Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-13 / 311. szám

1991. november 13., szerda uj Dunántúli napló 7 Rekultiváció az uránbányánál ...most kőhalom - erdő lesz belőle (?) A közelmúltban hozta la­punk tudomására dr. Szabó Gábor, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára, hogy a Mecseki Ércbányászati Válla­lat (MÉV) 470 millió forintot kapott rekultivációs és kör­nyezetvédelmi feladatok meg­oldására. Hozzátette azt is: szigorúan ellenőrizni fogják a csaknem félmilliár.dos összeg felhasználását. A hét közepén pedig arról értesültünk, hogy o helyettes államtitkár aláírta őzt a pénzügyi-műszaki tervet, amelynek alapján az uránba nya az érintett területek re­habilitációját végzi. Ez az említett összeg már hosszabb ideje „pántlikázott pénzként” - azaz: meghatá­rozott célra elkülönítve — fél re volt téve a rekultivációra, Ám akkoriban még az a kon­cepció élt, hogy a mecseki ércbányát megszüntetik. Az óta ez homlokegyenest az el­lenkezőjére fordult, ám o vál tozás felvetette a kérdést: o bánya bezárása utáni feladó tok megoldására elkülönített összeg a termelés folytatása esetén is megilleti-e a MÉV- et? Mint látható, ez is eldőlt. Báróny Imre, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat környezet­és sugárvédelmi főmérnöke már előrehaladott rekultivá­ciós munkákról tájékoztathat­ta lapunk olvasóit. Az nyilvánvalóvá vált — kés ve, vagy rövid idő alatt? —. hogy a bányaművelés folyta­tása esetén is szükség van a rekultivációra. Gondoljunk csak a felhagyott meddőhá­nyókra, a perkolációs dom­bokra, a zagytározóra. A 470 millió forint megnyitásáról szeptemberben döntöttek, et­től kezdve áll a MÉV rendel­kezésére. Bárány Imre úgy vé­li: kissé késtek a döntéssel, jóval hamarabb meg lehe tett volna kezdeni a rekulti­váció előkészítését, sőt, ma­gó! a munkát is. A MÉV-nek kész program­terve van a vállalati rekulti­vációs és környezetvédelmi fel­adatokra. A terv egy környe zeti hatástanulmány megálló pításaira támaszkodik. Elké szítésének határideje október 31. volt, s részletesen tártál mazzo, az elvégzendő felada­tokat. Köztük olyanokat is, amelyek megoldása túlnyúlik o bánya bezárásának idején, azaz akkor kell megcsinálni, ha már megszüntették az érc kitermelését Ebből követke zően: a MÉV programtervét teljes körűnek kell tekintenünk. Ez a munka jelenleg a Dél­dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségen von, ott minő­sítik, szabhatnak meg újabb feladatokat, egyszóval olapos mérlegelés után hagyják jóvá. Ez azonban még mindig csak az alapterv. Egy-egy részfeladat megoldásához kü- lön-külön műszaki terveket kellett készíteni, s vannak is már ilyenek, az 1 es üzem és o 2-es üzem meddőhányóinak rekultivációjára A „külső megmérettetés” ezeknél sem hiányzik, s hogy ez milyen sokoldalú, szolgáljon bizonyí­tékul a felsorolás: a Dél-du nántúli Környezetvédelmi Fel­ügyelőség. o Vízügyi Igazga­tóság, o Természetvédelmi Igazgatóság, o Kerületi Bá­nyaműszaki Felügyelőség, a megyei tisztiorvosi hivatal. Ha mindezek jóváhagyó nyilatko­zata megvan, csak akkor en­gedélyezi o tervet a Földhi­vatal. E kissé hosszadalmas be­vezető megítélésünk szerint jó hírt előz meg: előrehaladott fázisban dolgoznak az említett két üzem meddőhányóinak re­kultivációján. Hogy mekkora feladatról van szó - ámbár: ránézésre is hegynyiek ezek a meddők az 1-es üzemé 600 000 köbméter, a 2-esé két és fél millió köbméter. E ha­talmas mennyiségek megemlí­tésének azért van jelentősé­ge, mert a műszaki terv sze­rint a meddőkőzetet áthal mozzák, vagyis átforgatják, megmozgatják: dózerek, erő gépek a dombokat a tájba illeszkedőre formálják, kiala kítják o 16-20 fokos lejtőket, hogy a 30—50 centiméter vas­tag földtakarót ne pusztítsa el az erózió. A földtakarónak kettős szerep is jut: részben a sugárvédelem, másrészt ta­laja lesz annak a növényzet­nek - speciális fűféle és fa —, ami beborítja majd a koráb­ban csúfon kopasz kődombo kot. A növényzetről egyébként a Természetvédelmi Igazgató­ság dönt, o fák fajtájának ki választása a talajvizsgálat eredményének a függvénye. És ez már nem terv. A fák ültetését még ebben az év­ben elkezdik (füvesíteni már csak tavasszal lehet majd), jövőre folytatják. Mindez azt jelenti, hogy a két meddőhá­nyó - a munkát párhuzamo­san végzik, a generálkivitele­ző a Szentlőrinci Költségvetési özem - idén mór mindenkép­pen földtakaró alá kerül, s ter­mészetesen elkészül vízelveze­tő rendszerük is. Hosszadalmas az a felsoro­lás, amelyben a MÉV-nél rög­zítették a 470 millióból meg­oldandó rekultivációs és kör­nyezetvédelmi feladatokat. Olyannyira, hogy ebben az év­ben ezt a pénzt el is költik: a meddőhányókon túl a zagy­tározók, a perkolációs dom­bok, használaton kívüli épü letek, berendezések lebontá­sa, sugármentesítése, a zagy tározók köré telepített hidra geológiai megfigyelőhálózat bővítése, felújítása, a megnő vekedett mennyiségű bánya víz kezelése, uránmentesitése -, hogy néhányat megemlít­sünk a feladatok közül. Az uránbánya azonban ne­hezen szabadul o pletykáktól — bár már érezhetően oldó­dott a MÉV tevékenységével szembeni bizalmatlanság, ép­pen a nyíltság eredményeként -, s máris lábra kapott: a gyors rekultivációt a területen mért magas sugárzás indo­kolja. Bárány Imre kategori­kusan leszögezi: o döntő in­dok a táj rehabilitációja, új­bóli közhasználotba vételének biztosítása. A sugárvédelem- teszi hozzá - azért másod­lagos, mert a MÉV munkája nem jelent a lokosságra néz­ve többlet sugárterhelést, egy szerűen azért, mert a bánya művelésének nincsen sugár­egészségügyi kockázata. Ezzel összefüggésben egy le velet mutatok a főmérnöknek: pécsi íróját nagyon érdekelné, hogyan kerül az ércbánya dú sítójából az urándúsítmány a Szovjetunióba? Nem okoz-e veszélyt a szállítása? Milyen speciális védelemmel szolgál­nak? A válaszból kiderült: 50 százalék körüli urántartalmú végterméket állítanak elő a dúsítóban. Ez az úgynevezett sárgapor. Műanyag zsákokba csomagolva, fakonténerek­ben, vasúton szállítják. Sugár- védelmi okok semmiféle spe­ciális csomagolást, szállító- eszközt nem igényelnek. Oly alacsony a gammasugárzása, hogy az emberre teljesen ve szélytelen. — A konténeren ülve tölt­hetné bárki a szabadságát—, teszi hozzá a sugárvédelmi fő­mérnök. Mészáros Attila E cikk megírását kővetően került nyilvánosságra: átalakul a MEV. Ex­lel kapcsolatban ismét megkérdeztük: ha ex bekövetkezik, kinek a feladata lesz a rekultivációt Bárány Imre válasza szerint az átalakulás nem érinti a rekultivációs folyamatot - ám azt nem lehet tudni, ki csinálja majd és főleg: milyen pénzből. Ehhez egyelőre nem fűzünk kommentárt. M. A. Jelenleg még kihalt tájra emlékeztetnek a meddőhányók Kövágószölös határában Fotó: Proksza László Rendkívüli felmondás — dupla végkielégítés Munkakönyv nélkül Megszűnik a munkakönyv. Ez volt az elmúlt negyven évben a munkavállalók életé­nek egyik legfontosabb attri­bútuma. Mi lesz most velünk? Nem lesznek többé vándor­madarak? És minek alapján állapítják meg az új munka­helyen a fizetést? Az Atlan­tic sajtószolgálat ezekre a kérdésekre kereste a választ a Munkaügyi Minisztérium jogi osztályán.- A munkakönyv jellegzete­sen szocialista intézmény volt, amely meglehetősen egyolda­lúan szolgálta a munkaadó érdekeit — mondotta dr. Hor­váth István, aki részt vett a tervezet kidolgozásában. — Például azáltal, hogy az egyébként szintén elavult er­kölcsi norma alapján lehetővé tette a gyakori munkahelyvál­toztatók diszkriminálását. Hát­rányára szolgált a munkavál­lalónak az is, hogy a fizeté­sét nem munkaköre és várható rteljesítménye alapján állapí­tották meg, hanem az előző­höz igazították. Dr. Horváth István szerint az új törvényi szabályozás nem zárja ki a munkakönyv által nyújtott pozitív informá­ció továbbadását. Ha maga a munkavállaló kívánja, akkor a munkáltató köteles kiállítani egy úgynevezett Működési Bi­zonyítványt, amely ajánlólevél­ként is felhasználható. Meg­marad továbbá a munkáltatói igazolások rendszere, amit szintén akkor kap az ember, amikor eltávozik egy munka­helyről, de a nyugdíjhoz vagy más célból szüksége van bi­zonyítékra arról, hogy hol dol­gozott, no meg arról is, hogy előző munkahelyéről tartozás nélkül távozott... A munkakönyvvel . a jelek szerint a régi rendszer erő­szakszervezetének egyik intéz­ményétől búcsúzunk, a nyu­gat-európai gyakorlathoz kerü­lünk közelebb. A törvényter­vezet azonban számos egyéb újdonságot is tartogat. A diszkrimináció tilalma az eddigi jogszabályokban csak a faji, nemek közötti megkü­lönböztetést tiltotta. Most új paragrafus kerül törvénybe, mely tiltja a politikai meg­győződést és az érdekképvise­lethez tartozás alapján való megkülönböztetést is. Külön ki­mondja: előléptetésnél nemi, faji, politikai és szervezeti ho­vatartozás nem lehet szem­pont! Az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előírása alapján bekerül a törvénybe: szakszervezeti tagságot a munkahelyeken sem tiltani, sem előírni nem szabad. ötvennél több embert fog­lalkoztató munkahelyen kötele­ző üzemi Tanácsot választani Amikor a törvény egyik meg­fogalmazóját megkérdeztük, miben különbözik ez a testü­let a korábbi üzemi bizottsá­goktól, a válasz így hangzott: A jelölésnél nem ül ott a párttitkár és az igazgató sem A munkáltató semmilyen mó­dón nem vehet részt a jelölő- bizottság munkájában. A legkényesebb és legtöb­bet vitatott munkaügyi konf­liktus, a munkaviszony meg­szüntetése. Részletesen szabá­lyozza a tervezet a „rendkívü­li felmondást”, melyre csak abban az esetben kerülhet sor, ha „a másik fél olyan magatartást tanúsít, ami a munkaviszony fenntartását le­hetetlenné teszi." Hogy ezzel o kissé képlékenyen megfogal­mazott rendelkezéssel a mun­káltatónak ne legyen kedve visszaélni, a javaslat kimond­ja: rendkívüli felmondás ese­tén a törvény által előirt vég- kielégítés kétszeresét köteles leszurkolni. A külföldi példákhoz való alkalmazkodásnak megvannak a korlátái: azokból mindent ki lehet olvasni és mindennek az ellenkezőjét. Mégis vannak rendelkezések, amelyek kifeje­zetten az új gazdasági be­rendezkedéshez és a külföldi gyakorlathoz igazítják a mun­kaügyi törvénykezést. Egy pél­da: megjelenik a magyar munkajogban az „üzemi titok" fogalma és az „üzleti titok” fogalma. Mindkettőről a mun­káltató dönt. Rékássy Zoltán Miért aggódik a miniszter? Az ott élőké maradjon a föld A kárpótlási törvényről so­rozatot falhatnak a nézők hajnalonta a Falutévében. A meghosszabbított beadási határidő is jelzi: még soka­kat érint a téma, amelyhez ezúttal dr. Gergácz Elemér földművelésügyi miniszter szól hozzá. — Most november eleje van. Még van néhány he­tünk a kárpótlási igények benyújtásáig. Aggódva figye­lem az igényeknek az alaku­lását. Az én javaslatom, fo­galmazhatok úgy is: kérésem az lenne — elsősorban a fa­lun élő mederekhez —, hogy vegyék a legkomolyabban ezt az egyszeri alkalmat! Most van arra lehetőség, hogy — a törvények nyújtotta kere­teken belül — egy viszonylag igazságos tulajdonrendezést tudjunk végrehajtani, tehát figyeljenek erre az esélyre, saját maguk, gyermekeik, unokáik érdekében! — Az ön szavaiból aggó­dást érzek . . , — Igen. Én nagyon félek, hogy ez a félékbe bemart vagy kívülről besulykolt kö­zömbösség abban az irány­ban hat majd, hogy az em­berek egy része másfél-két év múlva minket fog hibáz­tatni. Meg azokat, akik nem informálták őket kellőképpen, nem adtak olyan ismeret- anyagot, amely megakadá­lyozta volna őket abbon. hogy kiengedjék a kezükből azt a termőföldet, amely jo­gosan az övék! Meggyőződé­sem, hogy a termőföldnek az értéke mindig meglesz! Ho semmi mással nem számolok, csak azzal, hogy néhány év múlva a most érvényesített kárpótlási jegyek értéke megsokszorozódik, már akkor látható, hogy ebben nem le­het tévedés. — Ennyire biztos ön eb­ben? — Biztos vagyok, hiszen jó­magam is vidéken, Nyugat- Dunántúlon éltem, élek. El­képzelhető, hogy 90 kilomé­terrel arrébb, Ausztriában a termőföld sokezerszer többet ér, mint nálunk? — Most a vidéki emberek a kezükben érezhetik sorsú kát... — Ezek az emberek akar­nak és /tudnak is dolgozni. Szövetkezeti formában vagy egyéni gazdaként ők fognak a jövőben is dolgozni a föl­deken és ők fogják az or­szágnak az élelmiszer- és ta­ka rm ónyszükség letét megter­melni. Én nagyon bízom ab­ban, hogy az exportot ;s legalább a jelenlegi szinten ugyancsak biztosítani tudják majd. És itt az aggódásom gyökere: nem másnak akar­juk adni a termőföldet, ha nem nekik! Továbbra is hitelképesek vagyunk Ev végére 3 milliárd dollár devizatartalék A közelmúltban Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyilatkozott ar­ról, hogy a nemzetközi pénz­piacok sakkal pozitívabban ítélik meg Magyarország hi­telképességét, mint egyes be­fektetési tanácsokat nyújtó, neves nemzetközi szaklapok, illetve tanácsadó cégek. A pénzpiacok ítélete sokkai fontosabb számunkra — mon­dotta az MNB elnöke. — Ha­bár az adós országok hitel- képességét rangsoroló listá­kon a 40. hely körüli besoro­lás sem rossz osztályzat, azért meg kell mondanom: mindig is jobban fogok örül­ni annak, ha a pénzpiaci megítélésünk jobb az ilyen listákon elfoglalt helyünknél. Az Euromoney legutóbb közzétett országkookázati rangsorán Magyarország 4 hellyel visszaesett, a 40. hely­ről a 44.-re került. Az Insti­tutional Investor listáján a hitelképesség szempontjából Magyarország a 41.-ről a 42.-re csúszott vissza. Surányi György elmondot­ta, hogy Magyarország az elmúlt években mindvégig ott volt a magánpénzpiaco­kon, az idén mintegy 1 mil­liárd dollár értékben bocsá­tott ki az ország kötvényt. A kötvények forgalomba hoza­talának féltételei nem rom­lottak, hanem folyamatosan javulnak, és ezek a feltételek lényegesen jobbak, mint am i I yen ékkel C se h szí o vákia, illetve Törökország meg tud jelenni a piacon. Mindkét or­szág, mindkét listán megelőzi Magyarországot. Folyamato­san nő a Magyarország által kibocsátott 'kötvények lejárati ideje is, így a Magyar Nem­zeti Banknál most mór olyan kötvény kibocsátásán gondol­kodnak, amelynek lejárata húsz év lesz. Egyébként Magyarország­nak ebben az évben az elő­re jósoltnál kevesebb külföldi hitelre volt szüksége a tize töképesség fenntartásához. Eredetileg úgy számoltak, hogy 1,2 milliárd dollár lesz a folyó fizetési mérleghiány. Ehelyett valószínűleg egyen- súlyi mérlege lesz az ország­nak. Mivel a folyo fizetési mér legben nem gyűlt össze a várt hiány, így a külföldi Iköl csönök egy részét a deviza- tartalékok növelésére lehe­tett fordítani. Míg a múlt esztendőben a devizatartalé­kok 1,1 milliárd dollárra sül­lyedtek, addig az idén az év közepén meghaladták a 2 milliárd dollárt, s várhatóan az év végére megközelítik a 3 milliárd dollárt. Jövőre az országnak 2,5- 2,1 milliárd dollár értékű kül­földi 'hitelre van szüksége Ebből 2,1—2,2 milliárd dollár kölcsön kell a lejáró hitelek törlesztéséhez. A hitelszük­séglet nagyobbik részét fe dezi'k azok, a már szerződés alapján szabályozott kölcsö­nök, . amelyekhez Magyar- ország a Nemzeti Valuta Alaptól, a Világbanktól, a japán Export-Import Banktól, az Európai Beruházási Bank tói kap. így az MNB-nek o magánpénzpiacokon csupán 1 — 1,5 milliárd dollárnak meg­felelő hiteit kell felvennie. Ezekhez a kölcsönökhöz a jegybank valószinűlek na­gyobbrészt. kötvénykibocsá­tással jut majd hozzá. P. P.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents