Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-12 / 310. szám

a üj Dunántúli napló 1991. november 12., kedd KISTERMELŐK Gyümölcstermesztés - korszerűen Hogyan műtrágyázzunk? Rovatunk múltkori cikké­ben arról szóltam, hogyan lehet viszonylag pontosan meghatározni a kiszórandó műtrágya mennyiségét a ter­més nagyságából. Kiskerttu­lajdonos olvasóink közül többen érdeklődtek, orra leér­ve választ, hogy magát a műtrágyát hogyan juttassák <T talajba. Tény, hogy a gyümölcs­fáink tápanyaggal jól ellá­tott talajt igényelnek, még­is, tápanyag-felhasználásuk lényegében nem több, mint egyéb kultúrnövényeké (pl. gabona, zöldség), ha azt a terményterület egységnyi felületéhez viszonyítjuk. A különbség az, hogy a gyü­mölcsfáink monokultúrának tekinthetők, és az, hogy gyökérzetük - tehát a táp­anyagot felvevő szervük - mélyebben helyezkedik el. A legfontosabb tápanya­gok felvehetósége más és más a gyümölcsfák részé­re, így azokat külön-külör vizsgáljuk meg. NITROGÉN. Ennek a fő tápelemnek a vegetativ és generatív szervek fejlődésé­ben, a klorofill és a fehérje képződésében és az enzim­tevékenységben van nagyon nagy szerepe. Adagoláso óvatosságot Igényel, mert megfelelően kedvező hu­musztartalmú talajban a fel­táródó nitrogén önmagában is fedezheti gyümölcsfáink igényét. Igen jó hatású a nitrogén műtrágyázás a kö­tött talajokon, ügyeljünk rá: ha a fáink között egyéb növényeket is termesztünk, akkor azt úgy tekintsük o nitrogén adagolásával, mint­ha füvesítve lenne o terü­let. A feleslegesen adagolt nitrogén kimosódik a talaj­ból, a növény számára el­vész, esetleg káros is, és mindenképpen környezet- szennyező. Elegendő a nit­rogént tavasszal a talaj fe­lületére szórni, és sekélyen bemunkálni, a hazai csa­padékviszonyok elegendőek arra, hogy a bekapált nit­rogén a gyökérzónába jus­son le. Tájékoztatásul közlöm az alábbi táblázatban, hogy 100 mm csapadék a fel­színre kiszórt nitrogént zö­mében milyen mélységekbe mossa be a különböző ta­lajtípusokon: N - műtrágya bemosódá- sának mélysége 100 mm csapadékkal: A nitrogén Talajtípus zöme található Durva homok 90 cm Finom homok 45 cm Vályog és lösz 30 cm Kötött, agyagos 20 cm Láp 12 cm FOSZFOR. Nélkülözhetet­len a termőrügyek, a vi­rág, gyümölcskezdemények kialakulásának energiaigé­nyes élettani folyamataihoz, a szénhidrátképzésben és a gyökérfejlődésben. A foszfor nem mosódik ki a talajból, szinte valamennyi talaj ké­pes megkötni a foszfort, na­gyon nehezen mozog a ta­lajban a gyökérzóna felé, ezért célszerű ősszel kiszór­ni, és amennyire lehet, mé­lyen bemunkálni, beásni, különösen az agyagos ta­lajokon. KÁLIUM. Sokoldalúan szük­séges gyümölcsfáink szórná ra, szénhidrátforgalomban, szárazság- és fagytűrőké­pességben, betegség-ellenál lóságban, vízháztartás és enzimtevékenység szabályo­zásában, jó gyümölcsminő­ségben játszik szerepet. Vi­szonylag sok kálit használ­nak fel gyümölcsfáink, de túlzottan ne adagoljuk, meri így talajtani gondokat okoz. és rontja a gyümölcsök tá­rolhatóságát. Gyenge ho­moktalajon majdnem úgy lemosódik, mint a nitrogén, de az agyagos talajokon fe­le, sőt kéthmarada is le­kötődik, és csak kis része jut le a művelési mélység alá, ezért még fontosabb o foszfornál is — ha lehet - minél mélyebbre bemun­kálni. Következésképpen: a nit­rogént szórjuk tavasszal a talaj felületére, és sekélyen kapáljuk be, a foszfort és a kálit szórjuk ki ősszel, és juttassuk le minél mélyebb­re a gyökérzónába. Ez a lejuttatás lényegében be- ásóst jelenthet csak a kis­kertekben, a nagyüzemek rendelkeznek már mélymű- trágyázó gépekkel. Az őszi műtrágyát talaj- felszínre szórni és a hóol­vadásra bízni, annak a ta­lajba való bemosódását na­gyon rossz módszernek tar­tom, nem ajánlom. Buxássy Lajos KISTERMELŐK rovatunkkal legközelebb november 26-án jelentkezünk gyón ügyeljünk a csomago­lásra. A tisztított karfiol fogalom annyit jelent, hogy a levelek legfeljebb 2 cm hosszúságúra lehetnek visszavágva. Ennek következtében a rózsák felü­letei szabadon maradnak, így könnyen megnyomódnak, sé­rülnek. A szállításnál megsé­rült rózsa a nyomódás helyén megbámul, puha' lesz és köny- nyein rothadásnak indul. Szállí­tás szempontjából kedvezőbb az ún. „olaszvágású" karfiol. Itt a levélcsonkok lazán a rózsá­ra borulva összeérnek és leg feljebb 5 cm-re fedik egymást, így a rózsák szállításkor már nem sérülnék olyan könnyen, mint az előző módszernél. A szállításnál a minőség megőrzése tekintetében leg­ideálisabb az ún. „leveles kar­fiol". Itt a rózsát körülvevő friss, egészséges levélek meg védik a rózsát a sérüléséktől, A rózsa alatt a torzsa sima felülettel, legfeljebb 5 cm hosszú lehet. Hátránya ennek a szállítási módnak, hogy a nagyobb lambfelület miatt, sok­kal több csomagoló edény — lá­da — szükséges, ami a szállítási költséget jelentősen meg­növeli. Ugyancsak lényeges minősé­gi követelmény, hogy a rózso benőtt levelektől mentes le­gyen. Nem lehet továbbá mag ­szárba induló és alaki hibás. Méretek vonatkozásában o szabványelőírás a következő. Hajtatott karfiol átmérője: el­ső osztálynál legalább 10 cm. a másodosztály 6 cm. 'Megen­gedett eltérés az alacsonyabb osztályba tartozás vonatkozá­sában legfeljebb 5 százalék. A szabadföldi karfiol átmérő­je legalább 15, illetve 12 cm legyen, litt a megengedett ala­csonyabb osztályba tartozás - keveredés — 15 százalék le­het. Természetes, hogy az ala­csonyabb osztályú keveredés egészségügyi, tisztasági szem­pontból nem eshet kifogás alá. Dr. Tamesu József lllövfénywédelmi tanácsadó A kis- és hobbikertek védelme Gyakran fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy olyan növényvédő szereket ajánljunk a kiskerteknek, amelynél nerr icell 8-10 különböző növényvé­dő szert vásárolni, de a kert­ben termesztett összes növény­be eredményesen használható. A gombaölő szerek közül a DITHANE M—45 és a közeljö­vőben forgalomba kerülő DIT­HANE LF (folyékony) és a DITHANE DG (vízben jól ol­dódó mikrogranulátum — ol- dékonysága - a mosóporoké­hoz hasonló). A DITHANE M-45-öt már több mint 20 éve használják a termesztők eredményesen Felhasználási területe széles, gyakorlatilag az összes házi­kerti növényre kijuttatható, fi- totoxikus (mérgező) hatása o növényre nincs, rezisztencia (ellenállóképesség) a gombák­nál 20 éves folyamatos hasz­nálat ellenére sem alakult ki. Felhasználható a gyümölcs- termő növényeknél, szőlőnéi varasodós, monilia, rozsdabe­tegségek, peronoszpóra, szőlö- orbánc, őszibarack tofrinás betegsége, csonthéjasok levél- likasztó, moníliás, és rozsda­betegsége, málna vesszőfolto- sodáso ellen, Zöldségnövé­nyeknél akár szabadföldi, okát fólia alatti termesztésnél al­kalmazható a palóntadőlés, paradicsomvész, burgonyavész, szárazfoltosságok (alternáriás), szárrothadás, termésfoltossá­gok, rozsda és peronoszpóra, babfenésedés, a babhüvely, -szár, -levél betegségei, vala­mint a rozsdabetegségek el­len. Felhasználható továbbá a saját gyűjtésű vetőmagvak csávázására is, CHINOIN FUN- DAZOL WP-vel kombinálva. A dísznövényeinknél is hasz­nálhatjuk, a rozsdabetegségek, 'evélfoltosságok, virágfoltossá­gok, levéltorzulások ellen. A tulipán és kardvirág (gladio­lus) és fréziánál gumó-, illetve hagymake^elésre is használha­tó a botritiszes (szürkerotha- dásos) levél- és gumófoltossá­gok ellen. A fentiekben láthatjuk, hogy a régi jól bevált növényvédő szer továbbra is a kiskerttulaj­donosok alapnövény-védőszere. Gyakorlatilag bármely növény­védő szerrel keverhető, a DIT­HANE nemcsak önmagában, hanem a szisztemikus (felszí­vódó) szerek kombinácós part­nereként is használható. Élelmezésegészségügyi vára- <ozási ideje növényenként el­térő, legrövidebb az uborkánál (5 nap), paprikánál, paradi­csomnál 7 nap, a többi zöld­ségfélénél 14 nap, almánál, körténél, szőlőnél 30 nap. mig a többi kerti növénynél 14 nap. A további számokban o „Növényvédelmi tanácsadó" -ovatban folytatjuk a szerek­nek az ismertetését, melyeket 3 kiskerttulajdonosok a beteg ségek és kártevők ellen ered­ményesen alkalmazhatnak. A téli hónapokban kétheten te a B. M-i Növényegészség- jgyí és Talajvédelmi Állomás szaktanácsadási napokat tart. melyen nemcsak a kistermelők, hanem az árutermelők és nö /ényvédő szert árusítók s meg­ismerkedhetnek a forgalomban lévő, és a közeljövőben beve­zetésre kerülő növényvédő sze­rekkel. A szaktanácsadási na­pon délelőtt 9.30-tól) elsődle­gesen a szántóföldi növény- kultúrákkal, délután 15 órá­tól a kertészeti növények vé­dőimével kapcsolatos tudni­valókat sajátíthatják el a lá­togatók. A következő szaktanácsadási nap november 13-án lesz, melyen kedvezményes áron nö­vényvédő szert is árusítanak. Czigány Csaba Bélák István $x*rk*sxt6l üxmnet Haragszom a szomszédra Két héttel ezelőtt megjelent rovatunkban ígértük, olvasónk levelére vá­laszolva közölni fogjuk oz egyes gyümölcsnemeknek az ingatlan határától való legkisebb ültetési (telepítési) távolságát. Az ide vonatkozó előírá­sokat a MÉM 40/1977. (XI. 29.) számú rendeletének melléklete tartalmazza. Az olvasói levélben kért egyéb - sertés- és tyúkól, bódé stb. — előírások­ra a következő megjelenésünk alkalmából térünk vissza. Dr. T. i. A legkisebb ültetési (telepí­tési) távolság az ingatlan ha­tárától : a) Belterületen és a külte­rületnek a zártkerten belül eső részén a távolság: — szőlő, valamint 3 méter­nél 'magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (é'lősövény) esetében 0,50 méter; — 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1 méter;- 3 méternél magasbbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 2 méter. b) Külterületnek o zártker­ten kívül eső részén a távol­ság:- gyümölcsfaiskolái nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabo'kor esetében 0,80 méter; — minden egyéb gyümölcs- bokor (mogyoró stb.) eseté­ben 2 méter; — birs, naspolya, birsalany­ra oltott körtefa esetében 2,50 méter; — törpeOlanyro oltott alma­fa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter; — vad alanyra oltott afma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4 méter; — cseresznyefa esetében 5 méter; — dió- és gesztenyefa, to­vábbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8 méter. c) Külterületnek a zártker­ten kívül eső részén, amennyi­ben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy zárt­kert, szőlőt és gyümölcsfát o b) pontban foglalt ültetési tá­volságok megtartásával, egyéb bokrot vagy lát az alábbi ül­tetési távolságok megtartásá val lehet ültetni: — 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter; — 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,20 méter; — 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) ese­tében 2 méter; — fa esetében 8 méter. A közút és a vasút terü­letén — szőlőtől, gyümölcsös­től és zártkerttől — minden gyümölcs- és egyéb fát; vala­mint bökrot, legalább 1,5 mé­ter; 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ül­tetni (telepíteni). Kertészetben, szabadföldön, fólia alatti hajtatásnál, szőlőiskolában fészektrágyázásra, termő gyümölcsösben és gyümölcsfa telepítésnél: TERRA-VITA M humusztrágya a hagyományos szervestrágyával azonos hatásfokkal! Kapható 260Ft-ért, 40 kg-os kiszerelésben, mely 400nf területre elegendő. Pécsi AGROKER Rt. Áruház Pécs, Közraktár u. 7/a. Tel.:11-682 (8507) A kiskerttulajdonosoknak már érdemes o jövő évi termésre gondolniuk. Az AGROKER Áruházban ezekben a napokban nagy választékban kínálják a vetőmagokat, virágmagokat. A hazai vetőmagok mellett nagy válasz- tékban kínálnak külföldi, elsősorban holland vetőmagokat. Fotó: Läufer László A karfiol minősítése Szállításra a „leveles" termés alkalmas A közfogyasztásban ismere­tes 'karfiol nem más, mint egy káposztafélének a rövidszár- tagú, tömött 'húsú virágibirrvbó kezdeménye; a rózsa. Innét szármáznák a társnevei is; kel­virág, virógkél. A piacon ko­rai — hajtatott — és késői kar­fiol található. Az á'ru annál kedveltebb, kelendőbb, minél tisztább, fehérebb a virág- kezdemény. Ezt úgy érjük el, hogy szakmai 'kifejezéssel él­ve a karfiolt „halványítjuk". A halványítás pedig -úgy történik, hogy a virág kezdeményre o belső egy-két levelet rátörjük. Ezáltal a rózsát közvetlenül nem éri a napfény, így szép fehér marad. Sajnos, nagyon sokszor találunk a piacon ki­nyílott, rozsdabarnára szímező- dött, oapégésfoJtos felületű terményt, amely gusztustalan, ízlelésre keserű, fogyasztásra alkalmatlan termény. Az árunál alapkövetelmény, hogy fajtára jellemző alakú, friss, tiszta, egészséges le­gyen. A rózsák tömötték, folt és sérülésmentesek legyenek. Ennék biztosítása végett na-

Next

/
Thumbnails
Contents