Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-22 / 290. szám
1991. október 22., kedd uj Dunántúli napló 11 A HBO kinek a mozija? Félbeszakadt a 15 millióért tervezett diósviszlói faluház épitése, amelyet még az egykori harkányi tanács kezdett el. A harkányi önkormányzat úgy döntött, hogy a pénzt inkább öt település vizgondjainak enyhítésére fordítsák. Az évek óta tartó beruházás keretében elkészült a kazán és a vizesblokk, amely most az iskola része lett. Az önállósult Oiósviszló, ha önkormányzatának lesz több pénze, folytathatja a beruházást Fotó: Proksza László Mindenekelőtt gratulálni szeretnék a Pécsi Kábeltelevízió Kft.-nek azért az elismerésre méltó következetességéért, amit a HBO, Házi Mozi program október 13-i radikális kódolásával bizonyított. Igaz, hogy a pécsi televíziótulajdonosok csekély hányadával tudtak csak eddig ügynökei szerződést kötni, igaz, hogy a fogyasztók tömegei október 13-ig hiába várták, a kft. emberei nem keresték fel őket. S igaz az is, hogy igen sokan felülve a televízióban, a sajtóban és a szórólapokon megjelent reklámoknak személyesen vagy telefonon hiába kísérelték meg a program megrendelését. Ez az ő pechjük! A kódolást október 13-ón (még a dátum sem a legszerencsésebb) életbe kellett léptetni, ha törik, ha szakad! Aki addig nem részesült a kiválasztottak kiváltságában, ám lássa kárát. Juszt sem nérheti a házi mozit, még ha akarná, még ha fizetne érte, akkor se! Az élet már csak ilyen. Van. akinek minden sikerül, von akinek semmi sem. Miért éppen a HBO mondana ellent ennek a törvényszerűségnek? Igaz, hogy a kft.-t semmiféle kár nem érte volna, ha o programja addig nyilvános marad, amíg ügynökei minden körzetükbe tartozó televíziótulajdonost fel nem keresnek. S igaz az is, hogyha csak azt követően kódolnak, akkor a műsort csak azok nem tudják fogni, akik igényt sem tartottak rá. De akkor az egészben nem lett volna semmi érdekes! Nem lettek volna bosszanko- dók tömegei, nem lettek volna, akik irigykedjenek a szerencsésekre. a szerencsés csillagzat alatt születettekre! Csak így tovább! Nehogy elbízza magát a nép, nehogy azt higgye, hogy eljött Amerika! Ha önök nem lennének, talán még erre is képes lenne a szerencsétlenje. Válaszol a Joker Iroda Nem tudom válasz nélkül hagyni „A szerkesztőség postájából" rovatban megjelent - izgatónak talált „A pécsi jós hirdetett színészfelvételt" cikket. A kapun a kiírás Kereskedelmi, Szolgáltató Menedzseriroda. Nem színészeket, szereplőket kerestünk. Az 5 ezertől 15 ezerig — egyértelműen forintot jelent, mivel Magyarországon történik a szereplés és a kifizetés is. Úgy gondoltam, ha nincs ott a megkülönböztetett fizetési eszköz, ez itthon egyértelműen csak forintot jelent. Úgy látszik, a levélírónak a „faji megkülönböztetés" óbbon fejeződik ki, hogy valaki fekete szemű és hajú, vagy szőke . . . A filmrendező, a Joker és BILYI Közvetítő Irodának adott megbízást. A panaszos a vállalkozókhoz csatlakozva — a lehetőségeket, körülményeket, feltételeket ismerve, miliőjét figyelembe véve - „mindenáron", rövid idő alatt, sok pénzhez jutás érdekében jelentkezett a próbafelvételre. Sajr nólom, hogy a próbafelvétel csalódást okozott, hisz ennyi pénzért az „álmokat” megvalósítani, és a pénzt nemcsok megálmodni kell. A kapott szolgáltatást elfogadta, de ha információt szeretne szerezni a jövőjéről, az elkövetkezendőkben is ki kell várnia a sorát, származására való tekintet nélkül. Erdős Csaba Pécs Á kutyaügy másik oldala Sokat olvashattunk mostanában a kutyaelle- nességről. Én most egy kicsit a másik oldalt szeretném megvilágítani. Rokkantnyugdíjas fiamnak is van egy németjuhász kutyája. Ez a négylábú hűséges társ, eddig már két ízben mentette meg fiam életét, akkor, amikor díszhalainak eleséget szedett és közben belecsúszott a vizbe - a kutya húzta ki onnan. Ezek a sokat szidalmazott négylábú „fenevadak" életet is képesek menteni. A mai világ egyre elszaporodó betörései elől inkább menekülnék egy otthonunkat megvédelmező kutyához, mint szembetalálni magam a betörők gátlástalan cselekedeteivel. Volt rá példa, hogy becsöngettek lakásunkba és a kutyánk öblös hangja elriasztotta a „kedves csengetőt", akinek már csak a hátát láttam, amikor kinyitottam az ajtót. Hogy a parkokat a kutyák tennék tönkre? A kutya oda megy, ahova a gazdája vezeti! Az eltört padok, hinták, az elszórt rengeteg széttört üveg, ez mind nem a kutyák tettei. Az ablakon kiszórt szemetet, hulladékot sem ők öntik ki. Az ablakunk alatt egy nagyon zárt játszótér van. Esténként 3-4 bősz ifjú motoros berregteti gépét és száguldoznak keresztül-kasul a játszótéren. Ha egy „kis emberke” elébiik lépne - nos még rágondolni is rossz. Vannak persze felelőtlen kutyatulajdonosok is. De az uszítás, például az ebadó bevezetésére? Nem fizetünk még elég adót? Nincs elég sok lelketlenül kidobott állat az utcákon? Hogy a nagytestű kutya veszélyes? A betörők nem azok? Javasolnám, hogy az ellenségeskedés, a kutyautálat helyett inkább a kutyások és nem kutyások emberséges módon tiszteljük egymást és igyekezzünk, hogy ne legyünk egymás kárára, és kedvenc kis állatunk se legyen kitéve ijesztgető új törvényeknek. Szálai Istvánná Pécs-Kertváros------------------------------------1 K ertész Sándor Nem csicsóka! „A csicsóka is gyógynövény" című írás egy kitételére szeretnék észrevételt tenni. Senki sem kétli, hogy a csicsóka is gyógynövény, ellenben az Írás szerint megjelölt helyen, a Bükkösd- patak mellett kilométereken át nem csicsóka virit, hanem a hozzá hasonló „sokvirágú napraforgó" (Helianthus decapetalus L.) Ebbe a szőkébb rokonsági körbe tartozik a csicsóka (Helianthus tuberosus L.) is. Könnyű a kettőt megkülönböztetni egymástól, mert a sokvirágú napraforgónak 40-100 fészke van, amelyek átmérője 6-9 centiméter, gyöktörzse koloncosan megvastagodott, kevés gumóval és nem gyógynövény. A csicsókának Példás együttműködésről tett tanúbizonyságot a pécsi Városgondnokság. A pécsi Nyil-köz lakéinak emberemlékezet óta nem volt aszfaltos utcája. A nyári felhőszakadások annyira megrongálták az amúgyis évtizedek alatt tönkrement utat, hogy gyalogos közlekedésre is alkalmatlanná vált. A Nyil-köz lakói társadalmi munkában elvégezték az út feltöltését kőzúzalékkal és a velejáró földmunkát és az úttükör kiképzését. A Városgondnokság az alapanyagot és az aszfaltozást végezte el. Fotó: Kóródi Tamás 3—7 fészike van, azok átmérője 4-6 centiméter gyöktörzse számos gumóval, amelyek körte alakúak, dió nagyságúak és természetesen gyógynövény. Latin neve is a gumóira utal. Néha elvűdül, szántóföldek mentén meghonosodik. A sokvirágú napraforgó alig fél évszázada került hazánkba és gyorsan elterjedt, sőt meghonosodott, főleg a nagyobb folyóvizek partján. Mivel aránylag friss jövevény, a forgalomban lévő növényhatározók még nem is ismertetik. Hazája Észak- Amerika keleti és középső részei. Szép virág, de nem gyógynövény! (A pontos meghatározásért köszönet dr. Szabó Lászlónak!) Dr. Vöröss László Zsigmond Illetékmentesek a kárpótlási iratmásolatok? Tudomásom szerint a kárpótlási kérelemhez szükséges igazoló iratokat a különböző hatóságok illetékmentesen kötelesek kiadni. Magam is tapasztaltam, a földhivatal nem is számít fel illetéket, de ugyanígy tájékoztattak a levéltárban is. Egy kárpótlási kérelemhez a legtöbb esetben, elegendő egy telekkönyvi betétmásolat, vagy még egy levéltári igazolás. Viszont, ha például unoka kér kárpótlást, az egyenesági leszármazás igazolására, legalább féltucat (születési, halotti .. .) anyakönyvi kivonat szükséges. Az anyakönyvi hivatal viszont minden egyes anya könyvi kivonatért 300 forint illetéket követel. Erre miért nem vonatkozik az illetékmentesség? Avagy törvénysértésről van szó? Dr. Csatlós Loránd nyugalmazott büntetőjogász. Pécs Jogi tanácsadó Tafcáci G. olvasónk kérdése, hogy o bérlő o lakást miként kőtelos visszaadni? A többször módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 67. paragrafusában előírtak szerint a bérlő a lakást és a leltárban feltüntetett lakásberendezéseket a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor, illetőleg a lakás kiürítésekor tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni. A lakás visszaadásakor meg kell állapítani a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat; a megállapításokat írásba kell foglalni. A bérlő a megállapított hiányosságokért és a karbantartási kötelezettségének elmulasztása következtében keletkezett hibákért felel. A bérlőnek nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről. Abban oz esetben, ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére vagy az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozott, illetőleg a bérbe adó a lakás visszaadásától számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének a megállapítását. N. Gy. és még többen is a kezességről érdeklődnek. Polgári Törvénykönyvünk előírása szerint a kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít - nem fizet -, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet csak Írásban lehet érvényesen vállalni. A továbbiakban még jó tudni, hogy a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesítheti azokot a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt; kiterjed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A kezes a perköltségekért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be (készfizető kezesség), ha a) a felek így állapodtak meg, b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták, c) a kezességet bank vállalta. Olvasóink figyelmébe ajánljuk annak megfontolását, hogy a kezesség vállalása nem elsődlegesen baráti gesztus, „hoverság”, hanem igen komoly anyagi terheket is jelentő felelősség vállalása. T. N.-né kérdeii, hog, a férjétől külön élő nő, mikor jogosult ölvogyi nyugdíjra V Az 1975. évi II. törvény 63. paragrafusa szerint az elvált, továbbá házastársától egy évnél hosszabb ideje külön élő személynek ideiglenes özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha házastórsától ennek haláláig tartásdíjban részesült vagy részére a bíróság tartásdijat állapított meg. A most említett személy részére állandó özvegyi nyugdíj abban az esetben jár, ha a) házastársóról annak haláláig tartásdíjban részesült, vaav b) az állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei g különéléstől számított tizenöt éven belül bekövetkeztek. Balog T. kérdezi, hogy ki jogosult közgyógyellátásra f A 125/1991. (IX. 29.) Korm. sz. rendelet 1. paragrafusában meghatározottak szerint a közgyógyellátásra alanyi jogon jogosult: a) az ideiglenes beutalt, az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő, c) a pénzellátásban részesülő hadigondozott, d) a sorkatonai családi segélyben részesülő, e) a központi szociális segélyben részesülő, f) a rokkantsági járadékos, g) aki I., II. csoportbeli rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyug ellátásban, h) aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Közgyógyellátásra való jogosultsága méltányosságból megállapítható a nem kielégítő egészségi állapotú és nehéz szociális helyzetben lévőknek, közülük különösen annak, aki a) a nyugdíjkorhatárnál magasabb életkorú, b) jövedelme a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum összegét nem éri el, c) három vagy több kiskorú gyermekét nevelő nagycsaládos, d) gyermekét egyedül nevelő szülő, és gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz-költsége olyan magas, hogy azt saját vagy egy háztartásban élő gyermekei egészségi állapota miatt megélhetése tartós veszélyeztetése nélkül viselni nem képes.
