Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-25 / 292. szám

1991. október 25., péntek uj Dunántúli napló 3 Csökkenhet-e a távfűtési díj Pécsett? (Folytatás or I. oldalról) dr. Mikes Éva, Szabó Tamás és Körömi Attila frakciójuk azon javaslatát ismertette és indo­kolta, amely a távhőszolgálta­tás díjtételének megemelkedé­se miatt előállott tarthatatlan helyzet megoldását célozta. A javaslat abból indul ki, hogy a távhőszolgáltatás korábbi ál­lami dotációjának megszünte­tésével, mint minden hasonló lépéssel elvileg egyetért a frakció, de elhibázottnak tartja, hogy ez rossz sorrendben, az egész iyen jellegű struktúra megváltoztatása előtt követke­zett be. Mindennek egyenes következménye az előállt, ille­tőleg a nagyon is közeli jövő­ben előálló vészhelyzet: a táv­fűtött lakásokban élők nagyon jelentős hányada nem tudja, vagy dacból nem kívánja a magasabb díjtétel összegét a Pétávnak kifizetni, a bevételek elmaradása miatt a hőszolgál­tató vállalat is a csőd szélére kerül, s mind mennyiségben, mind minőségben csökkenteni lesz kénytelen szolgáltatását. Az elkövetkezendő télre így összeomolhat Pécsett a távhő­szolgáltatás. Várhatóan a Pétáv a nem túl távoli jövőben önkormány­zati tulajdonú vállalat lesz, te­hát válságba jutását célszerűbb megelőzni, mint ahogy nem utolsósorban azt is, hogy csa­ládok százai, ezrei maradjanak fűtés nélkül Pécsett. Ezért a Fidesz arra tett javaslatot, hoqv a közgyűlés ajánlja lel a Pétávnak, hogy amennyiben Pécsett a lakosságnak a ren­deletben előirt 55,80 forint he­lvett 30 lorint fűtési diiat szám­láz, úgy a különbség leiét az önkormányzat megtéríti a vál­lalatnak. Ez az ajánlat csők a mostani fűtési szezonra vonat­kozik és 50—50 millió forint kiadósát, illetve bevételkiesést jelentene az önkormányzatnak, illetve a Pétávnak. Az utóbbi­nak ezt az összeget ki kellene gazdálkodnia, ugyanakkor mégis jobban járna, mert jóval többen tudnák befizetni a fű­tési számlát. A közgyűlési vitának erről a témáról két fő áramlata volt. Egyrészt, hogy honnan teremt­hető erre — az idei évre 20 mil­lió forint — fedezet a remény­beli és esetleges költségvetési bevételből. Ez végül is nem teljesen tisztázódott. A nagyobb vita a körül förgott, hogy igaz­ságos-e a távfűtött panelhá­zakban lakókat támogatni a város pénzéből, amikor a más fűtési formát alkalmazó rászo­rulókat ilyen generális módon nem lehetséges megsegíteni, noha őket is sújtják az áreme­lések. A Pétáv igazgatójának tájékoztatója után az is kér­désessé vált, hogy a hőszol­gáltató vállalat hajlandó-e, il­letve képes lehet-e a reá há­ruló terhet felvállalni. Ekkor zárt ülést rendeltek el, ame­lyen a Pétáv gazdasági hely­zete került terítékre. Ezután viszont a közgyűlés 2 tartózko­dás és 1 ellenszavazat mellett határozatra emelte a Fidesz- Irakció javaslatát. Úgy tűnik, az az álláspont vált általános­sá, hogy a távfűtött lakások lakóinak nincs módjuk, hogy a fűtéssel a pénztárcájukhoz mérten takarékoskodjanak a je­lenlegi fűtési rendszerben, il­letőleg az, hogy akiken tud — mégha ez másokkal szemben talán igazságtalan is — pró­báljon meg segíteni az önkor­mányzat. Mindez azonban csak ajánlat a Pétávnak. Hosszas vita után a közgyű­lés úgy határozott, hogy 50 Gyorsabban Anomáliák vannak a pécsi közgyűlés lakáselidegenítési rendelete körül - az Alkot­mánybíróság elé került az ügy —, ennek ellenére tegnap 2000 lakás értékesítését határozták el. — Ezek szerint ez nem gátol­ja az eladásokatf — Semmiben, sőt azt szeret­nénk, ha minden közgyűlésen lakás vételre történő kije­lölése megtörténne — válaszolt Körömi Attila FIDESZ-es képvi­selő. - Tehát gyorsítani szeret­nénk ezt a folyamatot. — Ez nagyszerű, azonban las­sú a lakások értékesítése. — Ezután gyorsabb lesz, hi­szen 50 cég jelentkezett a pá­lyázatunkra, melyek zöme al­kalmas a munka végrehajtására. A feltételeink között szerepel ugyanis, hogy 1000 lakást 60 nap alatt kell eladni . . . millió forint alapítói vagyon­nal kíván társulni a megalakí­tandó magyar—olasz Pécsi Ipari Zóna Rt.-hez. Újra napirenden szerepelt Bencsik István szobrászművész szobrának elhelyezése. A köz­gyűlés azonban erre a témára határozatképtelenné vált, mert több képviselő — zömében kis­gazdák és kereszténydemokra­ták — megsértődött dr. Csordás Gábornak a korábbi döntést kommentáló sajtónyilatkozatai miatt, s ezt ebben a formá­ban kívánták kifejezni. A- te­remben maradók 22 igennel szavaztak, 2 tartózkodás elle­nében a szobornak a volt Le- nin-szobor helyére történő fel­állítása mellett. Ez azonban így nem érvényes, nem döntés- értékű. D. I. - R. N. M Önkormányzati pénzintézet A csütörtöki pécsi önkor­mányzati közgyűlés ülésének szünetében sajtótájékoztatót tartott a Városházán a Fidesz- frakció. Ezen a tájékoztatón a távfűtési díj témáján túl egy önkormányzati pénzintézet lé­tesítésének elképzelését vázol­ták fel újra a frakció vezetői: dr. Mikes Éva, Szabó Tamás és Körömi Attila. Elmondották, hogy a Fidesz-frakció nem tud belenyugodni a Pécsi Közgyű­lés tavasszal hozott elvi dön­tésébe, amellyel elvetette egy önkormányzati pénzintézet lét­rehozása feltételeinek vizsgá­latát. A Fidesz-frakció most saját erőből, szakértők igény- bevételével konkrét tervet dol­goz ki és szándékozik a köz­gyűlés elé terjeszteni, hiszen a gazdasági folyamatok mind­inkább igazolják, hogy ilyen pénzintézet létrehozásának nemcsak létjogosultsága van, de egyenesen szükségszerű. Azzal, hogy az önkormányza­tok vagyonukkal való gazdál­kodásra lettek kényszerítve, el­kerülhetetlen lépés, hogy pén­züket forgassák, befektessék, vállalkozásaikat kisebb ráfor­dítási költséggel saját bank­jukkal intézzék, a kereskedel­mi bankoknál kedvezménye­sebb hiteleket kínáljanak a város polgárainak és vállalko­zóinak. A külföldi tőke is könnyebben, kevesebb áttétel­lel jut el az önkormányzathoz, illetve gazdasági vállalkozá­saiba, vagy egyáltalán a gaz­dasági vállalkozásokba egy önkormányzati bank megléte esetén. Azt is kifejtették, hogy egy ilyen pénzintézet hiányá­ban máris jelentős külföldi tő­kétől esett el a város. A bank létesítése iránt rendkívüli az érdeklődés külföldön is. Más magyar nagyvárosok is ilyen lépést fontolgatnak, a Pénz­ügyminisztérium pedig kedve­zően foglalt állást az önkor­mányzati pénzintézetek létesí tésének ügyében. Pécs váro­sa, ahol ez az ötlet először merült fel, nem lehet a meg­valósítás tekintetében az utol sók sorában. D. I. Újra épülnék OTP-lakasok Mohácson Beépítik a Duna-parti szanált területet A Duna-parton évekkel ez­előtt egyhektáros területen sza­nálták az épületeket, kisajátí­tották a kiskerteket. E mun­kákra, továbbá a beépítésre még a városi tanács kötött szerződést az OTP-vel, egyúttal a munkák ütemét is megható rozva. E szerint idén év végén már új lakóházakat kellene át­adni. Ám a munkák el sem kezdődtek. Éppen ezért a kép­viselőtestület a közelmúltban hozott határozata alapján Kuti István polgármester megbeszé­lést folytatott tegnap a pénz­intézet vezetőivel, szorgalmaz­va, az eredeti szerződésnek megfelelően vállalt kötelezett­ségeiknek tegyenek eleget. A tárgyalás eredményeként az OTP ígéretet tett a terület beépítésének teljesítésére. Várhatóan a tervezett lakás­szóm helyett többet, mintegy 90—100 otthont építenek, ugyanis a kereslethez igazodvo a kisebb alapterületűek el­adását látják biztosítottnak. Két tanulmányterv is a rendel­kezésükre áll, a Dunántúli Ter­vező Vállalaté, illetve a buda­pesti stúdió Vadász tervezőé. Mindkettő számol az adott hely sajátosságaival. A DTV több lakást szánt ide, míg a pesti tervező jachtkikötőt és több­féle vendéglátó egységet is el­képzelt a városnak ezen a ré­szén. A megbeszélés eredménye­ként úgy tűnik, a tervekből végre valóság lesz. A két vál­tozat közül még választanak, természetesen azt. amelyik vá­rosképi szempontból ideáli- sabb. A kivitelezést az önkor­mányzati vállalatok végzik, o területelőkészítést idén meg­kezdik. ütemezés szerint készí­tik a terveket, az átadás egyik dátuma 1992, a másik egy év­vel később. Az önkormányzatnak tovább­ra is feltett szándéka, hogy Mohács 900 éves évfordulójá­ra, 1993-ra a városnak ez a része is rendezetté váljon, s emellett a lakást vásárolni szándékozók is megfelelő ott­honhoz jussanak. B. M. I. német gazdasági nap a Palatínusban A tanácskozás szünetében svédasztal várta a vendégeket Fotó: Szundi György (Folytatás az 1. oldalról) bek között ez tette indokolttá a közvetlen információkkal szolgáló fórum megrendezését. Evő Dude, a Német Gazda­ság magyarországi képviselője képviseletének munkáját mutat­ta be az érdeklődőknek. Kap­csolataival a képviselet szerve­sen csatlakozik a német gaz­daság információs rendszeré­hez, tevékenységét elektronikus adatbank segíti és gyorsítja. A képviselet akár a konzulátuson keresztül, akár közvetlenül is bárki számára elérhető, az utóbbi időben egyre többen élnek is a lehetőséggel, hogy bekerüljenek az adatbankba. Csak így valósulhat meg a képviselő által vázolt cél, a lehető legeredményesebben közreműködni a magyar—német gazdasági kapcsolatok létrejöt­tében. A magyar cégeknek továbbra is komoly lehetőségeik vannak Németországban, különösen a volt NDK területén. A tényre dr. Hans-lürgen Möcke, a né­met nagykövetség kereskedel­mi szervezőirodájának vezetője hívta fel az érdeklődő jelenlé­vők figyelmét. Nem szabad vi­szont megfeledkezni az egyre szigorodó minőségi előírások­(Folytatás az I. oldalról) gek együttműködésének fontos­ságában. — Saját hagyományainkat is figyelembe vesszük, ha a mo­dern Európához akarunk kap­csolódni, hiszen tisztában va­gyunk azzal, hogy Európának is szüksége van ránk, — emlí­tette nyitóelőadásában Kötörö Miklós, a megyei önkormányza­tok Országos Szövetségének el­nöke, aki „civilben" a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés veze­tője. Hozzátette, a megyei szint mai helyzete azért is tisz­tázatlan, mert nem pontos a feladatok elosztása a közgyű­lés, a megyei jogú városok, a köztársasági megbízottak hiva­talai és a kormány dekoncent- rált szervei között. A kialaku­latlanságot színesíti az egyes megyék korábban létrejött el­térő adottsága és a térségi tudat különbözősége is. Mindezekből következően, hangsúlyozta Kőtörő úr, a te­rületfejlesztésnek nincs igazi gazdája, a hatáskörök lebegé­se bizonytalanságot, káros visz- szahúzó erőt jelent. Hasonló gondolatmenetet követett dr. Szűcs lózsel, o Baranya Megyei Közgyűlés el­nöke is rövid előadásában. Szűcs József vázolta azt az el­lentmondásos helyzetet, mely­ben a megye hatalmi szerepé­nek megszűnte és az állami irányítás bizonytalansága együtt jelentkezik. Ugyanebben az időben, mondta a szónok, a jelenlegi megyei közgyűlést a községekből gyakorlati kér­désekkel, a kormányzati szintről többnyire és jobb esetben ( in­ról, ugyanakkor feltétlenül ki kell használni az adódó vám- kedvezményeket. A rendezvény résztvevői az előadásokat követően kötetlen beszélgetés formájában érdek­formáció-szolgóltotással, kül­földről pedig, mint egyedüli választott testületet középszin­ten együttműködési lehetősé­gekkel „bombázzák". Nem cso­da hát, ha e hármas szorítás­ban sokszor szégyenlősnek tű­nik a megyei politizálás, tette hozzá Szűcs József, majd vége­zetül szólt arról, hogy a terü­letfejlesztés helyett a területi fejlődést látja kiútnak ebből a visszás helyzetből. Olyan poli­tikát, amely a helyi adottsá­gokat egészként kezelve, a tér- ségiség elve alapján önállóan és koordináltan működne. A tegnapi nyitónap előadá­sai az önkormányzatok helyé­vel és a kormányszervek által létrehozott dekoncentrált intéz­mények együttműködési lehető­ségeivel foglalkoztak. Erről be­szélt Gallov Rezső helyettes lődhettek a témák részletei iránt. A német konzulátus a jövőben több hasonló fórum­mal kívánja élénkíteni a bara­nyai cégek német kapcsolatait. K. E. államtitkár, az OTSH elnöke is annak kapcsán, hogy január elsejétől folyamatosan megala­kulnak a helyi sportigazgatósá­gok. A konferencia ma szekcióülé­sekkel folytatódik, és szomba­ton fejeződik be. A két nap alatt lesz lehetőség a konfe­rencia nyitónapján elfogadott, az önkormányzati megye jele­néről és jövőjéről szóló közös nyilatkozatról is vitára. Ezúttal egyetlen mondatot emelünk ki az egyhangúlag elfogadott do­kumentumból: „A magyarorszá­gi irányítási trendek egyrészt egy önkormányzati dezintegrá­ciót,másrészt egy erőteljes ál­lami centralizációt mutatnak. Ezek a lolyamatok pedig pon­tosan ellentétes irányúak az európai tendenciákkal. . ." A Rádió ostromáról Romhónyi úr. o Magyarok Nemzeti Szövetsége elnevezé­sű szervezet vezére, szerdán, több száz fős szabadcsapata élén megrohamozta a Magyar Rádió épületét. A lapok és a tévé szerdán éjjeli Híradója arról is tudósítottak, hogy Romhányiék a Rádió elnöké­nek lemondását követelték, s a Magyar Nemzet szerint rig­musaik egyike a „Hazudtatok eleget" — kezdetű volt. Nomármost. Kinek címezték vadmagyarjaink a fenti, idé­zőjelben szereplő megállapí­tást? Vegyük például a rádió talán két leghallgatottabb mű­sorát - a 168 órát és a Va­sárnapi Újságot. Vajon Győri Béla főszerkesztő úr hazudott eleget, (ki mellett, miután egy műsoráért prémiumelvonással jutalmazták, gyűjtést szervezett a Magyar Fórum), avagy Mes­ter Ákos úr? Két, homlokegye­nest ellentétes szellemiségű műsor — jó lenne mór tudni, melyik hazudik. Legalábbis Romhányiék szerint. Az ember azt gondolná. Romhányiék akciója a Rádió leendő alelnökeinek kinevezé­se körüli hajcihő része. Egy­szerű lenne a képlet: ha Gombár Csaba szórakozni merészel a hatalommal, a népakaratra hivatkozva lemon­datjuk. A nép akaratát pedig illusztrálhatja eav Romhányi- féle akció is, akár. Csakhogy. A magyar sajtó elleni szalámitaktika lépésso rozatának logikáiába a szer­dai tüntetés nehezen illeszt­hető — annak ellenére is, hogy a kormányellenesnek nem igazán nevezhető Híradó, vaav a Magyar Nemzet úgy állította be, mintha kizárólag a Rádió és annak elnöke el­len tüntettek volna vadma- qyarjáink. Mint a Népszabadságból ki­derül, nem csak ellenük. Az egyik jelszó ugyanis így hang zott: „Rohadt kormány, mond­jon le!" Itt tartunk 1991 ok­tóberében. Bozsik László- pauska ­Kérdőjelek a paksi atomerőmű kapcsán... Az atomerőmű - mint ener­giatermelő - az utóbbi évek­ben Magyarországon i$ a vi­ták középpontjába került. Oka ennek Csernobil, oka a közismert tény, hogy a paksi atomerőmű további bővítése szerepel napirenden, oka azonban a „másik oldal”: a környezetvédők, általában az atomerőműveket veszélyforrás­nak is tekintők ellenvélemé­nye. A tisztánlátás érdekében szervezett egész napos kon­ferenciát mára a dunaszeht­györgyi önkormányzat és a Magyar Természettudományi Társaság Tengelicen, „Kérdő­jelek a paksi atomerőmű kapcsán . . ." címmel. A tudo­mányos tanácskozás előadói egyaránt foglalkoznak a köz­napi kockázattal, az energia­biztosítás helyzetével a XX. század végén, a radioaktivi­tás genetikai hatásaival, a mezőgazdaság és a radioak­tivitás viszonyával, természe­tesen a paksi erőműve! is: hogyan mérik a környezeté­ben a sugárzást, mekkora a biztonsága műszaki szempont­ból, valamint szó lesz a mai tanácskozáson a nukleáris kérdések és a közvélemény kapcsolatáról rs. A konferen­cián — amely reggel fél 9-kór kezdődik a tengelici Oktatási Központban — jeles tudósok, egyetemi professzorok, a .nuk­leáris energiával foglalkozó szakemberek — közöttük a Nemzetközi Atomenergia ügy­nökség képviselője — tarta­nak előadásokat. Európába megy-e a megye? •r<

Next

/
Thumbnails
Contents