Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-24 / 291. szám

1991. október 24., csütörtök uj Dunántúli napló 9 Testmozgás Glossza helyett, mely sértő­déseket is provokáló, boldogan írnék inkább hexameterben az őszről. Tekintsék ezt a jegy­zetíró nagyon is őszinte sze­mélyes vallomásának, még ak­kor is, ha ettől a mondattól kezdve abbahagyja a verslá­bakon való sántikálást. Persze, egy évszakról írni nem közér­deklődésre számot tartó téma. De legalább senkit nem inge­rel. Csakhogy a műfaj — amelynek a daktilus kedvéért lett glosszának nevezve, egyéb­ként jegyzet - szinte kötelez. Ahogy a házőrző kutyát az idegenek megugatására kész­teti kényszerképzetként a lán­ca és a kerítés, úgy ingerli a jegyzetírót a műfaj hagyomá­nya a visszásságok felkutatá­sára és kipellengérezésére. Fel­téve, ha nem ünnepi alkalom kínálja a témát. Tekintve, hogy miié ezek a sorok megjelen nek, éppen ünnep után va­gyunk, maradt tehát az álta­lánosabb, az alapeset. Ugyan ha nagyon keresgélnék, talál­nék még egy — legalábbis va­lamelyest — ünnepi megemlé­kezésre alkalmas témát: a vá­ros önkormányzati testületé megalakulásának első évfordu­lóját, amely a következő Pécsi Körkép megjelenésén belüli időszakra esik, tehát aktuális is lenne. Közvetett úton azon- bdn eljutott hozzám e testület egynéhány tagjának azon kér­dése, hogy „mikor szállók már le a közgyűlésről. Ez az eset ebben a felfogásban majd­hogynem a szúnyogról és az ökörről szóló aiszopuszi mese fordítottja. Mondhatnám erre: nem is vettem észre, hogy rá­szálltam, de a mesében fog­lalt megszemélyesítéseket nem kívánok felvállalni. Tehát akkor az őszről. Talán nem vagyok egyedül a véle­ményemmel, hogy Pécsnek a tavasz a jelképien jellegzetes évszaka. De az ősztől sem ta­gadható meg annak elismeré­se. hogy Pécs diákváros voltát minden más évszaknál jobban jellemzi. A nyár után szinte nyomorgatóan feltűnő, hogy reggel nyolc óra előtt meny­nyire zsúfoltak a buszok az is­kolába igyekvő diákoktól. Saj­nálatos ugyan, cje nincs mit furcsállni és háborogni rajta. Az azonban nap mint nap megütközésre készteti a Széchenyi téren át közlekedő buszokon zötykölődő idősebbe két, hogy gimnazista és álta lános iskolás diákok képesek fürtökben várakozni a Kossuth téren csupán azért, hogy egy megállónyit utazzanak. Az elpazarolt várakozási idő alatt csekély mértékű, a reg geli tornát is alig pótló test­mozgás gyanánt kényelmesen elsétálhatnának az iskoláig De erre maguktól úgy tűnik, nem jönnek ró, s mások sem mondják meg nekik. A testne velés tanárai netán olykor-oly­kor megnézhetnék reggelente a buszmegállókat, s vezényel hetnének egy-egy korai torna­órát. Feltéve persze, ha az ifjú­ság testi nevelése valóban olyan fontos, mint ahogy a hangzatos programszólamokból kitűnik. Csak nem sikerült megint megsértenem valakiket? Dunai Imre Kutatás a második világháború vasutas áldozatai után Niké csak a szabadság szobra legyen Legutóbb e rovatban ,,Miért áll még a dzsámi?" - beval­lom: hatáskeltő — címmel em­lékműügyben mondtam el né­hány gondolatot, szinte egy időben azzal, hogy Baross bel­ügyminiszter kiadta ugyané tárgyban az „ajánlását" az ön- kormányzatoknak. Az általam leírtakhoz fűzött figyelemre méltó megjegyzéseket a régi levelezőtárs, Korpolay Gyula. Ezekből idézek. A kor tanúja - frontkatona voft az első világ­háborúban — megpróbál elosz­latni egy magát makacsul tar­tó hiedelmet a Köztársaság té­ri emlékmű egyik dátumát il­letően. Az ún. „pécsi 6-osok"- ról van szó, vagyis arról az ala­kulatról, amely 1918. május 20­án fellázadt. A pécsinek mon­dott valójában az újvidéki 6-os gyalogezred volt, ennek a pót- zászlóalja állomásozott Pécsett a Frigyes laktanyában (ma rendőrség), melynek a kiegé­szítő területe a mai Vajdaság volt, legénysége pedig túlnyo­mórészt szerb, s nem magyar volt. Levélírónk szerint maga a lázadás inkább szerb naciona­lista jellegű volt, nem pedig magyar és munkásmozgalmi. Illetve csak annyiban, hogy Pécs környéki bányászok egy része a lázadó katonák mellé állt, s a háború ellen tüntetett, így tehát az emlékmű egyik még hitelesnek vélt dátuma is félreértésre ad alkalmat. Kor­polay Gyula azt írja: jó volna, ha az esemény valós tényei át­mennének a köztudatba. Hát­ha segítettem ebben. Megjegyzést fűz levélírónk a dzsámival kapcsolatos megál­lapításomhoz, miszerint eleink türelmesebbek lehettek, s nem rohantak lerombolni a törökre emlékeztető fontosabb épülete­ket. „Csak átalakították" — irjo Korpolay Gyula. Igaz, átalakí­tották. De ez is egyfajta tole­ranciára vall, hiszen az átala­kításnál nem követtek el jóvá­tehetetlen bűnöket eme emlé­kek ellen, s meghagytak min­dent, amiből az utókor a mi századunkban hitelesen rekonst­ruálhatta a két pécsi dzsámit. A harmadik megjegyzés a hegyoldali Nikére vonatkozik, s Korpolay Gyula nem ért egyet az ötletemmel. „Erre (mármint második világháborús emlék­mű) ez az emlékmű nem al­kalmas. A diadalmas lendület­tel előre rohanó Niké alakja nem alkalmas a fájdalom, a bánat, a gyász kifejezésére." Igazat adva el kell fogadnom ama megismételt, ám minded­dig nyilvánosságot nem kapott javaslatát, hogy Makrisz Aga­memnon szobra egyszerűen „csak" a Szabadság szobra le­gyen, eme Petőfi-sorokkal éke­sítve: Óh szabadság, hadd nézzünk szemedbe! Oly sokáig vártunk rád epedve. Igen, így lenne jó! Szólnom kell egy másik rea­gálásról is. Sülle Ferenc, a MÁV-igazgatóság műszaki igaz­gatóhelyettese értesített arról (amiről különben bárki maga is meggyőződhet), hogy a cen­tenáriumi vasutas emlékműről eltávolították a Kádár-címert, s gondoskodnak arról, hogy he­lyére visszakerüljön a Kossuth- címer. Jó volna, ha ebben a segítségükre lenne a Zsolnay- gyár. Második megjegyzése a világháborús vasutas emlékmű­re vonatkozik, s azt írja, hogy már korábban tervezték az el­ső világháborús emlékmű ki­egészítését a második világ­háború vasutas áldozatainak a névsorával, s jelenleg az adat­gyűjtés folyik. Hadd egészítsem ki ezt egy felhívással: akinek a családjában élt olyan vas­utas, aki bármi módon áldoza­ta volt a nagy világégésnek, az adatokkal keresse meg az igazgatóság építési és pálya- fenntartási osztályát. Hársfai István Határidő előtt elkészül a felüljáró felhajtóága? Napokon belül elkészül Pécsett a Rózsa Ferenc utcai felüljáró felhajtóágának felújítása Fotó: Läufer László Amikor elkezdődött a Rózsc Ferenc utcai közúti felül járc felhajtó ágának felújítása, ter­mészetszerűleg csúcsidőkben számottevően lelassult Kertvá- ros és a belváros közötti for­galom, a terelőút miatt külö­nösképpen az autóbusz-közle­kedés. Ezzel egy időben a Szabadság út korszerűsítése, aszfaltozása is el-elfoglalt egy- egy sávot a forgalom elől. A megszokás azonban nagy úr ebben is: az autózók egy-két hét alatt alkalmazkodtak a helyzethez. Ettől azonban még érdekes lehet az a vetülete az útfelújításoknak, amit egyik taxis ismerősöm említett zsör­tölődve az első napokban nyugati nagyvárosokban c megrendelő és kivitelező egy a ránt azon igyekszik, hogy ho kell, éjjel-nappal, hétvégeken és ünnepnapokon is dolgozva mielőbb befejezze a forgalmi akadállyal járó feladat teljesí­tését.- Mi is ezen igyekszünk — mondja Péntek Gábor, a meg­rendelő cég, a Városgondnok­ság vezetője. — Ki kell áll- nom a kivitelező, a Pécsi Építő Kft. mellett is. Jó munkát végeznek és szomba­tonként is dolgoznak — sőt október 23-án is —, amikor csak az időjárás engedi. A felhajtóág korszerűsítése már csak a szűk hely miatt sem lehet állandó, nagy nyüzsgést felmutató, látványos munka, mini amilyen például a Sza­badság úti felújítás volt, amit egyébként szintén a Pécsi Épí­tő Kft. egy másik építésveze­tősége végzett el. De a felhaj­tóág felújítása egyébként is bonyolultabb, aprólékosabb munkafolyamatokkal jár, hi­szen többek között a vasbeton felszerkezetet is ki kellett javí­tani, a szigetelést is le kelleti bontani és újra elvégezni, s az aszfaltozás is különleges minőségű lesz. Az eddig ta- posztalt ütem szerint a kivite­lező így is egyikét héttel o határidő előtt be tudja fejezni a felújítást. A téma felkínálta, hogy vele kapcsolatban a közműépíté­sek, fejlesztések koordinációjá­ra is rákérdezzünk. A válasz­ból kiderült, hogy eredetileg nem terveztek ilyen volumenű munkát a felüljárónál, illetve a Szabadság úton. A városi út-hid hitelkeretben - amely erre az évre 122,2 millió fo­rint — eredetileg más célok lettek kitűzve, de azokon a helyeken az első félévben pénz hiányában elmaradtak az előre jelzett közműépítések, a közgyűlés pedig csak a nyár szünet után hagyta jóvá az út­felújítások módosított tervét Ebből a Megyeri úti korszerű sítés most kezdődik csak, s a felhajtóág elkészültéig semmi olyan munkát nem végeznek ott, ami teljes útlezárással jár na, bár forgalmi akadályok így is elképzelhetők. Ami általában a közműépí­tések és úfelújításak koordiná­lását illeti, ezt a Városgond­nokság az éves út-híd ker'el alapján folytatja a közművál lalatokkal. Gyakorlatilag ez o folytonos egyeztetés és komp­romisszum — ami nagyjából az év első három hónapjában majdnem végleges eredményi hoz — annak tisztázására irá­nyul, hogy az útfelújításra be tervezett területen a közmű- vállalatok 5 éven belüli idő­tartamban szándékoznake- út- felvágással járó fejlesztési végrehajtani. Ha igen, nincs értelme az aszfaltozásnak. Az ilyen közműfejlesztés azonban a pénzszűke miatt egyre keve­sebb. Kétes értékű előny a város számára, a koordinációt vi­szont némiképpen jelenleg megkönnyíti. A pénzszűke, a beruházások visszafogottsága, csekély száma miatt az útfel­újítások kivitelezőivel szemben is kényelmesebb pozícióba ke­rült a Városgondnokság, mint megrendelő: az ésszerűség és gazdaságosság határain belül a korábbinál jobban diktálhat árban és haátridöben. S a határidőket döntő többségben tartják is a kivitelező*. Persze, forgalmi akadályokat nemcsak a Városgondnokság által megrendelt útfelújítások képeznek, hanem a közművek miatti útfefvágásak is, ame­lyekre a Városgondnokság ad hozzájárulást. Egy átlagos hó­napban 50-60 ilyen útfelvágás van Pécs területén. Ebből mintegy 30 százalék az előre tervezett, a többi közműhiibák elhárításából adódik. Hogy ne legyen minden olyan szép: c helyreállítás határidejét a ter­vezett munkáknál egy-két kivé­tellel betartják a kivitelezők, o hibaelhárítások befejezési ha­tárideje viszont az esetek egy­negyedénél „csúszik". D. I. Ifarosuedö őrjárat A mostani összeállításunk mindkét fényképe a Kossuth (régi-új nevén Király) utcával kapcsolatos. Azt hiszem, kevés város von még széles e hazában, ahol így szerepel Széchenyi és Kossuth, mint Pécsett. Jól tudjuk a történelmi ellentétüket, éppen ezért szimbolikus az a tény, hogy egymás mellett, mégis egymástól „oldalt fordulva" található meg arcképük a városháza épületének két oldalán. Ez csak addig lesz igy, amíg véglegesen Király utca lesz ismét a Kossuth Lajos utca, ezért ez a fotó ..várostörténeti". Hogy mikortól, nos, ez a városatyákon (és -anyákon) múlik. A másik fénykép - reméljük - egy régebbi állapotot tükröz: autós „csúcsforgalmat" a Kossuth utcában. Reméljük azonban, ez is „múlt" lesz, s soho többé nem ismétlődik meg a jövőben! Farkas Mária, Vajgert György, Vórhidy György, dr. Vargho Dezső Felhívás Pécs polgáraihoz: látogassák többen a Közgyűlés üléseit! A tavaly őszi első szabad helyhatósági választások rész­vételi aránya Pécsett is kíván­nivalót hagyott maga után, ez azonban még nem jelentheti □ zt, hogy a város lakossága részvétlenségével tüntessen a képviselő-testületi üléseken, mi­vel mindannyiunk „bőréről van szó", nem mindegy, egyik vagy másik körzet képviselője ho­gyan öltözködik, hogyan visel­kedik, hogyan képviseli körze­tét, egyáltalán, részt vesz-e az üléseken. Most, amikor éle­tünk minden téren nehezül, szükség van arra, hogy a vá­ros polgárai nagyobb szám­ban „ellenőrizzék” képviselői­ket, s ha kell, számon kérjék „szereplésüket", érezzék ők is: nem mindegy, hogyan képvi­selik a polgárok érdekeit, és ezért még díjazást is kapnak! Tudom azt is, nem lenne jó, ha a nyilvános ülésekre na­gyon sok ember „betódulna" a karzatra, de azt hiszem, egy- egy részvétel nem ártana sen­kinek sem! Dr. Vargha Dezső Kilátótorony-pályázat November 30-án jár le o Tubes-tetőn felépítendő kilátó- torony vázlattervének benyúj­tási határideje. A pályázaton indulni kívánók elképzelésüket a Tubes Kilátó Alapítvány iro­dájába küldhetik be: 7626 Pécs, Rákóczi út 73/C. A váz­latterve elkészítésénél a pá­lyázóknak figyelembe kell ven­ni, hogy a torony járószintjé­nek magassága 14 méter, s hogy a torony alján 6,9-szer, 3,8-szor 4 méteres belméretű helyiséget kell teremteni a transzformátorállomásnak. Ezen túl a vázlatterv elkészítője dönt­heti el a leendő építmény for­máját, anyagát és szerkezetét. További felvilágosítás kapható a 18-705-ös, illetve 18 óra után a 23-228-as telefonon. Diákok a város tisztaságáért Javában tart az iskolák sze- métszedési akciója Pécs zöld­területein. Eddig 15 iskola diákjai mintegy 400 hektár területen gyűjtötték össze a papír- és a műanyag hulladé­kot a parkokban és egyéb zöldterületeken. Az őszi taka­rítást 500 hektárnyi területre kiterjedően végezteti az isko­lák diákjaival a Városgond­nokság és ezért összesen 500 000 forintot fizet az okta­tási intézményeknek, Az akció várhatóan október 25-én fe­jeződik be. Útfelújítások és közmikoordináció

Next

/
Thumbnails
Contents