Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-29 / 296. szám
1991. október 29., kedd uj Dunántúli napló 11 SZIGETVAR Hány barázdát vés egy település arculatára 25 év? A város krónikája A település a Zselic déli lankáinál, az Almás-patak árterületéből kiemelkedő, dombos területen épült. Nemzeti történetünkben a középkorban már hadászatilag jelentős hely volt. A várra és a városra vonatkozó első adatok és nyomok a középkorig vezethetők vissza. 1543-ban Szigetvár királyi vár lett, amelyhez két nevezetes ostrom fűződik. Az egyik 1556-ban, amikor Horváth Márk várkapitány sikerrel védte a török ellen, a másik az 1566-os, amikor is Zrínyi Miklós várkapitánnyal az élen a védők szinte mind egy szálig meghaltak, s kezdetét vette a 122 évig tartó török ,,birtoklás". Az 1689. február 13-i visszafoglalás után a bécsi katonai önkormányzat a települést városként kezelte. A vá rosi öntudat a szigetváriakban mindig elevenen élt, annak ellenére, hogy Szigetvárt 1871 ben nagyközségi státusba helyezték. A harc a városi rangért a XX. században is folytatódott, s végül a szigetvári hősök halálának 400. évfordulóján — mivel a városi rangra emelés előírt követelményeinek Szigetvár megfelelt — 1966. október 1-jén Szigetvár ismét város, járási jogú város lett. Szigetvár fejlődését, a város életében bekövetkezett jelentős vál tozatásokat nyomon követhetk különösen 1972 óta, amióta megindult az évekre bontott szervezett krónikaírás Eszerint az elmúlt 25 év alatt megváltozott a város szerke zete, a lakásállomány több mint 50 százaléka megújult, megépült a Lenin (ma Szent István) lakótelep, a Radován tér, családiházas városrészek létesültek Megváltozott az út- és köz műhálózat, jelenleg Szigetvárnak 32,8 km szilárd útja és 55,1 km kiépített járdája van, s ennek 80 százaléka a ne gyedszázad alatt épült, 20 százaléka pedig felújításra került. A történelmi belváros szempontjából jelentős az 1988-ban átadott 6-os út bel várost elkerülő szakasza. Az ivóvízhálózat közel 30 km-rel, a szennyvízcsatorna 12 km-rel bővült. A szennyvíz ma már biológiai tisztítással kerül az Almás-patakba, melynek bővítése a város 1992-es programjában szerepel. Új kutak adják a város lakóinak a jó minőségű vizet. 1980-ban létesült az a 3000 köbmé- ter/nap kapacitású új városi vízmű, amit mára már kinőttünk. Hobolban 1988-tól, Be- cefán 1989-től van vezetékes ivóvíz. A város és térsége 1989-től kapcsolódott be a távhívásba E korszerű rendszer bevezetésével összesen 2500 új telefon- tulajdonos bekapcsolására nyílt mód. Egészségügyben a legjelentősebb bővítést az 550 ágyas kórház megépülése jelentette. A két ütemben (1980 és 1988- b'an) átadott létesítmény helyi és a környék betegeinek ellátásán túl regionális feladatot is ellát. 1978-ban 10 férőhelyes nóvérotthon, 1979-ben új mentőállomás kezdte még mű ködését. 1988-tól a lakótelepi gyógyszertár, 1989-tól biopati ka, 1990-től a Zrínyi patika segíti a betegek gyógyulását. A 25 év alatt bővült 80 férőhellyel a bölcsőde, több lép csőben 250 férőhellyel az óvodai ellátás. Iskolai tanterem épült 1977-ben (12 tantermes uj iskola), 1985—86-ban (szak munkáskepzo új szárnya), 1988 ban (8 tanterem). Átadásra került 1977-ben és 1988-ban 1 — 1 tornaterem, 100 fős kö zépiskolai leánykollégium épüli 1980-ban. Új helyen, a volt ferences-rendi zárdában folyik a zenei képzés 1986-tól. A közművelődés tárgyi feltétele romlott az 1978-ban életveszélyessé vált művelődési ház lebontásával. Ezt pótolta és pó tolja részben még mo is a ház helyén 1980-ban kialakított ifjúsági park és az 1981- ben elkészült rendezvényterem, azonban ez mégsem pótolhatja a művelődési házat. Néhány éve épül ugyan a Mako- vecz Imre által tervezett oktatási és közművelődési központ, melynek átadása, sajnos, mind távolabbinak tűnik. 1966-tól a város több köztéri szoborral is gazdagodott. Tinódi Lantos Sebestyén (1967- Kiss István), Zrínyi Miklós várkapitány lovasszobra (1968- Somogyi József), Istvánffy Miklós történetíró (1968 - Kar páti Anna), Felszabadulási em lékmű (1970 — Konyorcsik János - lebontva 1990), Kapoli Antal (1972 - Rátonyi József), Munkásnő (1973 — Kiss István), Juranícs Lőrinc zászlótartó (1981 — Trischler Ferenc), Család (1985 - Rétfalvi Sándor), Szigeti veszedelem (1988 — Makrisz Agamemnon) szobrok nyújtanak az idelátoga toknak látnivalót. A leglátványosabb változás a szolgáltatás-kereskedelem te rén következett be. Benzinkút, pb-gázcseretelep, Villgép-szer- viz, Oroszlán étterem épült 1972-ben. 1975-ben a Radován téri Csemege Áruház, 1976-ban Gelka-szerviz, 1978-ban a Le ninen ideiglenes ABC, 1982- ben új posta, 1984-ben ABC a Leninen, buszpályaudvar, 1985 ben rendőr és tűzoltó laktanya, 1986-ban bútorgyár, 1987- ben Oroszlán új szárnya, ABC- kisáruház a Leninen, 1988-ban Sziget Uzletház, kenyérgyár, 1989-ben Volán- és MÁV-pá lyaudvar, 1990-ben Talizmán üzletház, Hotel Kumilla, Hol- stein-sörözö, Adrio üzletház és még további 30 magánüzlet (butik) nyílt. 1991-ben nyitott a Lánc Áruház. Megújult a belváros is. Üj arcát a felújított porátlú üz letek, bankok, magánüzletek, és a kockakővel, oroszlánoslábú padokkal, valamint növényekkel díszített tér adja. Munkahelyteremtő magán üzemként tartjuk nyilván > Lepke, a Kállai, a Peszmeg cipőgyártó műhelyeket, a Hő szig, a Mozda Kft.-t, a Bocs kor-féle esztergályos üzemet. A megindult dinamikus fejlődés ellenére van még tennivaló bőven a közműhálózat mind teljesebbe tétele, a lakáshelyzet további javítása, munkahelyteremtés, szociális viszonyok javítása, közintézmé nyék létesítése, fejlesztése, ö közművelődés tárgyi feltételeinek, a szakmunkásképzés mű- helygondjaínak megoldása, ű rendszerváltással megkezdődött reformelképzelések megvalosi tása A közel sem teljes anyagot összeválogatta es lejegyezte Acs Attila krónikairo Finisében a filmes videnfesztivál szervezése Több, mint 200 a programban Célegyenesbe erkezett a ,,Retina '91" nemzetközi film- és videófesztivál szervezése Szigetváron. A november 22-25. között a zeneiskolában megrendezendő világtalálkozón 17 nemzet 168 alkotójának több mint 200 versenyművét vetítik. Mint Hanczik János fesztivál- igazgató elmondta, nagyon sok anyag jött össze, s gazdag program kerül vetítésre. A német részvétel mennyiségében és minőségében is meghatározó lesz. Az érdeklődők a versenyprogramban a japán meditá- ciós videóművészettől kezdve az üzbegisztáni, török, izraeli, lengyel, horvát és szerb alkotásokon keresztül a nyugat-euró- oai és amerikai művekig nagyon sok filmes és videós próbálkozással találkozhatnak. A iegelvontabb alkotástól a közönség kiszolgálásáig minden irányzat képviselteti magát. A versenyprogrammal egy- időben az információs vetítéseken 20 alkotást, a retrospekti- vek (a versenyen kívül nevezett szinvonplas alkotások) bemutatóján pedig 54 művet láthatnak az érdeklődők. Ebben a programban a Goethe Intézet támogatásával szerepel az Infer- mentál videó világmagazin 1991-es szerkesztésű 10. száma, melyet Magyarországon most mutatnak be először. A világ- magazin válogatásában szereplő alkotók közül egyébként többen a versenyprogramba is neveztek. A European Media Art, a Zágrábi Videó Art, Lux Antal, o Kecskeméti Animációs Filmvállalat, a Magyar Független Film- és Videószövetség, a Videóvilág % szerkesztőségének több alkotása és a pécsi képzőművész-filmrendező Kismá- nyoki Károly filmjei szintén a retrospektív programban szerepelnek. Érdekesség az Art Com videótársaság 60 perces válogatósa, mely hólgyrendezők alkotásait mutatja be. versenymű Keletről és Nyugatról hasonló mennyiségű anyag érkezett, Szigetvár tehát ebben a három napban egy híd lesz, amely összekapcsolja a két kultúrát Sajnos, a déli szomszédainknál dúló háború miatt több alkotó s aggódó levélben kérdezte, nem vet-e árnyékot a háborús nelyzet a fesztiválra? Mekkora óntosságot tulajdonítanak a /ilágban a szigetvári eseménynek? — Ezt mutatja az is, hogy Te- ruo Koike Japánból, Teresa Svoboda az USA-ból, Józef Ro- bakowski Lengyelországból, a magyar származású Lux Antal Németországból, s még számosán a szakma elismert egyéniségei közül már másodszor hozták filmjeiket városunkba. Az Infermentál magazin is másodszor szerepel itt már, ‘az előző fesztiválon a 7., 8„ 9. számát vetítették, adózva ezzel is Bódy Gábor emlékének. A fesztivál ideje alatt 3 fotóművészeti kiállítást is láthatnak az érdeklődök Páltty Károly -endezésében: a Hotel Kumil- lában dr. Szász János, a Zeneiskolában Tillai Ernő, a Hely- történeti Múzeumban pedig Mániái György mutatkozik be. A várbüfében a Retina Stúdió archív anyagait vetítik a nyit va tartási időben. A fesztivál november 22-én, pénteken 13.30-kor a Zeneiskolában a megnyitó ünnepséggel kezdődik, amit később András- falvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter is megtekint. A versenyprogramok, valamint az információs anyagok és a retrospektívek vetítése 15.30- kor kezdődik. Az ünnepélyes eredményhirdetés és a díjnyer tes alkotások vetítése .november 24-én 20 órától kezdődik. Sasvari Mária llaros született 25 évvel ezelőtt A fennmaradás (5?) próbája Előrelépést csak az ipari fellendülés hozhat ,,— Vártuk, vártuk már ezt az eseményt, mégis meglepe tésként hatott. Ügy van ez, mint amikor az ember a gyermeke születését várja. Tudja, hogy megszületik, s mégis amikor megpillantja, akkor a legboldogabb." — nyilatkozta a Dunántúli Naplónak Tinusz János, a Szigetvári Községi Közös Tanács vb-elnöke 25 évvel ezelőtt. Szigetvár várossá nyilvánítása alkalmából. Darázsi Mátyás polgármestert, a negyedszázados évforduló alkalmából kérdeztem, milyen ma a város, mit sike rült elérni és mit nem sikerült elérni.- Szigetvár tragédiája, hogy pont a régi családi házas utcák, — amelyek meghatározták a település arculatát — nem részesültek a kommunális létesítményekből, helyettük az újonnan épült emeletes .házakat kötötték be a csatornahálózatba. A város kinőtte o jelenlegi szennyvíztisztító telepét, ezért a vezetékhálózat további bővítésének alap- feltétele a telep tisztítókapacitásának növelése. A képviselők megszavazták a telep rekonstrukciójára vonatkozó 41 millió forintos beruházást, azonban ha sikerül is elnyer nünk a pályázatokat, akkor is legalább 18—19 millió forint saját tökével kell beszállnunk az építkezésbe. A polgármester szavaival élve nagy előrelépés, de egyúttal jelentős anyagi erőpróba is volt az új 600 ágyas kórház megépítése, amelyre további pénzeszközöket kell áldozni, mert az épület IMS- technológiáva! épült. Fájó pontja a Szigetvárnak, hogy a strand a Harkányi Fürdő Vállalathoz tartozik. A háború előtt jelentős úszósportja volt a városnak, ma kétezer gyerek úszásoktatása megoldatlan, medence hiányában. — A legneuralgikusabb kérdés, hogy valamennyi kultúr- létesítményt lebontottak itt - katolikus olvasóegylet, katolikus legényegylet, kisgazda olvasókör —, ahol pedig mindenki megtalálta a szórakozási lehetőségét, Súlyos kritika érte ezért a város akkori vezetőit, ezért 1986-ban elkezdődött a Vigadó építése. Akkor 73 millió forint volt a bekerülési költség, azonban az ÁFA és a többszöri építő anyagár-emelések után most 102 milliónál tart a város és mindössze 50 százalékos a lé tesítmény készültségi foka. A / építés befejezése bizonytalan, mert nincs a városnak további 100 milliója. A vár felújításához is újabb pénzügyi források kellenének. — A vár állami tulajdonban van, kezelője a Baranya Me gyei Idegenforgalmi Hivatal, a fenntartásra csak olyan m nimális pénzzel rendelkezik, ami a belső terület rendben tartásához elegendő. Az Or szágos Műemlékvédelmi Felügyelőség 1966-ban — a várossá nyilvánítás alkalmából — felújította a várat, azonban az eltelt 25 évben szinte semmit sem ' költöttek a fenntartásra. Ma a vár falai omladoznak, egyre rosszabb az állaga, ezért felhívtuk az illetékesek figyelmét, illetve támogatásért fordultunk a Megyei Közgyűléshez, azonban erre vonatkozóan eddig nem kaptunk választ. Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a sorsa az országos műemlékek listájára felvett várral. A városalapíto oklevél — Milyen iesz a város öt ev múlva? — Ez kevés ahhoz, hogy !é nyeges változás következzen be a város életében, de véleményem szerint, csak egy ipari fellendülés eredményez hét jelentős előrelépést. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt A hivatalos ünnepség a várban . . . és a kevésbé hivatalos ma/ális
