Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-11 / 309. szám

1991. november 11., hétfő uj Dunántúli napló 3 Nem csak tartozás a múltból... a kárpótlás és a piacképes Bzögai (Folytatás az 1. oldalról) Az első árverések tavaszra várhatok, a föld átadás pedig a földhasználattól, a rajta lé­vő növénytől függ, valamint a tulajdonos és az érintett gazdaság vagy a már meglé­vő magángazdálkodó kölcsö­nös szándékán keresztül való­sul meg, tulajdonosi, illetve bérleti formában. Az ma már látható — töb­bek között ezt vallja Szentpáli László, a Földművelési Mi­nisztérium Baranya Megyei Hi­vatalának ihelyettes vezetője is —, hogy a kárpótlás miatt beállt változás csak kis mér­tékben módosítjo az agrár­gazdálkodásban a jelenlegi állapotot, ugyanis a járadékos tagi földalap, a kárpáti ássál biztosított 20, illetve 30 arany­korona, az alkalmazotti és ta­gi juttatás mór ma ismert és e Ik ü I ön í thető ma g ánt ullalj dón. így csupán a még fennmara­dó hányad sorsa ismeretlen. Tavaszig számos gazdasági törvényt — a föld, az átmeneti és szövetkezeti — megalkot­nak, amelyeken keresztül meg­valósul a mai szövetkezeti tu­lajdonforma teljes mértékű magántulajdonba adása, vagy­is létrejön az alapja az új tu­lajdonosi, társult tulajdonosi gazdaságnak. Joghézagok Szentpáli Lászlóval a kár­pótlás és a piacképes merő­gazdaság összefüggéseiről be­szélgetve több joghézagot is megismerhettünk a kárpótlás­ban és a törvényalkotás hiá­nyát az átalakulásban. Az eddigi statisztikai infor­mációk azt is mutatják, hogy kevés a kárpótlási igény, és sajnos, az igények felmérése során a kórt szenvedőket nem kérdezték meg, miiben is kér­nék a kárpótlást, és hol szán­dékoznak érvényesíteni azt a termőföld esetében. így az ár­verések befejeződéséig a föld­igény tömege, mennyisége egy-egy mai gazdaság eseté­ben ismeretlen, ugyanakkor a károsultnak is gond, hogy bo­nyolult módon, árverések so­rán, netán további pénzkiadá­son keresztül jut a földjé­hez vagy az árfelhajtás (lici­tálás) áldozata lesz. A kárpótlással kapcsolatban joghézagnak tűnik az árve­rések során kialakuló különb­ség is, mert például egy pécs- reménypusztai esetében 5000 fo­rint lesz egy aranykorona érté­ke, ugyanakkor Vajszlón 500. Emiatt — mert az árverés ered­ménye a termelőszövetkeze­tekhez jut — esetleg Remény­puszta „erkölcsi alap nélkül" gazdagodik, a másik meg nem. Új szemléletet A kárpótlási törvénnyel kap­csolatos minden kritika, véle­mény mellett abban egyet­érthetünk Szentpálii Lászlóval, hogy ez nem egyszerűen egy adósság törlesztése a múltból, olyan gazdasági szemléletet feltételez, amely .nélkül a ha­zai tsz-ék nem épülhetnek fel a valódi tulajdonosok érdekei szerint, ami nélkül a mező- gazdaság sem válhat piacké­pes ágazattá. A sikeres gazdaságépítés alapja ugyan­is a termelés, feldolgozás, ér­tékesítés egységes rendszere, ezt kell magántulajdon alap­ján mielőbb elérni. Ez pedig igazán össznemzeti érdek. Miután a jövő év a mező­gazdaságban a legnagyobb mozgás és átalakulás éve llesz és az egyik mozgatórugó ép­pen a földtulajdon, lényeges dolog, hogy a tsz-ek, tsz-ta- gok, a falvaik lakói az eltérő érdekek ellenére is konzultál­janak, sőt elsősorban a falu- közösségek értsenek szót egy­mással. A szövetkezetek szétverésé­ről, a tsz-tagok, a nyugdíjasok hátrányairól szóló .riogatások­ra megnyugtató választ igyek­szik adni a szövetkezeti tör­vény, amely éppúgy megjele­níti az egykori tulajdonosok és mai tagok, alkalmazottak érdekeit, még akkor is, ha eze­ket a kérdéseket nem lehet mindenki számára abszolút kedvezően megoldani — mond­ta a helyettes hivatalvezető, aki mindennél jobban tart a mezőgazdasági vállalkozó son­kát is bénító bérmunkás gon­dolkodástól és a nyugati tech­nika elmaradásától. Tiszta helyzetet kell teremteni Tény, hogy sokan idegen­kednek a licitálástól — vitatják az igazságosságát —, éppúgy, mint a bérleti viszony 'létesíté­sétől a földterületek haszno­sításában, de abban még a tsz-ek vezetői is egyetértenek, hogy ától okítás kell a tulajdo­nosi alapokon, a joghézagok feloldásával, tiszta helyzetek teremtésével . . . Gáldonyi Magdolna Mit keres Pécsett Solymár Rita? Paláncz Tamás, a pécsi Művészeti Szakközépiskola ze­nei igazgatóhelyettese, fölhí­vott telefonon: — Kérlekszépen, itt van ná­lunk a Solymár Rita. Erről ír­nod kellene. — Mit keres itt a Solymár Rita? — Hát keresni, azt nem so­kat keres, de van öt tanítvá­nya, s mi nagyon örülünk neki. A nyolcvanas évek elején egy nemzetközi Schubert ver­senyen ketten képviselték Ma­gyarországot. Az egyik az ak­kor még főiskolás Solymár Ri­ta, akinek ugyan nem sikerült zongora szakra bekerülnie a Zeneművészeti Főiskolára, ezért zenetanártképzőt végzett. Utolsó éves hallgató volt, amikor mesternője kivitte ma­gával asszisztensnek Grazba egy konferenciára, s fölhívta figyelmét Sebastian Bendára, az Európai Zongoratanárok Szövetségének alapító elnöké­re, a grazi Zeneművészeti Fő­iskola professzorára. Ritát le­nyűgözte Benda egyénisége, s ettől kezdve mindent meg­mozgatott, hogy a tanítványa lehessen. 1986 őszén beiratkozhat a grazi főiskolára, először csak énékes-kísérő szakra, majd két és fél év múlva zongora­művészi szakra is. Közben sor­ra nyeri el az osztrák ösztön­díjakat. A pécsi Virág cukrászdába beszélünk meg találkozót. Huszonhét év körüli sportos hölgyet várok, akiről tudom, hogy nagyapja Stolmár Ká­roly, a két világháború között a Fradi örökös bajnoka, a világ három legjobb gátfutója közt számontartott, 110-es. Az­tán bejön szűk fekete ruhá­don, rövid, fiús frizurával egy tizennyolcévesnek látszó nyur­ga kamasz és rámmosolyog. Egyszerre karakteres és har­monikus ez az arc. Néhány mondat után érzem, határo­zott személyiséggel ülök együtt. — Sokan látványos nemzet­közi sikereket jósoltak magá­nak. — Nincs szerencsém a zenei versenyekkel, ha erre gondol. Grazi főiskolásként kevés ver­senyen vehettem részt, s fő­ként mint énekeskísérő. Ha ugyanis nem hazulról küldik az embert, minden költséget neki kell viselnie, s én néha fillérekből nyomorogtam, mint ösztöndíjas hallgató. A nyá­ron mentem volna Vilniusba zongoraversenyre, de az a puccs miatt fuccsba ment. Most lesz egy Schubert- verseny Grazban, erre neveztem, de itt nem lesz zongora, csak mint énekes kísérő lehetek jelen.- Még mindig Grazhoz kötődik és Sebastian Bendá- hoz? — Még nem vettem át a művészdiplomámat. Most ké­szülök a diplomaikencertemre. S mór tanítási lehetőséget is kaptam a főiskolán. Korrepetí- tori állást, így aztán szerdától péntekig ott tanítok, pénte­ken hazautazom Pécsre, szom­baton és hétfőn itt tanítok, kedden vissza Grazba, kocsi­val vagy vonattal.- Itt mindenki pénzes, nyu­gati állás után hajt. Mit ke­res itt Solymár Rita?- A boldogságomat. Itt él a jegyesem, aki tűiké pécsi, közlekedési mérnök. A művész­diploma megszerzése után én is ebben a városban szeretnék élni. El kell dönteni, hogy az ember foglalkozik tehetségek­kel, vagy inkább kicsit na­gyabb Iában él egy főiskola védelmében.- Van mit hazahoznom. A magyar tehetségek el vannak zárva a külvilágtól. A legna­gyobb zongoristák nevét sem ismerik. A zenetanári fizetés­ből nem futja CD-lemeze'k vásárlására. Ezeket a kortárs tehetségeket pedig csak Így lehetne meghallgatni.- Szeretem Pécset, tetszik a város. A vőlegényem család­ján kívül senkit nem ismerek. De szeretném, ha néhányon megismernének. Ezért adok koncertet kedden este a szak­iskola nagytermében. A diplo­makoncertem egyharmadát ját­szom el. Befejezésként M. de Falla: Fantasia Baetica-ját, ami azt hiszem, még nem hangzott el Pécsett. Bükkösdi László Javulhat-e a magyar tévéprogramok vételi minősége? Az HBO első ől pécsi hete után Választékbővítés és területi terjeszkedés HBO — kell-e most mór ezt a betűcsoportot megmagya­rázni? Az intenzív reklám az elmúlt hetekben, hónapokban alaposan belénk sulykolta. Büszkélkedhetünk is azzal, hogy ez a hálózat az USA-n kívülre először Magyarországig terjeszkedett. Sőt, elsőként Pé­csett mutatkozott be szeptem­ber 28-án 18.30-tól, fél órával megelőzve Debrecent, s majd­nem egy teljes nappal Dél- Amerikát. A Dél-Dunántúlon a Pécsi Kábeltelevízió Kft. révén Pécs három városrészében, Kertvárosban, Uránvárosban és a Szigeti városrészben, va- lomint Komló belvárosában és a szilvási városrészben nézhe­tik a HBO programját mind­azok, akik szerződéssel meg­rendelték. Azóta több, mint öt hét telt el. A HBO elfogadottsága, il­letve a nem is olyan távoli jö­vőre vonatkozó tervek mellett a problémákról is kérdeztük a Pécsi Kábeltelevízió Kft. két vezetőjét: Szigeti Rudolf üzem­igazgatót és Salamon József marketing igazgatót. Vélemé­Indul az esti film oz HBO-csatornán Fotó: Szundi György Regionális szerepkörben egy önkormányzat által támogatva Luxus-e az állatkert? Idén ünnepelte fennállásá­nak 125. évfordulóját a Buda­pesti Állat- és Növénykert, amely annak idején a maga nemében első volt Kelet- Közép-Európában. Ez a jeles évforduló, no, meg az a kö­rülmény, hogy a horvátországi polgárháborús állapotok miatt az Eszéki Állatkert állományá­nak jelentős részét Magyaror­szágra — legfőképpen a Me­cseki Kultúrpark Állatkertjébe menekítették — homloktérbe állította azt a kérdést: milyen a magyar állatkertek helyzete, mi lehet a jövőjük útja? De lehetséges ennek a kérdésnek egy fonák megfogalmazása is: nem luxus-e az állatkerteket fenntartani mái gazdasági kö­rülményeink közepette? Tulajdonképpen nem is volt rossz év az idei gazdasági szempontból a pécsi állatkert­nek: a tavalyi rettenetes ma­gasságokból alábbszólltak a takarmányárak, olcsóbb volt a beszerzés. Hogy mennyi kell? A most következő télre a Mecseki Zoo 1500 mázsa szénát, 500 mázsa alomszal­mát, 100 mázsa szemestakar- máinyt, nagyjából 1 millió fo­rint értékű zöldséget, gyümöl­csöt és egyéb takarmányfélét vásárolt. Mézből például 2—3 mázsa kell. Az állatok napi húsfogyasztása 2,5—3 mázsa. Még szerencse, hogy ez utób­bit igen kedvező áron lehet beszerezni a kényszervágóhíd- ról, illetve a Baromfifeldolgo­zótól. Csakhogy az állatok élelmezése, tartása 2,5—3 mil­lió forintot képvisel a Mecseki Kultúrpark költségvetésében, nagyságrendben a sokadik té­tel g bér, az energia, a kommunális költségek mögött. A Mecseki Kultúrpark intézmé­nyeit nehéz különválasztani a költségvetésben, amely 30 mil­lió. Ebből saját bevétel 12 mil­lió forint, a többi önkormány­zati támogatás. Mégpedig csak egy önkormányzat, a pécsi részéről, noha kultúr- paík-látogatói köre és szolgál­tatásai alapján évtizedek óta regionális szerepet tölt be. Évente legalább annyi látoga­tót szolgál ki, mint Pécs egész lakossága. — Szakmai szempontból a nemzetközi élvonalba tartoz­nak a magyar állatkertek, a tartási körülmények, lehetősé­gek szempontjából a közép­mezőnybe. A legfőbb gond a szegénység, s ezen belül is a területszegénység. Manapság a műkerti áílatkertek szinte el­lehetetlenülnek. A szafari jel­legű tartás számit igazán korszerű tartásnak. Ez alatt azt a megoldást értem, hogy az állatoknak nagyterületű ki­futóik vannak, amit a közön­ségtől nem rács, hanem szé­les árak választ el. Ez lenne a jövő útja, s ez az, amihez nincs pénz, oedig az ilyen jellegű tartás gazdaságosabb is az állatkertek számára, ön­fenntartó képességüket a te­nyésztés kiterjesztésével jelen­tősen megnövelhetik — mond­ja dr. Fülöp István, a Me­cseki Kultúrpark igazgatója, a Magyar Allatkertek Szövetsé­gének elnöke. - S ami miatt leginkább nem luxus az állat- kertek fenntartása, oz a ter­mészetvédelmi missziójuk. Az állat és az ember kapcsolata az utóbbi évtizedekben nagyon meglazult. A tiltás önmagá­ban nem elég a természetvé­delemhez. Amit nem ismerünk, azt nem becsüljük meg, amit nem tartunk megbecsülésre érdemesnek, azt nem is véd­jük. Az állatkertek többek között a megismeréshez nyúj­tanak hathatós segítséget. D. I. nyünk szerint javarészt nem az ő „készülékükben" van hiba. A HBO miatti csatornamódo­sítás felszínre hozta a tévéké­szülékek hangolási hibáit, s gyakran a csatlakozókét is. A csatornák módosítására azért került sor, hogy minden típusú készüléken fogható legyen a HBO: nagyon sok olyan készü­lék került be magánúton mos­tanában az országba, amely nem felel meg mindenben a magyar szabványnak. A kél magyar program vételi minő­ségének romlása abszolút ér­telemben és relatíve is igaz, csak nincs összefüggésben a HBO-val. A BHG-rendszer, amelyen a magyar programok eljutnak a vevőkhöz, már na­gyon korszerűtlen, s messze nem képes azt a minőséget adni, amit a műholdas prog­ramoknál tapasztalunk. Ezt az összehasonlítás lehetősége még inkább kidomborítja. A Pé­csi Kábeltelevízió Kft. most kí­sérletként megpróbálja mikro­hullámon venni a két magyar programot. Ez a terv. Még nem tisztázott, hogy mit kér ezért a Frekvencia-gazdálko­dás. s egyáltalán engedélye­zik-e a mostani frekvencia- moratórium időszakában. Elvi­leg ez a megoldás nem tar­tozna a korlátozás körébe. A Pécsi Kábeltelevízió Kft. rendszerhez tartozó tévé-előfi­zetők 20 százaléka rendelte meg HBO programját, s az el­ső hónap után a lemorzsoló­dás nem érte el az egy száza­lékot. A filmek sugárzósával is kezdik utolérni magukat: a kezdettől számítva november 11-ig 38 új filmet sugároztak, s ezeknek 60 százaléka ma­gyar nyelvű, illetve többségük szinkronizált volt. Ezt az arányt szeretnék 80 százalékra emel­ni. Ennek nem anyagi akadá­lyai vannak — bár a filmek szinkronizálása négyszer any- nyiba kerül, mint a feliratozá­suk — hanem a szinkronizálás­sal foglalkozó magyar vállala­tok szűk kapacitása. Több száz film vár bemutatásra emiatt. Egyébként havi 20—25 új fil­met szeretnének bemutatni, s legfeljebb 3—4, ésetleg hóna­pokkal későbbi ismétléssel. A HBO nemcsak filmek sugárzá­sát tervezi, hanem például nagy sporteseményekét is, így a legközelebbi profi box vi­lágbajnoki döntőt is adják. Tervezik, hogy előnyösebb, ko­rábbi időpontban, 18 órától kezdik az adást. Valószínűleg hamarosan jobb tájékoztatást is kapnak a program előfize­tői; a műsort egy hétre előre szeretné a kft. megjelentetni az Új Dunántúli Naplóban. Távlati elképzelés: saját havi műsorfüzet megjelentetése. A HBO egyébként területileg is tovább kíván terjeszkedni Pé­csett: a kft. saját beruházásá­ban ki akarja még idén bőví­teni ezt a szolgáltatását a Me- csek-nyugati városrészre és jö­vőre Meszesre is. Az egyéb programkínálatukat is bővíteni kívánják két—három éven belül újabb francia, an­gol, olasz, német nyelvű mű­holdas programokkal. D. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents