Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-03 / 271. szám
a uj Dunántúli napló 1991. október 3., csütörtök Jó tanácsok adózóknak Ingatlanértékesítésből származó jövedelmek számítása és bevallása kőkerítés létesítése szintén elszámolható beruházásként, az állagmegóvási munka azonban nem. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az OTP- hiteltörlesztés kiadásként nem érvényesíthető. A bevételt csökkentő, tételek igazolására szolgáló bizonylatokat, számlákat öt évig meg kell őrizni, és ellenőrzés során kell az adóhatóságnak bemutatni. A gyakorlatban előfordulhat olyan eset, hogy az átruházott ingatlannak a szerzés idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg. Ebben az esetben az illetékhivatal által megállapított eladáskori forgalmi érték 25 százalékát kell jövedelemnek tekinteni. Ez az eljárás alkalmazandó akkor is, ha az értékesítésre kerülő ingatlant korábban tartós használatként szerezték, és így a tulajdonjog-bejegyzéskor nem állt fenn illetékkötelezettség, vagyis a szerzés forgalmi értéke ismeretlen. Az ingatlan-értékesítésből származó jövedelem megállapításánál ügyelni kell arra is, hogy a házassági vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyak elidegenítéséből származó jövedelmet a hózastár- sak között egyenlő arányban kell figyelembe venni és bevallani. Kivételt képez, amikor a házastársak egyikének az értékesített ingatlan, vagy annak bizonyos tulajdoni hányada, bizonyíthatóan a külön vagyona. Ha egyéb tulajdonostársak (pl. testvérek) tulajdonában álló ingatlan átruházására kerül sor, a bevételt és a jövedelmet is a tulajdoni hányadnak megfelelően kell kiszámolni. A törvény lehetővé teszi, hogy az adóalanyok (tulajdonostársak is) az ingatlanátruházásból származó jövedelmüket kettő, illetve három részre megosszák. Több részre azonban nem osztható meg a jövedelem, mint ahány teljes évig az ingatlan a magánszemély tulajdonában volt. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez esetben a jövedelem részekre és nem évekre történő megosztásáról van szó. Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem a keletkezés illetve a felhasználás módjától függően, több esetben adómentességben részesül. Adómentes jövedelem keletkezik: 0 A tíz évnél régebben megszerzett ingatlan elidegenítése esetén. 9 A térítés ellenében történő lakásbérleti jogról való lemondáskor. • A személyi tulajdonú lakások cseréje, a lakástulajdon és bérlakás bérleti jogának cseréje, továbbá a lakásbérlet jogok egymás közötti cseréje esetén. • A házassági vagyonközösség megszüntetése következtében, a házastárstól megváltás címén, és a bírói ítélet alapján távozó bérlőtárstól a lakáshasználati jog ellenértékeként kapott jövedelem ugyancsak adómentes. 9 A hatósági intézkedés alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyból származó jövedelmet és a kártalanítás céljából megvásárolt ingatlanért kapott vételárat sem terhel adófizetési kötelezettség. 9 A tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel történő ingatlan-átruházásból származó jövedelemnek nincs adóvonzata. Speciális esete az adómentességnek az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakáscélú befektetése. Ebben az esetben a jövedelemnek az a része mentes, amelyet a magánszemély saját maga, volt házastársa, egyeneságbeli rokona részére lakástulajdonjog, haszonélvezeti és használati jog, továbbá bérleti jog megszerzésére, lakás építésére vagy bővítésére fordított. Lakásépítés esetén az elidegenítés évét és az azt követő négy évet, a további esetekben az elidegenítés évét és az azt követő egy évet kell befektetési határidőként figyelembe venni. Mindkét esetben azonban az elidegenítés időpontját megelőző hat hónapot is az elidegenítés évének kell tekinteni. Az 1989. évi XLV. törvényt módosító 1990. évi CM. törvény 4. paragrafusa értelmében az adóhatóság a lakáscélú befektetés határidejét lakásépítés esetén egy évvel, a további esetekben legfeljebb fél évvel meghosszabbíthatja. Ez azonban csak az 1991. január elsejétől megszerzett jövedelmekre és a keletkező adókötelezettségre alkalmazható. A jelenleg érvényes szabályozás szerint, ha az ingatlan- értékesítésből származó jövedelmet az adóbevallás benyújtásának időpontjáig teljes egészében felhasználták lakáscélú befektetésre, akkor e jövedelemre a bevallási kötelezettség nem terjed ki. Ha azonban az adómentesség - előbbiekben ismertetett — feltételei az adóbevallás benyújtásának időpontjáig még nem, vagy csak részben valósultak meg, akkor az ingatlan-értékesítésből származó jövedelmet be kell vallani és e jövedelemre jutó adót halasztott adóként kell a személyi jövedelemadó-bevallásban feltüntetni. A halasztott adóra vonatkozó rendelkezésekről - terjedelmi okok miatt - az adóhatóság külön tájékoztatást közöl a sorozat következő számában. NAGY MIKLÓSNÉ Baranya Megyei Adófelügyelőség Az adóhatóságnál érdeklődő nagánszemélyek többsége ingatlan-értékesítésből származó övedelemmel az előző évek- aen nem rendelkezett, a vonatkozó szabályokat ezért nem kísérte figyelemmel, így ismereteit e téren hiányosnak érzi. ^ hiányosságok kiküszöbölésé- nez, az értékesített ingatlan övedelem-tartalmánok helyes megállapításához az alábbiakban kívánok segítséget nyújtani. Az ingatlan átruházásából származó jövedelem kiszámításánál lényeges az ingatlan- szerzés- és elidegenítés időpontjának egyértelmű rögzítése, valamint az ugyanezen dőpontokra vonatkozó forgalmi érték meghatározása. Főszabályként az ingatlan- szerzés-, illetve elidegenítés időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést, bírósági, hatósági határozatot a földhivatalhoz benyújtották. Ameny- nyiben az ingatlant 1986. július 1. napja előtt szerezték, az illetékhivatalhoz történő benyújtás tekintendő a szerzés időpontjának. Ha a magán- személy 1989. január 1. napja előtt jogi személytől vásárolta az ingatlant, a szerzés időpontja a szerződéskötés napja, öröklés esetén az örökhagyó elhunytának napját kell o szerzés időpontjaként figyelembe venni. Földrendezés vagy -kisajátítás miatt kapott csereingatlan esetében a szerzés ideje az eredeti ingatlan szerzésének időpontjával egyező. Földterületre, a vásárlást követően létesített épület tekintetében a szerzés napjának o földterület megszerzésének időpontját kell tekinteni. A fenti időpontok jelentőségét az adja, hogy adókötelezettség csak a szerzés időpontjától 10 éven belül elidegenített ingatlanok értékesítéséből származó jövedelem után (az adómentesség esetét kivéve) keletkezik. Az ingatlan-értékesítésből származó jövedelem megállapításánál is a bevételből kell kiindulni. Bevételnek kell tekinteni az értékesített ingatlan illetékhivatal által megállapított forgalmi értékét, még abban az esetben is, ha ez a forgalmi érték eltér a tényleges eladási ártól. A bevételből le kell vonni az alábbi kiadásokat: • Az ingatlanszerzés idején, az illetékhivatal által megállapított forgalmi értéket. Ameny- nyiben a szerződést illetékkiszabásra nem kellett benyújtani, akkor a szerződésben rögzített teljes vételárat. Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítése esetén ezért nem a kedvezményekkel csökkentett vételár, hanem a szerződés szerinti teljes vételár tekintendő szerzéskori forgalmi értéknek. 0 A szerzéssel kapcsolatban felmerült költséget, amely lehet például ajándékozási illeték, ügyvédi költség stb. 0 Az értékesítéssel kapcsolatosan felmerült költséget. Ilyen például a hirdetési költség, az ingatlanközvetítési dij. 9 Az értéknövelő beruházásra fordított kiadást, ha korábbon költségként nem számolták el. Értéknövelő beruházásnak minősül elsősorban a földterületen létesített új lakóépület és közmű, valamint a meglévő épületek bővítése, korszerűsítése. Az évelő növények telepítése, a beton- vagy Dél-dunántúli Gazdasági Kamara MSZ ’92 SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG BARANYA 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 2/A Telefon: 72-24-024 Fax: 72-27-044 TISZTELT ELNÖK, VEZÉRIGAZGATÓ ÜR! A piacgazdasági követelmények szerint tevékenykedő magyar vállalkozók belső mechanizmusát és ennek legérzékenyebb területét, a munkaügyet és a személyi ügyeket ma a változás törvényei, szabályai és eljárásai határozzák meg. Éppen ezért az e fontos területért felelős vezetők és szakemberek naprakész felkészültséggel kell hogy kezeljék az átmenetet és egyben felkészüljenek az új követelmények befogadására, ezeknek megfelelő gyakorlat bevezetésére, meghonosítására. Hogy milyen feladatok várnak a '92-es évet illetően a munkatörvény, a foglalkoztatási törvény, a szociális és érdekegyeztetés, az oktatás és felkészítés terén jelentkező vállalkozói feladatok és kötelezettségek teljesítéséhez, azt szeretnénk hagyományos szakmai partnereinkkel és hagyományos szakmai fórumunk keretében megismertetni és a valóraváltásban együttműködni, amikor 1991. OKTOBER 24-25-ÉN PÉCSETT Munkaügy - személyügy '92 oz emberi tényezőkhöz kapcsolódó időszerű kérdések a gazdaságban címmel a Munkaügyi Minisztérium, a Magyar Gazdasági Kamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége, valamint a témakörben érintett szakmai intézetek és gyakorló vállalkozói szakemberek közreműködésével szakmai fórumot szervezünk. A résztvevők köre a vállalkozók és intézmények személyügyi, munkaügyi és szociális teendőért felelős vezetők és munkatársaik. A rendezvény vendége és előadója a Magyar Köztársaság munkaügyi minisztere. A program keretében a következő fontosabb témákkal foglalkozunk:- Az új munkatörvény vállalkozókat és intézményeket érintő kérdései.- A foglalkoztatási törvény és ebből a vállalkozói és intézményi gyakorlatra háruló feladatok.- A keresetszabályozás gyakorlati kérdései.- A szociális intézményrendszer és ebben vállalkozókat érintő feladatok.- Az intézményes érdekegyeztetés és érdekérvényesítés vállalkozói környezete és belső feltételrendszere.- Vállalkozói és intézményi személyügyi kérdések a kiválasztás, oktatás, felkészítés, pályára irányítás, a munkatársi állomány minőségi szintentartása. A programot terv szerint 1991. október 24-én 9.00 órakor kezdjük, és 25-én 12.30 órakor zárjuk. A jelentkezés módja: A jelentkezési szándékot jelentkezési lapon kérjük bejelenteni, megjelölve az igényelt szolgáltatásokat. A jelentkezési lapon az egyes témákhoz kapcsolódó kérdéseket lehet feltenni, amelyeket továbbítunk az előadóknak. A jelentkezési határidő: 1991. október 10. A részvételi költségek: A konferencia szervezési, rendezési és lebonyolítási költségeinek fedezetére az alábbiak szerint részvételi dijat kérünk: Szervezési, rendezési költség S300 Ft Tanulmánykötet 1000 Ft Szállásköltség (2 ágyas szobákban, 2 éjszaka reggeli) 3S00 Ft Étkezési költség (4 főétkezés) 1700 Ft Összesen 11 500 Ft A részvételi díjat a jelentkezési lap beküldésével egy időben az OKHB Tér. lg. 242-88888- 13-093. sz. bankszámlánkra kérjük átutalni ,,MT Munkaügy ’92" megjelöléssel. A rendezvény adómentes. SZTJ 922-92-04. Adószám: 10580644-2-02. A jelentkezési lapot 1 példányban aZ alábbi címre kérjük küldeni: SZERVEZÉSI ÉS VEZETÉSI TUDOMÁNYOS TARSASAG BARANYA, 7622 PÉCS, BAJCSY-ZS. U. 2/A. A jelentkezéseket a részletes programot is tartalmazó meghívóval igazoljuk vissza. Szeretnénk a tervezett programunkkal és az ön közreműködésével szakembereink hasznos segítségére lenni, ezért is várjuk a konferencián való részvételüket. Tisztelettel: SZERVEZŐBIZOTTSÁG Hogyan vállalhatunk munkát külföldön? Dél-afrikai Köztársaság A Dél-afrikai Köztársaságban meglehetősen nagy számban áll rendekezésre betani- tott, illetve szakképzetlen munkaerő. Ez azt jelenti, hogy szakmával nem rendelkező külföldiek aligha kaphatnak munkát Dél-Afrikában. Ezzel szemben a jól képzett és nagy gyakorlatot szerzett szakemberek számára kitűnő munka- lehetőségeket kínálnak a gépgyártás, az acélgyártás, az autóipar, a villamos- és elektronikai ipar, a távközlés, a bányászat és az építőipar területén. Ugyancsak jó állás- lehetőségekkel számolhatnak az orvosok, fogorvosok és a szakképzett ápolók. Ha valaki hosszabb ideig szándékozik Dél-Afrikában dolgozni, esetleg ki szeretne vándorolni, idejében el kell sajátítania mindkét ott használatos nyelvet, az angolt és az afrikaanst, hogy ne érhesse hátrány a munkavállalásnál. Az álláskeresésre a következő lehetőségek állnak rendelkezésre: felvehetjük a kapcsolatot olyan magyar cégekkel, melyek Dél-Afrikában tevékenykednek. Ha valaki hely« cégnél kíván dolgozni, egyénileg kell munkát keresnie, ami bizonytalanabb, ugyanakkor nagyobb kockázatot is jelent a munkavállaló számára. Dél-Afrikában is működnek munkaközvetítő ügynökségek, melyek a magasan képzett szakemberek számára keresnek munkát. A közvetítési díj az éves bruttó jövedelem 10- 15%-át is eléri. A pályázatot nagyon gondosan fogalmazzuk meg, mert ha kiegészítést kérnek tőlünk, az eljárás bonyolult, hosszadalmas és költséges. A pályázatnak mindenképpen tartalmaznia kell oz önéletrajzunkat, amelyben közöljük az életünkre vonatkozó adatokat, részletesen ismertetjük iskolai és szakmai előmenetelünket, képzettségünket. Az önéletrajzhoz válasszunk táblázatos formát, melynek első Sorába - ahogyan ez az angol nyelvű országokban szokás - a legutolsó munkakörünket tüntessük fel. Ennek megfelelően a következő sorba az azt megelőző tevékenységünk kerül. A kísérőlevélben röviden, de világosan indokoljuk meg, miért szeretnénk éppen a Délafrikai Köztársaságban dolgozni. A pályázatot a képzettségünket tanúsító bizonyítványok másolata és azok hiteles angol nyelvű fordítása egészítse ki. Mindenképpen megéri — ha anyagilag győzzük -, hogy egy bizonyos idő elteltével közvetlen kapcsolatba is lépjünk a dél-afrikai céggel. Ha telefonon vesszük fel a kapcsolatot, ezt semmi esetre sem fogják zaklatásnak venni, ellenkezőleg, alkalmazásunk esélyeit növelhetjük általa. Fontos, hogy az ilyen telefonbeszélgetést ugyanolyan gondosan tervezzük meg előre, mint a pályázatot. A szerződést az európai minták szerint célszerű megkötni. Jó tudni, hogy Johannesburgban magasabbak a fizetések, mint az ország többi részén. A Dél-afrikai Köztársaságban a törvény által előirt felmondási idő minden munka- vállaló számára 14 nap. Az egész éven át foglalkoztatottak 14 napi fizetett szabadságot kapnak, amibe a hivatalos ünnepnapok nem számítanak bele. Részletesebb felvilágosításért a Dél-afrikai Köztársaság képviseleteihez kell fordulni, ugyancsak ők adnak tájékoztatást arról, hogy milyen iratok szükségesek a munkába áfáshoz. FERENCZY-EUROPRESS
