Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-12 / 310. szám

IO aj Dunántúli napló 1991. november 12., kedd fi szerkesztőség postájából Tavaly sok romlás volt Jó tanácsok saját töltelékáru készítéséhez A fűszerpaprika minőségének védelméről! Alaptalan gyanúsítás... Október 28-án este az első emeleten lakó becsöngetett a lakásomba, és a következő szavakkal a lépcsőházban ordító hangon elkezdte kiabálni: maga szemét, mocskos vén dög, kiszedte a levelemet a postaládámból. Maga vén rohadt dög. maga szemét aljas, ha még egyszer előfordul kikaparom a szemét, maga vén mocskos szemét. Erre én leírhatatlanul meglepődtem, képtelen voltam szóhoz jutni, nem tudtam mást mondani, csak annyit, hogy mago nem normális. Mit tehetek ebben az esetben, amikor teljesen alaptalanul így megvádolnak, ily szavakkal a lakók füle hallatára meg- szégyenitenek, becstelen, szégyenteljes embernek tüntetnek fel 78 éves koromra. Csak az Isten lehet a tanúm, hogy ilyen becstelenség még gondolatban sem merült fel bennem, és erre egy asszony megpecsételi életemet, sorsomat a lakótársak és mindenki előtt, a sírás kínoz emiatt az alaptalan és jogtalan vád miatt. Szégyellek kimenni a lakásomból, mert ezek után azt hihetem, hogy vén, becstelen gazembernek vélnek a lakótársak. (Név és cim a szerkesztőségben) * Mélységesen sajnáljuk az idős embert, aki valószínűleg egy rosszindulatú félreértés áldozata. Bizakodunk, hogy a szom­szédasszony magára ismer, és a vádjaihoz hasonló határozott­sággal elnézést kér a goromba szavakért. . Van, amire jut — lesz, amire nem jut így vélekednek Szentlőrincen Hiába a nagy tiltakozás A fagyasztott húst A téli hónapokban igen nép­szerű a lakosság körében a töltelékáru-gyártás, a füstölt kolbászok készítése a legelter­jedtebb. Tavaly igen sok romlás for­dult elő, melynek oka a nem kellő odafigyelés, a szaktudás hiánya volt. Ezért időben sze­retnénk jó tanácsot adni azok­nak, akik maguk akarják elké­szíteni a házias Ízű töltelék­árut. Csak tisztán, higiénikusan kezelt (nem mosott), a tisztát- lanságtól körbevágott, jól elő­hűtött (+ 6 C fokos) húst használjanak. A fagyasztott hús és szalonna a nagyüzemi töl­telékáru készítéséhez (-3, -8 C fokos) kiválóan alkalmas, de otthoni gyártáshoz nem ajánl­juk. Amennyiben valaki gazdasá­gi szempontok miatt (az „olcsó- hús-akcióban") előrevásárolta és lefagyasztotta a töltelék alapanyagát, azt kellően en­gedje fel (hűtőszekrényben vagy szobahőmérsékleten) és jól lecsepegtetve kell felhasz­nálni, hogy a töltésnél és majd a füstölésnél a hús szabad víztartalma ne okozzon gondot. A töltést hideg, körülbelül 10 Celsius fok hőmérsékletű teremben kell végezni. A ter­mék összetétele (hús-szalonna arány) a gyártó ízlése szerint alakul. Azt tanácsoljuk, hogy inkább kevesebb, de kevésbé zsíros terméket készítsenek, mert az utóbbi könnyen romlik. Az adalékanyagok közül a só­nak az ízkialakító szerepén kí­vül a tartósításban van nagy jelentősége. Ezért ügyeljenek arra, hogy mennyisége a töl­tésre előkészített masszában 2-2,2 százalék legyen (súlyszá­zalék). A paprika szerepe sem elhanyagolható, a szinkialaki- táson kívül szintén segít az el­tarthatóságban. Őrölt paprikát ma már sok helyen lehet vá­sárolni. Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy csak garantált minőségű, megfelelő mikrobiológiai álla­potú terméket vásároljanak töl­telékáru-gyártáshoz. A konyha­só hiánya és a rossz minőségű paprika felhasználósa egyaránt romláshoz vezethet. A töltelékáru-készítés sarka­latos pontja a viz hozzáadása nélkül, jól átkevert „szálas" massza betöltése. A töltés akár természetes, akár műbélbe tör­ténhet. (A műbelet 5-10 per­ces langyos vizes áztatás után használják.) Fontos, hogy a be­töltött kolbász legyen nagyon feszes, töltés közben állandóan szúrkáljók. Töltés utón az egyedenként sóval (konyhasóval) bedörzsölt felületű kolbászok hűvös he­lyen szikkadjanak (maximum 12 óra), utána szárazra törölve vagy levegővel leszáritva kerül­hetnek a 20 Celsius fok alat­ti hőmérsékletű hidegfüstre. Ha saját maguk füstölnek, akkor a tűztértől számítva 2,2 méterre legyen a felfüggesztett áru legalsó pontja. Ha bér­füstölőben történik a termék füstölése, úgy igyekezzenek úgynevezett füstbeáramlású füs­tölőt keresni, ahol a tűztér nem közvetlenül az áru alatt van. nem ajánljuk A legtöbb vitás kérdés ugyanis a melegfüst esetleges alkal­mazásával kapcsolatban lép fel. ügyeljenek arra is, hogy csak akkor bízzák meg a mun­kával a füstölőmestert, ha az engedéllyel és megfelelő táro­lótérrel is rendelkezik, és Így biztosított, hogy a füstölést a legrövidebb időn belül elkezdi. A romlás jelei leginkább a füstölés utáni tároláskor mu­tatkoznak: üregek a töltés bel­sejében, penészesedés, színel­változás, kellemetlen szög és iz. Ezek a hibák főként a hely­telen, a nem megfelelő mó­don végzett kolbászkészítésre vezethetők vissza. Sok bosszúságtól és nem ke­vés anyagi veszteségtől kímélik meg magukat, ha a munka megkezdése előtt felkeresik ál­lomásunk szakembereit. Szaktanácsot személyesen minden munkanapon 7-15.30- ig adunk Pécsett, a Megyeri út 24-ben. Mikrobiológiai és ké­miai laboratóriumunkkal is ren­delkezésre állunk. Felhívjuk a fgyelmet, hogy a házilag előállított töltelékáru (kolbász, hurka, disznósajt) nem hozható forgalomba. Aki ilyet vásárol, komoly veszélynek teszi ki magát. Őstermelő (a saját maga által előállított) termékek kö­zül baromfit, sonkát, szalonnát és olvasztott zsírt forgalmaz­hat, ha a levágott sertés, ba­romfi állatorvosi húsvizsgálaton átesett, és ezt állatorvosi iga­zolással bizonyítani tudja. Vá­sárlás előtt kérjék ezt az iga­zolást. Baranya Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás Tapasztalataink szerint az utóbbi hónapokbon nagymér­tékben megnövekedett a fű­szerpaprika-előállitók és for­galmazók száma. Piacokon és egyes boltokban jelölés nél­küli átlátszó műanyag zacskó­ban árusított fűszerpaprikát találhatunk. Az áru nagyobbrészt az il­letékes minisztériumok rendel­kezéseinek figyelmen kívül ha­gyásával kerül forgalomba. Ez meglátásunk szerint azzal függ össze, hogy a termelők és forgalmazók döntő többsé­ge nem - ismeri a hatályos jogszabályi előírásokat. A Földművelésügyi Miniszté­rium, az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium 1991. június 30-óban jelölte meg azt a türelmi határidőt, ameddig az érdekelteknek tevékenységük engedélyeztetését és a megfe­lelő csomagolóanyagok beszer­zését biztosítaniok kell. A helyzet rendezésére a há­rom minisztérium ellenőrzésre jogosult szervei azt a felada­tot kapták, hogy a fűszerpap- rika-előállitók (szárítók, őrlők), valamint a fűszerpaprika- forgalmazók biztosítsák a 10/1988. (VI. 30.) MéM-SZeM- rendelet előírásainak betartá­sát. Bizonyítvány beszerzésére van szükség arról, hogy a fű- szerpaprika előzetesen enge­délyezett élelmiszerelőállító­helyen készült, kötelező előze­tes minősítéssel rendelkezik, csomagolása a magyar szab­vány előírásainak megfelel és azon az árura vonatkozó rendeletileg előírt adatokat feltüntették. A paprikaőrlők létesítését működésük meg­kezdése előtt az előállítóhely szerint illetékes Állategészség­ügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomással és a Közegészség- ügyi hatósággal kell engedé­lyeztetni, a termék minőségét' pedig a forgalombahozatal előtt szintén az előzőekben jelzett állomástól és a Keres­kedelmi Minőség Ellenőrző Intézettől beszerzendő minősí­tési bizonyítvánnyal kell iga­zolni. A fogyasztók egészség- és érdekvédelme, továbbá a ha­misítások elkerülése és későb­bi kellemetlenségek megelőzé­se érdekében felhívjuk a ter­melők, forgalmazók, vásárlók és az ellenőrzésre jogosult szervek figyelmét a miniszté­riumi előírások betartására és betartatására. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a nagyke­reskedelem megfelelő áron, a keresethez igazodó kisze­relésű és minőségű fűszerpap­rikával lássa el az üzleteket. Fogyasztók Országos Tanácsa Baranya Megyei Szervezete Az 1980-as években a MéV fejlesztése során a bánya­üzem munkásállományának el­helyezése során gyors fejlődés indult Szentlőrincen. A felépült társasházak, csa­ládi házak, rákényszerítették a községi tanácsot, hogy a szennyvízhálózat, szennyvíztisz­tító teleoet, a vízhálózatot bő­vítsék, úi víztároló épüliön. A költséqeit, kamatait a község a költségvetésből fizette. Büvült a lakótelep. A táv­fűtőmű-rendszer is. A minisz­térium gázolajrendszerű üze­meltetést engedélyezett. Per­sze, ne feledkezzünk meg a telefonrendszer- és a villamos- hálózatról sem. A közséq költségvetéséből vitte a pénzt minden, ami a hétköznapok­hoz tartozik — iskolák, járdák, óvodák, tanácsi lakások . . . Eqyszer csak kezdődtek a qondok. Beielentették, hoqy bezár a MÉV. A naqyközséa nem értette, mit is ielent ez! A MÉV vezetői tanácsülésen mondták el, hogy ami szerző­désben velük fennáll, mindent rendeznek . . . A Maqyar Posta átalakult, ami nekünk a 72-es körzetből a 70-es körzetbe való áthelye­zést jelentette, és a díjaink a duolóiára uqrottak. A telefo­nálások többsége hivatalos üayek intézése főleg a 72-es körzetbe irányulnak. Reklamál­tunk. Minisztériumi döntés volt. végrehajtották. Majd 1991. február: kamat­adó! Választási lehetőség A-B változat szerint 1991. de­cember 31-ig. 1992. január­ban új törlesztőrészletek, ami minden olyan családnak, aki nem rendezte lakáshitelét, újabb költséqkihatás. A vízszolgáltatásban Bara­nya újra első helyen szerepel, a vízdíjjal. Hiába a nagy til­takozás, a díj előkelő helyet biztosit számunkra országos szinten, azóta is. Ebben mi várható? Azt a Vízmű vezetői illetékesek közölni a lakos­sággal. Elértem a lényeghez, a „mellbevágó távfűtési díjak­hoz". Szentlőrincen ezt KO- nak hívják. Országos előkelő hely távfűtési és rendelkezésre állási költségben. A távfűtő jól időzített, a minisztérium rendeletét októberben értel- meztették a lakossággal — amiről már májusban tudomá­suk volt. Csak az érdekelt fe­let kell októberben tájékoz­tatni, mármint a lakosságot. Azt elfelejtették közölni, hogy ahol már kísérleti jelleggel beépítették a távhőszolgálta­tás mérőműszereit, milyen megtakarítás történt. A mérőműszerek lakossági beszerelése 25 000 forint. Plusz festés, szabadság, meg ami a lakásokban tönkremegy, azok pótlása. Segítsen az ön­kormányzat! - de miből? A megkapott állami támogatás­ból, ami december 31-éig elég? Meg egy kis hozzájárulás a költségvetéséből, ha van neki. 1992-ben vajon mi lesz? Mit tett a távfűtő, mit fejlesz­tett éveken keresztül az egy­csöves elavult rendszereken? Mi a biztosíték, hogy a mű­szerek és átkötések után akár 20 százalékos megtakarítást is elérünk költségeinkben? Min­denki gondolkodik, megoldá­sok, ötletek, de mindezt a la­kosság fizesse ki, hiszen az önkormányzat elödie, a tanács ugyanabból a költségvetésből tud és tudott megoldani, fej­leszteni mindent, amit a kor­mánytól kap a lakosság lét­számának megfelelően. Az önkormányzat itt Szent­lőrincen a törvényes keretek betartása mellett dolgozik és aondolkodik. November 4-én ültek le tárgyalni a Pétáv ve­zetői, valamint a pécsi önkor­mányzat illetékesei a helyiek­kel, de mi lesz 1992-ben? Eqy biztos, a lakástörlesztési hitelek sok családnál emel­kednek. A személyi jövedel­münk, ami az adólevonások után megmarad, beosztják. Van, amire jut — lesz, amire nem jut. Miskolczi Sándor „Beszél a kártya” Olvasóink közül sokan ér­deklődnek az Új DN október 14-i számában megjelent „Be­szél a kártya” című írásban szereplő kaposvári jósnö iránt. Aki fel akarja venni vele a kapcsolatot, az hívja a 82-es körzetszámú, 15-527-es telefon- számot. Lehet, hogy o kuka és o pad is a téli álomra készül? Vagy inkább szomorúak, mert nem törődnek velük? A fotót Kovács Zita készítette Pécsett, o Tettyén. Taxival voltam kénytelen utazni, hogy a hajnali vona­tot elérjem, amikor a taxis felháborodottan mesélte 02 éjszaka történteket: — Képzelje el, jóval éjfél utón jött egy csapat fiatal diszkóból vagy buliból, de elég jó spiccesen, fiúk, lá­nyok vegyesen. Ott, túl az úton lévő ABC melletti ke­nyér- és pékárutároló rosté­lyokhoz mentek, majd miután „kiszolgálták magukat", pár srác, szégyellem kimondani is, de bizony rápisiltek az árura! És képzelje el, mindezt kénytelen voltam végignézni, nem volt egy kolléga sem ott a parkolóban, hogy egy ki­csit „gatyába rázzuk" őket. Egyedül nem mertem kiszólni, hiszen sokan voltak! Hát itt tartunk, uram! - kesergett a taxis. Bevallom, kissé fenntartás­sal fogadtam akkor a szto­rit, gondoltam, egy keveset hozzátehetett a taxis, hogy szórakoztassa az utast, szom­baton kora reggel . . A következő, hasonló tör­ténetnek viszont magam vol­tam szemtanúja: A Konzum Áruház előtti hatos-hetes megállóban, es­te nyolc órakor egy kilenc­tagú társaság (hét fiú, két lány) hangoskodott, fitogtatta erejét, „elmésségét". A busz­megállóban húsz—harminc ember várakozott, kisbabás anyuka, hat—nyolc kisiskolás, a többiek inkább fiatalok, mint középkorúak. Miután az üveg a fiatalok között körbejárt, a szalma­kalapos fiú a Konzum kira­kata felé fordult, és szégyen leírni, de vizelni kezdett a társai ujjongása, drukkolása közepette. Egyikük cipője or­rával jelt húzott a járdán, hadd lássák, vajon eddig le­folyik vagy sem? Nem folyt a jelig, erre egy másik srác besegített, örömrivallgás tört ki és a győzelemre egy újabb rund az üvegből. Szombat este lévén, több fiatal, tini sétált, igyekezett a belváros irányába. Főleg a lányokat próbálták beleterelni a „pro­dukciójukba". Busz közelített a megálló­hoz, amikor egyikük kivált és teljes erejéből rúgdosni kezd­te az egyik pad háttámláját, közben teletorokból ordította „rúgd a fát! rúgd a fát!" . . , És mindezt húszán—harmin­con néztük végig szótlanul, legfeljebb mély megvetéssel, tehetetlenül. B. A. Pécs

Next

/
Thumbnails
Contents