Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-24 / 291. szám
IO aj Dunántúlt napló 1991. október 24., csütörtök A szerveződő filozófia szak elé Angol támogatassa! Hindu filozófia a pécsi ]anus Pannonius Tudományegyetemen Abhay Narayan az élet tiszteletéről Svéd állampolgár, de anyai ágon magyar, ugyanakkor egy indiai bölcs által adományozott nevet visel a harminchét éves fiatalember, aki nem csak magyarul és svédül, de még másik öt nyelven is beszél, s szanszkritül is megtanult. Abhay Narayant mégsem a különböző nyelvek érdeklik a leginkább, hanem a hindu filozófia, amit először a stockholmi egyetemen tanult. Azóta legalább hússzor járt Indiában, s többek között egy ben- gáli kisvárosban élő bölcstől tanulta a hindu filozófiát. Abhay Narayan szeptember óta Pécsen tartózkodik, a JPTE Társadalomelméleti Intézetének felkérésére oktatja a „Bevezetés a hindu filozófiába” című választható tárgyat. A keleti filozófiák iránt az utóbbi időben nálunk is megnőtt az érdeklődés, de az intézet nem a divatot kívánta követni, sokkal inkább a szerveződő filozófia szak egyik részterületének tekinti a keleti, s igy a hindu filozófia megismerésére való lehetőségnyújtást. A szerény mosolyé fiatalember elgondolkozik, mit említsen a hindu filozófia fő ismérveként?- A legfontosabb, hogy a tudatosságra hivja föl az ember figyelmét, arra, hogy fedezze fel önmagát, s igy kapjon sok kérdésre választ. Ezek közé tartozik például, hogy sose a környezetét okolja a saját hibáiért, hanem jöjjön rá, hogy saját maga irányítja az útját. A másik fő tétel elvet mindenfajta fizikai és szellemi erőszakot, mert nem az a célja, hogy bárkit bármire erőszakkal vegyen rá, hanem az, hogy higgyen a szellemi evolúcióban. Én ezekkel az elvekkel azonosulni tudok, ezért is áll az érdeklődésem középpontjában. *- A keleti lilozóliák, s a hozzájuk kapcsolódó életmódi ismeretek, a természetgyógyászat, a reformtáplálkozás ma divat is lett. A hozzáértők mellett sarlatánok is leibukkannak. Ez nem zavarja önt? — A magyarok mindig is érdeklődőek voltak a keleti filo<■' nk iránt, vonzotta őket. A tiltás éveiben talán a lámaizmus volt az, amelyik még kapott valamiféle lehetőséget, de ma mindegyik filozófiai ág megismerhető. Számos kiadvány, könyv jelenik meg mostanában, de ne felejtsük el, hogy a Káma Szutrát még o régebbi időben is lefordították magyarra. A jóga sem volt ismeretlen. Vannak, persze, akik a divatot lovagolják meg, s az igazi természetgyógyászok között felbukkannak az álgyógyászok is. De mégsem zavar engem, mert mindez le fog tisztulni, s azt látom, hogy vannak olyanok is, akik a tiszta, igazi filozófiát és ismereteket nyújtják. Indiában is ugyanúgy találhatók sarlatánok, mint itt. Ezt ott úgy mondják, ugyanannak a fának vannak éretlen és kukacos, de szép, érett termései is.- Mit lehet a hindu filozófiából harminc órában megtanítani?- Csak az alapokat, a filozófia számos irányzatának felsorolását. S el lehet oszlatni tévhiteket, amiket szinte minden ember táplál magában, ha Indiáról esik szó. Említik a kasztrendszert, ami valóban nem olyan zárt és kegyetlen, mint Európában vélik. Beszélnek a szent tehenekről. Igaz, hogy a teheneket senki sem bántja, senki sem gázolja el Indiában, de ez a tisztelet minden élőnek kijár, legyen az ember vagy kutya. Indiában maga az élet szent.- Sok mendemonda kering a hindu lilozólia eredetéről is, melyik az igazi elmélet?- Az első indológusokat az angol gyarmatosítók pénzelték, hogy bebizonyítsák, egy barbár országot találtak Indiában, s azoknak szükségük van a fejlett civilizációra. A hindu filozófia eredetéről valóban ellentmondásosak a felfogások Magával az elnevezéssel sem értenek egyet az indiaiak, mert a hindu egy geográfiai elnevezés. A mohamedánok ugyanis a Szindu folyó túlpartján élőket hívták így, keményen ejtve az sz hangot. Az indiaiak magukat ősi könyveiknek, tanaiknak, a Védáknak a követőinek mondják, és ez az igazi „hindu" vallás, filozófia.- Indiában általában szívesen meditálnak, lilozolálgatnak az emberek. Az iskolai oktatásban is helyet kap a lilozólia?- A filozófiát leginkább csak a braminok tanulják, de mindenki szívesen gondolkodik. A kisgyerekek úgy nőnek föl, hogy nagyszüleik, ismerőseik, szüleik mindig a Védők könyvéből mesélnek nekik történeteket, s annak gondolatisága beléjük ivódik. Ezért él és virágzik a hinduizmus évezredek óta. Az oktatásban egyébként vannak szakterületek, amikben igen kiválóak. Ilyen például az óind módszerekkel oktatott matematika. Angliában most tanul például egy tizenegy éves fiú, aki ott egy egyetem másodéves matematika szakos hallgatója.- ön nem a szülei nevét viseli, miért?- Az Abhay Narayan nevet indiai mesteremtől kaptam. A Narayan Visnu egyik neve, míg az Abhay félelem nélkülit jelent. Ö úgy gondolta, ezek a nevek illenek rám, s nekem természetes volt, hogy tőle ezt elfogadtam. B. A. Management Center a pécsi ■ ti | r m | r ■ I . . karon A piacgazdaság megteremtése új feladatokat állít a magyar közgazdasági felsőoktatás elé is. Olyannak kell lennie, amely figyelembe veszi a piac- gazdaság követelményeit, korszerű szakmai ismereteket nyújt, igazodik a fejlett társadalmak képzési rendszeréhez, s ha csak fokozatosan is, de megcélozza az azokkal egyenértékű diploma megszerzését. A JPTE Közgazdaságtudományi Kara ezeknek az eléréséhez akkor tette meg az első nagy lépést, amikor kialakította saját kétlépcsős egyetemi, nappali oktatását. A hároméves alapozó képzés után kétéves specia- lizációs egyetemi szakot kinól a hallgatóinak, akik választhatnak, megmaradnák-e az alapképzésnél vagy folytatják tanulmányaikat, illetve a második fokozatnak később is nekirugaszkodhatnak. sexi iskola négyszázezer fontot biztosít a közös program megvalósításához. Elit-képzés A menedzserképzés három- fokozatú lesz. Az első évet a gazdasági diplomával nem rendelkezők képzésére fordítják, míg a második évben magasabb szintű, de még általános jellegű menedzser képzést nyújtanak. A harmadik évben szeretnék az igazi elitképzést indítani a legkiválóbb hallgatók részére, akik ide csak felvételi vizsga után kerülhetnek. Ez alatt az év alatt specializálódhatnak, például a marketing, a számvitel, a pénzügy területére. Részképzésre Angliába vagy Németországba utaznak. Specializációs képzésük során hasonló ismereteket tanulnak, mint a nappali tagozatos közgazdász hallgatók, de ők több területről tájékozódnak, csak kevésbé elmélyültem hiszen másra is képesíti őket a diplomájuk. A menedzserképzésre jelentkezőknek vagy munkahelyüknek vállalniuk kell a tanfolyam költségeit, amelyek azonban korántsem lesznek olyan borsosak, mint amilyenekkel néhány kft. máris előrukkolt. A képzés: re már egyetemi diplomával rendelkezők jelentkezhetnek a tavaszi meghirdetéskor. Életkori megkötés nincsen. ,Dr. Vörös József garanciát vállal a képzés színvonaláért. Oktatóik Angliában vesznek részt továbbképzéseken, az oktatást kiscsoportokban folytatják. A middlesexi iskolával közösen állítják össze a tananyagot, s az angolok segítségével fejlesztik könyvtárukat, vásárolnak oktatástechnikai berendezéseket. A külföldi részképzés, továbbképzés költségeit az angolok fedezik. A kar azon oktatóira is gondoltak, akik nem beszélnek angolul. Számukra tthon tartanak tanfolyamokat, ám egy rövid tanulmányutat is biztosítanak a számukra, hogy magukba szívhassák a fejlett gazdasági kultúrát. Saját hírlevél A menedzserképzés jövő ősszel kezdődik, s a szervezők ágy gondolják, nemcsak szakmai körökből érdemes jelentkezni, hanem hasznosak lehetnek az ismeretek például a vállalkozó orvosoknak, vagy iskolaigazgatóknak is. A kar saját hírlevél megjelentetését is tervezi, hogy igy is naprakész információkat tálaljanak, a maguk részéről ekképpen is karjukat nyújtva az üzleti életben résztvevőknek, hogy a képzés és gyakorlat minél jobban egymásra találjon. B. A. 400 000 font támogatás A kar most újabb képzést tervez, melyhez a brit kormány és a middlesexi Business School támogatásával — a programhoz az amerikai Ohio Egyetem, a Portlandi Egyetem és New York Állami Egyeteme is csatlakozni kíván —, fog hozzá. A karon belül, de külön pénzügyi háttérrel megalakítják az elképzelések szerint Management Center elnevezést viselő központot. Nem Ígérnek kevesebbet, mint az MBA (Master of Business Administration) fokozatot nyújtó menedzser képzést. Dr. Vörös lózsel, a kar dékánja az elmúlt napokban folytatott megbeszéléseket a Middlesexi Business School dékánjával, Don Harperrel az együttműködésről, közös tevékenységükről. A brit kormány és a middleAz elmúlt évben Pécs, idén Fellbach adott otthont a hagyományos „Bunte Bühne’' színházi fesztiválnak. Anglia, Németország, Belgium, Szovjetunió és Magyarország mellett most a Távol-Kelet megjelenése tette valóban szines- né a 3. „Szines színpad”-ot. Japán és Szingapúr ősi hagyományoktól gazdag programja különös élményt adott az európai színházon nevelkedett közönségnek. Magyar- országot a pécsi Art Kísérleti Stúdió képviselte Yogen című s'őadásával. Szalay Tamás kompozíciója nagy érdeklődést váltott ki mind az európai, mind a távol-keleti szakemberek körében. A mintegy hatvan perces produkció a japán noJszin- játszás elemeit ötvözte a legújabb tánctechnika megoldó,,Akár egy kínai tus festmény..." sóival. A mozgás elemkészletének alapjai a spanyol Li- mon-technikából indulnak ki. Ez a tánamód a természetbő1 merít. Fekvő testhelyzetből, c földről kezdődik, hogy azután az elmozdulás, a felemelkedés fokozatai a gerinc organikus elmozdításával egy folytonos göm'bérzetet adó mozdulatsorral folytatódjanak. Az elmozdulás változatai formailag tökéletes sort alkotnak és teljességérzetet adnak a táncosoknak, valamint ezt az érzést sugallják a nézőnek is A technikai megoldás teljes harmóniában állt a darab t ra n sz cen d e n s mondanivalójával. A folytonosság monotóniáját és szimmetriáját aszimmetrikus megoldások ellenpontozták. A megjelenítés színekben is visszafogott volt, fekete-fehérre épült, akár egy kínai tusfestmény. A szimmetrikus mozgások tökéletesen pontos megoldásokat és össz- játékot követeltek a szerep löktől. A táncosok közül kiemelkedett Balogh Péter mértéktartó és mégis feszültségekkel teli alakítása. A Yogent a pécsi közönség ez év februárjában már megismerhette. A fellbachi előadás ennek a Yogenmek egy letisztult, kikristályosodott változata volt. Méltán nyerte el a közönség és a szakemberek tetszését, egy angliai és egy japán vendégszereplés lehetőségét helyezve kilátásba. A Yogen új változatát október 24-én 19.00 és 20.30kor, valamint 26-án 19.00-kor tekinthetik meg az érdeklődök o Nevelési Központban. Pongrácz Éva A Halleluja bemutatója a Harmadik Színházban (H)arcnélkiili nemzedék Töreky Zsuzsa, Péter Gizi, N. Szabó Sándor és Unger Pálma a darab fináléjában Fotó: Tóth László A színen komédia vagy inkább gyászoperett: a műfaji meghatározás nehéz. A hősök vagy szabadságra mentek vagy belepte őket a pókháló a pie- desztálon, különben is tudjuk, hogy „máma nincs dráma, nem kell a nagyregény", és amúgy is csak „az a stramm, az a stramm, kinek protézise van". Mit lehet itt tenni? Ilyen zavaros a világ, sőt még ilyenebb. Kornis Mihály Halleluja című darabjában atomjaira hullva, álomszerű kuszaságban, ólig kiismerhetetlenül vagy tán egyáltalán nem megismerhetőn jelenik meg a környezet, miközben az érdeklődés középpontjában voltaképpen az áll, miképpen viselkednek, hogyan élnek az emberek adott történelmi, társadalmi viszonyok között. A Halleluja hőse hol gyerekként, hol kamaszként, hol pedig ingerült felnőttként próbál eligazodni ebben az átmeneti és bizonytalan világban. Nemcsak hogy föladta a harcot, ő el se kezdte . . . Igazi kihívás színre vinni, bemutatni a Halleluját, de a Harmadik Színház Vincze János rendezte produkciója kiválóan megfelelt ennek. Kornis szövegére — a közhelyek, szólamok, kiüresedett klisék, szóviccek, reklámmondatok és káromkodások keverékét az abszurditásig fokozó nyelvi világ magával ragadó hatására - hogy stílszerűek legyünk: szék nem maradt szárazon. De az írás holt betű maradna csak, ha nem elevenítené meg és formálná játékká a színész. Az előadás szereplői közül nemigen tudnék olyat mondani, aki ne lett volna szívvel-lélekkel benn e komédiában, Miksa nagypapa, a rettentő öreg megformálója, Barkó György és a több szerepet is alakító Héjjá Sándor különösen otthonosan mozogtak a szerepükben, míg Lebovicsot, az unokát játszó Újvári Zoltán olykor kis distanciát tartott, amivel még inkább hangsúlyossá tette a figura létformává vált önóllót- lanságát. Töreky Zsuzsa (Cica, Baba és Demeterné szerepében) az irónia eszközével élve érte el, hogy élvezettel kellett figyelni játékát. Kiemelendő Németh János, Stenczer Béla, Krizsik Alfonz és N. Szabó Sándor alakítása, akik a főbb szereplőkkel különböző kombinációkban fergeteges tánc- és énekszámokat adtak elő. Be- senczi Árpád szívfacsaró hangú zenetanára külön említést érdemel. Nem volt „kis szerep”, még a kétmandatos jelenések sem voltak kihagyhatok. Az előadás egésze izgalmas színházi élményt jelentett, bár a második rész az első sodró lendületéhez képest kissé leült, és talán az aktualizálási szándék sem hozta meg a kívánt eredményt. Szerencsére Vincze János ezzel mértéktartóan bánt. Ha kell valami kevésbé jót is írni, hát talán csak annyit még: nem mindig lehetett eligazodni a bonyolult asszociációs utalásrendszerben, de könnyen előfordulhat, hogy ennek generációs okai vannak csupán . . . A Harmadik Színház Halleluja előadásában a funkcionális díszlet Werner József, a jelmez Szabó Zsuzsa munkája. A zenei vezető Papp Zoltán, a koreográfus Hajzer Gábor volt. Hodnik Ildikó
