Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-16 / 314. szám

1991. november 16., szombat uj Dunántúli napló 7 Súlyos helyzetben atsz-ek nagy része A szövetkezetek átalakulásánál figyelembe kell venni a paraszti hagyományokat A belvórdgyuloi termelőszövetkezet sajat helikopterét tankolják lel a pilóták Fotó: Läufer László A mezőgazdaság patthely zetbe került. A termelőszövet­kezetek nagy része még nem kapta meg terményeinek az ellenértékét. Az eladások ugyan mennek, de csak több hónap elteltével fizetnek o megrendelők. Garanciák kellenek- A mezőgozdosóg a sza­bad piac törvényei között is szabályozott piacként kellene hogy működjön - mondja Margittal Miklós, a Mező­gazdasági Termelők Baranyo Megyei Szövetségének titkára - A szabad piac anarchiát szül és olyan helyzeteket mint ami például a sertés tenyésztésben kialakult, vagy hogy a mezőgazdasági sző vetkezetek jelentős része fize tésképtelen lesz hamarosan Szabályozni kéne a piacot ehhez pénz és kormány □ aronciák kellenek. Az export engedélyek hosszadalmas ki adása és az információáram­. lás hiánya maga után von­hatja a meglévő piacok el­vesztését is. Ma szabadon le­het adni-venni o terményeket és az állatokat. Ennek egyik következménye, hogy senki nem tudja, hogy valójában mennyi kukorica termett. A szövetkezeti és földtörvény hiánya miatt a szövetkezetek átalakulása is már másfél két eve húzódik. Ilyen rosszul a tsz-ek az elmúlt 15 évben még nem álltak. Késik a bú zo vetése, nemcsak az idő­járási viszonyok, hanem pénz ügyi gondok miatt is. A cu­korrépa jelentős része a föld ben van, késik az átvétel. Fe­nyeget o falusi munkanélküli­ség omi nem kis gondot je­lent, hiszen a mezőgazdaság egy életformo és nemcsok egy munkahely. Senki nem tud fizetni A mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazató, amely ne lenne veszteséges. Csak azok a szövetkezetek képesek talpon maradni, akiknek van tartalékuk. A diósviszlói Kossuth Termelőszövetkezetben nem igazán rózsás a helyzet. Ravasz Sándor elnök azonban bízik a jövőben. Reménykedik abban, hogy tavasszal ismét tud munkát adni embereinek. Egyelőre még nem fizetéskép télén a tsz, de hogy meddig, előre nem jósolható meg. — A piacképességet ugyanis csak optimális létszámmal és jó munkaszervezéssel lehet megtartani — mondja. — Piacgazdaságról beszél min denki, de azt eddig még senki nem mondta meg, hogy milyen áron és mit termel júnk, és azt a kereskedelem mennyiért veszi át. Úgy a jö­vő évet megalapozni, hogy ezek a2 információk hiányoz­nak, nem lehet. Jelenleg sen­ki nem tud fizetni A tsz-ek meg tönkremennek. Jelen pillanatban még nem vagyunk fizetésképtelenek, de ha bejön a csődtörvény, még nem tu­dom, mi lesz ... A búzát el­adtuk augusztusban az IKR- nek a tartozásaink fejében. A kukoricát váltó ellenében adtuk el, ami már maga vesz­teséget jelent Kényszerpályán mozog most a mezőgazdaság. Készpénzhez jutni lehetetlen. ban. Az idén kialakult helyzet elbizonytalanította őket.- Ha minden kárpótlásra jogosult kéri a földjét, okkor 6100 hektárral lesz kisebb a szövetkezet jelenlegi területe - mondja Pusztai László el­nökhelyettes. — Külön irodát hoztunk létre, ahol csak a kárpótlási ügyekkel foglalkoz­nak, eddig 1000 ember fordult meg ott. A falvak határában a területeket is kijelöltük. A mezőgazdasági termelés tel­jesen ellehetetlenült. Ä" kuko­ricát csak váltó ellenében le­het értékesíteni. Mór 1991 elején látszott, hogy a költ­ségeket a végletekig le kell faragni. Saját vetőmagot hasz­náltunk nagyobb részben a drága, de minőségi helyett. Nem mütrágyáztunk, a talaj­munkákból is csak a legszük­ségesebbeket végeztük el. A tsz-tagok is érzik a helyzet súlyosságát, még soha ilyen Az újpetrei tsz takarmánykeverő üzeme A 670 hektárnyi kukoricánk bál 500 még lábon áll. A 60 hektár cukorrépánk a földben von. aminek a betakarítását október 20-án kellett volna megkezdeni. A diósviszlói tsz speciális helyzetben von, mert a felvett hiteleket 1995-ig visszo kell fizetnie. Az új szövetkezeti törvény szerint nevesitenie kell a vagyonát. A kérdés azon­ban oz, hogy a veszteséget Is? A tsz-nek 1600 hektói szántója van, omi várhatóan a kárpótlás miatt 1000 hektár­ra csökken. — Az átalakulást követően az embereknek abban kellene szövetkezniük, hogy bizonyos tevékenységeket közösen vé­gezzenek - folytatja Ravasz Sándor. - Szükség lenne egy kvótarendszerre is, amely meg­határozza, hogy mit termelje­nek és mennyiért. A gazdál­kodás feltételei egyáltalán nincsenek meg. Volt minőségi búzánk is, a betakarítást kö­vetően nem vették át, utána meg, a raktározási gondjaink miatt összekeveredett a ta­karmánybúzával. Legyen tulajdonos! Üjpetrén, a Petőfi Termelő- szövetkezetben ezelőtt egy­másfél évvel már komolyan vették az átalakulást. Jelenleg várakozó állásponton vannak. Főleg azok, akik lehetőséget láttok oz egyéni gazdálkodás fegyelmezetten nem dolgoz­tok. Mindenki várjo a szövet­kezeti törvényt. A tagok közül már többen megkérdezték, hogy o nekik járó 20—30 hek­tárt milyen feltételek mellett kapják meg, de erre egyelőre nem tudunk válaszolni. Min­denki készül a privatizációra, arra, hogy tulajdonos legyen. Jelenleg 610 aktív tagja van a tsz-nek, de 100-zal csök­kenteni kell ezt a létszámot. Arra készülünk, hogy a szö­vetkezet továbbra is szövetke­zet marad, a tulajdonosok szövetkeznek. Az agrárértelmi­séget sem kerüli el a mun­kanélküliség. Az átképzésük azonban nem lesz könnyű fel­adat. Kik fognak vállalkozni ? A belvárdgyuloi termelőszö­vetkezet benzinkutat és ven­déglőt működtet. A tsz talpon maradása létkérdés az itt élő embereknek. — A piacgazdaságra való hirtelen átállás a mezőgazda­ságnak egyértelműen azt je­lentette, hogy szocialista tech­nológiával nyugati biológiai színvonalon kell minőségi élel­miszer-alapanyagot termelni, amely a nyugati piacon is el­adható — mondja Németh Zoltán tsz-elnök. - A szövet­kezetek nem voltak hozzá­szokva ezekhez o kemény fel­tételekhez. Máról holnapra ezt elérni lehetetlen. Az átalaku­lás fontos része lesz, hogy egy egyéni érdekeltségen ala­puló új működési formát kell kialakítani. Az egyre nagyobb arányú munkanélküliség miatt a munkahelyeknek is nagyobb lesz a becsülete. A terveink szerint már január elsejétől új érdekeltségi formában ön­álló gazdasági társaságként működhetnek a tsz egyes te­lepei. Erről azonban az ott dolgozóknak kell dönteniük. A magyar mezőgazdaság átala­kulása során nem hagyhatja figyelmen kívül a régi kis­paraszti gazdaság hagyomá­nyait, ahol mindig is többféle tevékenységet folytattak. Ép­pen ezért kérdés, hogy egy sertéstelep képes-e önállóan megélni. Szabad-e a termelő- szövetkezeteket szétszedni, hi­szen egy tsz az egy paraszt- gazdaság. Egy új típusú, egyé­ni érdekeltségen alapuló szö­vetkezeti forma életképes le­het, ami persze nem zárja ki a családi és farmergazdasá­gok létrehozásának lehetősé­gét. Egyelőre kérdés azonban, hogy kik lesznek azok, akik vállalkoznak erre, hiszen je­lenleg a mezőgazdaság is csak egy munkahelyet és nem egy életformát jelent. Sz. K. Az orvosegyetemek rektorai a Parlamentben tárgyaltak Á 400 ágyas klinika rekonstrukciója kérdőjelekkel Változni fog a szakorvosképzés módja A Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora a közelmúlt­ban - a többi magyar orvos- egyetem rektorainak társaságá­ban - Budapesten tárgyalt a Parlament egészségügyi bizott­ságának elnökével és dr. Sur­ján László népjóléti miniszter­rel. Dr. Kelényi Gábor rektort kértük meg, adjon információt arról, mi volt a tárgyalások témája és célja. — Meg kell mondanom, szá­munkra újdonságnak számított, hogy a Parlament egészség­ügyi bizottságának elnöke ösz- szehívta az orvosegyetemek rektorait, mégpedig azzal a cél­lal, hogy lehetőséget biztosít­son, hogy elmondhassuk a problémáinkat, az ötleteinket, mivel a Parlamentben csak így tudja kellő súllyal képviselni az ügyünket. Az is merőben új és szokatlan számunkra, hogy ar­ra kért bennünket, hogy minél szélesebb körben tájékoztassuk a közvéleményt is arról, milyen gondjaink vannak, milyen se­gítségre lenne szükségünk ezek megoldásához, így a par­lamenti képviselők is több for­rásból többféle információt sze­rezhetnének az egészségügy sürgető gondjairól. (Hogy mennyire szükség és időszerű volt ez a kérés, azt rövidesen bizonyította maga az élet. A Parlament szociális és egész­ségügyi bizottsága ugyanis pa­naszlevelet küldött a minisz­terelnökhöz amiatt, hogy bár meghívták az egészségügyi, a pénzügyi és a munkaügyi mi­nisztereket a bizottság ülésé­re, hogy tárgyaljanak az ak­tuális társadalombiztosítási, egészségügyi és ezekhez kap­csolódó pénzügyi kérdésekről, ezen a miniszterek nem veftek részt. Az egészségügyi és a pénzügyminiszter külföldi uta­zása miatt mondta le, a mun­kaügyi miniszter pedig válasz­ra sem méltatta a meghívást. A szerző.) — Ami o pécsi egyetemet il­leti, én tájékoztattam az elnök urat arról a problémánkról, hogy a Honvédelmi Miniszté­rium azon döntése — az ere­deti ígéretével ellentétben —, hogy mégsem az önkormány­zatnak adja át a volt pécsi tü­zérlaktanya kezelési jogát, ha­nem a Belügyminisztériumnak, nehéz helyzetbe hozza az egye­temet. Ugyanis az önkormány­zattal történt megállapodás szerint, két épületet a rendel­kezésünkre bocsátott volna ar­ra a célra, hogy a 400 ágyas klinika rekonstrukcióját elkezd­hessük. Ugyanis ebbe a két épületbe tudtuk volna — ter­mészetesen felújítás után — az egyes klinikákat ideiglenesen erre az időre áthelyezni. Az eredeti terv ugyan az volt, hogy a jelenlegi klinikai tömbbel szemben felépülne egy máso­dik tömb, és ezek elkészültével fokozatosan került volna sor a régi épület teljes rekonstruk­ciójára. Azonban pénzügyi okok miatt ez a terv nem a kö­zeli jövőben valósul meg — csupán az ide tervezett műve- seállomás készül el az eredeti tervek szerint — így ezzel a sze­rényebb anyagi ráfordítással tudtuk volna megoldani a prob­lémát. A rekonstrukció pedig nem várathat sokáig magára, hiszen az elavult gépészeti és elektromos berendezések hova­tovább a működés biztonságát veszélyeztetik. Az elnök úr megígérte, hogy megpróbál közvetíteni és segíteni nekünk ebben. — Dr. Surján László egész­ségügyi miniszter úrral pedig a szakorvosképzés jövőjéről tár­gyaltunk. Egyetértettünk ugyan­is abban, hogy az eddigi rend­szeren mindenképp változtatni kell, a sok ellentmondásossága mellett főként azért, mert óz eddigi szakorvosképzés és -vizs­gáztatás színvonala erősen ki­fogásolható. A rektorok azt sem tartják elfogadhatónak, hoqy a szakorvosképzésért to­vábbra is az Orvostovóbbképző Intézet legyen a felelős, hanem az autonom egyetemek felada­ta kell, hogy legyen. Megálla­podtunk abban, hogy egyete­meink kidolgoznak erre javas­latokat, amelyeknek megtár­gyalása után döntünk a szak- orvosképzés és -vizsgáztatás új rendszeréről. S. Zs. Személyes kapcsolaton alapnló értékesítés Nálunk alig egy éve kezd­tek alkalmazni a direkt érté­kesítési módszert (multi level marketing) — sokan a békebeli idők házaló ügynökeihez ha­sonlítják - amelynek Ameriká­ban sok évtizedes múltja van. Egy termékcsaládot gyártó cég ügynöki hálózatot épít ki, a termékforgalmazók főmunka­idő után melléktevékenység­ként kínálják a portékáikat bizonyos százalék fejében. Az áru tehát nem megy át szá­mos nagy- és kiskereskedőn, nincs sorban állás, tülekedés, a vevő otthoni környezetben mustrálhatja, próbálgathatja a mintacikkeket. A legnagyobb előny pedig talán az, hogy o kisemberek tőkebefektetés, szakképzettség nélkül válhat­nak kereső „üzletemberekké", mindössze a mintakészletért és prospektusokért kell fizet­niük, amit bármikor visszavált­hatnak. A termék nem kerül­het viszonteladókhoz és nem szabad reklámozni. Az egyet­len „reklám" a jó minőség. Az Így árusított cikkek egyéb­ként garanciálisak, a vevő a számáro sikertelen használat utón is visszaküldheti, és visz- szakapja a pénzét. Galambos János pécsi ter­mékforgalmazó ügynök néhány hónapja váltotta ki vállalko­zói igazolványát, akkor bará­tainak kezdte árulni egy ház­tartási és mosószereket forgal­mazó 32 éves amerikai cég termékeit, most pedig már ő a pécsi raktár egyik vezetője, közel száz embert szérvezett Ibe az értékesítési hálózatba. Irigylésre méltóan elégedett jövedelmével, és azzal, hogy jól összeszokott teammunká­ban dolgozhat. Az új társok­nak tanfolyamokon, találkozó­ikon adnak tanácsokat a ha­tékonyabb munkához. A cég szabályzata szigorúan tiltja a nyilvánosságot, a reklámot, így neve a sajtóban sem szere­pelhet. Egy kozmetikai cikkeket gyártó német cég magyar kft.-je, alig pár hónapja Kecskeméten kezdett dolgozni, hamarosan pedig Pécsett is ‘nyitnak lerakatot. A pécsi ügy­nökök hasonló módszerrel dol­goznak, ugyancsak elégedet­tek. A forgalmazók egy 70 féle illatot tartalmazó próba­dobozt tesznek a vevő elé, aki a kollekcióból választott illatból rendelhet erős kon- centrátumú parfümöket, test­ápolókat, dezodorokat, vala­mint egyazon színárnyalatú kö­römlakkokat, rúzsokat, szépítő kozmetikumokat. Újdonságaik között kedvelt a hagyományos készítményeknél tízszer erősebb koncentrátumú kollagén tartal­mú ránctalanító krém, az új körömlakklemosó, a nagyhatá­sú kókusznapolaj, valamint a bőr pórusainak szennyeződését gátló „folyékony kesztyű". Fontos, hogy valamennyi ter­mék kizárólag természetes alapanyagból készült, nem irri­tálja az érzékeny bőrűeket sem Bizonyára Pécsett is sokan találkoztak mór a svájci edénycsaládot gyártó cég ügynökeivel, hamarosan pedig egy Amerikában 1982-ben, fel­talált fogyasztószerhez juthat­nak hozzá a karcsúsodni vá­gyó magyar vevők. Tröszt É.

Next

/
Thumbnails
Contents