Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-28 / 295. szám
1991. október 28., hétfő uj Dunántúli napló 3 belvárosi romkert III. szazad eleji feliratos oltárkő a pécsi épülő Kereskedők Háza előtti ásatási területen Fotó: Proksza László Az idei év páratlan régészeti élményeket hozott a Pécsett élők számára. A belvá ■ősi építkezéseknél megjelenő régészeknek köszönhetően a mai Pécs alatt lassan előbukkan Sopianae, a régi város. Sokáig csak a rómaiak temetőit ismertük, de most előkerülhet végre a hálottakhoz tartozó város is. A tavaly januárban kezdett hatalmas méretű és jelentőségű feltórássorozat eredményeként ma már sok mindent ismerhetünk Sopianaeből. Lapunkban is többször bemutat tűk már Kárpáti Gábor régész feltárásait: a helytartói palotát, a nagyméretű fürdőt és számos lakóépületet. Idén a leendő űj Centrum Aruház, a Kereskedők Háza és az Ifjúsági Ház közötti területen Sopianae egy fontos köztere került napvilágra. A lakóépületek mellett középületeket, a Kereskedők Háza alatti fürdőt és egy szintén nagy méretű templomot tárt fel Kárpáti Gábor. A 3. század eleji templomra ma már csak az oltártartó talapzatok és eredeti helyükön álló kövek utalnak, az ott talált leomlott feliratos oltárdarab azonban nagy jelentőségű. A római feliratozású kőlap ugyanis végre egy írásos emlék o régészek kezében, amely se git datálni a romokat. A valamikori köztér másik érdekessége, hogy egy területen, sőt, ugyanazokban az épületekben mintegy 1500 éven keresztül laktak az emberek. Ennek bizonyítékai a római épületromok mellett ta Iáit első századbéli földépít mény-maradványok, valamint középkori emlékek. Sopianae eddigi és még feltárásra váró maradványai szerencsére megmaradhatnak az utókornak. Pécs város vezetőinek köszönhetően, ugyanis az egykori köztér mindenki ál tál látogatható romkert tesz A fürdőt pedig o Kereskedők Háza alagsorában tekinthetik meg az érdeklődők. Kárpáti Gábor reményei sze rint jövőre befejeződhet a feltárás e területen. Véleménye szerint o romkert Pécs újabb specialitása lesz, amitől igazán különleges lehet a megye- székhely. A 2000 éves város ugyanis ettől kezdve szó sze rint együtt él majd a múltjával. Pécs. azonban o római kori Sopianaen kívül egyéb törté nelmi érdekességeket is rejteget. Nemrég ugyanis Nagy Erzsébet és Kárpáti Gábor közös feltárásában az avar kori települési rendszer újabb tagjára bukkantak. Az eddigi - sajnos elég szegényes - lele tek arra utalnak, hogy Nagyárpád, Gyárváros és a Sarohin tábornok útja után a Hőerőmű területén találtak egy újabb, nagy kiterjedésű avar kori temetőt. Az erőmű vezetése lehetővé tette, hogy nagyobb területen is ássanak a régészek. Az eddig feltártak alapján 8—9. századi, késő avar kori temetőnek látszik o lelet, kelet—nyugat irányú soros temetkezéssel és lovas sírokkal. Az akár 1000 sirhelyes temető további feltárása fo lyamatban van. Ha az időjá rás engedi, a pontos kormeg határozás végett, minél több leletet szeretnének találni. Pataki V. Városrendezési terv, közmubiányok, lakásnévjegyzék A sajátos célú testületi ülésen elnöklő dr. KrippI Zoltán polgármester először dr. Bérezési Ferencnek, a polgármesteri hivatal jogi irodája vezetőjének adta meg a szót tájékoztatásra. Ennek témája telitalálat volt, hiszen később leghosszasabban ezzel a témával foglalkozott a fórum: a bérlakások elidegenítése, illetve az önkormányzat új lakásrendelete. Mint ahogy a jogi iroda vezetője elmondotta, az új lakás- rendelet megalkotásakor újszerű, érdekes — helyenként vitatható — megoldást választott a közgyűlés: figyelmen kivül hagyta az 1969-ből származó rendeletét és abból indult ki, hogy az állami bérlakások szeptember 1-jétől önkormányzati tulajdonba kerülnek, illetve azóta kerültek, tehát a vagyonával szobádon rendelkezhet az önkormányzat. Abban is, hogy milyen feltételekkel idegeníti el azokat. Kedvezőbb fettételek Az új önkormányzati rendelet alanyi jogot ad a bérlőknek a lakás megvásárlására, amelynek a feltételeit általában kedvezőbbnek szabta meg, mint a korábbi rendelet. Emiatt akik a régebbi, kedvezőtlenebb feltételekkel vették meg korábbi bérleményüket, most méltánytalanságot emlegetnek. Ezzel a problémával foglalkozni kell, de egy későbbi szabályozás tárgya lehet. E témával kapcsolatos felszólalások több oldalról is igazolták egy ilyen szabályozás, avagy legalábbis vizsgálódás indokoltságát. Ha nem is határozati formában, de ígéret hangzott el a közgyűlés tagjai részéről, hogy ezzel a témával foglalkozni kívánnak. A jogi lehetőségek ugyan szűkösek, mert ahogy dr. Krippl Zoltán polgármester is érzékletesen érvelt: ha valaki vett egy bundát, amit néhány héttel később leértékelve árulnak, nem mehet a pénztárhoz visszaigényelni a különbözetet. Aki még az állami tulajdonú bérlakását vette meg, arra a régebbi értékesítési feltételek érvényesek, s nem az önkormányzati tulajdonba került bérlakások elidegenítésére vonatkozó újak. Csakhogy a felszólalók felemlegettek néhány -furcsaságot, így azt is, hogy az önkormányzati lakásrendeletet a közgyűlés július 12-én fogadta el, de az Inköz csak augusztus közepe táján állította le a régi felA lakásértékesítés a legvitatottabb téma Közmeghallgatást tartott Pécs Város Közgyűlése Botrányos közjátékoktól mentes, konszolidált légkörű fórummá sikeredett Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének szombat délelőtti közel négyórás közmeghallgatása, amelyen az Önkormányzati törvény értelmében a város polgárai és a helyben érdekelt szervek tehettek fel közérdekű kérdéseket, illetve javaslatokat az önkormányzat testületének, tisztségviselőinek, hivatali apparátusának akár előre írásban, akár a helyszínen az ülésteremben. tételek szerinti lakásértékesítéseket. Azt is szóvá tették, hogy még szeptember 1., az új ön- kormányzati lakásrendelet hatályba lépése után is a régi feltételek szerinti árajánlatokat küldték meg o bérlőknek, csak utalva az új lehetőségekre. De kiderült más súlyos tájékoztatási hiba is a lakáseladásokat végző szerv részéről. A félreérthető tájékoztatásokból, illetve az árajánlatok „stílusából" sokan arra következtettek, hogy kötelesek megvenni a bérlakásukat, különben eladják a fejük felől a tetőt. Pedig gyakorlatilag csak arról van szó, hogy a továbbiakban is bérlőként, vagy tulajdonosként kivánják-e lakni a vételre felajánlott lakást. A pécsi önkormányzati lakásrendelet hatálya tekintetében is mutatkozik némi bizonytalanság, hiszen a köztársasági megbízott törvényességi észrevételt tett e rendeletre vonatkozóan. A képviselők többsége azon az állásponton van, hogy ez nem befolyásolja a rendelet hatályosságát, hiszen a törvényességi észrevétel nem tartalmazza a konkrét jogszabályhelyek megjelölését. Ezt várja most az önkormányzat a köztársasági megbízottól. A további lépések ettől függnek, de mindez nem akadályozhatja meg a lakások értékesítését. Szociális bérlakások Mas jellegű lakástéma: mi alapján kerültek fel mintegy kétszázan a szociális bérlakások kiutalásának több év elmaradása után idén összeállított listájára, s mi lesz a fiatal lakásigénylőkkel? Erre az a válasz hangzott el a hatósági iroda részéről, hogy a közgyűlés döntött a lakáskiutalás feltételeiről, amelynek főbb méltányossági és szociális szempontjai a következők: jövedelmi viszonyok, mióta házasok a kérelmezők és mióta ván benn méltányolható lakásigénylésük, illetve a gyermekek száma. Mindezzel kapcsolatban az a megjegyzés is elhangzott, hogy a lakáshoz jutás lehetőségei rendkívül korlátozott mértékűek. Jellemző az is, hogy azok a fiatalok, akik úgy kaptak kiutalást, hogy szerződésben vállalták, előtakarékosság révén 5 éven belül OTP-lakást vásárolnak, e szerződés teljesithetet- lenségét tapasztalják. Egyrészt az OTP-lakások árai miatt, másrészt, hogy kevés is épül ilyenből. A garzonlakások kivételével 307 lakás kiutalását emiatt véglegesítette a lakáshivatal. Szinte örökzöld téma már a részletes városrendezési terv újratervezése az északi érintő út, illetve a Makár-oldal vonatkozásában. A szakemberek által elkészített tervjavaslattal az érintett lakosság messze nem ért egyet: szerencsétlennek tartják a 16 méter széles út vonalvezetését a Kodály Zoltán úttól a Srigeti útig terjedő szakaszon, mert a közelében levő fontos intézmények — mint például a POTE művese állomása — működését alapvetően zavarja. A Makár-oldali immár 30 éve zárolt területek ilyen minősítésének feloldását is követelik a környék lakói. A közgyűlésen elhangzott válaszból kiderült, hogy a képviselők jelentős hányada is aggályosnak tartja a tervezett és?aki érintő út vonalvezetését, annak tervei lakossági fórum elé kerülnek — hiszen ez már törvényi kötelezettség is — és természetesen a közgyűlés vitájo előtt a szakbizottságok is megvizsgálják. A Makár-oldal ügyében is új fejlemény várható, mert január 1-jétől korlátozási kártalanítást kell fizetnie az önkormányzóinak, ha a korlátozást továbbra is fenn akarja tartani ezekre az ingatlanokra. A közmeghallgatáson felmerült témák száma különböző ve- tületeikkel együtt szinte végtelen a tudósítás terjedelmi lehetőségeihez képest. A kérdezők, javaslattevők és a válaszadók nevét is azért hagytuk el, hogy fél sorokat nyerjünk — úgy sem szerepelni, hanem használni szerettek volna a város sokrétű gondjainak megoldásában. A továbbiakban már csak néhány téma megemlítésére futja, de az is Így, hogy a válaszként adott információból derüljön ki a felvetett kérdés lényege. így például az önkormányzat a PÉTAV-nak nyújtott ajánlatával és „támogatásával" nem a hőszolgáltató vállalatot kívánta megsegíteni, hanem a város hőszolgáltatási rendszerét próbálja a támogatással átmenteni a következő fűtési szezonra, amikor talán már az egyéni fűtésmérés és számlázás nagyobb kiterjedése folytán több lehetőség lesz az ilyen házbon lakóknak az ésszerű spórolásra. Szakbizottság vizsgálja Patacs vízellátásának, csatornázásának ügye — tekintve a város ott húzódó ivóvíztartalékaira — hamarosan az illetékes önkormányzati szakbizottság elé kerül megvizsgálásra, javaslattételre. A Fekete gyémánt téri garázsok elidegenítése a nem lakás célú ingatlanokról szóló önkormányzati rendelet megalkotásától függ. Erre talán még idén sor kerülhet. Addig érvényben marad az ilyen ingatlaneladások felfüggesztése az önkormányzat részéről D. I. Új lehetőség a fejfájásoknak? Pécsi klinikán vizsgálják a Béres-csepp hatását Egy héttel ezelőtt a Béres- Részvénytársaság Budapesten tartott nagyszabású tudományos kongresszust, ahol több orvos számolt be a Béres-cseppel végzett kísérletek eredményeiről. Az előadók között volt dr. Nagy Ferenc, a pécsi neurológiai klinika fejfájás ambulanciá jónak a vezetője is. Arról a kísérletről számolt be, amit fél éve kezdtek el a pécsi klinikán fejfájásos panaszokkal küszködő betegekkel. A kísérletről és az eddigi eredményekről dr. Czopl József egyetemi tanárral, a neurológiai klinika profesz- szorával és dr. Nagy Ferenc tanársegéddel beszélgettünk. Elmondták, hogy előzetesen több beteg számolt be arról, hogy Béres-csepp plusz szedésével csökkentek a fejfájásaik. Akkor határozták el, hogy mivel a Béres-csepp nem a szokó sós úton került a medicinába — ahogy a gyógyszerek általában szoktak — ezért vessék aló a hagyományos orvosi gyakorlatban elfogadott értékelési módszernek. Ezért a Béres-csepp Részvénytársasággal megbeszélve (akik finanszírozzák a kísérletet) a fejfájás ambulancián jelentkezők közül kértek résztvevőket, akik hajlandók voltak a kísérletet végigcsinálni. Az induláskor mindenki egy alapos neurológiai és laboratóriumi kivizsgáláson esett át. A kísérlet szempontjából fontos volt, hogy kiderítsék, milyen eredetű és típusú az illető fejfájása. A kísérletben főként az ún. tenziós fejfájással (kóros feszültségek miatti nyakizom merevség az oka) és a migrénes fejfájással küszködő- ket vonták be. A kísérletben részt vevőknek három hónapig mindennap háromszor 20 csepp Béres pluszt kellett szedni, ami után olyan három hónapos periódus következett, amikor megkérték őket, hogy egyáltalán ne szedjék a Béres-cseppet. Ezenkívül megkérték a betegeket, hogy mindkét időszakban pontosan vezessék az ún. fejfájás naplót, vagyis Írják fel mikor, hány napon át és milyen intenzitással jelentkeztek a fájdalmak. Az első összegzéskor a résztvevők 50-60 százaléka számolt be jelentős javulásról, s ez igen figyelemre méltó még akkor is, ha bizonyos százalékban számolni kell a szubjektív pszichés tényezőkkel is. A Béres-cseppnek a fejfájásra gyakorolt hatás- mechanizmusa még nem ismert. Az tudott, hogy számos. a szervezet számára fontos nyomelemet tartalmaz. Az is tudott már, hogy a nyomelemek hiánya be folyásolja a szervezet immuntevékenységét, és bizonyos betegségek is erre vezethetők vissza. Vágnák megfigyelések arról is, hogy a migrénre eddig a leghatásosabbnak azok a gyógyszerek bizonyultak, amelyek a szervezet ion-egyensúlyát befolyásolják. Ha a Béres- cseppnek is ilyen ion-egyensúlyt helyreállító hatása van, akkor feltételezhető, hogy emiatt csökkennek a fejfájás panaszok. Ennek kiderítésére azonban még további kutatásokra van szükség. Az eddigiek alapján azonban biztosan kijelenthető, hogy a Béres-csepp plusz igen jó kiegészítő szernek bizonyul a fejfájások kezelésében s ami nem elhanyagolható, káros mellékhatások nélkül. Dr. Czopf József profesz- szor megjegyezte, ma olyan korszakba érkezett az orvos- tudomány, amikor a különböző természetes eredetű hatóanyagok szerepe felértékelődik a* hagyományos gyógyszereknek minősülő anyagokkal szemben. S ha az orvos ilyennel szembetalálkozik és korrekt módon meggyőződik kedvező hatásáról, akkor kötelessége azt a betegek érdekében használni. S. Zs. Sopianae köztere, mint Újabb avar kori temető Pécsett
