Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)

1991-10-22 / 290. szám

1991. október 22., kedd uj Dunántúlt napló 3 Elfogadták a jegybanktörvényt (Folytatás az I. oldalról) szabályokkal kapcsolatos tőr­érdekelt, ezért — a kialakult feszültségek csillapítása érde­kében — azt javasolta, hogy a két ország törvényhozása, mindenekelőtt a két külügyi bizottság vegye fel egymással a kapcsolatot. Ezután Antall Józsel minisz­terelnök is szót kért, s hang­súlyozta: a magyar kormány - a helsinki záróokmány és a párizsi charta szellemében — a magyar-román viszony ja­vítására törekszik. A két or­szág között az egymásrautalt­ság miatt és a magyar nem­zeti kisebbség helyzete érde­kében jószomszédi és baráti kapcsolatra van szükség. Saj­nálattal állapította meg, hogy a kapcsolatépítést szolgáló konkrét magyar kezdeménye­zésekre visszautasítás volt a válasz. A Külügyi Bizottság el­nökének javaslatára reagálva a miniszterelnök kijelentette: nem javasolja, hogy a két or­szág közötti kapcsolatépítés terén az Országgyűlés magára vállalja azt a feladatot, ame­lyért a kormányzat felelős. Ugyanakkor nem zárta ki an­nak a lehetőségét, hogy a Külügyi Bizottság és a kor­mány a kapcsolatépítés lehe­tőségeinek feltárásában össze­hangolja tevékenységét. Ugyancsak napirend előtt kért szót Palotás János (MDF), aki bejelentette: számos gaz­dasági szervezet - közöttük a Vállalkozók Országos Szö­vetsége - aláírásgyűjtési ak­ciót indított az Expo megren­dezéséről tartandó országos népszavazás érdekében. Fodor András Attila (MDF) ehhez hozzáfűzte: politikamentes ak­cióra van szükség. A T. Ház ezután megsza­vazta, hogy a Torgyán Józsel. Dragon Pál és Borz Miklós (FKGP) által, a kárpótlási tör­vény módosításáról benyújtott önálló képviselői indítvány sürgősséggel az Országgyűlés napirendjére kerüljön. Ennek lényege, hogy a kárpótlási igények benyújtásának határ­ideje hosszabbodjon meg feb­ruár 10-éig. Az ülés tárgysorozatának megállapítása után a képvise­lők folvtatták a szövetkezetek­ről szól, valamint az átmeneti vényjavaslat együttes általános vitáját, amelyet végül azzal napoltak el, hogy azt a T. Ház várhatóan a jövő héten újra napirendre tűzi. A vita során a felszólalók pártállás­ra való tekintet nélkül arra hívták fel a figyelmet, hogy a szövetkezeti törvénytervezet nem épít kellően a tagok sze­mélyes érdekeltségére, pedig az a jó működőképesség egyik legfontosabb alapfeltétele. A szervezeti felépítés kapcsán pe­dig felvetődött az is, hogy lehet-e hibás alapokra épített formát teljesen átalakítani az alapok megváltoztatása nél­kül. Ezzel összefüggésben a képviselők rámutattak: a kény­szerkapcsolatok helyett a ter­mészetes együttműködés sze­rint szerveződjenek újjá a szö­vetkezetek. Szinte valamennyi felszólaló bírálta a tervezet­nek a szövetkezetek oszthatat­lan vagyonára vonatkozó részét, valamint a vagyon pri­vatizációs jellegű visszaosztá­sát szabályozó elképzeléseket. A képviselők beszámoltak ar­ról is, hogy némely működő szövetkezet nyilatkozatot irat alá tagjaival, miszerint azok tíz évig nem kívánják elhagy­ni a téeszt. A szünet után a tervekkel ellentétben nem az önhibá­jukon kívül hátrányos helyzet­be került önkormányzatok ki­egészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslat megtár­gyalása következett, hanem a Magyar Nemzeti Bankról és az ahhoz kapcsolódó jogsza­bályokról szóló dokumentumok határozathozatala. Mivel e három törvényjavaslathoz több mint 150 módosító javaslatot nyújtottak be, ezért a szava­zás több órát vett igénybe. Este háromnegyed nyolckor az Országgyűlés 179 szavazat­tal, 66 ellenszavazat és 11 tar­tózkodás mellett elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt. Ezután - az elfoga­dott törvénnyel összefüggés­ben — módosították a jogal­kotásról szóló törvényt, s (egy­szerű szótöbbséggel) meghoz­ták az Alkotmány 32/d parag­rafusának hatályba léptetésé­ről szóló törvényt. Az Országgyűlés ezzel befe­jezte hétfői munkáját. Megszűnik a kormány Ifjúságpolitikai Titkársága? Az MTI hétfői információja szerint elbocsátották állásából Wootsch Pétert, a kormány If­júságpolitikai Titkárságának vezetőjét. Wootsch Péter a hírt megerősítve közölte: épp akkor kapta meg a felmondó levelet, melyben az szerepel: munkaköre átszervezés miatt megszűnik. * Jelentős átalakulás zajlik a kormányzat ifjúságpolitikai munkájában, átszervezték a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítványt. Október 3-án köz­zétett határozatában a kor­mány megszüntette az Alapít­vány kuratóriumát, helyébe egy kinevezett tagokból álló vezető testületet hozott létre. A volt kuratórium tagjai - köztük ellenzéki képviselők — „nagyfokú felelőtlenségnek" nevezték a döntést, s figyel­meztettek: a kormány nem adott garanciákat az Alapítvány vagyonának — az ország leg­nagyobb alapítványi ingatlan­vagyonának - az ifjúság ér­dekeit szolgáló további fel- használására. Az MTI informá­ciója szerint az elbocsátott ifjúságpolitikai titkárságvezető sem értett egyet az NGYIA kuratóriumának feloszlatásával. Hegemlékezések Baranyában és Pécsett az 1956-os forradalom évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) műsorban a Pécsi Vasutas Kon­cert Fúvószenekar szerepel. Az emléktábla felavatása utón fáklyás felvonulás indul a Szín­ház térről az Aradi Vértanúk úti kopjafához, ahol 18 órakor kezdődik a megemlékezés és o koszorúzás. Az ünnepség szó­noka dr. Rajczi Péter önkor­mányzati képviselő lesz. A mű­sorban a Pécsi Vasutas Kon­cert Fúvószenekar és a Széche­nyi Gimnázium Vegyeskara szerepel. A kopjafa délelőtt is ünnep­ség jelképe lesz: 23-án IC órakor a Magyar Nemzetőr Kör tartja itt megemlékezését, amely során ünnepélyes esküt tesz a nemzetőr század. Este 1956 hőseiről és áldoza­tairól emlékeznek meg 18 órai kezdettel szentmiséken a bel­városi plébániatemplomban, a Pius templomban, az Ágoston téri és a Kertvárosi plébánia- templomokban. A Pécs-Bara- nyai Kórus- és Zenekar Szö­vetség 19.30-as kezdettel zenés óhitatot tart a Bazilikában. Az ünnepi megemlékezést Biró László kanonok mond. Komlón szerdán 9 órakor gyászmise lesz a római kato­likus templomban. A városhá­za dísztermében 10 órától kez­dődik az ünnepi képviselő- testületi ülés, amelyen Ónozó Lajos önkormányzati képviselő mondja a megemlékezést, ün­nepi műsor keretében. Este 18 órakor, a Színház- és Hang- versenyteremben rendeznek ünnepséget a köztársaság nap­ja alkalmából. Itt Tóth Józsel polgármester mond köszöntőt, majd a Nagy László Gimnázi­um dzsesszbalett kara törté­nelmi táncot mutat be. Mohácson 23-án 17 órakor, a Hősök emlékművénél kezdő­dik a koszorúzási ünnepség. A megemlékezésre gyülekezőket a Mohácsi Ifjúsági Fúvószene­kar köszönti, majd Máté János nyugalmazott gimnáziumi tonár mond ünnepi beszédet. Szigetváron, a városi könyv­tárban 23-án 15.30-kor Vas István gimnáziumi igazgató nyitja meg a „25 éves város Szigetvár" kiállítást. A Zrínyi téri nagytemplomban 16.30-kor kezdődik az ünnepi megemlé­kezés a 25 éves városról és az 1956-os forradalomról, illetve a köztársaság kikiáltásáról. Az emlékbeszédet Darázsi Mátyás polgármester mondja. Az ün­nepi műsorban a Tinódi Ve­gyeskor szerepel. Az ünnepség után kerül sor a második vj- lágháborús emlékmű alapkő- letételére a templomkertben. Siklóson már ma megtartják a megemlékezést: 17 órakor a város római katolikus temető­jében lévő fakeresztnél — ame­lyet 1956-ban állítottak az ál­dozatok emlékére - kegyeleti ünnepség lesz. Nemzetközi színtéren Decs es Páriis után Nyelvoktatás, kulturális börze A magyar kultúrpolitika törekvéseit a nemzetközi színtéren szimpátiával, figyelemmel kísérik, állapította meg dr. Havasi János, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szóvivője, miután bécsi és párizsi útjukról hazatérve tájékoztatta lapun­kat az elmúlt hét eseményeiről. Bécsben tartották az Európa Tanács oktatási, kulturális mi­nisztereinek soros értekezletét, melynek egyik fő témája an­nak megvitatása volt, mikép­pen lehetne az országok isko­lái, kulturális intézményei, di­ákjai, oktatói között közvetle­nebbé, személyesebbé és emi- gyen hatékonyabbá tenni a kapcsolatokat, melyekhez a kü­lönböző alapítványok, vállalko­zók segítségnyújtását is fel le­hetne használni. Az Európa Ta­nács egyetértett azzal a ten­denciával, hogy minél inkább gördítsék el az akadályokat a tömegesebb, személyesebb kapcsolatok kialakításának út- jából. Ehhez a témakörhöz is kapcsolódott dr. Andráslalvy Bertalan művelődési miniszter­nek azon felszólalása, mely­ben arra tett javaslatot, hogy hozzanak létre egy számítógé­pes európai központot a köz­oktatási, kulturális, tudományos igények és ajánlatok nyilván­tartására, hogy ezen a nemzet­közi börzén mielőbb egymásra találjanak például az iskolák, a nyelvoktatók. A magyar mi­niszter javaslata kedvező fo­gadtatásra lelt. Az Európa Tanács főtitkára, Catherine Lalumiére javaslatá­hoz, miszerint készüljön egy, az európai emberi jogokat össze­foglaló „tankönyv", dr. András- falvy Bertalan azt fűzte hozzá, jónak tartaná, ha Európa ki­emelkedő nemzetközi és nem­zeti értékeinek összefoglalója is napvilágot láthatna. Kiemelt hangsúllyal foglal­koztak az értekezleten a nyelv- oktatás kérdésével, amely min­den kapcsolat kiindulópontja. A nyelvoktatás segítése, a Ma­gyarországra érkező ösztöndí­jak, pályázatok, ajánlatok koordinálása és széles körben való ismertetése a magyar Mű­velődési és Közoktatási Minisz­tériumnak is feltett szándéka, s a közeljövőben határozott lépéseket kívánnak ennek érde­kében tenni. Bécs után Párizsban, az UNESCO közgyűlésén jelent meg a magyar miniszter. Ö vetette fel, s magyar javaslatra el is fogadták, hogy az UNES­CO nyújtson anyagi támoga­tást egy kétéves kutatási prog­ramhoz, melynek célja a kelet- közép-európai, „poszt-szocialis­ta” országok nemzetiségeinek, kulturális jogainak objektív vizsgálata. Szintén dr. András- falvy Bertalan javasolta, hogy az UNESCO felvállalhatna egy olyan kezdeményező szerepet is, mellyel elősegítenék, hogy az európai országok kultúrájá­ból ma is használható értékek bekerüljenek a köztudatba, a mindennapokba. Dr. Havasi János megjegyez­te, itt az idő arra, hogy egyes iskolák, intézmények, a peda­gógusok, a dolgozók is magu­kénak érezzék a sokat emlege­tett európai felzárkózás lehe­tőségét, merjenek kezdemé­nyezni, s a minisztériumban támogatókra lelnek. Hozzátet­te, a kapcsolattartásban jó szolgálatokat tehetnének azok a területi oktatási központok, melyeknek tervét máris támad­ták a pedagógusok. B. A. Nyilvános jelölögyillés csütörtökén Hogy meddig tart Siklóson a „polgármester-nélkülsiég", azt egyelőre nem tudni, csak annyi bizonyos, hogy rövide­sen ismertté válik a jelöltek személye. Már mint hivatalo­san, ugyanis félhivatalos in­formációval a Siklós- és Sik­lósvidék című városi lap leg­újabb száma is szolgálhatott. Császár Ferenc felelős szer­kesztő eljuttatta szerkesztősé­günkbe az ezzel foglalkozó írást, amelyből kiderült, hogy eddig három személy neve került komolyabban szóba, így azon a tanácskozáson is, Siklósi polgármester-választás amelyet a képviselőtestület a „krónikus polgármesterhány enyhítése" céljából rendezett október 15-én. Az egyik ma­ga a leköszönt polgármester, akinek újraválasztásáért alá­írásgyűjtő akcióba kezdtek támogatói, a másik két jelölt pedig Bakó Pál jelenlegi al­polgármester, valamint Meh­ring István képviselő. Az utóbbiak a hírek szerint már döntötték a jelöltetésről, az általuk megszólaltatott expol­gármester, dr. Szepesvári Zsolt viszont egyelőre fontol­gatja a dolgot:- Azt mondanom sem kell, hogy jól esett hallanom az aláírásgyűjtő akcióról, hisz ez a mellettem kiállók részé­ről a munkám elismerését je­lenti. Hogy mégis bizonytalan vagyok, annak az az oka, hogy nem szűntek meg azok a jelenségek (az önös célok előtérbe helyezése és az ezt sugalló megnyilatkozások a legkülönbözőbb fórumokon), amelyek lemondásom egyik okát jelentették. Úgy érzem, hogy változatlanul a háttérbe szorulnak azok, akiknek em­beri tulajdonságaikat, vala­mint szakmai felkészültségü­ket tekintve legalább a kép­viselő-testület melletti szak- tanácsadókként részt kellene venniük a város sorsának ala­kításában.- És az összeférhetetlen­ségi ügy? Ősszel Is biztonságosan Az ősz beköszöntővel. az egyre rövidülő nappalok, a kedvezőtlen út- és látási vi­szonyok fokozott veszélynek teszik ki az úton lévőket. A biztonságosabb közlekedés ér­dekében szervezte az Autó­klub pécsi szervezete akcióját, melynek keretében ingyen vizsgálták át az autókat, fi­gyelmeztetve a tulajdonosokat a helytelenül beállított fény­szórókra, nem megfelelő hűtő- folyadékra. Fotó: Szundi György — Tudomásul vettem az ez­zel kapcsolatos bírósági íté­letet, gyors lemondásom má­sik oka éppen ez volt. Ter­mészetesen a hatósági állat­orvosi és a polgármesteri te­vékenységet már nem végez­ném együtt. Hogy miként dönt Szepes­vári dr„ hogy kitart-e elha­tározása mellett Bakó Pál és Mehring István, valamint lesznek-e rajtuk kívül is je­löltek, arra 24-én, csütörtö­kön 17 órától kaphatnak vá­laszt az érdeklődők. Siklóson, a Polgármesteri Hivatal eme­leti tanácstermében ugyanis ekkor kezdődik a nyilvános jelölőgyűlés. Balog Nándor Kitüntetési ünnepség Az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének 35., valamint o Magyar Köztársa­ság kikiáltásának második év­fordulója alkalmából kitünte­tések és ezredesi előlépteté­sek átadására került sor hét­főn délután a Magyar Honvéd­ség Művelődési Házában. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet nyolc, a Ma­gyar Köztársaság Bronz Ér­demkeresztet pedig két hon­védtiszt vehette át. Für Lajos honvédelmi mi­niszter, ezredessé léptette elő Balázs Csaba, Balogh László, Hajnal István, Kis Kálmán, Leskó Géza, dr. Mezei László, Nagy Béla, Nagy Tibor, Palo­tás István, Simon István, Som- kutas Imre alezredeseket. Titokkereső Tüskés Tibor könyvének bemutatója Hétfő este a Magyar írószö­vetség Dél-dunántúli Csoport­jának rendezésében került sor a Művészetek Házában Tüskés Tibor: Titokkereső című, novel- laelemzés-kötetének bemuta­tására. A szerző beszélgető- partnerei voltak Rónaky Edit, Györke Ildikó, Kabdebó Ló­ránt és Papp István irodalom- történészek. Tüskés Tibor könyvét a 70-es években megjelent Versről versre c. kötet párjának szán­ta, olyan könyvnek, amely hasznosan forgatható a min­dennapi iskolai tanítás során, de ugyanakkor a felnőtt ol­vasók is szívesen vegyék a ke­zükbe. Tüskés Tibor kiemelte, hogy a műelemzés a szerénység gyakorlásának iskolája, s kü­lönösen érvényes ez akkor, mi­kor egy könyv fele - mint a jelen esetben is - valóságos remekmű: az elemzett XX. szá­zadi szerzők novellái. A beszélgetés során a részt­vevők egyetértettek abban, hogy Tüskés elemzési módsze­rére a szabad, esszéisztikus megközelítés a jellemző, a mo­dern irodalomtudomány szigo­rúan objektív módszerével né­mileg szembehelyezkedve va­lóban a titokról óhajt beszél­ni, ami a mű és olvasó kap­csolatában óhatatlanul ott lappang. Ugyanakkor teszi ezt elkötelezett pedagógiai szán­dékkal, s egyben jó ' pél­dáját szolgáltatva annak, hogy mennyi plusz tudással kell felvérteznie magát annak, aki egy mű közvetítéséhez hozzá akar, hozzá mer nyúlni. M. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents