk egymásért. Akinek ez utóbbi mondatok idillikusnak tűnnének, kérjük, tegyen egy próbát egy szolgálatra a jugoszláv—magyar határon — fejezi be Kern János. (bozsik) Testes, vastag borok helyett a kellemesen könnyűt keresi a piac Ha rossz a dugó, meghal a bor Zwack Péter a minőségi bortermelést szorgalmazza European Wine Producers Ltd. néven vegyesvállalatot hozott létre Zwack Péter a mő- csényi Völgység Népe Tsz-szel magyar minőségi borok előálllí- tására és exportálására. A Szekszárd mellett található 106 hektáros telepített szőlősben fehér fajtákat: Zöld vételiéit, Traminit, Irsai Olivért, Char- donnöit, illetve a pirosaik közül Kékfrankost, Zweigeltet, Kadarlkát, Caibernet Sauvig- nonit, Cabernet francot, Kék- oportót szüreteltek már az idén és még mintegy 120 hektáros terület vár betelepítésre. Zwack Pétert mint társtulajdonost kérdeztük, honnan jött a gondolat, hogy bortermeléssel foglalkozzon? — Régi szerelmem a bor, 20 évet éltem Olaszországban, Firenzében, ahol a világ leghíresebb bortermő vidéke, Chianti található. Itt szerettem meg a jó bort, kötöttem ismeretséget az összes termelővel, segítettem az olasz bőrök népszerűsítésében. Szerintem egy ország hírneve és varázsa sóikat függ a nemzeti ételeitől és italaitól. Sajnos, tragikus a magyar bor hírneve külföldön, senki nem hajlandó pénzt költeni magyar borra, ha csak nem nagyon olcsó. Ezen szeretnénk változtatni azzal, hogy olyan borókát kezdünk termelni Magyarországon, amelyeket külföldön is el lehet adni.- Ki irányítja a termelést? — A viliág egyik leghíresebb olasz bortermelője, Marchese Antinori beleszeretett ebbe az ötletbe: miért ne lehetne megmutatni a világnak, hogy Magyarországon lehet jó minőségű bort termelni? Másfél évig jártuk az országot, amíg megtaláltuk ezt a mőcsényi területet. A termelést egy ölasz és egy magyar szakember irányítja.- Idén már szüreteltek? — Igen, ’92 tavaszára már szeretnénk 50 ezer paladk jó minőségű fehér- és vörösbort piacra dobni, 25 ezret itthon, 25 ezret külföldön értékesítenénk, elsősorban Németországiban, Ausztriáiban, Sváíjdban, Angliáiban, Kanadában és az 'Egyesült Államokban. Szeretnénk, ha a tényleg minőségi magyar boron keresztül egy általános magyar életstílust tudnánk eladni külföldön. 10 év alatt tervezzük felfuttatni a termelést 1 millió palackra. — Mennyibe kerülne egy üveg, milyen fogyasztói réteget céloztak meg? — Most egy üveg magyar bor 100 forint körüli áron kapható, mi 140—150 forintért adnánk a garantáltan magas minőségű bont.- Mi az újdonság az önök eljárásában? — Alapvetően könnyű borokat állítunk elő, az eddig megszökött testes, vastag magyar borokkal szemben. Legfontosabb a szőlő minősége, kevesebbet termelünk egy hektáron, mint a mostani termésátlag, de azon jó minőségű szőlő terem majd. Aztán nem mindegy például, hogy miilyen dugóval zárjuk le a palackot, mert ha rossz a dugó, a bor meghal. Szeretnénk példát mutatni, illetve segítséget nyújtani nem csak a termelést illetően, hanem a palackozás, csomagolás, szállítás és forgalmazás területén is. Hajdú Zs. vasamapi3
