Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-02 / 300. szám

1991. november 2., szómból uj Dunántúli napló 3 Reszuenytarsasag a pécsi ipari zóna létrehozására (Folytatás az I. oldalról) saságot, o tervekben szereplő ipari zóna és inkubátorház (in­novációs központ) megteremté­sére. A vállalkozásban az olasz és a magyar tőke arányát 50— 50 százalékban határozták meg. Magyar részről Pécs Megyei Jogú Város önkor­mányzata. a Baranyo megyei önkormányzat és különböző pénzintézetek lennének az ala­pítók, míg olasz részről a kez­deményező EZIT (Trieszti Ipán Zóna) külön erre a célra lét­rehozott vállalata lesz a tő részvényes. Az EZIT képviselői legutóbbi októberi látogatásuk alkalmával is megerősítették, hogy olasz oldalról a beruhá­zás finanszírozására szánt tő­ke összeállt, többek között a déli ország kormányhiteiének jelentős része is ezt a célt szolgálja. Több olasz vállalko­zó megerősítette részvételi szándékát, de komoly érdek­lődés nyilvánul meg az ipari zóna iránt más országokból — Ausztriából, Németországból, Angliából és Franciaországból — is. Az elképzelések megva­lósulása szempontjából feltét­lenül biztató, hogy Brüsszel­ben az Európai Közösség pilot projektnek fogadta el az olasz terveket. Az ipari zónában csak ma­gas technológia kap helyet, a feltételek között első helyen szerepel o környezetvédelem. A vállalkozás az első időszak­ban nem profitorientálton mű­ködik, erőit a meghonosodó tevékenységek sikeres indításá­ra összpontosítja. Az olasz el­képzelések szerint a nagymé­retű ipari létesítmény három lépcsőben valósulhatna meg a város déli, délnyugati részén. Ilyen módon a későbbiek so­rán egyszerűen kapcsolódhat­na mind a szárazföldi, mind pedig a vízi szállítási útvona­lakhoz. Az EZIT szakemberei idővel kisebb méretű repülő­tér létesítését is szorgalmazzák. Az olasz fél a részvénytár­sasági szerződés aláírása után mielőbb szeretné megkezdeni a konkrét előkészítő és építé­si munkálatokat. Némileg hát­ráltatja a dolgot, hogy a ki­szemelt 200 hektáros terület egy része (70 hektár) a Pécsi Állami Gazdaság kezelésében van. Felhasználásának ügyé­ben a Pécs-baranyai Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány il­letékesei a mai napig még nem egyeztek meg az állami gazdaság vezetőivel. K. E. Marketinges találkozó Siklóson Marketinges találkozót szer­vez nov. 4-én 9 órától, a sik­lósi Terr.kes Hotelben az AIESEC Pécsi Helyi Bizottsá­ga három napon át. A fiatal egyetemistákból álló szervező­bizottságot támogatja többek között o Pécsi Dohánygyár, a Piért, a Mecsek Fűszért, a Microsystem Kisszövetkezet. Tinisztár kerestetik Szondi és . Dóra követőit ke­resi az Országos Szórakoztató Zenei Központ, s ennek érde­kében „Tinisztár kerestetik" címmel vetélkedőt indít. A ba­ranyai tini énekesek és zené­szek meghallgatására novem­ber 6-án a pécsi, Balokány- ligeti Pepita Bárban kerül sor. A pályázat szervezői 17 év alatti fiatalok jelentkezését várják. Nevezési, illetve belé­pődíj nincs, a jelöltek elbírá­lására hivatott szakmai zsűri tagjai pedig Dolly, Soltész Re­zső és Straub Dezső lesznek. Jelentkezni a rendezvény nap­jáig a Pécs, Citrom u. 5. szám alatti OSZK-irodán, illetve a 24-945-ös számon lehet.. Új telefon- központ Új digitális telefonközpontot adtak át pénteken Szentgott- hárdon, ami mind a hármas- batármenti városnak, mind pe­dig az oda települt General Motors Opel gyárának nélkü­lözhetetlen. Uj gépkocsik a Postánál A Posta Vezérigazgatósága tegnap adta át a Pécsi Pos­ta Igazgatóságának az el­avult Barkas gépjármüvek he­lyett o modern Volkswagen és Mercedes kisbuszokat. A Pécsi Posta Igazgatóság gép- kocsiparkjának kezelői a na­pokban Budapesten, a Volks wagen központi szervizében sajátítják el az új gépjármű­vek technikai kezelését. A pécsi Posta Diósi úti telephelyén fogják kialakítani az új gép­kocsik szervizhálózatát. Az új gépjármű karbantartó üzem o későbbiekben nem csak a Posta gépkocsiparkjának a kézben tartását fogja vállal­ni, hanem általános Volks- wagen-szerviz lesz. Az új kisbuszokkal ismerkednek a szerencsésebb sofőrök, akik már ezeken kezdhetik a munkát Fotó: Läufer László Komlón nem csak a távfűtést támogatják A távfűtési díj emelésének o lakosságra vonatkozó hatá­sát vitatta meg tegnap dél­után tartott rendkívüli ülésén a komlói képviselő-testület. Tóth Józsel polgármester tá­jékoztatójából kitűnt, hogy Komló a megye többi városá­hoz képest szerencsés helyzet­ben van, hiszen a differen­ciálás után jóval kisebbek az egy lakásra jutó költségek s így lényegesen kisebb mér­tékben sújtják a lakosságot. Gyorsan egyetértés alakult ki, hogy igazságtalan lenne csak a távfűtéses lakásokban élőket támogatni, hiszen a konkrét , számítások szerint a hagyományos fűtési módú ott­honokban hasonló mértékben emelkedtek a költségek. Alapelvként fogadták el, hogy a szociális rászorultság alap­ján célzott támogatásként a központi fűtéses és a hagyo­mányos fűtésű lakásokban élők egyaránt részesüljenek az erre a célra elkülönítésre kerülő 4,2 millió forintból, amelyet a hivatal szakfelada­taira biztosított pénz átcso­portosításából fedeznek. Az összeg elkülönítésének felté­tele, hogy a szolgáltató Pé- táv ugyanekkora nagyságren­det biztosít o vállalati pénz­eszközeiből o komlói lakások­ban a költségmegosztók és szabályozó szelepek felszere­lésére. Az említett összegek 1991-re szólnak, o jövő évi támogatás módjára a testület külön határozatot hoz. A leg­közelebbi november 13-i ülé­sükön rendeletet alkotnak ar­ról, hogy kik és milyen felté­telek megléte esetén igényel­hetik a város költségvetéséből biztosított támogatóst. G. G.-l. Futnak Cl IcéjPMBlc Akik az igazságot keresik A kritikus, akit o hazai filmgyártás termékei mostaná­ban nem nagyon tudtak föl­lelkesíteni, ezúttal igazán elé­gedett lehet: két új magyar filmet látott, s a maga nő­imében mindkettő értékes, szép alkotás. Ko-ltoy Gábor lulianus cí­mű kétrészes történelmi játé­ka, annyi „deheroizáló" mű után, végre úgy jeleníti meg múltunkat, hogy a nemzeti érzést, oz együvé tartozás tu­datát kívánja szolgálni, anél­kül, hogy túlzásokba vagy ha­mis illúziókba tévedne. Hőse, Hirtl ing István belülről sugár­zó alakításában, az akarat­erő megszállottja, a küldetés, maibb, bár prózaibb szóval, a vállalkozás elkötelezettje. A forgatókönyv írói, a rendező és Lendvai György, bátran, mégis tapintatosan formálták mozgóképpé Kodolányi János lulianus barát című regényét, ezt a lenyűgöző, figurákban, élethelyzetekben és színekben bővelkedő, noha kissé túlírt középkor-látomást. Szükség­képpen megváltoztak a cse­lekmény arányai, s ha sajnál­juk is, hogy a „banánjai” epi­zód vagy a főhős „megkís'ér- tetéseinek" bemutatása meg­rövidült, örülünk, hogy az „'Etil" felé vezető út szélesebb rajzot kapott. A mellőzött je­lenetek közül csak Paulusnak a gályán elmondott megren­dítő és tanulságoson korfestő beszédét hiányoljuk, a kiha­gyott szereplők közül pedig csupán o nem véletlenül ro­kon nevű Julius baráthoz ra­gaszkodtunk volna, mert ben- be a főhős egyik negatív sorslehetősége testesül meg. Illés János pontosan beállí-■ tott leíró képei valódi epikus hitellel ruházzák fel a lát­ványt, s az így létrehozott egységes légkör súlyossá te­szi a mellékszereplőket is. Közülük különösen Fra Dome­nico (Franco Nero), II. Endre (Nino Manfredi) és Gerhardus (Bán János) emelkedett ki, továbbá Raf Valloné Ugrin érseke. Fehér György ötven évesen készítette el első játékfilmjét, a Szürkület-et, melynek alap­jául Dürrenmatt Egy fényes nappal története című elbe­szélése szolgált. Ha egy ren­dező ebben a korban veheti először birtokba a mozivász­nat, akkor már nem alkuszik senkivel, nem tör babérokra és nem ábitozza a sikert. Csupán látható alakba önti a lelkében megőrzött láto­mást. Már az első, hosszan kitartott képek jelzik azt a meglepő, s a szemlélet ere­detiségéről tanúskodó ellen­tétet, mely a cselekmény mag- vót alkotó bűnügyi história és feldolgozásának módszere kö­zött feszül. Az is szokatlan, hogy egy nyomozás során nem a gyilkosra, csak annak nyo­maira bukkanunk, hiszen így a látható világ egésze válik a névtelen fenyegetés hordo­zójává. Az igazi Izgalom még­is abból fakad, hogy itt az igazság keresésének két mód­ja szembesül. A nyomozás ve­zetője (Haumann Péter) az aprólékos elemzés, a mérlege­lő megfigyelés híve. Módsze­rével ismertté akarja alakíta­ni a talányt, hogy uralhassa a jelenségeket. A kilépett, il­letve eltávolított nyomozó (Derzsi János) ezzel szemben belehelyezkedik a megisme­rendő folyamatba, ezzel saját történetévé formálja az igaz­ságot, mintegy belső párbe­szédet folytatva a léttel. Ha azt mondom, hogy e kettősséggel a klasszikus, kar­téziánus megismerés és a mo­dern, heideggeri, gadameri „ d i a Jog i zá I ó" lété rtefmezés szembesül, feltehetően nem járok messze az. igazságtól, ám hozzá kell tennem, hogy itt maga a látvány válik fi­lozófiává. A szándékosan visz- szatartott, lassú tempó, a le- begően hosszú beállítások, a terjengő szürkeség s a szo­katlan vágás, mely nem a megoldást sürgeti, hanem a titkokat növeli. És az igézőén titokzatos táj, mely ellenséges és könyörtelen, hiszen o gyil­kost rejti, Hadd í rjom le: ez a film remekmű, a magyar filmmű­vészet maradandó alkotása! Nagy Imre — Válaszol: Dr. Bogner Miklós Belvárosi lakásra van szüksége a köztársasági megbízottnak Kérvényét a belügyminiszterhez továbbították Dr. Bőgner Miklós, Dél- Dunántúl köztársasági meg­bízottja — mint a pécsi pol­gármesteri hivatal hatósági irodáján lapunk érdeklődésé­re megerősítették — szep­tember 25-én kelt beadvá­nyában a lakásügyi osztály­tól nyár végén elhunyt édes­anyja, tanácsi lakása „bér­leti jogviszonya folytatásának biztosítósát" kérte. A jogi bikkfanyelv magyar fordítása: a köztársasági megbízott igényt tart az el­hunyt édesanyja nevén lévő pécsi, belvárosi lakásra. A hatósági iroda a kér­vényt átadta Pécs város jegyzőjének, aki a doku­mentumokat a belügyminisz­terhez továbbította. Dr. Farkas Károlytól azt tudakoltuk, miért?: — Nem tehettünk mást. A köztársasági megbízott a vá­ros törvényességi felügyele­tét is ellátja, s akárhogyan döntöttünk volna, döntésünk esetleges felülvizsgálata a törvény szerint az ő felada­ta lenne. A nyilvánvaló el­lentét feloldása érdekében arra kértük a belügyminisz­tert, jelöljön ki más önkor­mányzatot, illetve jegyzőt dr. Bőgner Miklós kérvényének elbírálására. Információink szerint a hi­vatalnak más oka is volt, hogy így cselekedjen. Pécsi körökben ugyanis köztudo­mású, hogy a köztársasági megbízottnak saját tulajdo­nú lakása is van — illetve csak volt. Dr. Bőgner ugyanig a föld­hivatalba beérkezett aján­dékozási szerződés szerint - saját tulajdonú lakását né­hány nappal édesanyja ha­lála előtt ötéves gyermeké­re Íratta. (A szóban forgó OTP-lakás — mint Bőgner úrtól megtudtuk — hónapok óta üresen áll, nem lakik benne senki.) A fentiekből kitűnik, hogy dr. Bőgner, ha az általa most igényelt egyszobás, komfort nélküli bérlakásban — édesanyjával — lakott együtt, az ide vonatkozó jog­szabályok szerint megkap­hatja ugyan a lakást, de a kusza helyzet miatt jogo­sultságát a hivatalnak — vizsgálnia kell. Annál is in­kább, mert a lakásosztály olyan információhoz jutott, mely szerint a köztársasági megbízott - hivatalos kife­jezéssel szólva — nem élt „életvitelszerűen” édesanyja lakásában, s ha ez így van, igénye nem teljesíthető. A fenti információk közlé­sétől — bár jó ideje ren­delkezésünkre álltak — eled­dig eltekintettünk. Minden­képpen azt szerettük volna, ha olvasóink számára írá­sunkból dr. Bőgner Miklós álláspontja is kiderül. A köz- társasági megbízott — több­szöri megkeresésünk után — végül időt szakított egy rövid beszélgetésre. — Valamikor augusztus de­rekán kelt a szóban forgó ajándékozási szerződés — mondta dr. Bőgner lapunk kérdésére. — Valóban volt egy saját tulajdonú garzo­nom Kertvárosban, de mivel munkaköröm miatt létfon­tosságú, hogy bármikor elér­hessenek, s mivel azon o környéken egyelőre- o mű­szaki feltételek hiányából fa­kadóan nem volt remény rá. hogy telefont kapjak, belvá­rosi lakásra volt szükségem. A jogszabályoknak megfele­lően tehát elhunyt édes­anyám lakása bérleti jogvi­szonyának folytatását kértem, s beadványomat eljuttattam Pécs város jegyzőjéhez. Ö ezt a belügyminiszterhez to­vábbította, akitől még nem kaptam értesítést. Megjegy­zésként csak annyit: a Sallai utcai bérlakásban születtem, s ott is lakom harminckilenc éve. — Sokan azt gondolnák, a régió első közjogi méltósá­gának nem biztos, hogy egy komfort nélküli, tehát olyan lakásra van szüksége, mely­ben még fürdőszoba sincs . . . — Nekem megfelel, mert egy dolog a fontos számom­ra, hogy lehetőleg közel lakjak a munkahelyemhez. S mivel a magyar köztársasági megbízottak, sajnos, nem úgy vannak eleresztve, mint kül­földi kollégáik — akik, ha maaas közjogi méltósághoz jutnak, szolgálati lakást kap­nak —, mindenki maga kö­teles megoldani a problé­máit. Mivel más lehetősé­gem nem nagyon volt - ez viszont volt —, beadtam az igénylésemet. — Egy szomszéd bejelen­tése szerint ön nem élt „életvitelszerűen” a Sallai utcai lakásban. — Nem tudom, mit jelent az, hogy életvitelszerűség, mert amióta megkaptam ki­nevezésemet, életvitelem nem hasonlítható a polgári élet­vitelhez. Kora hajnaltól ké­ső estig sokszor valóban nem láthattak a lakás kör­nyékén, a többhetes külföldi, s néhány napos vidéki utak­ról nem is beszélve. Aki azt mondja tehát, hogy nemigen lát otthon, annak igaza van. Egyébként azt, hogy meg­kaphatom-e a lakást, vagy sem, majd a hatóság eldön­ti. Ismereteim szerint ez nem a sajtó feladata. A döntés valóban nem. A táiékoztatás viszont annál inkább. A köztársasági megbízott beadványa tehát a belügy­miniszterhez került. Rajta kí­vül egyébként még cirka há­rom és fél ezren várnak álla­mi bérlakásra a megyeszék­helyen. Pauska Zsolt Vegyes vállalatot alapít a Dunai Vasmű és a Voest Alpine A Dunai Vasmű Acélművek Kft. részeként működő hideg- hengermű vegyes vállalattá alakításáról állapodott meg az osztrák Voest Alpine Ag és a Dunai Vasmű. Mint Hor­váth István, a Dunaferr Du­nai Vasmű vezérigazgatója az MTI tudósítójának elmondta, □ január elsején megalakuló vegyes vállalat egyenlő arány­ban lesz magyar, illetve oszt­rák tulajdon. A Dunai Vasmű apportként a hideghengermű gyártó- és kiszolgáló beren­dezéseit, a Voest Alpine pe­dig 350 millió schilling kész­pénzt visz a megalakítandó vegyes vállalatba.

Next

/
Thumbnails
Contents