Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-28 / 295. szám
8 aj Dunántúli napló 1991. október 28., hétfő «1 páholyok misztikus homályban maradtak Szabadkőművesek Guinness Minden ötödik rekord megdőlt Hétfőn Londonban bemutatták a Guinness Rekordok Könyvének idei kiadását, amely ezúttal is 15 000 világrekordot tart nyilván az élet legkülönbözőbb területeiről. Ami ellenben minden bizonynyal meglepő: az előző évi kiadáshoz képest minden ötödik rekord megdőlt! Mégpedig milyen rekordok! — A könyv a legképtelenebb csúcskísér letekről számol be. 1990. szeptember 15-én például New Brightonban (Minnesota állam) egy férfi új világrekordot állított fel csókolózásban — nyolcezer és egy nőt csókolt meg nyolc óra leforgása alatt. íme, további példák a ..képtelenségek könyvéből": az Egyesült Állomokban egy limbó-táncos egy 15,25 centiméter „magas" rúd alatt táncolt át. Az angol John Decke félkarral 7683 fekvőtámaszt csinált öt óra alatt. Az angliai Nottinghamben diákok a világ legnagyobb cseresznyepudingjál készítették el: a súlya 3128 kilóra sikeredett. Hosszas jogi huzavona után tudta csak elérni a 16 éves új-zélandi Laurence Watkins, hogy hivatalo san bejegyezzék az anya könyvbe 2310 keresztnevét. A világ legöregebb menyasszonya lett 1991. május 31-én az ausztráliai Minnie Munro: 102 éves korában ment férjhez a nála 19 évvel fiatalabb Dudley Reidhez. Egy 1963-as évjáratú „bogár- hátú" Volkswagen Kaliforniában az autók által valaha is megtett legmagasabb kilométerszámot érte el: 2 065 563 kilométert futott. Richard Branson brit vállalkozó januárban a lapok első oldalára került új hőlégballonjával. Svéd pilótájával, Per Lindstrand- dal együtt első ízben repülte át a Csendes-óceánt az eddigi legnagyobb léggömbbel. Egy japán férfi fizette ki az eddigi legnagyobb összeget egy bélyegért, egy angol fekete egypennysért 1840-ből: a bélyeg 3,4 millió svájci frankért kelt el árverésen. Sokat gondolkodtam azon nem lett volna-e jobb mindenkinek, ha az a Végh Tóni nevű kis paraszt és suttyó gyerek ott marad Majtison. — Lehet, hogy nekem lett volna a legjobb. Apám ter- vezte is, hogy tanítóként maradjak ott. egy Borzova nevű községben. — Azt terjesztik, hogy százmilliós adósságot hozott össze az Új Idő Kit. a te vezetésed alatt, és te bujkálsz a hitelezők elől. Időnként egy-egynek sikerül rajtad ütni és akkor viszel egy mikrobuszt. — Van egy sajtóvilág, van egy csomó szennylap, azok még különbet is írtak rólam már. Amiket te most felsoroltál. — Azt is hallani, hogy néhány hiteleződnek sóval szúrod ki a szemét. — Hát ugye hallani mindent. Már azt is hallani, hogy a debreceni nagy templomot miként loptam el annak idején. — Azt később akartam szó ,.Elegendő fény van o világban ahhoz, hogy láthasson, aki látni akar ... és elég homály ahhoz, hogy ne lásson az, aki nem akai látni." (Blaise Pascal) A történet, vagy inkább legenda a középkor misztikumá bői eredeztethető. Asztrológusok, csillagjósok, titokzatos jövendömondók divatját élte akkoriban a világ Alkimisták tízezrei kutatták az aranycsinálás és c Bölcsek Köve előállításának titkát, miközben főként kémiai kísérleteik során nem egy korszak- alkotó eljárást sikerült megvalósítaniuk. Csakúgy^ mellékesen, mert — mint mondtuk - a Bölcsek Köve volt az igazi cél. Mesébe illő, mégis igaz: elismert csillagjósok sokasága számította ki, hogy 1604-ben a világ vége következik, s a valami új, az emberiség éle tében döntő változás indul a 17. század negyedik esztende jében. A jóslat azonban nem teljesült - legalábbis nem úgy, ahogyan azt az asztroió gusok a világnak hirdették. Megjelent ellenben egv könyv, melynek szerzője máig ismeretlen, s melynek címe „Fama Fraternitatis, avagy a Nagytekintélyű Rózsakereszt Rend felfedezése” — s mely írás egy 1378-ban született, német nemzetiségű atyáról, Christianusról szól. A titokzatos. jelképes utalásokkal teli füzetecske szerint Christianus atya damaszkuszi és jeruzsá- lemi vándorlásai során ismerkedett meg a keleti misztériumokkal, s hazájába visszatér ve három lelkitársával alakította meg a Rendet, melynek a Bölcsek Kövével együtt sikerült megtalálnia az örök újjászületés titkát. Szabadkőművesek és a Rózsakereszt A szabadkőművesség szempontjából — hiszen írásunk tárgya mégiscsak ez — látszólag értelmetlen kitérőnek valójában nagyon is jelentős szerepe van. A Rózsakereszt legendájának világméretű elterjedése során ugyanis a már addig is működő s gyakron betiltott szabadkőműves páholyokkal egyre gyakrabban kap csolatba hozták Christianusék Bölcsek Kövét, ami a szabad- kőműves társaságok — kényszerű — titkossága miatt nem is meglepő. S igaz, ami igaz, a szabadkőművesség évszózaba hozni Most ott tartunk, hogy bementéi a nyomdához, és azf mondtad, hogy dögivei van só. — Nem mentem be a nyom dához, úgy látszik ma nagy formában vagy. mert véletlenül sem találsz el semmit. Nem igaz, nem mentem be a nyomdába. Melyik nyomdába mentem be, mikor mentem be. ki látott engem utoljára nyomdában? Szóval nagy formában vagy. — De tényleg hovo akartad eladni a sót? — Nem akartam eladni sehova. Az Új Időnek van egy külkereskedelmi igazgatósága, ezzel ők foglalkoznak, nem én. Annak a román bartel üzletnek ellentétele, aminek a fejében mi magyar írók több mint ötszázezer könyvét szállítottuk ki az erdélyi lakosság dókat átívelő mozgalmának jó- néhány képviselője nemcsak hogy hitt a legendában, de kereste is a Rózsakeresztesek, hitük szerint a Bölcsek Köve segítségével újra és újra szú lető, de valódi kilétüket eltitkoló képviselőit - mely persze elsősorban a pitiáner csalók malmára hajtotta a vizet. Ebben az időszakban hát nem is ment ritkaságszámba, hogy az országo(ka)t járó csepüró gók magukat Rózsakeresztesnek kiadva komoly öszegeket csaltak ki a Rendbe bekerülni szándékozóktól, aminek persze mindig is botrány lett a vége. így vagy úgy, a Rózsakereszt legendája egy idő utón szorosan összekapcsolódott a szabadkőművesekkel, ami csak tovább növelte a páholyokat övező misztikumot és értetlen séget. Értetlenségben és üldözésben azonban a Rózsakeresztesek legendájának megjelenéséig sem volt hiány. A sza badkőművesek, akik eredetileg valóban építészek, méghozzá a tudásukot monopóliumként őrző, katedrálisokat építő mesteremberek közössége volt, s kikhez később csatlakoztak csak a felvilágosult nemesek, főurak, pénzemberek, s nem utolsósorban - mai kifejezéssel szólva — a liberális szellemiségű gondolkodók - szóval a szabadkőművesek céljaik, s o kor értékrendje miatt a hatalom ellenfeleinek számítottak mindig is. „Szabadság, egyenlőség, testvériség.” Ezt a jelszót a francia forszámára. Ezért pénzben nem tudnak fizetni. Csak természetben. Felajánlottak többek között sót és bútort is. — Mi o helyzet az Újság című lappal? Beharangoztad még tavaly ősszel, hogy elindítod, aztán azóta se lett belőle semmi. — Hát valami lett belőle: bukás. Egyelőre nem tudjuk még ezt a lapot elindítani. Nagyon nehezek a körülmények. — Mi lett az országos terjesztőhálózattal, ami' beharangoztál? — Az viszont van. Már a postától tizennégy vezető munkatárs jött át a mi terjesztési kft.-nkbe, és az valóban rövidesen országos szintű vállalkozássá válik. — Megvolt a rendszerváltás, miért nem vagy boldog? radolom előtt egy mozgalom zászlójára tűzni? Érthetően főbenjáró bűnnek számított. S a szabadkőművesség fénykorában hol volt még a francia forradalom? Márpedig a hármas jelszót először a szabad- kőművesek fogalmazták meg (Csak mellékesen: bizonyított tény, hogy a francia forradalom vezetőinek többsége részt vett a szabadkőműves páholyok munkájában - ugyanúgy, ahogy’ az amerikai szabadság- harc vezetői is szabadkőművesek voltak.) A Templomos Lovagrend felszámolása Az egy időben valóban 'világméretű mozgalom tehát 1604 után nem csak saját hagyományaiból de a Rózsakereszt legendájából is építkezett. A szabadkőművesség harmadik, s ha lehet talán még titokzatosabb eszmei gyökere az úgynevezett illuminátorok társasága - de ahhoz, hogy tovább menjünk, tisztázni kell, mit is takar az „illuminator” szó. A keresztes háborúk idején — mint az a történelemből ismert — létezett egy lovagrend, a Templomosok Rendje. Jézus Krisztus szegény harcostársai az Anyaszentegyház és a mindenkori római pápa személyes védelmére esküdtek fel, s a szentföldi harcokban a pápa hadseregének szerepét is el— Hát én először is, nem vagyok boldog típus. Mert én a múlt rendszerben sem vol tam boldog, ebben a rendszerben sem leszek boldog. De nemcsak ez a bajom, hatszázadrangú kérdés ez számomra. Én már odáig jutottam a múlt rendszerben is, meg ebben is, hogy kivándorlók ebből az országból — Hova? — Nem tudom, hogy hova. Az a baj, hogy nincs egy olyan ország ahova kivándorolhatnék, elég idős is vagyok már, meg félek, hogy ott még rosszabbul érezném magamat. Meg nem tudnék elvinni mindenkit magammal, akit szeretek. — Elkeseredtél? — Nagyon, nagyon el vagyok keseredve. Én közelről látom ami ebben az országban torlátták. Egészen addig, mig Szép Fülöp, a franciák királya tőrbe nem csalta a keresztessereget, s ki nem végezte a lovagrend vezéreit. A Templomosok élve maradt tagjai ekkor alakították meg titkos társaságukat, s később őket nevezték el- illuminátoroknak, hírüket pedig egy átok alapozta meg. Társaik gyilkosainak elátkozása után ugyanis tizennégy esztendő alatt hat király is jobb létre szenderült, s ezzel kihalt a Capet-ház. Az illuminátorok páholyainak egyház- és királyellenessége tehát az V. Kelemen—Szép Fü- löp-féle „összeesküvésnek" kö szönhető, s a későbbi szabad- kőműves társaságok egy része is ezen az úton haladt tovább. Fúzió és szertartások A Rózsakereszt-legenda, az illuminátorok király- és egy- házellenessége, valamint az addig az előző kettőtől függetlenül létező szabadkőműves páholyok a közvélemény szemében végül is a szabadkő műves mozgalomban egyesültek Utóbbi, világméretű hálózata és eszmerendszere révén sikeresen integrálta a másik két irányzatot, s bár mindvégig hű maradt a hármas jelszó („Szabadság, Egyezőség, Testvériség") célkitűzéséhez, felvilágosodott polgárok mozgalmaként is felvett és megtartott olyan külsőségeket, melyek nem igazán tartoztak és tartoznak hozzá lényegéhez. A jelképeknek, a titkos ösz- szejövetelek szertartásainak viszont nagy szerepük van abban, hogy miután a világpolitikában szalonképes lett a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség" hármas célkitűzése, továbbra is misztikus homályban maradtak a páholyok. A szabadkőművessé válás stációiról szólva: a felvételt maga a jelölt kérvényezte, majd később személyes beszélgetéseken kellett számot adnia nézeteiről. Ha méltónak találták a páholyba való felvételre, belépési dijat kellett fizetnie, mely általában egy kisebb vagyonnal is felért. Tudni kell, hogy a szabadkőművesek többek között karitatív tevékenységeket is támogattak és támogatnak ma is. Hogy pénzt szedtek tagjaiktól, annak ez is egyik oka, de fontos megemlíteni, hogy a páholy szintén ebből a kasszából támogatja bajba jutott tagjait is. A felvétel a beavatási szertartással veszi kezdetét. A jelölt nyakában kötéllel, fatáblával, s más különcségre utaló jelekkel felékesítve, az őrt álló testvértől bebocsátást kér a páholy épületébe, (a „templomtérbe"), s miután beengedik, egy mindössze három gyertyával megvilágított helyiségbe jut, ahol a diszletet tőrök, kardok, fekete kendők és leplek adják. Leendő testvérei kérdéseire válaszolnia kell, elvont, s hétköznapi fogalmakat kell értelmeznie a szabadkőműves eszmerendszer fényében, majd különböző próbákat áll ki, mely egy gyermek számára valóban ijesztő lehet, de mivel felnőttekről van szó, a dolog inkább komikusnak hat ma már. A vízzel és tűzzel való megtisztulás szertartása után az eskütétel következik, melyet minden szabadkőműves a „Világmindenség Nagy Építőmesterére" tesz le, s mely után már valóban a páholy tagjának számit. A fentiekre tekintettel talán nem is csoda, hogy a szabad- kőműves páholyok kora — már csak bohózatba illő szertartásaik miatt is — lejárt. Formálisan a hálózat ugyan továbbra is működik, a szabadkőműves eszmerendszer, a „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” hármas célkitűzése azonban immár a politikai élet nyilvános terein próbál világhatalomra törni — s ha így van, talán nem is olyan nagy baj, mint ahogyan azt Mónus Áron. betiltott könyvében megfogalmazta. Végül egy névsor, melynek minden tagja szabadkőművesként (is) tevékenykedett, de, hogy ne nyújtsuk túl hosszúra, csupán a közelmúltat idézzük fel: Vidor Hugo, Kipling, Bo livar, Washington, Garibaldi, Kemál pasa, Diderot, Klapka és még sorolhatnánk . . . A névsorolvasás helyett azonban újra megkérjük az Olvasót: ha többet tud, s ha netán közzé is szeretné tenni ismereteit, jelentkezzen - talán a misztikus homályt is sikerül végre eloszlatni kissé . . . Pauska Zsolt A hintaszékben: Végh Antal ténik. S nem újságból értesülök, hanem látom azokat a parasztokat, akiknek a gyap- jáért, a birkagyapjáért hatvan forintot fizetnek, akiknek nyolctíz forintot fizetnek egy liter tejért, és verik agyon az állatokat, és látom azt az álla - migazdaság-vezetőt, aki nem tudja a búzát hova tenni, mert a tavalyi is ott van még, szóval ez csak a felszín. Van itt még mélyebb dolog is. A mélyebb dolog az, hogy ez az ország valami irtózatos módon lezüllött erkölcsileg. Itt az emberek nem akarnak dolgozni, valamelyik nap Kolozsvári Grandpierre Emil barátommal vacsoráztunk, beszélgettünk, s azt mondta: Magyarország nem volt, hanem iszik. Nagyon nagy baj van.- Sokan azt mondják, hogy a Te tragédiád az, hogy nem a Kádár-korszakban kezdtél kupeckedni, amikor még az elvtársi kapcsolatok, a jó leilépés, csavaros észjárás sikerre vezetett, te akkor jöttél ezzel az ős-paraszti kupec mentalitással, amikor már az érettségizett, közgazdász és jogász, végzettségű Hatol menedzserek vették át a piac fölött a hatalmat. És te már nem élsz meg. — Nem azért nem élek meg, mert nem tudnék még megfiatalodni, vagy nem tudnám azt a szisztémát követni, hanem arról van szó, hogy egy olyan mocsárba kerültünk bele, amiből kiemelkedni csak úgy tudunk, hogy a hínárba kapaszkodunk folyton. És egyre és egyre lejjebb megyünk. Talán újra írnom kellene? Ahhoz, hogy én ismét írói formát nyerhessek vissza, legalább egy év szükséges. De remélem eljön az az idő. Havas Henrik HT Press ■ « — A nem kis vihart kavart Mónus Áron-féle, a szabadkőművesek „világméretű Összeesküvéséről" szóló nemrég megjelent, s betiltott könyv kapcsán egyre több publikáció lát napvilágot a hajdan nagy hagyományokból építkező szabadkőműves mozgalomról. Egyes hírek szerint a szervezet ma is létezik, s a szabadkőművesek közé kerülni ma is épp* olyan nehéz, mint hajdanán. Fgyébként, hogy szabadkőműves páholyok a világ több pontján még ma is működnek - a nemzetközi telefonkönyvekből kideritheiö. Hogy Európában és a fejlett országokban van-e, s ha van, mekkora a szerepük, nem tudni. Információk hiányában csak a sötétben tapogatózhat az ember, s már azt is eredménynek könyveli el, ha ez- ügyben valaki szóba áll vele. Az újságírónak most szerencséje volt. Az alábbiakat egy (magát megnevezni nem kívánó, de a témával régóta foglalkozó) Olvasó hozta tudomására, s a szabadkőművesség történetét, szellemi hátterét felvázoló Írást most azzal a megjegyzéssel tesszük közzé, hogy további információkat is szívesen vennénk.
