Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-10 / 308. szám

fiz „illetékes elutari vegetáriánus lei Vitellius - Koltai Róbert Koltai Róbert próba közben Fotó: Szundi György V itellius római császár többször is lemondott, s ha így volt, nyilván többször is visszavonta le­mondását. Taszította és von­zotta a hatalom. Akár a ma politikusait. Vitellius színdarabcim: a Forgách­dráma ősbemutatójára készül o Pécsi Nemzeti Színház, s Vincze János rendező szán­déka szerint a nagyközönség is szembesülhet a darabbal december elején-közepén. A címszereplő meghívott ven­dégművész, Koltai Róbert. Vele beszélgettünk egy jóízűt a próba utón, tudva, bogy a szerző nem őt ál­modta meg Vitelliusként, mégis maradéktalan az örö­me, hogy elvállalta.- ön mit szól e szerep­hez?- Óriási.- Pécs...?- Némi nosztalgia: két évadot töltöttem itt, barátök között. Jólesik időről időre visszatérni. Közbevetöleg: a színész­iklubban többször megszakít­ja beszélgetésünket egy-egy kolléga üdvözlő szóvá, Robi fel-felugrál a székből, puszi­ra-ölelésre.- Úgy látom, lontos ez a szeretet.. . — Hogyne volna az.- Koltai népszerű a nagy- közönség körében, szeretik bizonnyal. De vajon a kol­légái is ...? — Mindenkinek okadnak ellenségei, nekem is. De amennyire megítélhetem, a kollégák többsége szeret. S nem feltétlenül üres szere­tettel. — Ezt megpróbálná elma­gyarázni?- Hogyne. Aki sikeres, akivel fut a székér, magához tudja ölelni a világot. A gondokkal, kudarcokkal bir­kózó ember, ha szeretni tud, annak tartalma van. Ez utóbbira vágyom.- Vitelliusnak nyilván a mához is van némi mondan­dója, bár a szerző meg­kért, ne aktuálpolitizáljuk . . .- Ne is.- ön azért politizál. . .- Pártokon kívül, s akad véleményem. A FIDESZ— SZDSZ-vonalhoz húzók. És nem szeretem azokat, akik megpróbálják a „ki a ma­gyar, ki nem" alapon szor­tírozni az embereket. Ha va­laki egy-egy nagyobb ese­mény, mondjuk, sportsiker •kapcsán megkönnyezi a Himnuszt, az az ő dolga. És én megkönnyezem ...- Pesten, a VII. kerület­ben nőtt lel. Oda kötődik?- Sokfelé, bár Budapesten él édesapám és két búgom. On is tudja, hosszú időn át kaposvári vagyok, ott nőtt fel fiam, ma <is ott az ott­honom.- Nem kerülhetem meg: Az „illetékes elvtárs" na­gyon közel került hozzánk egy időben. Most „illetékes úr" lesz belőle? ...- Megvan rá az esély • ■ Csináltunk a tévében nemré­giben egy összeállítást be­lőle, s lehet, hogy szilvesz­terkor is előjön.- Sok új leiadat előtt áll?- Nem különösképpen. A pécsi bemutató leköt na­gyon, most erre koncent­rálok.- Magánélet. ..?- Megvagyunk. Fiam me­nedzserképzőbe jár, kutyám ír szetter és azt hiszem, ve­getáriánus leszek. Jó ideje nem eszem húst, s ettől jobb a közérzetem. Judit felesé­gem se hitte, hogy ennyire kitartok, ennyire sikerül kö­vetkezetesnek lennem.- A késztetés oka?- Kettős. Már lefogytam néhány kilót, de ezen túl rendkívüli módon szeretem az állatokat. Macskánk is van. Utálom a vágóhidak környékét, s valahogy most jött össze a dolog; számom­ra nem öröm egy disznóölés vagy amikor a csirke nyakát elvágják.- A köhögés cigaretta?- Nem dohányoztam soha. Az ok sókkal prózaibb: a színházi deszkák porát szí­vom jóideje. Kozma Ferenc Görgei a női ruha miatt büntette meg, Haynau a „kalapvásárlásért" Sokat fordult a világ kere­ke az utóbbi másfél évszá­zadban, s vele együtt a női egyenjogúság kérdése is majd 180 fokkal tért el hajdani ál­lapotából, de azért még ma ís különlegességnek számít, ha egy nő hivatásos ktatona lesz. Hát még hajdan! Érde­kes, hogy az 1848—49-es sza­badságiharcunk megtorlásakor mennyi katonai rangot, kato­nai jellegű beosztást koráb­ban betöltő honleányt sújtott az .önkény. Zömük azonban katonai kórházakban teljesí­tette szolgálatát a hazáért. De így is akadtak számosán olyan amazonterm'észetű höl­gyek, akik valóságban harcol­tak a magyar szabadságért. (Annak idején 1898Jban a ma­gyar szabadságharc 50. évfor­dulójának alkalmából kiadott díszes almanach éppenséggel úgy emlékezik vissza, hogy abban az időben sok fiatal hölgy szeretett volna amazon­csapatot szervezni, „de hát ezeket a szeretetreméltó száza­dokat mégsem lehetett bele­illeszteni a hadsereg formájá­ba". Voltak, okik mégis megta­lálták a módját, ha egyéni formában is. Nevük is fenn­maradt: Bányai Júlia, Plillner Paula, Szentpály Janka, Je- gelló Apollónia, Lebstük Má­ria. Éppen az utóbbiról szól Huszka Jenő közkedvelt ope­rettje, amelyet nemrégiben mutatott 'be b Pécsi Nemzeti Színház. Az operett azonban Az igazi Mária főhadnagy 1848—49 amazonja operettmuzsika nélkül ősi forradalom idejen. Ulyas- imi esett meg vele, amihez hasonlót csók abban a vicc­ben találunk, amikor valaki leugrik a sarki trafikba egy doboz cigarettáért, aztán évek múlva ír levelet a világ má­sik végéről elhagyott felesé­gének. Mária kalapot vásárol­ni szaladt csak le a közeli boltba, de az utcán elkapta a forradalom lendülete. Kato­naruhába öltözve, magát férfi­nek álcázva küzdött a bécsi barikádokon, majd az ottani forradalom leverése után sza­badcsapatával Magyarországra szökött tovább küzdeni a sza­badságért. Tiroli vadászként - később állítólag már huszárfőhad­nagyként — részt vett az 1849-es tavaszi hadjárat min­den nagyobb csatájában és vakmerőén bátor tiszt hírére tett szert. Női mivoltában ak­kor bukott le, amikor egy győztes csatát ünneplő bálon igazi valóján'ök megfelelően női ruhában jelent meg. A tréfák iránt kevéssé fogékony Görgei tábornok nő ruhában látva, vakmerő tisztjét lecsu- katta, mert nem hitte el, hogy főhadnagya valóban nő. Lebstück Mária katonai pályá­jából a szerelem romantikája sem maradt ki, mi több, be­teljesedést is nyert: Jonák Jó­zsef tüzér alezredes felesége lett. Mária főhadnagy Haynau aradi börtönében szülte meg fiúgyermekét. A szintén ott raboskodó férjét bilincsekbe verve vitték feleségéhez a börtöncellába, hogy egyetlen pillanatra megláthassa gyer­mekét. Az élet minden operettszö- vegkönyv-irónál leleményesebb a sorsok bonyolításában. D. I. Radio mellett... Eléggé faramuci meghatá­rozás, de jobb nincs rá és különben is a tartalma nyo­masztja a hazai ipart és a mezőgazdaságot, mert ezt fo­rintra számítva százmilliór- dokról van szó. Leegyszerűsít­ve: mindenki tartozik minden­kinek, a termelőegység — bár­melyik — ezért nem tud fizet­ni, mert neki sem fizet a má­sik. A rádióműsorban meg­szólaló szakemberek mond­ják: körülbelül 15 milliárd forint a kintlévősége a mező- gazdasági nagyüzemeknek, de ma már számos magán- gazdaságnak is. A továbblé­péshez persze, pénz kellene, magyarán szólva hitel, ám a laikus nyomban felkiált: „Hitel? Hiszen a hazai mé­dia harsogja a bankok hir­detéseit!" Igen, csak nem mindenkinek. A csőddel fe­„Kintlévőség..." 4 vasárnapi Szakképzés és személyiségfejlesztés 207 volt nyolcadikos szakmát kap Nemcsak vizsgára felkészítő tanfolyamok Szekszárdon A 70-es években még fontos volt, a 80-as évektől kezdve folyamatosan háttérbe szorult az iskolán kívüli oktatás. E miatt Magyarországon nem alakult ki a felnőttoktatás rend­szere. Jelenleg nincs egy olyan intézményhálózat, amely fel­vállalná az általános iskolát végzett, gimnáziumi érettségi­vel rendelkező, de továbbtanul­ni nem tudó fiatalokat. A szek­szárdi Babits Mihály Városi Művelődési Központ nekik nyújtott segítő kezet. Ebben az évben a nyolcadi­kat végzettek közül Tolna me­gyében 700 gyerek nem tu­dott továbbtanulni. A 14. élet­évüket betöltött, középiskolába fel nem vett gyerekek semmire sem jogosultak, de még a szü­leik sem. Nem kaphatnak mun­kanélküli-segélyt, és a család­tól is megvonják a családi pótlékot. A szekszárdi művelő­dési központ munkatársai látva kilátástalan helyzetüket, állami végzettséget adó szaktanfolya­mokat kezdett szervezni részük­re. Első lépésként benyújtották pályázatukat a Nemzeti Szak­képzési Alaphoz. Ezt követően felkerestek magánvállalkozó­kat és állami cégeket, hogy milyen végzettségű szakmun­kásra lenne szükségük. A több­szöri egyeztetés után ABC- áruhózi eladó, háztartási gép­szerelő, gázvezetékszerelő, női ruhakészítő tanfolyamok indul­nak. A hiányszakmák közül bádogosokat képeznek. Lesz­nek, akik a virágkötészettel is­merkednek, mások a gazda­asszony-képzésben vehetnek részt, ők házi betegápoló, ház­tartásvezető és női ruhakészítő képesítést szereznek egyszerre. A falusi turizmus egyre na­gyobb teret hódit a megyében, erre a területre is képeznek szakembereket, akik a háztar­tásvezetési ismeretek mellett egy idegen nyelvet is megta­nulnak. A gyakorlati oktatás meg­szervezését gyerekenként ol­dották meg. A bádogosokét a TÁÉV, a gázszerelőkét a DDGáz, a női ruhakészítőkét a Paksi Szakmunkásképző Intézet vállalta. Az ABC-eladók közül van, aki Dunaszekcsőre kerül. — A művelődési központban elsősorban olyan tanfolyamo­kat szervezünk, amelyek állami iskolai végzettséget is adnak - mondja Bonlig Ágnes igazga­tó. — Első helyre kerültek azok a mesterségek, amelyek a vég­zést követően az elhelyezke­désre több lehetőséget nyújta­nak. Vállalkoztunk arra is, hogy olyan szakmákban indítunk tan­folyamokat, amit sehol nem ta­nítanak. Ezek vizsgára előké­szítő tanfolyamok. Senki nem törődik azzal, hogy a hallga­tók járnak-e rendszeresen a foglalkozásokra vagy sem. A lé­nyeg, hogy levizsgázzanak, mert aki megbukik, annak visz- sza kell fizetnie a tanfolyam díját. Az előírt tananyagon kí­vül egy 80—100 órás személyi­ségfejlesztő program is része a képzésnek, amelyet a műve­lődési központ őszinte Szó Egyesülete dolgozott ki. Ennek keretében alapvető munkajogi és munkavállalói ismereteket kapnak. Megtanulják hogyan kell tárgyalni, viselkedni, az alkolomhoz illően öltözködni, amikor munkát keresnek, vagy vállalkozásba kezdenek. Ezzel is növelni kívánjuk az esélyü­ket arra, hogy a saját lábukon megálljának. A tanfolyamok novemberben kezdődnek. Sz. K. különleges műfaj, egy külön világ: mégha történeti is a témája, a saját édeskés tör­vényei szerint alakítja át a valóságot. Mária főhadnagy, vagyis Lebstüok Mária éppenséggel nemcsak az 1848-as amazon­lelkesedésre kiváló példa, de arra is, hogy annók idején számtalan nem magyar is har­colt a magyar szabadságért. Lebstüok Mária zágrábi illető­ségű horvát leány bécsi tábor­nok-rokonainál időzött éppen az 1848-as második, őszi bé­Mária főhadnagy mai megszemélyesítői, Élő Krisztina (balról) és Oláh Zsuzsa. Középen Lebstück Mária korabeli portréja. dósát, vagy több ezer hektár kultúrterület parlaggá válását. Nem beszélve arról: rossz ar­ra gondolni, hogy e fenti gaz­dasági „megtorlást" az or­szág többi Áforja, vagy áramszolgáltatója is követné, mintegy eltakarítva azokat a romokat, amelyet a külpiac elsorvadása vagy a bankpoli­tika még valamicskét megha­gyott a nagyüzemekből. A hazai állattenyésztés fo­kozódó romlása már az el­múlt években jelezte: nagy bajok vannak. Három éve fi­gyelmeztettek a szakemberek, jövőre nem lesz sertéshús, mert csökken az állomány. Csökkent, az állítólagos tíz­millióról nyolcra. Azért nem maradtak üresek a húsboltok. A jóslat megismétlődött a rá­következő évben, majd ismét tavaly is. Sőt az idei nyáron is. Igen, csakhogy közben be­jött a húsakció. Az informá­ció hamis volt, legalábbis nem megalapozott. Az új tör­vények szerint a termelőegy­ségek nem kötelesek statisz­tikai adatszolgáltatásra. így a földművelésügy, sötétben ta­pogatózik, pontos statisztiká­val — de még megközelítővel sem - rendelkezik. Nem tud­ják, milyen számú az állatál­lomány, mennyi termett ke­nyérgabonából, kukoricából, takarmányból, cukorrépából, napraforgóból, egyebekből. Még a szüret előtt is több mint 5 millió hek­toliter borral remélték az idei hozamot, — okozott is főfájást, a tavalyról is maradt mintegy 3 millió bor tuda­tával — aztán a legújabb adatok szerint kiderült: egy jó millióval végül is kevesebb termett. A bor esetében nem is baj, hiszen nem tudjuk el­adni. Persze ... minden jó portékát el lehet adni a vi­lágon. De csak a jót, a ki­válót, ami állja a piac szi­gorú és kíméletlen követel­ményeit. De a mi boraink - ez derült ki — nem jók. A hazai tápozott és túlzottan zsír-rostos sertéseink eladha­tatlanok. De ez már egy má­sik téma ... A „kintlévőség” ördögi köréből kéne először végre kilépnünk. nyukat sem fizették ki. Nem tudni, hogy az őszi betakarí­tási, illetve előkészitő talaj­munkát hogyan végzik majd el, amikor üzemanyag híján a gépek, illetve szállítóeszközök állnak. Nem járt jobban a másik szövetkezet sem, amelytől megtagadta az áramszolgál­tatást a villamosipar helyi üzeme. Az óramtalanított me­zőgazdasági üzem lebénult. nyegetett téeszek, állami gaz­daságok előtt bezárulnak a banki pénztárak, vagy pedig - ha éppen szerencséjük van Az üzemeltetéshez szükséges energiaforrás lezárása jólle­het — papírforma szerint — jogos, ám minden bizonnyal van benne tendencia is: meg­fojtani a téeszt. Ilyen módon ez persze, sikerül is, de ki­nek használ? Legföljebb an­nak, aki lelkére veszi több száz — vagy ezer — téesz- paraszt végleges elnyomoro­- 35-40 vagy még annál is magasabb százalékos kama­tok ellenében ki merne hitel­hez folyamodni? Csak jelen pillanatban is száznál több gazdaság áll már a csőd szé­lén. Fizetésképtelenek. Egy al­földi termelőszövetkezettől például már az Áfor megta­gadta az üzemanyagot, mert korábbi üzemanyag-szállítmó-

Next

/
Thumbnails
Contents