Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-25 / 292. szám

1991. október 25., péntek aj Dunántúlt napló 13 B B8l í B*8 B* BWB ^fli 8 5 BIEB Ä4E * Történelmi konferencia Szigetváron Áz elmúlni nem akaró múlt A címet az egyik előadótól kölcsönöztem, merthogy „az el­múlni nem akaró múlt" nem csupán Sajti Enikő dolgozatá­nak címe, hanem fájó valóság is. A szigetvári történelmi kon­ferencián ezúttal is azzal fog­lalkoztak a résztvevők, milyen etnikai változások történtek a legutóbbi időkig a Kárpát-me­dencében. A tanácskozást megnyitó dr. Polányi Imre, tanszékvezető tonár, a TIT Történelem Szak­osztályának elnöke rövid beve­zetőjében kitért az öt évvel ez­előtt indított kezdeményezés történetére. A magyarok és nem magyarok a Kárpát-me­dencében című tudományos konferenciasorozat során most a XX. századhoz érkeztek a ku­tatók. Ebben a században az addigi problémák robbanás­szerűen jelentkeztek, különösen a párizsi békekonferenciák után. A következményeket ma is érezzük, bár az is igaz, hogy a történteket minden nép más­ként élte át. Ezért, hogy az események megítélésében oly­kor jelentős nézetkülönbségek adódnak. Ezúttal is neves kutatók, a terület ismert szakértői adtak egymásnak randevút a sziget­vári városi könyvtárban, mely már hagyományos színhelye az évenkénti találkozóknak. Közel 70 érdeklődő, kutató, pedagó­gus és diák vett részt a konfe­rencia első napjának délelőtt­jén, ahol Ormos Mária beve­zető előadásában a párizsi bé­kekonferenciáról szólt. Öt Bru- hács János követte, aki nem­zetközi jogi szempontból vizs­gálta a Népszövetség kisebb­ségi rendszerét. Tegnap refe­rátumok hangzottak el a ma­gyar és német kisebbségekről, a bácskai horvátokról, a jugo­szláviai magyar kisebbségről, a vajdasági magyarokról és né­metekről, a horvátországi ma­gyarságról, hogy csak általá­nosságban említsünk néhányat az érdekfeszítő témák közül. Előadott Romsics Ignác, Ger­hard Seehwann, Ante Sekulic, Mészáros Sándor, Pazmandy Zsuzsa, Szita László és Sajti Enikő. Ma folytatódik a konferen­cia, délelőtt elsősorban Romá­nia kisebbségeivel és nemzeti­ségi politikájával kapcsolatos munkákkal ismerkedhetnek az érdeklődök, mig délután a szlo­vákiai viszonyok mellett a ma­gyar és a balkáni zsidóság helyzetéről hallhatják Gheor ghe láncú, Lipcsey Ildikó. Szász Zoltán, Vigh Károly, Polányi Imre, Tóth István, Szita Sza bölcs és Tarján Gábor elő­adásait A rendezők — o Pécs-Bara- nyai Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Történelem Szakosztálya, a Janus Panno­nius Tudományegyetem Törté­nelemtudományi és Nemzetisé­gi Intézete, a Baranya Megyei Levéltár, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet és a Ma­gyar Történelmi Társulat Dél­dunántúli Csoportja — lehető­séget találtak arra is, hogy a tudományos ülés ideje alatt a Várbaráti Kör, a Pedagógiai Intézet és az Értelmiségi Klub könyveit árusítsák. A kiadvá­nyok között több ritkaság is van. Az idei szigetvári törté­nelmi konferencia ma délután fejeződik be. Hodnik I. A konferencia résztvevői a Szigetvári könyvtárban Fotó: Szundi György Jönnek a segély­szállítmányok Eszékről, a Horvát Vöröske­reszt egy kamionnyi küldemé­nye csütörtök délelőtt érkezett Mohácsra, a helyi Vöröske­reszthez. Jelentős mennyiségű élelmiszert — lisztet, burgo­nyát, hagymát, zöldséget, sár­garépát, bobot, konzerveket, befőtteket, almát, zsírt — to­vábbá vattát és meleg ruhákat küldtek. Az elmúlt napokban az SZDSZ bajai, Baranya me­gyei és mohácsi szervezetétői is juttattak Mohácsra ruhane­műt és élelmiszert. Előadó a munkaügyi miniszter Az emberi tényezőkhöz kap­csolódó időszerű kérdések a gazdaságban a témája a ba­ranyai Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és o Me­nedzsment Tanácsadó tegnap kezdődött közös rendezvényé­nek, a Munkaügy — Személy­ügy '92 konferenciának. Az el­ső napi előadások után ma, többek között dr. Kiss. Gyula munkaügyi miniszterrel talál­kozhat a konferencia mintegy 200 résztvevője. Pécsett, az MH. konferenciatermében (Kos­suth L. u. 13.). Vonalszakadás KERÜLŐ ÚTON JUTNAK EL A NEMZETKÖZI TÁVIRATOK ZÁGRÁBBÁ A Magyar Távközlési Vállalat ügyeletétől tájékoztatást kapott az MTI arról, hogy október 18-tól megszakadtak a Ma­gyarországot Zágrábbal és Ljubljanával közvetlenül össze­kötő, úgynevezett gentex vona­lak, amelyek a nemzetközi táv­iratokat továbbítják Horvátor­szágba és Szlovéniába. Októ­ber 22-én pedig megszakadt az az összeköttetés is, amellyel kerülő úton, Bécsen át juttat­ták el ezeket a nemzetközi táviratokat ebbe a két köztár­saságba. így jelenleg már csak arra van lehetőség, hogy Béig rádig közvetlen gentex vona­lon, onnan pedig már postai küldeményként jusson el a hor­vát és szlovén címzettekhez a nemzetközi táviratok szövege. Kinyitott a pécsi műjégpálya A tervezettnél két nappal korábban, csütörtökön reggel kinyitott a pécsi műjégpálya. A 9 órás nyitás előtt már sorban álltak a korcsolyázni vágyók a pénztár előtt. Tavaly óta kicseréltek három kondenzátort, ezzel az üzeme­lés biztonsága és hatékonysá­ga nőtt. Egyebekben minden változatlan. Továbbra is a régi nyitvatartási rend az érvényes. Eszerint naponta 9—12, 14—16 és 17—19 óra között van nyitva a műjégpálya a nagyközönség számára. Ez alól péntek és szombat kivétel, akkor este egy órával meghosszabbodik a nyitva tartás, ezeken a napokon este Ti-kor zárnak. Hétfő: szün­nap. Áremelés nem történt, az idén is a következő jegyárak vannak érvényben: belépődíj 40 forint, a péntek és szombat esti nyitva tartáskor 50. Bérle­teket lehet váltani, ezek csak a délelőtti és délutáni nyitva- tartásra érvényesek. Korcsolyát és öltözőszekrényeket lehet bé­relni. Általános iskolák tarthat­ják ott is a testnevelési óráikat, erre 50 százalékos kedvezményt kapnak, miként a korcsolya­kölcsönzésre is. Egyébként egyszerre 1200-an korcsolyázhatnak a jégen. Csomagolni nem kell Kimenekítési terv készült A határ menti és a határtól távolabb eső települések pol­gármestereinek tartott tegnap a polgári védelem Baranya me­gyei törzsparancsnoksága koor­dinációs értekezletet a minap elkészült úgynevezett kimenekí­tési tervről. A belügyminiszter, az Országos Rendőr-főkapi­tányság vezetője és a polgári védelem országos parancsnoka elrendelte a Baranya megyei polgári védelem munkatársai­nak, készítsenek tervet arra vonatkozóan, hogy a határtól öt kilométeres sávon belül lé­vő települések lakosságát adott esetben a lehető legrövi­debb időn belül ki lehessen menekíteni. A terv elkészítését nem a jugoszláv válság súlyosbodása, illetőleg a községek közvetlen fenyegetettsége indokolta. A kormánynak viszont minden es­hetőségre fel kell készülni, mégha még oly csekély, vagy teljesen valószerűtlen is annak bekövetkezte. A polgári véde­lemnek is ez a feladata, köze­lebbről — mint neve is mutatja — a lakosság biztonságának biztosítása katasztrófahelyze­tekben: földrengés, árvíz, vagy fegyveres konfliktusok eseté­ben. A terv elkészítését elrendelő parancs szerint fel kell készül­ni, hogy a határtól öt kilomé­teres sávon belül eső községek lakóit a határtól 25 kilométerre lévő településekre kell szállí­tani, illetve irányítani. Az erre vonatkozó terveket a MÁV és a Volán is elkészítette szerve­zete és dolgozói számára. A jogszabály a válságos helyze­tekben a polgármestereket bízza meg - ahol nincs pa­rancsnokság - a polgári vé­delmi feladatok ellátásával, azaz ő lesz a település pol­gári védelmi parancsnoka. A terv — amely ajánlás, se­gítségnyújtás a polgármeste­reknek és az önkormányzatok­nak, mert a menekítés leve­zénylése közvetlenül az ő fel­adatuk — alapján maximum 18 óra alatt ki kell menekíteni a lakosságot az érintett térség­ből, azonban erre még háború­ban sem lehet kötelezni senkit. Az értekezlet célja a polgár- mesterek tájékoztatása volt, a lakossághoz nekik kell az in­formációt továbbítani. Ami a legfontosabb, nem kell össze­csomagolni, mondta Bori István, a megyei törzsparancsnok meg­bízott helyettese. Szíjártó J. Térségi értekezletek Baranyában Átalakulás előtt a tsz-ek Nehézségek az íróasztaloknál és a földeken is „Éjszakánként felébredek és csak forgolódom az ágyban, töröm a fejem, hogy mit és ho­gyan csináljunk másnap . . ." — jegyezte meg csütörtökön este a mohács-térségi termelőszö­vetkezetek vezetőinek tanács­kozását követően az egyik el­nök, jól kifejezve ezzel, mi­lyen nagy döntések előtt áll­nak napjainkban a termelő­szövetkezeti vezetők és a leg­fontosabb kérdésekben szava­zásra jogosult tagok egyaránt. A tegnapi, Borjádon meg­tartott értekezlet napirendjére nem véletlenül tűzte az átala­kulási kérdések részletes meg­vitatását a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szö­vetsége. Az már más kérdés, hogy — bár Parlament elé ke­rült a téma — annyira „zilált” állapotban van még a szövet­kezeti —, valamint az átalaku­lási törvény tervezete, hogy az egybegyűlt elnökök nem sok kapaszkodót találhattak ma­guknak. Mint mondották, még az átalakulások befejezésére kitűzött 1992. június 30-i ha­táridő is változhat. — Akár így, akár úgy, a ren­delkezésre álló idő igen szűkre szabott, hisz az átalakulási le­hetőségeket meg kell értetni a tagsággal, akik végül is meghozhatják a döntéseket — mondotta Margittal Miklós a vita során, felhívva a vezetők figyelmét, hogy tegyék meg az átalakulás során már biztosan megtehető lépéseket. — A kár­pótlási ügyekkel összefüggés­ben mielőbb meg kell kezdeni a földalapok rendezését, tisz­tázni kell a földviszonyokat mind a már valódi tulajdon­ban lévő, mind a majd tagi és alkalmazotti tulajdonba ke­rülő 30 és 20 aranykorona ér­tékű, mind pedig a kárpótlás­ra kijelölendő területek vonat­kozásában. Komoly dilemma, nehéz dön­tések előtt állnak tehát a tsz- vezetők. Külön szerencsétlen­ség, hogy ezt a munkát nem végezhetik a legnyugodtabb vi­szonyok között, mert a termé­nyek értékesítési nehézségeit most a betakaritás, a talaj­megmunkálás és vetés vonta- tottsága is tetézi. A mohácsi térségben például a répa el­adása és időben történő beta­karítása egyaránt kétséges, és bizonyára nem vigasztalja a termelőket, hogy ezzel a gondjukkal nincsenek egyedül. — A napok óta tartó esőzés miatt alig-alig tudunk a földe­ken dolgozni - panaszkodott az értekezletet követően Bech­tel Ernő, borjáéi tsz-elnök. - Búzából még egy szemet sem vetettünk el, a felázott talajon sokszor vontatni kell a répa­betakarító gépeket. A 306 hek­táros cukorrépa területünkből csupán 20 hektáron végeztünk a munkával, csak az ad némi bizakodást, hogy a hírek sze­rint szerdán négy betakarító­gép érkezett a térségbe Jugo­szláviából. Balog Nándor Tá rg y a I óte rémből II vádlott a mostohaapját vádolja a gyilkossággal A dobszai illetőségű Kalá nyos Ferenc, aki édesanyja sérelmére elkövetett, halált okozó testi sértés miatt áll bíróság előtt, mostohaapját vádolta a tegnap elnapolt tárgyaláson. A vádlott ko­rábban a rendőrségen, az előzetes letartóztatását el­rendelő bíró és az igazság­ügyi orvosszakértő előtt is elismerte, hogy ő verte agyon április 14-én egy székkel édesanyját, mivel nem adott neki enni, és pénzt idős férje ötezer fo­rintos nyugdijából. Majd cellájából írt egy levelet a hatóságoknak, amelyben már a 63 éves, menni alig tudó mostohaapját vádolta meg édesanyja agyonveré- sével. Ha a vádlott bűnösségét a bíróság bizonyítottnak ta­lálja, úgy nem csak az 1989-ben négy évre felfüg­gesztett egy év és hat hó­nap börtönbüntetésével nyú­lik meg majd az ebben a büntető eljárásban hozott ítélete, de a hamis vád miatt is minden bizonnyal felelnie kell majd. Ugyanis aki a hatóság előtt, mást bűncselekmény elkövetésével vádol, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntet­hető, de korlátlanul enyhít­hető a hamis vád elkövető­jének a büntetése, ha a vád hamisságát az eljáró hatóságnak feltárja. A Baranya Megyei Bíró­ság dr. Oltai László vezet­te tanácsa, a tárgyalást újabb tanúk és a szakértők megidézése miatt napolta el. Sz. J.

Next

/
Thumbnails
Contents