Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-29 / 296. szám

1991. október 29., kedd üj Duna ntúli napló 3 Hz Országgyűlés előtt az üj Munka Tör vény könyve tervezete Öt éve eredményes a Somapak Az olasz M. A. I. E. R. cég, a Komplex Külkereskedelmi Vál­lalat és a Sopiana Gépgyár kö­zös vállalkozásában öt éve alakult a pécsi Somapak Cso­magolástechnikai Gépgyártó Kft. A 34 millió forintos alaptő­kével alakult vegyesvállalat lét­rejötte óta korszerű csomago­lástechnikai gépeket gyárt a hazai és az olasz piacra. Emlékezés Kocsis Lászlóra Ma este 7 órakor a Művésze­tek Házában kerül sor Kocsis László pap-költő Aranyampol- na c. kötetének bemutatására, a költő születésének 100. év­fordulója tiszteletére. Megemlé­kezést mond Rónay László iro­dalomtörténész. Az est előtt fél 6-kor a Szé­kesegyház Szent István téri plé­bániahivatala falán leleplezik Kocsis László emléktábláját, ahol dr. Rajczy Péter történész fog beszélni. 6 órától Biró László, a Székesegyház plébá­nosa emlékmisét celebrál majd Kocsis László lelki üdvéért. Üzemmérnök­informatikusok államvizsgája Tegnaptól két napon át tar­tanak az államvizsgák Pécsett, a Műszaki Főiskola Rókus utcai gépészetinformatika tanszékén, ahol 22 végzős diák, valamivel több mint tavaly, ad számot tudósáról a hatfős vizsgabizott­ság előtt, melynek elnöke dr. Szabó Imre, a Műszaki Egyetem professzora. A bizottságában foglal helyet tagként dr. Selé- nyi Endre, az Országos Műsza­ki Informatika Szakbizottság elnöke is. Ez már a második ál­lamvizsga időszak a műszaki inrformatika szak gépész ága­zatán. A friss diplomások üzemmérnök . informatikusként fognak dolgozni olyan területe­ken, ahol a számítógéphaszná­lat fontos. Ilyen terület például az élelmiszeripari folyamatok irányítása, a hőszivattyúk ter­vezése, a napkollektorok beál­lítása. Az idén nem privatizálják a Danubiust A hazai privatizáció komoly kudarcként értékelte az Álla­mi Vagyonügynökség illetéke­se a Danubius szállodalánc ez évi privatizációjának meg­hiúsulását. Mint ismeretes, a vállalat privatizációjára az Első Priva­tizációs Program keretében kerülne sor, a privatizációs tervet hosszas előkészítő mun­ka utón az AVÜ október ele­jén el is fogadta. A privati­záció menetét azonban alap­vetően megváltoztatta a kor­mány október 24-i ülésén ho­zott döntése, melynek értel­mében 1992-től megszűnik a kedvezményes hitelek után já­ró adókedvezmény. A Danu­bius jelenleg 1,8 milliárd fo­rintos kedvezményes hiteltar­tozással bír, mely után évi 6 százalékos, vagyis rendkívül alacsony kamatot fizet. (Folytatás az I. oldalról) vény. A miniszter, miután is­mertette a tervezet főbb alap­elveit, tájékoztatta a képvise­lőket azokról a kérdésekről, amelyekről az Érdekegyeztető Tanácsban a tárgyaló felek nem jutottak azonos állás­pontra. A tervezetet három parla­menti bizottság tárgyalta meg - a gazdasági, valamint a szo­ciális, továbbá az alkotmány- ügyi - és mindhárom bizott­ság előadója arról tájékoztat­hatta a parlamentet, hogy tá­mogatják az új Munka Tö'- vénykönyve tervezetének álta­lános vitára tűzését. A kormánypártok vezérszó­nokai egyértelmű támogatásu­kat nyilvánították ki az új Munka Törvénykönyvével kap­csolatban, ám az ellenzéki (Folytatás az 1. oldalról) selői által az önkormányzatok eddigi működéséről felvázolt alapvetően kedvező képet sen­ki sem fujolta meg, a hangu­lat mégis fagyos volt: a ha­talmas légterű sportcsarnokot nem lehetett kellően befűteni, így ettől és az eléjük tárt jö­vőképtől dideregtek a polgár- mesterek. Az önkormányzatok működé­sének országos helyzetképét elsőkent dr. Kara Pál, a Bel­ügyminisztérium helyettes köz- igazgatási államtitkára tárta a hallgatóság elé, s ehhez még közel ugyanakkora időtartam­ban a tanácskozáson elnöklő dr. Verebélyi Imre, a Belügy­minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára fűzött megjegyzé­seket. Mindketten hangsúlyoz­ták, hogy a baljós prognózi­sokkal ellentétben a tapaszta­latok azt mutatják, hogy az önkormányzatok megerősöd­tek, az önkormányzatiság meg­szilárdult Magyarországon: működőképességüket a ta­nácsrendszerről való átállás­sal járó szükségszerű gondok sem ásták alá. Pozitív fejle­mény, hogy amíg az első fél­évben a személyi, szervezeti kérdések álltak az önkor­mányzatok működésének a homlokterében, a második félévre fordult a helyzet: a helyi politika egyre inkább települési politikává válik, a lakossági szükségletek kielé­gítése az önkormányzatok működésének meghatározója. Az ország 3060 önkormányza­ta ez idáig 105 000 határo­zatot és közel 10 000 rendele­tet hozott, s ezeknek döntő többsége a törvényességnek megfelelően tölti ki az önkor­mányzati törvény kereteit helyi szabályozásként. A közhiede­lemmel szemben az önkor­mányzatok stabilitása és szak­ember-ellátottsága tekinteté­ben is nagyon kedvező a kép: a 3060 polgármesterből mindössze 78 mondott le ez idáig, s ők is döntően szemé­lyes okokból, a jegyzői állá­A pécsi székhelyű Pro Pannónia Kiadói Alapítvány pályázatot hirdet az 1992-es esztendő negyedik ne­gyedévében kiadásra kerülő művek megjelentetésére. Pályázni kész kézirattal vagy szi­nopszissal (és a hozzá mellékelt, legalább egy kidolgozott fejezettel) lehet. Feltétel, hogy a mű tárgyá­val, témájával, illetve a szerző sze­mélyével kapcsolódjon Baranya me­képviselők véleménye már megoszlott, sőt a szocialisták kifejezetten elutasították az új szabályozásban foglaltakat. Az MDF vezérszónoka ki­emelte: az új rendelkezések ré­vén kiteljesedhet az érdekvéde­lem és hatékonyabban érvénye­sülhetnek a szakszervezeti jo­gok a munkahelyeken. Hasonló állásponton volt a kisgazdapár­ti frakció képviselője is, míg a szabad demokraták vezérszóno­ka azt hiányolta, hogy a ko­rábbi hatpórti egyeztetéseken elhangzottakból keveset épitet tek be a törvényalkotók az új szabályozási koncepcióba. A KDNP képviselője kifogá­solta, hogy pártja megint akkor kap szót, amikor a televizió ép­pen befejezte parlamenti köz­vetítését. Javasolta, hogy a jövőben mindig más sorrend­soknak pedig 97,5 százaléka van betöltve szakirányú felső­fokú végzettségű szakembe­rekkel. Dr. Verebélyi Imre az ön- kormányzati rendszer tanács­rendszerre! szembeni előnye­ként említette a demokráciát, a nagy fokú önállóságát, hát­rányaiként az előbbi kettő el- túlzását és az igazgatási ha­tékonyság el-elmaradását. Az eddigi önkormányzati műkö­dés hibájaként minősítette a bizonytalanságot, a bizalmat­lanságot és a tapasztalatlan­ságot. A bizonytalanságot, amely felülről várja a szabá­lyozást, elfeledkezve arról, hogy a magyar önkormányza­tiság alulról építkező rend­szer; a bizalmatlanságot, amely megakadályozza, hogy a testületek operatív dönté­seket bízzanak a polgármes­terekre; a tapasztalatlanságot, amely többek között a haj­dani közös tanácsi intézmé­nyek pazarló szétforgácsolá- sában jelentkezik. Kevés az önkormányzatok közötti társu­lás. ,,Az érdekkifejezés joga ugyan az önálló önkormány­zatú településé, de a szolgál­tatásokat már ott kell meg­szervezni, ahol az a legcél­gvéhez vagy a dél-dunántúli régió­hoz. Műfaji megkötöttség nincs. A művek fedezetéül szolgáló ala­pítványi kamatok az egyes munkák kiadási . költségeitől függően - az alapítvány működésének első esz­tendejéről lévén szó - várhatóan csak néhány könyv megjelentetését teszik lehetővé. A pályázatokat név és pontos cim feltüntetésével lehet benyújtani a Baranya Megyei Könyvtár Pannónia ben fejthessék ki álláspontju­kat a vezérszónokok. Röviddel este hét óra előtt furcsa közjáték szakította meg a T. Ház munkájának folyama­tosságát. Határozatképtelenség miatt az Országgyűlés nem tu­dott szavazni a helyi önkor­mányzatok jövő évi címzett és céltámogatási rendszeréről szó­ló határozati javaslat ügyében, ezért az elnöklő Szűrös Mátyás át kívánt térni a kárpótlási igé­nyek benyújtási határidejét meghosszabbító törvényjavaslat megvitatására. Ekkor azonban kiderült, hogy a jogszabály- tervezetet beterjesztő három FKGP-politikus (Tárgyán )ózsel. Dragon Pál és Borz Miklós) kö­zül egy sem tartózkodik a te­jemben, így e napirendi pont vitája nem kezdhető meg. Né­hány percnyi kínos várakozás szerűbb” — mondotta az ál­lamtitkár. Dr. Sivák Ferenc, a Pénzügy­minisztérium főosztályvezetője tájékoztatójában azt fejtette ki, hogy a forrásínség ellenére is elegendőek idén a gazdasági kondíciók az önkormányzatok működőképességéhez, amelyek­nek leginkább a felújításokkal vannak gondjaik. Az önkor­mányzatok idei működési költ­sége - meghaladva a 368 mil­liárdos előirányzatot - várha­tóan 380 milliárd forint lesz, 37-38 százalékkal több, mint 1990-ben. A költségvetési tör­vény előkészítése során az a kalkuláció alakult ki, hogy jö­vőre összesen 447 milliárd fo­rint működési költséggel szá­molhatnak az önkormányzatok, és ez 20—21 százalékos bővü­lést jelent az idei évhez ké­pest. Ebből a költségvetési tá­mogatás 214 milliárd forint lesz, amelynek 80 százaléka normatív úton jut az önkor­mányzatokhoz. A címzett és céltámogatások köre 68 szá­zalékkal növekszik. A konferencia további ré­szében a polgármesterek kér­déseire válaszoltak az ágazati minisztériumok vezető képvi­selői. Könyveit Szerkesztősége címére (Pécs, Székesfehérvár u. 5. 7601, Pff.: 100). A pályázatok benyújtásának határ­ideje 1991. december 1. A pályá­zatok elbírálására 1992. február 28- ig kerül sor. A döntésről a kurató­rium a résztvevőket értesíti. A pályázattal kapcsolatban bár­milyen egyéb felvilágosítást a Pan­nónia Könyvek Szerkesztőségében le­het kapni. (A fenti cimen vagy a 72/33-533-as telefonon.) után Kutrucz Katalin (MDF) azt javasolta, hogy az egymonda­tos törvényjavaslathoz érkezett módosító javaslat keddi, az al­kotmányügyi bizottság által történő véleményezést követően térjenek vissza a kisgazda-ja­vaslatra. Az indítványt a kép­viselők közfelkiáltással meg­szavazták, így a T. Ház rátér­hetett az önhibájukon kívül hát­rányos helyzetbe került önkor­mányzatok kiegészítő támoga­tásáról szóló törvényjavaslat vi­tájára. * Az Országgyűés hétfőn rö­viddel nyolc óra után kezdte meg Torgyán József, Dragon Pál és Borz Miklós (FKGP) kép­viselőknek a kárpótlási törvény módosítására beadott indítvá­nyának tárgyalását. Az indítvány szerint 90 nap­Osztatlan munkavállalói hite­lezői igényt jelentett be tegnap a Mecseki Szénbányák vagyo­nának 10 százalékos mértékére és a jóléti szociális, kulturális és sportlétesítmények értékének felére a vállalat Demokratikus Szakszervezeti Szövetségének megbízott elnöke a pécsi József Attila Művelődési Központban, a küldöttgyűlésen. Az egybe­gyűltek egyhangúan elfogadták a javaslatot, s a Bányász Dol­gozók Szakszervezetének szövet­ségi tanácsán keresztül orszá­gossá akarják kiterjeszteni ezt a követelést. Igényüket több pont­ban meg is indokolják, többek között azzal, hogy az elmúlt évtizedekben a nyereségrészese­dések teljes összege soha nem került kifizetésre, hanem a vál­lalati vagyont gyarapították, fejlesztésekre, beruházásokra fordították. Ugyanakkor együtt­működési szerződést nyújtottak át dr. Göndöcs Istvánnak, a MSZB felszámoló biztosának, melynek a pontonkénti egyez tetését két erre kijelölt bizott­ság kezdi meg november 6-ától. pal meghosszabbítanák a kár­pótlási kérelmek benyújtására megszabott november 8-i ha­táridőt, mivel a beadás tech­nikájával kapcsolatban sok volt a bizonytalanság és egyes űrlapokból hiány mutatkozott az elmúlt időszakban. A be­terjesztők nevében felszólaló Oragon Pál (FKGP) elmondta, hogy a bizottsági vita meg­győzte őt: a 90 napos hosz- szabbítás veszélyeztetné a tör­vény végrehajtását, ezért tá­mogatja a határidő december 16-ra módosítását, amit azon­ban feltétlenül szükségesnek tart. A honatyák nagy többség­gel megszavazták a törvény­módosító javaslat részletes vi­tára bocsátását, amire előre láthatólag a keddi ülésnapon kerülhet majd sor. Született egy állásfoglalás is, melyet a Szénbányák Bizaftni Testületé szintén a BDSZ-nek címzett. Ebben a következőket fogalmazták meg: A kormány- határozat lehetőségei mellett a magyar szénbányászat érde­kében továbbra is fenn kell tartani az állami dotációt az európai gyakorlatnak megfele­lően, és védővámokat kell ki­vetni az import szenekre. Az utóbbi véleményt a felszámoló biztos is megerősítette. Emel­lett személyi változásokat ígért a vezetésben, valamint az igazgatótanács működésének szüneteltetését a felszámolási eljárás alatt, melyet olyan szervezeti formával kíván fel­váltani, ahol nagyobb szere­pet kapnak majd a dolgozói vélemények. A pillanatnyi hely­zet elemzése mellett hosszú távú programot is megjelölt: Olyan iparszerkezet-váltósra van szükség, hogy az embe­reknek megmaradjon a jöve­delemszerző lehetőség, de en­nek nem kell feltétlenül bányá­szati tevékenységgel kapcsola­tosnak lennie. M. E. B. Több bizalmat, magabiztosságot, társulást Megszilárdultak az önkormányzatok A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja Fotó: Kóródi Gábor Felszámolóban a szénbányák Hitelezői igénnyel jelentkeztek a dnlgozók Védővám és állami dotáció a megoldás? D. i. A Pro Pannónia Kiadói Alapítvány pályázati felhívása

Next

/
Thumbnails
Contents