Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-16 / 314. szám

1991. november 16., szombat a j Dunántúli napló 3 Kiskatona és háború Autóstop, az út szélén kís- katona. Beszáll. Pécs felé haladunk. Persze, hogy a „jugó-helyzet" a téma: — Nagykanizsán vagyok, februárban elfogy a centi. Nem mondhatnám, hogy különösebb problémák lennének, igaz, még most is nap mint nap elsüti a poént egy-egy tiszt: „Ké­szülni, megyünk a hábo­rúba!". Eleinte féltünk ki­csit, de úgy láttam, így voltak ezzel a tisztek is. Zavarodottak voltak, ro- hangásztak föl-alá ... Az „éles málha" azóta is ott van a stoki mellett, de azt hiszem, nem lesz rá szük­ség. Mintha a tisztek is megnyugodtak volna az utóbbi napokban. Riadók azért vannak, mint tegnap éjjel is. Hozzánk tartozik 8arcs - a bombázás óta tőlünk is állandóan ott van egy csoport. RPG-sek, folyamatosan váltják egy­mást. Tegnap éjjel jött egy telefon a határőröktől. Azt mondták, lövöldözés kezdődött a határ magyar oldalán. Riadót rendeltek el, mire kiderült, hogy a túlsó oldalról hallották a fegyverropogást . . . De mondom: a laktanyában nincs különösebb hajcihő. A szabadságokat, eltávo- kat is rendesen kiadják. Arra persze ügyelnek, hogy az állomány 60 százaléka mindig mozgósítható le­gyen, már úgy értem, eny- nyinek mindig a lakta­nyában kell maradnia. Tartalékosok? . . . Az újsá­gok is megírták, hogy se­hol nem rántottak be senkit a civilek közül. Ez egyébként igaz. Nálunk legalábbis egyetlenegy sem volt eddig még. De ne is kelljen bejönniük! Nem lesz balhé, nyuqiban vagyunk . . . (pauska) Állásfoglalás Az FKGP Baranya megyei szer­vezetének vezetősége az alábbi politikai nyilatkozatot teszi: — Pártunk politikai eszmei­ségének megőrzése és törté­nelmi felelőssége arra köte­lez bennünket, hogy a mai helyzetnek megfelelően fogal­mazzuk gondjainkat és a jövő feladatait. — Ma is a józan, radikális rendszerváltást támogatjuk. — Pártunk vezetését szak­mailag képzett, erkölcsileg feddhetetlen, programunk iránt elkötelezett személyékre kí­vánjuk alapozni. Pártunk veze­tőségét pályázattal kívánjuk betölteni. — Legfontosabb teendőnek tartjuk az alkalmatlan veze­tők leváltását. — Az FKGP-nek ebben pél­dát kell mutatnia. A társada­lom értókitéletével összeférhe­tetlen, ha ezt pártunk nem te­szi meg. Ezért az 1991. no­vember 5-én kelt előzetes ké­résünknek megfelelően ezúton is elvárjuk, hogy pártunk el­nöke hozza nyilvánosságra a lll/lll-as átvilágítására vonat­kozó boríték tartalmát. Sze­mélyének tisztázása, pártunk megítélése szempontjából el­engedhetetlen. — A jelenlegi politikai hely­zet kialakulásához hozzájá­rult, hogy a frakció sem tél­iesítetté maradéktalanul a aárt programját. — Az előzőekből következ­tetve a jelenlegi pártpolitika módszereivel és irányelvével nem értünk egyet. — A „Beszervezésre alkal­matlan" kiadvánnyal kapcso- •atosan nem értjük annak vé­dekező jellegét akkor, ho konkrét vád nincsen. — Érdemben állást foglalni csak a lll/lll-as anyag isme­retében tudunk. Az FKGP megyei vezetősége nevében Hangya Antal megyei elnök 13400 munkanélküli Baranyában A Baranya Megyei Munka­ügyi Központ legfrissebb ada­tai szerint október hónapban 1000 fővel nőtt a munkanélkü­liek száma szeptemberhez ké­pest, így a hónap végén 13 400 munkanélküli volt me­gyénkben. A munkanélküliségi ráta 7,3 százalék, több, mint egy százalékkal meghaladja az országos átlagot. A munkanélküli ellátásban részesülők (segélyesek és já­radékosok) száma 10 500 volt, a növekedés az előző hónap­hoz képest 1100. A segélyesek és járadékosok számának na gyobb arányú növekedését a pályakezdők munkanélküli el­látása okozhatja. Októberben 560 pályakezdő fiatal szerzett jogosultságot munkanélküli el látásra. A bejelentett betöltetlen ál láshelyekre 756 főt tudnának alkalmazni a munkáltatók. így 100 álláskeresőre 5,6 szabad munkahely jut a megyében, ám még ez a nagyon alacsony mutató is szerkezeti ellentmon dóst tartalmaz. Míg Pécsett 639 munkahely közül válogat­hat a 3500 munkanélküli, ad­dig a munkaügyi központ töb­bi kirendeltségén elenyésző a bejelentett betöltetlen álláshe­lyek száma. A felsoroltakhoz hasonlóan ugyancsak hűen tükrözi me­gyénk nehéz foglalkoztatást helyzetét a következő adat: a munkanélküli ellátásban része­sülők több, mint fele (50,7 szá­zaléka) már hat hónapon túl munkanélküli. - ke ­40 ezerért már csak másfél évet kell várni Komlói telefonakcio Remélhetőleg az új, digitális telefonközponttal a szerelőknek és az előfizetőknek egyaránt sokkal kevesebb gondjuk lesz Hogy milyen sziszifuszi fel­adat Komlóról mondjuk Pécs­re telefonálni, a legilletéke­sebb, Fuderer Károly, a Ma­gyar Távközlési Vállalat me­gyei üzemvezetője is elismer­te. Saját tapasztalatból tud­ja, éppen beszélgetésünk előtt néhány nappal próbálkozott, s közel egy órát kellett vára­koznia. A városlakók is kész­séggel elismerik, nem mindig van ez így. Az esetek több­ségében hamarabb sikerül. Téved, aki abbon remény­kedik, most egy gyors válto­zásról szóló híradás követke­zik. Az üzemvezető csak any- nyit mondhat vigasztalásul, másfél év múlva, azaz 1993. június 30-tól minden másként lesz. Addigra ha törik, ha szakad, a vállalat közel 300 millió forintos fejlesztéssel tel­jesen átépíti az elavult komlói központot. A' jelenlegi 3000 komlói előfizető akkortól ide­geskedés nélkül nyúlhat a kagylóért, s végre nem csak az országon belüli, hanem kül­földi számot is közvetlenül tá rcsázhat. A távközlési vállalat azon­ban nem akar ennyivel meg­elégedni. Tervet dolgoztak ki újabb 3000 komlói állomás felszerelésére, ami megszün­tetné a jelenlegi reménytelen várakozást a fővonalért, s elő­reláthatólag hosszú évtizedekre biztosítaná az azonnali tele­fonhoz jutást. A hálózatfej­lesztés 161 millióba kerül, s ezt már nem tudják vállalni teljes egészében, önerős ak­ciót hirdetnek, ami Komló bel­területén kivül — ide értendő Mánia, Mecsekfalu, Mecsekjá- nosi, Kisbattyán, Sikonda, Zo- bák — Mecsekpölöskére is ki­terjed. Ennek , értelmében a magánjellegű telefont igény­lőknek 40 ezer, az üzleti te­lefont kérőknek pedig 120 ezer forint befizetése ellenében ga­rantálják, hogy másfél év múlva olyan fővonalhoz jut­hatnak, amellyel szabadon rendelkezhetnek. Azaz városon belüli költözés esetén kérhetik az új lakásban, új telephelyen való felszerelést, ha pedig más településre költöznek, a vonal az új tulajdonosnak el­adható. Fizetni csők a szere­lési munkáért kell. Az önerős akcióból 40 mil- |:* forint bevételre van szük- séqük a lakosságtól és a vál­lalkozóktól, vállalatoktól a megvalósításhoz. Az önkor­mányzat vállalta, hogy 1992- ben vissza nem térítendő fej­lesztési alapátadás címén 20 milliót, 1993-ban pedig 30 milliót — amennyiben addig részvénytársasággá alakul a vállalat, akkor részvényekért cserébe — biztosít o hálózat- fejlesztéshez. Ezen összegért 30 nyilvános telefont is fel­szerelnek. A legfontosabb és egyben legkellemetlenebb közlés: a 40 ezer, illetve üzleti telefon esetén 120 ezer forintot ez év december 15-ig be kell fizetni — ezt követően nem fogadnak jelentkezőket —, a készülék azonban csak másfél év múlva érkezik. Az ok egyszerű, a programot csak akkor inditjo a távközlési vállalat, ha biz­tos lehet abban, kellő számú fővonalat értékesíteni tud. A polgármesteri hivatallal tör­tént egyeztetés alapján a vá­rosházán, az ügyfélszolgálati irodában lehet jelentkezni, és a befizetéshez csekket kérni, november 25-től. A pénzt az önkormányzat egyszámlájára kell befizetni, s amennyiben december 15-ig meglesz a kel­lő számú befizető az önkor­mányzat továbbítja az össze­get, a vállalat ellenkező eset­ben azonnal visszaadja a pénzt a jelentkezőknek. Hasonló akcióval kívánja megoldani a telefongondokat Komlón kívül Hosszúhetény- ben és Pécsváradon is a Ma­gyar Távközlési Vállalat. Nagy kérdés, a telefonért sorba állók tömege hajlandó lesz-e 40 ezer forintot áldozni azonnal az újabb másfél éves, ámde biztos várakozásért. In­formációink szerint jó adó­soknak az OTP bármikor haj­landó 50 ezer forint személyi kölcsönt folyósítani. Grünwald Géza Az orvosok névreszóló bélyegzőt kapnak Változik a gyógyszerek lelírási és kiadási rendje Biztosítási kártya - a betegeknek Hazánk a gyógyszerfogyasztásban a világelsők között jár. Ha éves szinten nézzük, azt tapasztalhatjuk, hogy ebben az országban a csecse­mőket is beleszámolva - mindenki súlyos betegségben szenved, mely nehezen gyógyítható. Az adatok mindenesetre erről árulkodnak: A tár­sadalombiztosítás gyógyszerköltsége 16 milliárd forint volt 1989-ben, egy évvel később már 26 knilliárd forint, mig idén a 35—36 milliárd forintot haladja meg. Azt mindenki tudja, hogy a valóság más. Ezért a népjóléti tárca úgy döntött: meg kell akadályozni a további pazarlást. December 1-jei hatállyal lép érvénybe a rendelet, mely a gyógyszerek rendeléséről, kiadásának új rendjéről, a gyógyszereik társa­dalombiztosítási támogatósá­nak módosításáról és az orvosi . bélyegző bevezetéséről szól. Találgatások kelték szárny­ra egészségügyi berkekben és a betegek körében is ezzel kapcsolatban. Mindenki más­ként értelmezte a tévében, rá­dióban elhangzottakat és a Magyar Közlönyben, országos napilapokban olvasottakat. Ez ügyben dr. Aller Máriá­tól, a Baranya Megyei Társa­dalombiztosítási Igazgatóság főorvosától kértünk részletes tájékoztatót. A doktornő el­mondta, hogy most szerdán je­lent meg a Magyar Közlöny 122. számában a 17, 18, 19, 20, 21, 22/1991 -es - népjóléti miniszter által hozott — ren­delet, mely december 1-jével lép életbe. Ebben szerepel, hogy minden orvos, akit az Országos Társadalombiztosí­tási Igazgatóság nyilvántartás­ba vesz — személyre szóló bé­lyegzőt kap, melyen szerepel családi és utóneve, nyilvántar­tási száma és az orvos szó. Ezek a bélyegzők mar meg­érkeztek a Baranya Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatóságra — munkahelyek sze­rint csoportosítva tárolják. A rendelet hatályba lépését kö­vető 6 hónapban — június el­sejéig — mindenkinek eljuttat­ják. Megkapják ezt az elmé­leti intézményekben dolgozó orvosok, a nyugdíjasok és a munkanélküli orvosok is. Jövő év végéig a receptekre, táp­pénzes papírokra a korábban használt pecsétek mellé ezzel is pecsételni kell. Az egyikre a névazonosítás, a másikra a munkahely azonosítás miatt van szükség. Mindezt addig kell használni, míg el nem jut minden orvoshoz az új for­mátumú vény, melyen már szerepel a munkahely-azonosí­tás. Ez a jövő év végére vár­ható. Egyidejűleg megváltozik a gyógyszerrendelés és -felírás mikéntje. Gyógyszerrendelésre jogosult lesz minden orvos, akit az orvosok országos nyil­vántartásba felvették, és o gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel elláttak (ezeket osztják ki). Aki nem gyógyító megelőző tevékenységet foly­tat, valamint nyugdíjas, vagy állástalan orvos — sürgősségi szükség esetét kivéve — gyógy­szert csak saját maga és a hozzátartozói számára írhat fel. A Társadalombiztosító által térített receptet csak az az orvos írhatja fel a betegnek, akinél nyilvántartásban szere­pel. Ehhez kapcsolódva terve­zik, hogy minden biztosított (dolgozók, családtagjaik, nyug­díjasok) nyilvántartási kártyát kap — ennek alapján történ­ne az orvosnál a bejelentke­zés és a nyilvántartásba vé­tel. Szigorodik a receptírás: egy vényre csak egy fajta gyógyszer írható, és egyszerre legfeljebb 30 napra szóló adag. Ezzel a „bespájzolóst” szeretnék megakadályozni. So­kan nem tudják, hogy minek mennyi is a tényleges ára. így például a Hotenim (lum- bágós betegeknek) 324 forint — ebből a beteg csak 16 fo­rintot fizet, az SP—54 (érrend­szeri megbetegedésre) 913 fo­rint helyett 45,70 forint. Ezzel egyidejűleg szigorúbban el­lenőrzik a gyógyszertári mun­kát. A betegeknek sokkal job­ban kell figyelniük a gyógy­szerkiváltásokra : ügyeleti idő alatt a nem aznap datálódott receptekre 80 forint dijat szá­molnak fel. Ez a rendelet jö­vő év elsejétől érvényes. Adóm Erika Konzultáciékkal zárult a konferencia Szakmai konzultációkkal fe- ember bővíthette szakterületé- jeződött be tegnap a Munka- vei kapcsolatos ismereteit, fejt­ügy '92 háromnapos országos hette ki véleményét az előké- konferencia. A tanácskozáson születben levő új jogszabályok- mintegy 800 munkaügyi szak-' kai kapcsolatban. Futnak a képek A macskamenyasszony Az idestova 10 éve halott Rainer Werner Fassbinder filmjei úgy érkeznek meg hoz­zánk, mint egy távoli égitest­ről küldött, ám mégiscsak ró­lunk szóló üzenetek. Tudjuk, hogy a rendező elképesztően termékeny volt, pazarló alko­tókedve gyorsan fel is emész­tette életerejét. Igaz, lényegé­ben mindvégig ugyanazt mondta, gazdag életműve egyetlen hatalmas monológ. S miközben előadja, folyton öklét rázza a világra. Hiába •fogadta be az anyagi és mű­vészi lehetőségekben nem szűkölködő német filmvilág, eredeti természetét - plebe­jus indulatait, másságát, da­cos borúlátását — sohasem ta­gadta meg. Olyan volt, mint aZ a macska, akibe belesze­retett a gazdája, de haszta­lan varázsolta gyönyörű nővé, mert éjszaka, ölelkezés közben az asszony, ha egeret hallott motozni a sötétben, mindun­talan kiugrott az ágyból, s utána vetette magát. Fassbinder egere minden hájjal megkent kis jószág: a fogyasztói társadalom. Hiába kapja el, a következő éjjel még pimaszabbul cincog. Akárcsak a most bemutatott, de még 1975-ben készült film­ben, A szabadság ököljogá­ban. A főhőst Franz Biberkopfnak hívják, s ez azért fontos, mert így nevezték a német exp- resszionizmus főművének, Alf­red Döblin Berlin, Alexander- platz című regényének fősze­replőjét is. Egyébként Fassbin­der készített e mű alapján egy több mint 20 órás filmet. A névadással ezúttal azt je­lezte, hogy az ő Biberkopfjá­nak kurtára szabott életében Döblin hősének keserves sor­sa inkarnálódik. Aki, mint tud­juk, börtönviselt szállítómun­kás volt, s hiába próbált új, tisztességes életet kezdeni, a társadalom könyörtelenül kita­szította. Ez a mostani Franz is alul­ról érkezik. Igazi proli: műve­letlen, rossz modorú, s nem tud mit kezdeni a lottón nyert félmillióval. Egy középosztály­beli társaság tagjai, akik kö­zött idegennek és kiszolgálta­tottnak érzi magát, ám akik­hez baljós vonzalom fűzi, ci­nikus elszántsággal kihasznál­ják, majd kegyetlenül félre­lökik. A történetből nem ne­héz kihallani a rendező ön­vallomását. E személyes vo­natkozást azzal is hangsúlyoz­ta, hogy ő maga játszotta el Biberkopf szerepét. A témához való szubjéktiv viszony azonban a szemlélet beszűkülésével járt, annál is inkább, mivel a sematikus megoldásokra való hajlóm Fassbinder ábrázolásmódját amúgy is gyakran korlátozza. A film világa túlzottan zárt és egynemű, nélkülözi az ellen­pontokat és a kiegészítő szí­neket. Lecsupaszított cselek­mény-bonyolítása pedig néha tanmesére emlékeztet, mely­nek fordulatai nem lepnek meg bennünket különösebben. A jelképesnek szánt képsorok is eléggé átlátszóak: rögtön rá­jövünk, hogy a rendező Franz majdani sorsára utal, mikor egy mutatványos bódéban „le­vágott fej"-ként lépteti fel, s könnyen megértjük azt is, hogy az egyik jelenet helyszí­néül szolgáló viszolyogtató iszapfürdő valójában a hős környezetét hivatott minősíteni. A végkifejlet tragikuma még­is meggyőző, tán éppen azért, mert mellőz minden humánu­mot és katarzist. A befejező képsor ennek következtében olyan, akár egy groteszk gyász- szertartás. Az öngyilkos Biber­kopf holtan fekszik a kiürült, rideg metróállomás kövezetén, majd két orra járó, jól öltö­zött kisfiú körültekintő alapos­sággal és módszeres szaksze­rűséggel kifosztja. Leszedik az óráját, elveszik maradék pén­zét, lehúzzák róla a dzseki­jét, és otthagyják félmeztele­nül. Hátborzongató belegon­dolni, hogy Fassbinder eny- nyire sötétnek és megváltoz­tathatatlannak látta a jövőt. ^ Nagy Imre

Next

/
Thumbnails
Contents