Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-24 / 291. szám

1991. október 24., csütörtök új Dunántúlt napló 5 * Hírek. inforvnöciőKc. események Dicséretek, előléptetések Ünnepi gyűlés a rendőrségen A Magyar Köztársaság ki­kiáltásának második, valamint az 1956. évi októberi forrada­lom és szabadságharc 35. év­fordulója alkalmából ke.dden a Belügyminisztérium irányítása aló tartozó testületek, a rend­őrség, a Határőrség, és a pol­gári védelem közös ünnepi gyűlést tartott Pécsett, a főka­pitányságon. Az ünnepségen a szabadságharc alatt tanúsított helytállásának elismeréséül a Magyar Köztársaság elnöke 1956-os Emléklapot, Magyar Köztársaság Emlékérmet és Végtisztesség Emlékérmet ado­mányozott András Ferenc. Bó­ra János, Kovács Ferenc, Kiss Imre, FJorváth Ferenc tartalé­kos rendőröknek. valamint Farkas Pál és Kardos Mihály tartalékos határőröknek. Végtisztesség - Emlékgyűjte­ményt kapott még Galántha Béla, dr. Vikto Gyula, Márkus István, Matis Géza, Lengyel Jenő, Sárvári János és Simon János. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője dr. Ernyes Mihály ezredes so­ron kívül előléptette alezredes­sé Lemle Gézát, őrnaggyá Csu­ka Lászlót és rendőrorvos szá­zadossá dr. Szabolcsi Gábort. Miniszteri és egyéb jutalom­ban és dicséretben részesült továbbá 29 rendőr és rendőr­ségi alkalmazott. A Határőrség pécsi kerület- parancsnoka, Lovász József ez­redes soron kívül Bánky Tibort és Dinnyés Lászlót százados­sá léptette elő. A kerületpa­rancsnok ezenkívül négy főt léptetett elő húszat pedig di­cséretben és jutalomban ré­szesített, miniszteri és más köz­ponti dicséretet és jutalmat hat határőr kapott. A polgári védelem megyei törzsparancs­noka Pichler Szabolcs alezre­des 18 főt részesített dicséret­ben és jutalomban, Bori Istvánt pedig századossá léptette elő. Az ünnepségen részt vett dr. Bögner Miklós, címzetes állam­titkár, köztársasági megbízott, pohárköszöntőt dr. Böröcz Ist­ván országgyűlési képviselő mondott. Sz. J. Az emléktábla felavatása után koszorúkat helyeztek el a JPTE épületénél az ünnepségen résztvevők Fotó: Szundi György Egyetemi napok a POTE-n (Folytatás az 1. oldalról) kötő elmék meglétét, o kép­zett, tudós egyetemi oktatók tevékenységét, a nemzeti iden­titástudat erősítését, s az arra való ráébresztést tartja, hogy minden ember személyiség, akik megfelelő körülmények között képesek arra, hogy szak­területükön hasznos munkát végezzenek. Az ünnepi beszédek után avatta fel dr. Kelényi Gábor az aula falán elhelyezett em­léktáblát, az 1956-os forrada­lom eseményei, szereplői előtt tisztelgésként. A hagyományokhoz híven a tanácsülésen nyújtották át a Prc Universitate emlékérmeket, az arany- és gyémántdiplomá­kat, jutalmazták a tudományos diákköri pályamunkákat, s el­ismerték a jól sportoló, jól tonuló hallgatók teljesítmé­nyeit A Pro Universitate em­lékérem arany fokozatát posz­tumusz kitüntetésként qyújtot- ták át több egykori egyetemi tanár hozzátartozójának. Az egyetemi tanács dr. Barta Im­re, dr. Környey István, dr. La­jos László, dr. Lissák Kálmán, dr. Páka László volt igazgató­professzorok részére szavazta meg a posztumusz kitüntetést. A tanácsülést vezető dr. Szolcsányi János tudományos rektorhelyettes azután jelen­tette be, hogy a Pro Univer­sitate emlékérem arany foko­zatát adományozták dr. Mes- tyán Gyula nyugdíjas egyete­mi tanárnak. Az emlékérem ezüst fokozatát dr. Duchon Je­nő nyugdíjas docens és dr. Somlai Jenő nyugdíjas adjunk­tus vette át. Bronz fokozatban dr. Czirner Józselné, Maul Já­nosáé és Póri Józselné egye­temi dolgozók részesültek. Az ötven és hatvan évvel ezelőtt végzett orvosok arany­illetve gyémántdiplomát vettek át. Gyémántdiplomát kapott dr. Horváth Zoltán, dr. Mar­schall Lajos, dr. Szanathy Jú­lia. Aranydiplomában dr. Bar tos Sándor, dr. Baudiss Káz- mér, dr. Duchon Jenő, dr. Ge­reben Zoltán, dr. Gyöngyössy György, dr. Király István, dr. Kosárszky István, dr. Mórocz Jenő, dr. Murger István, dr Tóth Margit részesült. Az 1990/91-es tanévben a Tudományos Diákköri pályázat­ra tizennyolcán küldtek be dol­gozatot. Közülük hárman, Bar­ton Gábor, Papp Marianna és Pataki György hatodéves hall­gatók kiemelt pályadíjat nyer­tek, míg kilencen első díjban részesültek. Hat hallgatónak „Jó sportoló — jó tanuló" ki­tüntetést nyújtottak át. b. a. Emlékezés az 1956-os forradalomra Nyolctantermes iskolát avattak Sásdon és szabadságharcra Ünnepségek megyeszerte Sásdon a Himnusszal és Sza­bó Lőrinc: Ima a gyermekekért című versével kezdődött az az ünnepély, melynek keretében fölavatásra került a nagyköz­ség új nyolctantermes iskolája és megemlékeztek az 1956-os magyar forradalomról. Kovács Sándorné, polgár- mester köszöntőjében elmond­ta, hogy az új iskola két év alatt, 44 milliós ráfordítással készült el. Megléte nagy előre­lépés Sásd és a környező hét község oktatásában, hisz végre sikerült felszámolni a szükség- tartermeket, a régi épületek­ben műhelyeket, napközit tud­tak elhelyezni, önállósodhatott a sásdi Zeneiskola, és külön helyet biztosíthattak a nyelvi labornak és a számítógépes központnak. A polgármesternő egyben köszönetét mondott a helyi önkormányzatnak, az építőknek és a szülőknek az áldozatkész segítségért, törő­désért. Ezek után került sor az is­Kulturális autonómia a nem­zetiségeknek? - Mi a minisz­térium álláspontja? Szombaton délelőtt 9 órakor ez áll a nem­zetiségi tájékoztató középpont­jában. Előadó: dr. Tőttössy Ist­vánná, a Művelődési Miniszté­rium főosztályvezetője. Az elő­kola felavatására, melyet Wol- fart János, a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal el­nöke tartott. Beszédében szólt arról, hogy 1956 ünnepe az egész ország ünnepe kell, hogy legyen, hisz '56 legfon­tosabb példája, hogy senkit nem zár ki, semmilyen csopor­tot, kisebbséget nem negligál. Voltaképp ma is ez a fő fel­adatunk, s különösen igaz ez egy nemzetiségi iskola avatá­sakor, hisz ez az intézmény az, ahol már gyerekfejjel megta­nulható az egymás iránti tole­rancia. Magyarok, németek, ci­gányok fognak itt egy fedél alatt tanulni nyolc éven át, és ha diákok kellő felkészítést kapnak ezen évek során, a későbbiekben sem lehet gond számukra a békés társadalmi együttélés. Az iskolaavatás után a he­lyi politikai és társadalmi szer­vezetek képviselői tisztelegtek koszorúikkal 1956 szabadság- harcosai emléke előtt. adás magyar nyelvű. A prog­ramot a szekszárdi és a bajai főiskola bemutatkozása vezeti be: alsó tagozatos német ta­nárképzés Baján és Szekszár- don. Vasárnap a fél 10-es német misén a mágocsi kórus énekel a Belvárosi templomban. Pécsett és a megye néhány településén a zord, hideg, esős időjárás ellenére már október 22-én, délután tartottak meg­emlékezéseket a köztársaság kikiáltásának és az 1956-os népfelkelés évfordulója alkal­mából. Siklóson kedden már min­den intézményben megkezdték az ünneplést. Délután 5 óra­kor Pávics János alpolgármes­ter a katonai elhunytak fake­resztjénél, a római katolikus temetőben mondott emlékbe­szédet. Az önkormányzat ke­gyeleti ünnepségét a siklósi vegyeskórus műsora, gyertya- gyújtás és koszorúzás tette em­lékezetessé. Sellyén szintén az önkormányzat hívta össze a polgárokat a fél hatkor kezdő­dött ünnepségre. A beszédet Kiss Józsel nyugdíjas tanár mondta, majd a program a Sellyéi Általános Iskola diák­jainak verses, zenés összeállí­tásával folytátódott. Vásáros- dombon a katolikus templom­ban szentmisével kezdődött az ünnepség, majd Farkas István polgármester a Szent Imre li­getben, a Hősök szobránál tar­tott emlékbeszédet. A Pécs- vasasi dr. Berze Nagy János Kultúrházban kedden délután 4 órakor a Vasasi Általános Is­kola tanulói zenés irodalmi mű­sorukban a korabeli történelmi eseményeket elevenítették fel. A pécsi Zrínyi Miklós Tüzér­dandár Laktanyában a teljes hivatásos, tiszti és sorkatonai állomány részvételével emlékez­Komlón, a római katolikus templomban tartott gyászmisé­vel kezdődtek a megemléke­zések. Délelőtt a városházán ünnepi képviselőtestületi ülés­re került sor. A Kodály Zoltán Általános Iskola kórusa éne­kelte el a Himnuszt, majd Ónozó Lajos képviselő .mon­dott beszédet, amelyben rövid történelmi visszatekintés után a forradalom komlói esemé­nyeire emlékezett. Felhangzottak részletek Ká­dár János és Nagy Imre 1956. október 30-i rádióbeszédéből és léhn Orsolya, a Nagy László Gimnázium tanulója mondta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét. Este kicsinek bizonyult a színház- .és hangversenyterem kedő munkáját díjazó dicsére­tek, jutalmak átadására. A program a tüzérdandár sorál­lomány katonáinak verses, ze­nés összeállításával zárult. A pécsi határőrség, a megyei rendőrkapitányság és a polgári védelem összevont központi megemlékezésén ünnepelte ok­tóber 23-dikát. az ünnepi műsorra. A lépcső­kön is ültek-álltak az érdeklő­dők. Korbuly István előadásá­ban Aczél Tamás Requiem több szólamra című versével kezdődött a műsor, majd Tóth Józsel polgármester mondott köszöntőt. — Fel kell szántani földjeinket, fel kell szabadítani lelkünket, hogy eltűnjenek róla a lánctalpak nyomai — mond­ta. — Szabadságunk sok vérből és kínból nőtt ki, hiszen Rákó­czi óta forradalmaink egyben szabadságharcok is voltak és mindet vérbe fojtották. Az ünnepség a Nagy László Gimnázium dzsesszbalett-kará- nak A völgyben cimű táncjá­tékával zárult. G. G. Hétvége a Lenau-házban Emelkedik a képviselők díjazása Komlón Szigetvár négyszeresen ünnepelt A köztársaság napját kö­szöntő és az 1956-os forrada­lomra emlékező ünnepi ülést komoly munkával folytat­ták a komlói képviselő- testület tagjai. A legutóbbi ta­nácskozások után kapták meg a központi költségvetés irány­elveit, amely olyan pályázati lehetőségeket tartalmaz, amely- lyel élni kíván a város, ám a következő soros ülésig a be­nyújtási határidő lejár. Ez in­dokolta a munkaülés megtar­tását. Elfogadták a város jövő évi költségvetésének irányelveit, az előzetes mérleget és három témakörben nyújtanak be pá­lyázatot. A kórház rekonstruk­ciójának megvalósításához 393 millió forintra pályáznak, ebből 35 milliót kívánnak jövőre fel­használni. ötmillió forint saját forrás biztosításával 3,3 milliót kérnek egészségügyi gép- és műszerbeszerzésre, 9,2 milliós sajátforrás mellett a belvárosi szennyvízátemelő és -tehermen­tesítő csatorna kivitelezéséhez 13,8 millióra pályáznak, és a mecsekjánosi szennyvízcsatorna kiépítéséhez 6 milliós saját pénzeszközük mellé 9 milliós céltámogatóst igényelnek. Százezer forintot szavaztak meg és ezzel az összeggel afapító tagjai lettek a sikon- dai Psoricur-Hotel Kft.-nek. A pikkelysömör gyógyításának Si- kondán történő megvalósításá­ra a későbbiekben egy Cur- Hotel működtetésére létrejött társaságnak magyar és külföldi magánszemélyek és hazai cé­gek mellett lett tagja a komlói önkormányzat. Ezután a helyi képviselők, bi­zottsági tagok, bizottsági el­nökök, tanácsnokok költségtérí­téséről és tiszteletdijáról alko­tott rendeletet a testület. Tóth Józsel polgármester hangsú­lyozta, hogy a képviselő-testület tagjai jó és eredményes mun­kával hozzájárultak ahhoz, hogy a város intézményei mű­ködhessenek és indokoltnak tartja a tervezett emeléseket, mert a tisztességgel és a leg­jobb tudással elvégzett munkát meg kell fizetni. Vita után két ellenszavazat­tal és két tartózkodással elfo­gadták a tervezetet, amelynek éves költségkihatása 4,7 millió forint az eddigi 2,9-cel szem­ben. November elsejétől egy nem képviselő bizottsági tag havonta 3000, egy képviselő 4000 forint költségtérítésben részesül. A csak egy bizottság­ban ténykedő képviselő havon­ta 5000, két vagy több bizott­ságban is részt vevő képviselő, valamint a bizottsági elnökök és tanácsnokok 6000 forint költségtérítést kapnak. A pol­gármester havi munkabérének 20 százalékát, havonta 12 330 forintot szavaztak meg tisztelet- díjként a bizottságok elnökei­nek. Tanácsnokok esetén (ezt a címet a testület adományoz­za) a tiszteletdíj a polgármes­teri munkabér 30 százaléka. Szól a rendelet a testületi ülé­sekről való igazolatlan hiány­zásokról, amelyek esetén a költségtérítést meg kell vonni. G. G. A szigetvári Városi Könyv­tárban a 25 éves város fejlő­dését bemutató fotókiállítás­sal kezdődött tegnap délután a helybéliek ünnepségsorozata. A megnyitó beszédben Vas Ist­ván, a Zrínyi Miklós Gimná­zium igazgatója elmondta, Szigetvár egyszer már a XVI. században mezővárosi rangot kapott, de akkor a törökura­lom véget vetett a fellendü­lésnek. Zrinyiék emlékének 400 éves4 évfordulóján 1966. október elsején lett Szigetvár ismét város. A kiállított fotók az elmúlt 25 év városi doku­mentumai. kép- és kulturális, a gazdasági, az egészségügyi, az építészeti és az üzletháló­zati fejlődésről. Ezt követően a Zrínyi téri nagytemplomban Darázsi Má­tyás polgármester, emlékezett meg az 1956-os forradalom több száz áldozatáról, és azok­ról a százezrekről akiknek ek­kor kellett elhagyni szülőföld­jüket. Úgy fogalmazott, hogy akkor a politikai irányzatok a nemes cél érdekében képe­sek voltak összefogni. Most pedig, a 2 éves köztársaság ünnepén, amikor eljött a meg­valósítás ideje, a pártok között csak a demokrácia, a jólét és a piacgazdaság megterem­tésében van nézetazonosság. Végezetül, a templom előtti téren kialakított kegyeleti he­lyen. a II. világháború sziget­vári hősi halottainak állítondó emlékmű alapkőletételére ke­rült sor. (MEB) Gyászmise és rendezvények Komlón tek meg az 1956-ban történ­tekről, a kedden délután fél háromkor kezdődött ünnepség­re dr. KrippI Zoltán polgár- mestert is meghívták. Páka Fe­renc dandárparancsnok kö­szöntője után Kovács Gyula alezredes mondott ünnepi be­szédet. Ezt követően került sor a csaknem 30 társuk kiemel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents