Új Dunántúli Napló, 1991. november (2. évfolyam, 299-328. szám)

1991-11-09 / 307. szám

2 aj Dunäntüli napló 1991. november 9., szombat wm A helyi népszavazás, népi kezdeményezés szabályai Az állampolgárok csak köz­területeken gyűjthetnek aláírásokat Nines lezárva a magyar határ! 24 órás ügyeleti szolgálat a polgárvédelmi parancsnokságon Tárgyán József sajtó­tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) A dokumentumgyűjteményre rátér­ve Torgyán József érzékeltette, 1956-ban olyan magatartást tanúsí­tott, amelyért elismerés járna, nem pedig gyalázkodó*. Annak idején hosszú hónapokon át sokan hall­gatták ki a politikai rendőrségen, igyekeztek mindenfajta módszerrel megtörni és rávenni politikai ada­tok szolgáltatására. A beszervezé­sére irányuló „forgatókönyv” ismer­tetése után megmenekülésének re­génybe illő történetéről szólt, külön is méltatva Gergely Katalin ügy­védnő szerepét, aki orvosok közre­működésével mentette meg őt, talán a haláltól. Torgyán József két olyc n szolgálati jelentést is idézett, amely egyérteműen megállapítja: nem tud­ták ügynökként felhasználni, mert a munkavégzést megtagadta, s alkal­matlannak bizonyult a beszervezés­re. Kérdésekre válaszolva Torgyán Jó­zsef elmondta, hogy a kormányfő és három minisztere ellen benyújtott bírósági keresetét szándékában áll kiegészíteni az érintettek lakáscí­mével, ám nem tudja van-e olyan hatóság, amely ezt közli vele. Min­denesetre a kérelmet megküldte a lakásnyilvántartó hivatalnak. A kis­gazda-frakció és az elnökség kö­zötti ellentétre utalva kijelentette: amennyiben Szabad György vagy Antall József fogja megmondani, ki tekinthető kisgazda-képviselőnek, ak­kor alkotmányos válság lesz Ma­gyarországon. Ebben az esetben az utcára szólítja az embereket, s elő­rehozott parlamenti választásokat fog követelni. Torgyán József sajtótájékoztatóján többször is szóba hozta a minisz­terelnököt. Állítása szerint Antall József azt mondta neki: azért be­csüli őt személy szerint nagyra, mert ellene is folyt büntetőeljárás, s ő is úgy menekült meg, ahogy Tor­gyán József. A pártelnök arra kérte a kormányfőt, hogy ő is tárja fel büntetőügyének iratait, s nyilvános tévévitát ajánlott fel egymás kölcsö­nös átvilágítására. * A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA KÖZLEMÉNYE A Miniszterelnöki Sajtóiroda Tor­gyán József sajtótájékoztatójával kapcsolatban közleményt juttatott el pénteken este a Magyar Távirati Irodának, ebből közlünk rövidítéssel. — A kiadott ,,dr. Torgyán József dokumentumgyűjteménye” valóban válogatás, ahogy a „Kedves olvasó” c. bevezető jelzi, és nem rendelke­zésre álló dokumentumok a teljes terjedelemben való közlése. Torgyán József minden olyan meg­nyilatkozása. amely arra tesz kísér­letet, hogy a miniszterelnök kez­deményezéseként mutassa be a „feddhetetlenségi” igazolások ki­adását. az átvilágításokat, nem fe­lel meg a valóságnak, miután a sa­ját kérésére történt. — Megfeledkezik saját erre vonat­kozó kérését tartalmazó levelének közléséről, és politikailag a tények­nek meg nem felelő beállítást ad az ügynek (, .diktatúráról” stb. be­szélve) . — Miután a belügyminiszter — ké­résére — feloldja az anyag titkos­ságát, továbbra is lehetősége van Torgyán Józsefnek arra, hogy a reá vonatkozó iratokat tartalmazó borí­tékot a miniszterelnöktől átvegye.” Pécs Megyei Jogú Város önkormányzatának közgyűlése november 7-i ülésén a polgá­rok közvetlen hatalomgyakorlá­sának elősegítése érdekében rendeletet alkotott a helyi népszavazásról és népi kezde­ményezésről. A rendelet kihir­detése napján lép hatályba. A szabályozás első fő ele­me, hogy népi kezdeményezés és népszavazás indítványozása érdekében minden állampol­gár jogosult - közterületeken is — aláírásokat gyűjteni, il­letve erre irányuló szervező munkát végezni. Nem gyűjt­hető viszont aláírás többek között munkahelyen és mun­kaviszonyból fakadó munkavég­zési kötelezettség teljesítése közben, tömegközlekedési esz­közön, egészségügyi intézmény betegellátó részlegében. A rendelet szerint — a törvény­ben előírt kötelező eseteken tűi — a közgyűlés népszava­zást rendelhet el a hatáskö­rébe tartozó ügyekben, illetve önkormányzati rendelet meg­erősítésére. Nem lehet népsza­vazást elrendelni a költségve­tésről, a helyi adónemeket, il­letve mértéküket megállapító rendelet tárgyában, a közgyű­lés hatáskörébe tartozó sze­mélyi kérdésekben. A népsza­vazás eredményeként hozott döntés az önkormányzatra kö­telező. Népszavazást kezdeményezhet a képviselők legalább egyne­gyede, a közgyűlési bizottság, helyi társadalmi szervezet ve­zető testületé, a város válasz­tópolgárainak legalább 10 százaléka. A kezdeményezésről, illetve a népszavazás elrende­léséről a közgyűlés dönt. Kö­telező viszont a helyi népsza­vazást kiírni, ha ezt a város választópolgárainak legalább 20 százaléka kezdeményezi. Népi kezdeményezés útján a közgyűlés elé terjeszthetők mindazok az ügyek, amelyek eldöntése a hatáskörébe tar­tozik. Amennyiben a város vá­lasztópolgárainak legalább 1 százaléka javasolt ügy tárgya­lásáról közgyűlés dönt. A vá­ros választópolgárai legalább 5 százalékának aláírásával el­látott indokolt javaslatára a közgyűlés a hatáskörébe tar­tozó ügyet tárgyalni köteles. D. J. Botrány, zárt ajtók az MSZDP- székházban Petrasovits Anna pénteken elfog­lalta az MSZDP Dohány utca 76. szám alatti székházát, így zárt ajtó fogadta azokat az újságírókat, akik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöksége által péntek dél­utánra összehívott rendkívüli sajtó- értekezletre igyekeztek volna. A ház előtt rekedt elnökségi ta­gok számoltak be a zsurnaliszták­nak arról, hogy délután, úgy 1 óra körül — az elnökség által elnöki tisztéből felfüggesztett — Petraso­vits Anna „gorillái” megfenyeget­ték és távozásra szólították fel Sásdi Ernőt, a párt gazdasági igazgatóját, aki először szellőztette meg a nyilvánosság előtt az Ál­lami Számvevőszéknek az MSZDP- nél feltárt hiányosságait. Megtudták az újságírók azt is, hogy Lugossy Lászlót, aki már ko­rábban lemondott a pártigazgatói posztról, Petrasovits emberei spré- vei megfenyegették és arra kény- szeritették, hogy a párt összes do­kumentumát adja át Petrasovits- nak, aki kulcsra záratta az ajtót. Ezt követően — és ezt már az épü­let előtt szorongó újságírók is ta­pasztalhatták — Petrasovits az épületbe nem engedte belépni az elnökség tagjait, de megakadályoz­ta mozgásában — az ugyancsak a Dohány utca 76. szám alatti épü­letben dolgozó Ország Világ című hetilap dolgozóit is, így azok még fizetésüket is csak az ablakon át vehették át. A folyóirat főszerkesz­tője riasztotta a rendőrséget, és — szintén az ablakon keresztül — közölte az újságírókkal, hogy Pet­rasovits Anna, valamint a rendé­szeti osztály vezetője ellen büntető feljelentést tesz. Egyre több rémhírt hallani, a magyar határ lezárásával kapcsolatban, amelyeket egyér­telműen cáfol a határőrség pé­csi kerületparancsnoksága. Mint Zsobrák lános alezredes elmondta: a magyar határőri­zeti szervek egyetlen esetben sem zárták le a határt, áten­gedték a forgalmat. Ezzel szemben a jugoszláv határőrök minden légiriadó esetében — a riadó időtartamára — ideig­lenesen lezárják a határt, szü­neteltetik a forgalmat az uta­sok testi épsége érdekében. Gyakorlatilag hiába engedik át a határőrök a magyar ha­táron az utasokat, a jugoszlá- vok oldalán várakozniuk kell. Az utóbbi napokban meg­növekedett a légiriadók szá­ma, emiatt Barcsnál ideiglene­sen lezárták a határátkelőhe­lyet a jugoszláv határőrök no­vember 2-án 3 esetben több, mint 5 órára, november 3-án 4 esetben több, mint 4 órára, 4-én 3 esetben több, mint 5 órára, 7-én 5 esetben 11 órá­ra. Ugyanez történt Drávasza- bolcsnál is, október 28-án 1 esetben közel 2 órát, 31-én 1 esetben 1,5 órát, november 2-án 1 esetben fél órát és 7-én 1 esetben több, mint 3 órát volt zárva a határ a jugoszláv oldalon. Minden éjszaka, a ju­goszláviai kijárási tilalom miatt 23 óra és hajnali 5 óra között szüneteltetik a határforgalmat a jugoszláv határőrök. Szintén szünetel a vasúti forgalom augusztus 16 óta Magyarbóly- nál, illetve október 6-án zárták le a közúti forgalom elöl az udvari átkelőt; ahol néhány esetben kivételesen átengednek egy-egy autót a jugoszláv ha­tárőrök. (Folytatás az I. oldalról) Szűcs József részt vett azon a tanácskozáson, amelyet 11 európai ország különböző ré­gióinak képviselői tartottak a franciaországi Lille városában. Az európai régiók közgyűlése nevű szervezet ülésén egyebek között a jugoszláviai helyzet­ről is szó volt. A közgyűlés kelet-nyugati bizottsága ja­vaslatára a tanácskozás elítél­te azt, hogy Jugoszláviában Lapunk kérdésére Bori Ist­ván, a megyei polgárvédelmi parancsnokság helyettes veze­tője elmondta, 24 órás meg­erősített ügyeleti szolgálatot tartanak Szigetváron (70/12-211 77-es mellék) és Mohácson (711/19-04 vagy 12-950) a pol­gármesteri hivatal épületében, illetve Siklóson (73/21-958) a polgármesteri hivatal melletti városi polgárvédelmi parancs­nokságon, illetve Pécsett a me­gyei parancsnokságon (72/ 11-154), ahol a lakosságot érintő minden kérdésre, ké­résre válaszolnak, valamint tájékoztatják az érdeklődőket. Mivel Szigetvár és Mohács között szinte 'katasztrofális a telefonhelyzet, ezért az infor­mációáramlás biztosítása vé­gett jövő hétfőtől japán gyárt­mányú hordozható, kézi URH- rádiókat osztanak szét a pol­gármestereknek. További intéz­kedése a polgárvédelmi pa­rancsnokságnak, hogy minden érintett város kap egy katonai terepjáró UAZ-t, amellyel na­ponta végigjárják a határ men­ti településeket tájékozódás, il­letve tájékoztatás céljából. Ezenkívül a polgári védelem napi közvetlen kapcsolatban van a határőrség és a rendőr­ség ügyeleti szerveivel is. Bori István kiemelte a pol­gármesteri hivatalokban lennie kell olyan polgárvédelmi intéz­kedési terveknek, amelyek mi­nősített esetben a polgármes­ternek segítséget nyújtanak a szükséges intézkedéseket ille­tően. A minősített helyzetet a köztársasági megbízott rendel­heti el. erőszakot alkalmaznak a he­lyi lakossággal szemben. Jugoszlávia valamennyi köztársasága tagja a szerve­zetnek, de o munkában ezút­tal csak a horvát delegátu­sok vettek részt. Az önállósá­got kikiáltott Horvátország franciaországi képviselője a tanácskozás során ugyancsak támogatást kért az európai országoktól a totalitárius ve­széllyel szemben Hajdú Zs. Baranya segítséget kér Európai régiók tanácskozása Lille-ben Felfüggesztették Petrasovits Annát Nyitray Béla: „A vezetés területén antitalentum volt. Csütörtökön, november 7-én délutón szokásos elnökségi ülés volt Budapesten, a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Pórt székházában. Az elméle­tileg 11 tagú testület gyakor­latilag 10 tagjából egy — kül­földi útja miatt — hiányzott. 'Az elnökség — hét igen és egy nem szavazattal — felfüg­gesztette az eljárás befejezé­séig Petrasovits Annát elnöki tisztéből. Nyitray Bélát, az MSZDP országos alelnökét, egyúttal a vezetőség és a választmány pécsi tagját kérdeztük a párt történetében nagy jelentőségű délutánról.- Bölcslöldy Andor tisztelet­beli elnök a nyár végén alá­írásokat gyűjtött: le kell mon­datni Petrasovits Annát. Az elnökség hét tagja aláirtó ön is? — A módszert helytelenítem, nem írtam alá. De a Bölcs- földy-féle kezdeményezés már komoly jelzés volt. Ettől kezd­ve Petrasovits elkezdett pucs- csot emlegetni. Az elnökség is belátta azonban, hogy aláírás- gyűjtéseket nem lehet megol­dásnak tekinteni. Ám így is egyre feszültebb lett a viszony a testület és az elnökasszony között. — Ugyanakkor felvetődött a következő kongresszus előké­szítésének szükségessége. — így van, erre bizottságot hoztak létre, dr. Borbély End­re vezetésével. Én se a bizott­ság megalakításával, se elnö­kének személyével nem értek egyet, ugyanis Borbély az egyik potenciális elnökjelölt, etikátlannak vélem azt, hogy az előkészítő bizottság élén dolgozik. Mindenesetre az or­szágos vezetőség és a választ­mány is jóváhagyta a dön­tést.- Ezen a ponton Petrasovits Anna megint „közbenyúlt" . . . — Mi mindvégig „soron kö­vetkező" kongresszusról beszé­lünk, nem véletlenül kerülve ki annak időpontja meghatá­rozását Az elnökasszony azon­»» ban a döntés után az ország alapszervezeteihez körlevelet juttatott el, s ebben 1992. ta­vaszi időpontra meghatározott kongresszusról szólt — a párt vezető testületéinek döntése és tilalma ellenére.- Az Állami Számvevőszék vizsgálata negativ eredmény­nyel zárult: a párt rendezetlen gazdasági ügyeiért a pártel­nök a lelelős. — Elszámolások, bizonylato­lások hiányáról van szó. A oórt qordasáai vezetője, Sós­di Ernő október 12-én beje­lentette lemondását. Ö alkal­mazott, neki csak felmondani lehet. Ennek ellenére a párt elnöke és főtitkára — szabály­talanul — a lemondást elfo­gadta, heteken át ezen nem módosított. — Petrasovits Anna ellen te­hát az elnökség fegyelmi eljá­rást kezdeményezett és felfüg­gesztette elnöki tisztéből, ön hogyan szavazott? — A szavazás titkos volt. — Hogyan reagált az elnök­asszony? — Cinikusan. — ön szerint, mennyit késett ez n döntés? — Csak annyit, ameddig bi- zonyíthatóvá váltak a sejté­sek . . . — Mennyit ártott az MSZDP- nek a késedelem? — Ez egyelőre nem fogal­mazható meg. — Mi lehet a fegyelmi eljá­rás vége? — Akár ki is zárhatják Petra­sovits Annát a pártból. — Milyen formátumú politi­kus távozik a közéletből? — Nem érti vagy nem akarja érteni a demokráciát. Vezetés terén pedig következetlen, részrehajló, elfogult volt, an­titalentum. — Nekem úgy tűnik, eddig ön támogatta Petrasovits Annát. — Én mindig a pártelnököt támogattam, tiszteletben tartva a párt döntéseit. Mészáros Attila pitszrj / f r r IRODATECHNIKAI KIÁLLÍTÁS ES VÁSÁR 1991. november 11-től 14-ig Pécsett, a Művészetek Házában ( Széchenyi tér 7-8.) A Honvédelmi Minisztérium bizonyíték erejű fotókat adott át a sajtónak, amelyek az 1988. májusában o Zágráb melletti katonai repülőtéren megtartott nyílt napon készültek. A képről egyértelműen azonosítható az angol gyártmányú BL-755 18 MK-3-oi kazettás bomba - bekarikázva -, amelynek borító lemezeit, darabjait megtalálták Barcs térségében. A képen látható MÍG 21-es típusú szovjet vadászgép alkalmas az ilyen bombák ledobására. Az angol nagykövet elismerte, hogy BL—755 típusú bombákat adott el or­szága Jugoszláviának, azonban ez még jóval a politikai viszálykodás elöl. történt. Anglia tiltakozik, hogy lakott települések ellen vessenek be ilyen fegyvereket.

Next

/
Thumbnails
Contents