Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-11 / 309. szám

1991. november 11., hétfő uj Dunántúlt napló 7 Újjászületik a hetedik világcsoda Másfél évezreden át mutatta a kikötőbe vezető utat a hajó­soknak az Alexandria előtti szigeten Faroszon épült vilá­gító torony. Azután a 14. szá­zadban földrengés döntötte romba a hetedik világcsodát - mert így ment át a köztudatba. Most pedig újjászületik - a tu­ristákat vonzó mágnesként. Több hasznot hajt majd Alexandriának, mint az antik könyvtár felépítése hajtana - vélekedik Ummar el Hadidi tiszteletbeli finn konzul, aki már másfél évtizede kezdte kampányát, hogy előkelő ale- xandriakat megnyerjen az újjá­építés tervének. Most úgy érzi, hogy elérkezett álmai megva­lósulásának ideje. A legenda szerint 2. Ptole­maiosz egyiptomi fáraónak az­után támadt a gondolata a to­rony megépítésére, miután sze­relmese hajótörést szenvedett útban Alexandria felé és a ten­gerbe fulladt. Eredetileg em­lékműnek épült Krisztus előtt 279-ben és csak később alakí­tották át világítótoronnyá. He­tediknek került a világcsodák sorába, amelyek közt - érdekes módon - még egy másik kikö­tői bejáratot jelző emlékmű is található, a rhodoszi kolosszus. Különböző országokból 32 cég terjesztett elő javaslatot az újjáépítésre. A pályázatokat elbíráló bizottság végül egy öt finn vállalatból álló konzor­cium tervét fogadta el. A legújabb kor világító tor­nyát nem lehet pontosan azon a helyen felépíteni, ahol az ere­deti állott, mert ott ma a mame- lukok által a 14. században - a rombadőlt torony mészkövei­ből - épült tengeri erődítmény emelkedik. Külsejét tekintve elődjének pontos hasonmása lesz Friedrich von Thiersch német archeológus és építész rajzainak köszönhetően és szintén fehér mészkőből épül. A torony lábazatában a Görög Jachtklub mellett luxushotel kap helyet. A 150 személy be­fogadására alkalmas szálloda enyhíteni hivatott Alexandria szinte állandó szálláshely hiá­nyát. A torony törzsében kon­ferencia termeket rendeznek be. Lift visz majd fel a torony tetejébe, ahonnét festői kilátás nyílik Alexandriára. Az építési költségeket ugyan 35-54 millió márkának megfe­lelő összegre becsülik, de Ha- midi szerint a torony Egyip­tomnak egyetlen fillérjébe sem fog kerülni, mert a világ min­den részéből már több mint elég érdeklődő ajánlotta fel a pénzügyi támogatást. Remélik, hogy az építkezés rövidesen megindulhat és a tervek szerint várhatóan egy év alatt be is fejeződik. A világí­tótorony eredeti hivatását is be­tölti majd. Igaz, az elmúlt más­fél évezred alatt nagyot válto­zott a tengerhajózást irányító technika színvonala, de úgy tervezik, hogy az újjászülető hetedik világcsodát bekapcsol­ják a legújabb kor hajózási rendszerébe. (DPA) Severin kalandos utazása Lóháton Dzsingisz Khan nyomában Tim Severin ír utazó 1979-ben jelentette meg első bestsellerré lett útleí­rását, amelyben beszámolt arról, hogyan kelt át az At­lanti óceánon nyitott bőr­csónakon, követve Szent Brendan útvonalát, s bebi­zonyítva, hogy az ír szerze­tes megelőzhette Kolum­buszt Amerikában. Ezután az omani kormány pénz­ügyi támogatásával Szin- bád, a tengerész nyomában tett hajóutat. A következő útja is tengeren vezetett: korhű görög gályán Jason és az argonauták nyomdo­kain járva kereste az Aranygyapjút. A következő tengeri útja Ulisszesz nyomdokain vezette a tró­jai háború színhelyéről az európai szárazföldre. Seve­rin ekkor a hajót lóháttal cserélte fel és a 11. századi kereszteshadak útvonalán - Európán és a Közel—Kele­ten át - Jeruzsálembe lova­golt. 1990. júliusban Severint a mongol kormány meg­hívta, hogy lóháton utazza végig az országot - évtize­dek óta az első nyugatiként. A 100 lovasból álló ka­raván végig azon az úton haladt, amelyet a mongolok évszázadokon át használ­tak. „Dzsingisz Khan nyo­mában” című könyvében Severin elragadtatással ír arról, hogy miként „lova­golt vissza évszázadokat a múltba”, megismerve a jur­táikban élő nomádok élet­stílusát, mindenek előtt bámulatos ügyességüket birkózásban, íjjászatban és természetesen lovaglásban. Nem különben elragad­tatással ír Dzsingisz Khan- ról, arról az uralkodóról, aki „nagyobb területet hó­dított meg, mint Nagy Sán­dor és akinek stratégiai gé­niusza Napóleonéval vete­kedett”. Severin találkozott egy 83 éves sámánnal, ivott kancatejet és megkóstolta a főtt mormotát, de a legna­gyobb veszély akkor lesel­kedett rá, amikor kis híján elragadta őt a Fekete Halál - a pestis -, amely a mon­gol egészségügyi szervek beismerése szerint még napjainkban is is időnként járványszerűen lép fel az országban, főleg a mormo- ták és a patkányok .jóvol­tából”. (Reuter) 130 ezerről 15 ezerre csökkent a számuk Az elefántokat megölik, ugye? Mi lesz az agyarkereskedelem sorsa? Zimbabvéban 70 ezer elefánt van, a kétszerese annak, amennyit az ország el tud tar­tani - közölte a kormány. A felét el kell pusztítani, hogy a többi életben maradhasson. Egy elefánt naponta 318 ki­logramm füvet és levelet fo­gyaszt el. Az állatok fák millióit döntötték le, hogy hozzáférje­nek a legmagasabb ágakon lévő levelekhez is. Az antilopok és más vadak elmenekülnek a kopár területek­ről, tönkretéve az ökológiai egyensúlyt. Zimbabve és más dél-afrikai országok kormányai azt is tud- tul adták, hogy az irtóhadjárat következtében rengeteg ele­fántcsont fog felhalmozódni, s ezért hatályon kivül kell he­lyezni azt a nemzetközi egyez­ményt, amely megtiltja az ele­fántcsont-kereskedelmet. Botswana, Malawia, Nami­bia és Zambia azt tervezi, hogy elefántcsont-kartellt alapít, amely fittyet fog hányni a tila­lomnak, amennyiben azt még ebben az évben nem törlik el. Az elefántcsont eladását egy 1989-ben kötött nemzetközi megállapodás tiltotta meg. A megállapodás megkötését Dániel Arap Moi, Kenya elnöke kezdeményezte, mert országá­ban az elefántok száma 1970 óta 130 ezerről, 15 ezerre csök­kent. Az egyezménynek úgy adott drámai súlyt, hogy elégettetett 12 tonna elefántcsontot, több­millió dollár értékben. Willie Nduku, a zimbabvei vadállatok életkörülményeinek biztosításával megbízott kor­mánytisztviselő azzal érvelt, hogy a kereskedelmi tilalom használt Kenyának, mert az or­szágban növelte a keresletet az elefántcsont iránt. Hararéban, Zimbabve fővárosában viszont máreddig is 110 tonna legálisan felhalmozott elefántagyar gyűlt össze. Miért büntessenek ben­nünket Kenya nehézségeiért? - kérdezte Nduku. Zimbabve falvaiban koráb­ban iskolákat, kórházakat és más fontos intézményeket léte­sítettek az elefántcsont eladásá­ból befolyt összegekből. E jö­vedelem kiesését nem engedhet­jük meg magunknak - tette hozzá Willie Nduku, Zimbabvei felelős kormánytisztviselő. (AP) Aerodinamikus busz Új autóbuszmodellel je­lentkezik ezekben a na­pokban a Mercedes Benz. A szellőző és klímaberen­dezés óránként százszor cseréli ki a levegőt, a padló- és falfűtés ala­csony külső hőmérséklet mellett is kellemes mele­get sugároz. A meghajtás olyan Mercedes Benz mo­torral történik, amely a Közös Piac 1993 őszére előírt követelményeit már most megvalósítja. Feltűnő az aerodina­mikus sima homlokki­képzés. Az új modell a 0 303-ast váltja fel, amely 35 000 eladott példányá­val eddig a világ legsike­resebb autóbusza volt. Engedd játszani is, kérdezni is a gyermeket Hogyan fejleszthető az érdeklődés? ✓ A i 5 ltalános tapasztalat: arra figyelünk, ami érdekel. .A kíváncsiság, az érdek­lődés szinte a születéstől kezdve érvényesül az embernél. Már pár hetes csecsemő szemével, fejével a különböző ingerek irá­nyába fordul, s ha már tud, egész testével arra fordítja ma­gát. Később a már beszélni tudó emberke első szavai közé tarto­zik a „Mi ez”? kérdés. Majd a beszélni tudó gyerek gyakori szavajárása lesz a „Miért?” Az egészen kicsi gyermek­korban megnyilvánuló, szinte mindenre kiterjedő kíváncsisá­got, érdeklődést - a sok mi ez, miért, mit csinál, miből van stb. - jó lenne nekünk szülőknek nem leállítani, hanem mindig megválaszolni. Ahogy lehet az adott életkorú gyermeknek. Egyet nem szabad: leszoktatni gyermekeinket a kérdezőskö- désről azzal, hogy most nem érek rá, hagyj békén, ezt úgy­sem érted még ... Hanem tő­lünk telhetőén választ adni, hogy a végtelenül gazdag tu­dásvágyat, érdeklődést táplál­juk. Hiszen minden tudásunk alapvető feltétele a kérdések megfogalmazása és az erre való válaszolás, előbb szülői, óvónői majd tanítói segítséggel. És erre épülnek rá a gyermek önálló vá­laszkeresései: az olvasás, a könyvek, a tévé, a rádió stb. se­gítségével. kisgyerekkori kíváncsi­ságot kellene szerencsé­sen továbbfejleszteni óvodás és iskoláskorban. Külön gond az iskolai, a kötelező ta- nulnivalók iránti érdeklődés és a spontán jelentkező tudásvágy részbeni egyezése vagy olykori ellentéte. Olykor sok minden érdekli a gyereket, csak az isko­lai tantárgyak nem . . . Hangsúlyoznunk kell, hogy csak érdeklődő felnőtt nevelhet érdeklődésre gyermeket. Ezen a téren is szükséges a személyes minta. Többször is felmerülhet az időhiány, időzavar problé­mája. De a szülőnek háttérbe kell szorítania saját kedvtelését, érdekét, s igenis fordítson elég időt arra, hogy gyermeke kí­váncsiságát kielégítse. Mert bi­zony olykor időt igényel nem­csak a gyermeknek adott ma­gyarázat, hanem a megfelelő válasz megadásához szükséges utánjárás is. Mit hívhatunk segítségül sa­ját tudásunk mellé a gyermeki kérdések megválaszolásához? Sokat segíthetnek a különböző ismeretteijesztő művek, így a gyermeklexikon az Ab­lak—Zsiráf, az Akadémiai Kis­lexikon, a magyar nyelv értel­mező kéziszótára, a Szülők kis­lexikona és a többi lexikon (bio­lógiai, természettudományi, irodalmi stb.). Sokat profitálha­tunk a tévé és a rádió adásaiból: így a Delta, a Szonda, a Kuckó meg a különböző ismeretter­At xYi A k I jesztő, egészségügyi, művészeti sorozatokból... z iskolai tanulnivalók, a tantárgyak iránti érdek­lődés és az önkéntes ér­deklődés közötti eltérés néha je­lentős problémákat okoz, mert eltelik a gyerek ideje a spontán, tevékenységekkel, a háttérbe kerülnek a tantárgyak, hogy ki­csit mást tanul a gyermek a kü­lönböző forrásokból, s ha még kisebb, nehezen tudja ezeket összeegyeztetni stb. Viszont kétségtelen előnyök is jelent­keznek a legkülönbözőbb ér­deklődés szülte tevékenységek­ből. A gyermek valami iránt ér­deklődik, azt a dolgot meg akarja ismerni, ennek érdeké­ben leül a könyv, a tévé mellé, veszi a műszaki eszközt és el­végzi a szükséges műveletet, megoldja az adott problémát, s eközben sikerhez jut. Mindez többféle haszonnal jár, így fejlődik a gyerek fi­gyelme. Ha valamire koncentrál, ki­tartóan figyel, akkor fejlődik az akaratereje. A megtanult moz­dulatok, az alkalmazott megol­dások, gondolkodási művele­tek, hogy szétszed (analizál), összerak (szintetizál), összeha­sonlít, hogy az egyes esetekből megállapít valamilyen szabályt, tehát általánosít - ezek mind a gondolkodást fejlesztik. Ha megjegyzi a dolgok nevét, a műveletek sorrendjét, részleteit, akkor alakul az emlékezete és így tovább. Szóval a spontán érdeklődés szülte tevékenyégek közben fejlődik a gyermek, gazdagodnak mind a testi, mind a pszichikai tulajdonságai, ké­pességei. Ez az egyik haszon. A másik: mindazt a tudást, ismeretet, jártasságot, képessé­get, amit kifejleszt az adott te­vékenység -játék, sport, barká­csolás, más hobbi - azt átviheti más területre, így az iskolai tan­tárgyak tanulására. Ott is kamatozhat, amit a más tevékenységek közben meg­szerzett. Részben az iskolai nevelés­oktatás, részben a gyermek belső fejlődésének hatására kia­lakulnak azok a fő érdeklődési körök, irányok, melyek jelentő­sen eldönthetik a felnőtt életre való törekvést, az egyes pályák iránti vonzódást, a majdani pá­lyaválasztással kapcsolatos döntés megalapozását. I zülők és pedagógusok kö­zös feladata, hogy a szinte ' minden iránt érdeklődő kisgyermekekből neveljenek olyan iskolás gyermekeket, majd ifjakat, akiknek sokirányú, gazdag az érdeklődése, a kíván­csisága. Ehhez a fő elv: játszani és kérdezni engedd a fejlődő gyermeket, és segíts neki az ér­deklődés, a tudásvágy kibonta­kozásában, fejlődésében. Dr. Szeléndi Gábor főiskolai tanár s Oi Nemzetközi bevásárló központ Hegyeshalomnál Nemzetközi Bevásárló Köz­pont, hirdeti egy felirat a he­gyeshalmi határátkelő helyen, a kilépő oldalon. (Az első ütem nem régen készült el.) Belépve a többezer négyzetméter terü­letű üzletvárosba kellemes lég­körbe csöppen a látogató. Szö­kőkút mellett visz el az út. A 67 kisebb-nagyobb üzlethelyiség fokozatosan népesül be. Egy ré­szükben már árusítanak. Viha­ros gyorsasággal épülnek a to­vábbi létesítmények. Épül már a szálloda, a szupermarket, lesz kaszinó. A szállodát 1993 tava­szán adják át. Számolnak még továbbá két új benzinkút építé­sével is. A KFT mindössze három tu­lajdonosból tevődik össze, két osztrák magánvállalkozó és a Lajta—Hansági Állami Tan­gazdaság. A gazdaság a terüle­tet adta, a tőkét pedig valutában a két osztrák, de magyar szár­mazású úr. Adalbert Gertner és Lary Emts kellemes modorú, már 60-on felüli úriember. Húsz évesen 1946-ban és 1947-ben mentek külföldre szerencsét próbálni. Sok mindennel keres­kednek, hegyeshalmi befekteté­seik azonban teljesen újak. - Arra gondoltunk, hogy mint tehetős üzletemberek és jóbará­tok, összehozunk egy közös magyarországi vállalkozást. Ezzel segítjük a gazdasági élet fellendítését, új munkaalkalma­kat teremtünk. Közben persze azért az üzletre sem akarunk rá­fizetni. De türelmesek vagyunk, kiváijuk, amíg eljön a tisztes haszon időszaka. Ami már kész, s ami épül jelenleg, arra mint­egy 300 millió schillinget köl­tünk. De már új terveket ková­csolunk.- A déli oldalon, azaz a be­lépő oldalon is szereztünk terü­letet. Ide termál, illetve gyógy­fürdőt szánunk, megfelelő ki­szolgáló létesítményekkel.- Meddig hajlandók elmenni a befektetésben itt Hegyesha­lomban, s esetleg másutt?- Mai megítélés alapján akár egy milliárd schillingig is. He­gyeshalomban egyébként épí­tünk egy kávépörkölő üzemet. Itt legalább 40 embernek adunk munkát, de ha egy kedvező vámteherben tudunk megálla­podni, akkor akár 200 ember foglalkoztatását is vállaljuk. Cseresznyék István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents