Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-11 / 309. szám

1991. november 11., hétfő aj Dunántúli napló 9 Kína és Vietnam kibékül Menekülés a menekültektől A történelem legnagyobb népvándorlása elé nézhetünk Nincs olyan szegény or­szág a földkerekségen, amelybe ne igyekeznének a még szegényebbekből. Áz álmok álma Lengyelországban csupán tavaly negyedmillió román betelepedését regisztrálták. Az álmok álma persze - legalábbis a mi földrészün­kön - Németország, Svéd­ország, Dánia, a jóléti ál­lamok. Vagy éppen Svájc, amely szigorú idegenrend­őrségéről ismert. Mégis: a 6,7 milliós összlakosságból 1,1 a külföldi. Ennyit re­gisztráltak. Hogy titokban hányán élnek ott, arra nem hajlandók még becsléseket sem adni. Az amerikai földrészen sem jobb a helyzet. Ame­rika - nem Amerika. Dél- és Közép-Amerika népe a gazdag Észak-Amerikóba igyekszik. Az Egyesült Álla­mokba, Kanadába. Az USA mexikói határán megerősí­tették az őrséget. Helyen­ként 3 méter magas, sűrű drótkerítést telepítettek, má­sutt elektromos áramot is vezettek a határt védő be­rendezésekbe. És mégis: évi egy vagy két millió mexikói bejut az ígéret földjére és valahogyan munkát is talál, megél ott. És még mennyien menné­nek! Törökországból a már nyugatabbra vándorolt 2,5— 3 millión felül újabb 2,5 millió indulna új hazába, ha tehetné. A Földközi-ten­ger melletti „periféria-or­szágokban” egyre több em­ber kényszerül a létminimum szintjére vagy az aló. Egy Európai Közösségi felmérés szerint egy évtized múlva a világnak csak ezen a tó­ján 100 millió olyan ember él majd, akinek nem lesz miből. A szegénységi küszöb alatt A világon jelenleg 5,5 milliárd ember él. Egyötö­dük a szegénységi küszöb olatt vegetál, amíg el nem pusztul. Csakhogy a föld népessége gyorsabban nö­vekszik, mint amit el tud­juk képzelni. 35. év múlva 8,5 milliárdra számíthatnak. Az ENSZ szakértői szerint 14 milliárdnál áll majd meg a növekedés. Ami azonban csaknem kizárólag a har­madik világban, valamint Kínában megy végbe. A kö­vetkezmény: a világ 14 mil­liárdos lakos közül például a németek száma a jelen­leginek felére csökken, a törökök száma háromszoro­sára növekszik majd. Ez persze csak prognózis, de a tények máris nyomasz- tóak. Hogy mennyien hagy­nák el a Szovjetuniót, ha lehetséges és be is fogad­nák őket. 5-6 millióan bi­zonyosan, de elképzelhető 50 millió menekült is. Igaz, immáron nem politikai okok­ból hagyják ott többnyire szülőföldjüket az emberek. Feltéve persze, ha a nyo­mort, az egzisztenciális ki- látástalanságot nem tekint­jük jogos indoknak. Ügy tűnik, a gazdag országok kénytelenek egyre jobban becsukni a szemüket és fü­lüket, s határaikat az új, számukra emberi létet biz­tosító hazát keresők előtt. Ásyl-Bussiness Ki vonná kétségbe a jól élő országok kormányainak azt a jogát, hogy saját ál­lampolgáraik érdekeit véd­jék? Az azonban megjósol­ható, hogy a tisztességes, tehetséges, más országok­ban új életet kezdeni aka­ró szegény-országbeliek húzzák majd a rövidebbet. A világ szervezett bűnözői már most is hatalmas üz­letággá fejlesztették a ha- tárokon-átjuttatást, az ,,Asyl-Bussiness”-t. És va­jon nem kell-e a vérfrissí­tés az országoknak, a gaz­daságoknak? A marylandi egyetemen egy tanulmány meglepő eredményre jutott. Az Egyesült Államokban és Kanadában a friss beván­dorlók átlagban több adót fizetnek és kevesebb szo­ciális segítséget kérnek, mint a tősgyökeres lakosok. Akiknek sikerült eljutniuk az ígéret földjére, azokban nagy ambíció dolgozik, de akik megszokták a jólét vi- láaát. könnyen elkényelme- sednek. És mentséget is találhat­nak a biztonságban és jól élő országok a maguk szá­mára, hiszen a „csupán gazdasáai okokból menekül­tekre” hivatkozva elutasít­hatják azok bebocsátását is, akik valóban az életüket mentik. Mondjuk, a kurdo- kat vaav époen a iuqoszlá- viai polaárháború elől kény- szerűségből világgá indu­lókat Akik között vannak horvátok. szerbek, albánok és magyarok. A kínai—vietnami kapcsola­tok teljes helyreállítása vár­ható a Do Muoi kommunista pártfőtitkár vezette vietnami küldöttség kedden kezdődött pekingi látogatásától. A két ország elhidegülése a hetvenes években kezdő­dött, amikor Észak-Vietnam erőteljes szovjet befolyás alá került. Tovább romlott viszo­nyuk, amikor Kína élénken ellenezte a két Vietnam új­raegyesülését a vietnami há­ború végén, lényegében ideig­lenes szövetségre lépve az Egyesült Államokkal a szovjet érdekszférába tartozó Viet­nam ellen. Néhány nappal azelőtt, hogy az észak-viet­nami kommunista erők elfog­lalták Saigont, a volt déli fő­várost, Kína megszállta a Ki kaphatta volna a Nobel- Békedíjat? Még mielőtt ismeretessé vált volna, hogy a norvég parlament bizottsága az idei Nobel-Békedíjat a burmai Aung San Suu Kyi asszony­nak ítélte oda, az AFP fran­cia hírügynökség oslói tudó­sításában felsorolta, hogy a norvég sajtó kiket, illetve mi­lyen nemzetközi szervezeteket tartott esélyesnek a rangos kitüntetés elnyerésére. Ezek szerint az esélyesek közt szerepelt Nelson Man­dela dél-afrikai polgárjogi harcos, II. János Pál pápa, George Bush amerikai elnök, Vytautas Landsbergis litván Václav Havel csehszlovák el­nök is. A nemzetközi szerve­zetek közül első helyre sorol­ták a norvég lapok az üdv­hadsereget, az ENSZ Gyer­mekalapját (UNICEF), az ENSZ Környezetvédelmi Programját (UNEP) és a Nemzetközi Vö­röskeresztet, amely utóbbi 1917-ben, 1945-ben és 1963- ban már részesült Nobel-Bé- kedíjban. Az esélyesek közt szerepelt még a Greenpeace környezetvédelmi mozgalom is. A csaknem egymillió dollá­ros rekordösszegű pénzjuta­lommal együtt járó Nobel- Békedíjra az idén összesen 90 személyt és 27 nemzetközi szervezetet jelöltek. A norvég bizottság a par­lament, a Storting által kine­vezett öt tagból áll. Döntését kizárólagos felelősséggel hoz­za meg, de a világ minden részéből kikérheti szakértők véleményét. A javaslatokat ko­rábbi kitüntetettek, maga a bizottság, a különböző álla­mok parlamentjei és minisz­terei, valamint az Interparla­mentáris Unió tagjai tehetik meg. * (DPA) . .. pedig nem lesz! - mondták az illetékesek. Azok, akik testközelből, racionáli­san, reálisan, a hazai és nemzetközi gazdasági élet va­lamennyi hatását aktualitásá­ban ismerve, választási ígére­teiknek megfelelően kormá­nyozzák gazdaságpolitikánkat. Ezeket a megállapításokat ugyan nem én minősítem, maguk állítják önmagukról. Lelkűk rajta! A témáról írni egyébként igen nehéz. Legalábbis szen- v’edélyesség nélkül az. Meg szubjektivitás-mentesen. Mert annyi, de annyi gon­dolat viharzik át az emberen, Dél-kínai tergerben lévő Spratly-szigetcsoport egy ré­szét, amelyre Vietnam is jogot formál. 1978-ban vietnami in­tervenciós erők zúzták szét Kambodzsában a Pekinggel szövetséges vörös khmerek erőit. Válaszul Kína, határ menti háborút indított déli szomszédja ellen 1979 feb­ruárjában. A rövid lefolyású háború döntetlennel végző­dött, a két ország viszonya pedig a fagypont szintjén holtpontra jutott. A javulás tavaly kezdődött egy vietnami küldöttség félig- meddig titkos csengtui láto­gatásával. folytatódott idén augusztusban az 1979-es há­ború utolsó hadifoglyainak szabadon bocsátásával. Ezt követte szeptemberben a pe­Csaknem kétszáz évvel az­után, hogy Napoleon elűzte őket, a máltai lovagok vissza­térnek a Földközi-tengeri szi­getre, ahol hírnévre tettek szert. A lovagok úgy hagyták el Máltát mint legyőzött hadfiak, s úgy térnek vissza, mint em­berbaráti szolgálatot ellátó lovagrend. És megígérték, hogy részben helyreállítják a híres St. Angelo erődöt, egy­kori főhadiszállásukat Valettó- ban. A 900 éves lovagrend, amely egykor rettegett had­erőként védelmezte karddal a kereszténységet, most a jóté­konykodást tekinti feladatá­nak. A lovagok 268 esztendőn ót voltak Málta urai és örök di­csőséget szereztek maguknak, amikor 1565-ben három hóna­pos ostrom után elvonulásra késztették Nagy Szulejmán tö­rök szultán hadait. 1798 jú­niusban Bonaparte Napoleon amely sértő, nehezen tartható kordában, egyik-másik még a nyomdafestéket sem tűrné. Maradok hát az illemnél, tisz­tességgel protestálva ezen eléggé el nem ítélhető jelen­ség ellen, szabadjon gátak nélkül gondolkodnom. Nézem a tévét és látom, hogy Dévényi Tibor bájos bugyutaságával vezetett stú­diójátékon 4-5 ezer forint könnyedén nyerhető, ha vala­kinek ideje szerencséje (és telefonja) van. Ugyanezek közül bárki megvívhat a kom­puterrel, s ha a dominókat okosan illesztgeti, egy átlag­nyugdíjat nyerhet perceken kingi külügyminiszteri találko­zó. A mostani legmagasabb szintű látogatás hivatott bete­tőzni a kibékülés folyamatát. Mi vetett véget a két or­szág regionális nagyhatalmi vetélkedésének? A legfőbb ok alighanem a kommunista ve­zetésű egypártrendszerek gyors és sorozatos összeomlása. A megmaradottak összetartása logikus fejlemény. További fontos ok, hogy Vietnam gyors gazdasági segítségre szorul. Most, hogy elszakadt a gaz­daságát életben tartó köldök- zsinór közte és a Szovjetunió között, nincs más választása, mint a korábbi ellenség, Kí­na, amelynek gazdasága a re­form és a nyitás politikájá­nak köszönhetően imponáló ütemben fejlődik, és a szo­három napot adott a lova­goknak a sziget elhagyására, miután Valetta kapitulált a francia csapatok előtt. A sziget kormányzata ebben az évben megállapodást írt alá a Máltai Lovagrenddel, amelynek értelmében haszná­latba vehetik a St. Angelo erőd néhány építményét. A lovagok vállalták ennek fejé­ben. hogy helyreállítják az erőd Szent Anna kápolnáját és azt a házat, amelyben a Rend mindenkori nagymeste­re lakott. Az 1577 előtt el- ihunyt nagymesterek közül többeket a kápolnában temet­tek el. A megállapodás ugyanakkor kimondja, hogy az erőd továbbra is a máltai kormány tulajdonában marad. Miután Málta 1964-ben el­nyerte függetlenségét Angliá­tól, a St. Angelo erőd sorsa nagyon hányatott lett. Elő­ször a kormányzat a turizmus belül. Egri János édeskés já­tékvezetése mellett kétheten­ként 50 ezer forintot osztogat­nak ki a játékosok között, akik meg tudják különböztetni a bürokráciát a demokráciától. Ismerek a választások ide­jén még pelyhező állú, min­den szakképesítéstől mentes fiatalembert, aki (régi szó­használattal élve) funkcioná­riusként hatszorozást kapja kézhez a kodifikáltan bejelen­tett ótlognyugdíjnak. És is­merek magasan kvalifikált ér­telmiségi szakembert, aki kényszer-nyugdíjállományban ennek a harmadát sem keresi. Illetlenség lenne-e felten­nem a kérdést: mit kapnak kézhez azok a honatyák, akik ezekben a kérdésekben, el­sősorban egzisztenciális okok­ra hivatkozva döntenek? Hát cialista hiánygazdálkodáshoz szokott szemnek káprázatos árubőséget tud felmutatni. Milyen következményekkel járhat a két ország összeme- legedése? Egy kézzelfogható eredménye máris van: a kambodzsai polgárháború le­zárása, a békefolyamat meg­kezdés elképzelhetetlen lett volna nélküle. További követ­kezménye lehet, hogy a ne­hézkesen bontakozó vietnami gazdasági reform felgyorsul, ha erősebb szálak szövődnek a két ország gazdasága kö­zött. A két regionális katonai nagyhatalom esetleg szorossá váló barátsága a távol ala­posan megbolygathatja a délkelet-ázsiai térség katonai erőviszonyait, ami meglehető­sen aggasztja a térség más országait, különösen az ASEAN (délkelet-ázsiai országok szö­vetsége) tagállamait. céljaira akarta felhasználni és egy kínai étterem is nyílt az erődben, de nem soká üze­melt, akárcsak az akupunktú­ra központ. Az erőd senkinek sem kellett. A máltai kormány és a Lo­vagrend közti megállapodás olyan időben jött létre, ami­kor a kormány igyekszik re­habilitálni Valettát, amely úgy volt ismert, mint „a vá­ros, amelyet urak építettek uraknak". Valetta legismer­tebb építészeti remekeit a máltai lovagok építették — köztük a Nagymesterek Palo­táját, amely most az elnöki palota és a Szent János ka- tedrálist. Valetta, a külváros, Floriana. valamint a „három város” - Vittoriosa, Senglea és Cospicua - bástyái azok­nak az időknek védelmi stra­tégiája szerint épültek, ame­lyekben a máltai lovagok har­caikat vivtók. nekik nincsenek nyugdíjas szü­leik, rokonaik, nem ismerik a mindennapos gondokat, ne­hézségeket, amelyekkel ma milliók küszködnek itthon? S sejtik-e, mi vár még ugyan­ezekre a milliókra? Mi, nyug­díjasok pedig csak ámulunk. Ha gondosan félretettük a választási röplapokat, vagy ha a mindennapok őrlő gondjai nem rostálták meg memórián­kat, emlékezhetünk az ígére­tekre, amelyek nem is olyan régen hangzottak el. Lépjen bárki a szónoki emelvényre, legyen bár tisz­tességes a szándéka, ne vár­ja el tőlünk, hogy elhiggyük neki: ezt érdemeljük 30—40 évi munka után. Teátrális kér­désekkel lehetne visszabom­bázni e szende mosakodást. Ki tartotta azt az ernyőt a társadalom feje fölé, amely alatt (amelyből) kinőtt, kinő­hetett a mai? Alighanem azok a százezrek, akik most, életük alkonyán szükségből osztoz­nak egy történelmi ítélet ál­talánosító szándékaiban. Mi mindent lehetne kérdez­ni az illetékesektől! S mi min­dent lehetne nekik elmondani! Ha ugyan hinni lehetne ab­ban, hogy ezek a vélemé­nyek katalizálhatnak bármit is, ami az erejüket és hitüket vesztett milliókban jó szán­dékú ellenkezéseik következ­tében vertek gyökeret. Hol vannak nyugdíjasaink a parlamentben? Siralmas látni, amint a megfogyatko­zott létszámú ülésteremben bóbiskolnak, szenderegnek azok, akikben mindannyian hittünk, s akiknek érdekeinket — mert ez egyben az ő érde­kük is - tenniök kéne. Most már csak azt kell ki­várnunk, hogy ne csak hall­juk, de érezzük is a forint vásárlóértékének bejelentett, egyesek szerint máris ittlévő emelkedését, a stabilitást, a kilábalást, az alagút végét, összefoglalva mindazt, ami­ben hinnünk kéne, miután az ígéreteket ezekbe a fogal­makba csomagolják nap-nap után. Addig azonban bele kell törődnünk, hogy elavult infra­struktúránk mellett, technikai lerobbantságunk, pártharcok ádáz tusakodásai és összekú- szált gazdaságunk erőtlen lé­pései közben emelkednek az árak, a szolgáltatások. És a nyugdíjak? Bokrétát András Nyugdíjemelés... Visszatérnek a máltai lovagak George Bush, az USA jelenlegi elnöke négy korábbi elnökkel, Ronald Reagan-nel, Jimmy Carter-rel, Gerald Ford-dal és Richard Nixon- nal a Ronald Reagen elnökségének tárgyi em­lékeit bemutató központ november 4-i megnyitó ünnepségen.

Next

/
Thumbnails
Contents