Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-21 / 289. szám
1991. október 21., hétfő uj Dunünt üli napló Áron alul tálalják az éttermeket Vendégfogyatkozás Már nem kell előre asztalt foglalni, mert biztos, begy lesz hely Több volt, mint egyszerű üzletember, aki tiz évvel ezelőtt valamilyen vállalkozásba kezdett. A közvélemény kezdetben a vállalkozókedvet és a hatalmas energiái irigyelte, később inkább o bevételt. Ha egymás után többször is meghirdetik az eladó vendéglátóegységeket egyre alacsonyabb árakon, még sem kellenek senkinek. Mi ez, végleges kiárusítás szezon alatti árakon, vagy valami más? Annak ellenére, hogy szerelem az érdekes-különleges ízeket, nem sokat járok étterembe. Korábban még talán, azon- oan amikor az árak elérték a számomra kritikus értéket, er- -ől is lemondtam. Nem csak én gondolkodom Így, ezt bizonyítják dr. Farkas Zoltánnak, a Boranya Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatójának szavai is. — Idén vállalati szinten közel 30 százalékos a forgalom- csökkenés mai árakon számolva, azonban ha ezt a tavalyi árakkal hasonlítanánk össze, akkor ennél jóval nagyobb visszaesést kapnánk. Jelenleg ott tart a szakma, hogy szinte már nem is tudja a vendégekre áthárítani az áremeléseket, illetve csak a nyersanyagokét. Ennek ellenére megállíthatatlanul tovább csökken a forgalom és a bevétel. Mint az igazgató kiemelte, a vendéglátás szempontjából Baranyát érintette legérzékenyebben a turisták elmaradása, több harkányi étterem, vendéglő is fizetésképtelenné vált. Ez igaz a pécsi üzletekre is, mind többen és többen jelzik a fizetési nehézségeket, szinte nincs olyan nap, hogy ne jelentkezne valaki, aki visszaadja a boltját. A nagyok a legveszteségesebbek Baranyában a vállalat közel 180 vendéglátóegységet működtet, ebből 130 a szerződéses üzlet.- A nagyobb egységek — Pécsett az Elefánt, Olympia, Szliven, Szigetváron az Oroszlán, Mohácson a Korona, Komlón a Béke - továbbra is a vállalat közvetlen irányításában vannak, ezek okozzák a legnagyobb veszteségeket. Ezekben az egységekben aránytalanul magasak a fenntartási költségek, illetve az eszközállomány, amit már nem lehet a csökkenő forgalomból kigazdálkodni, örülünk, ha a 2-3 milliós veszteséget, mint az Olympiánál volt, sikerül eltüntetnünk. Az éttermet átalakítottuk üzletházzá, igaz, nem teljesen váltak valóra az elképzeléseink, és még most sem nyereséges, de legalább nem is veszteséges. Privatizáció — mentőöv, vagy kiárusítás? A kormány talán az utolsó pillanatban dobott mentőövet a vendéglátóiparnak, amikor kidolgozta a kereskedelmi vendéglátói üzletek privatizációjával kapcsolatos törvényt. — Kronologikus sorrendet állítottunk fel az üzletek között annak megfelelően, ahogy a szerződések lejárnak. Ez alapján rendeli meg a Vagyonügynökség a vagyonértékeié cégeknél az üzletek felértékelését, illetve később velünk egyeztetve meghirdetnek. A vállalat az első alkalommal 11 üzletet hirdetett meg, ebből mindössze kettő kelt el. Hasonló eredménnyel végződött a másik két hirdetés is annak ellenére, hogy ekkoi mái sokkal alacsonyabb árakon kínálták az üzleteket. A Vagyonügynökség 50 milliárd forintnyi bevételt tervezett, ebből eddig 10 milliárd körüli összeg folyt be a kasz- szába.- Egyszerű számolással bebizonyítható, hogy túlbecsülték az emberek anyagi lehetőségeit, nincs ennyi belföldi tőke. Egy-egy üzletre olyan irreálisan magas összeg jön ki, amit lehetetlenség kifizetni, nincs annyi haszon egy kisvendéglőben, mint amiből csak a kamatokat ki lehetne fizetni. Ezért az érdektelenség, az egyre alacsonyabb árak, ami az állami vagyon érték alatti kiárusításához vezet. Nem nevezhetjük értéknek azt az árat, amit most a piac megad ezekért az üzletekért. A közgazdászok szerint a piac dönti el az értéket. Ez általában véve igaz, de most itt nincs fizetőképes piac. A Misina étterem több mint 40 millióra lett értékelve, ami reális is, de mostanra a többszöri meghirdetésre már csak 20 millió az ára. Pécs felett, normál gazdasági helyzetben nem eny- nyit ér ez az étterem. Zárt éttermek- Ezek szerint megszaporodik a városban a bezárt éttermek száma?- Azon igyekszünk, hogy ne így legyen. Ha lejárt a korábbi szerződés, és a meghirdetésnél nem kelt el az üzlet, akkor felajánljuk a régi bérlőnek, hogy hasonló feltételekkel üzemeltesse tovább, a következő meghirdetésig. A régi bérlők egy része vállalja ezt a bizonytalanságot, a másik fele nem. Ahol nem vállalták, ott a vállalati állományból keresünk kollégákat, akikkel megpróbáljuk tovább üzemeltetni a boltot, de biztosan lesznek olyan üzletek is, amiket be kell zárnunk. Katasztrofális a fejlesztés helyzete, mert a vállalati lehetőségek annyira behatároltak, hogy még a karbantartást sem győzzük fizetni, nem a fejlesztést.- Külföldi tőke?- Komoly érdeklődő nincs a vendéglátás iránt. A külföldi tőke egy-egy jó üzlet, vagy 4- 5 csillagos szállodák után érdeklődik, és nem a szürke vendéglátós iránt. Aki mindennek dacára belevágott Arany János néhány hete vette meg az Aranybika vendéglő 10 éves bérleti jogát.- Mire számít, akkor, amikor szinte mindenki menekül a süllyedő hajóról?- Évek óta arra készültem hogy legyen egy üzletem, ahol a saját belátásom szerint csinálhatok mindent. Hosszú éveken 6t csak erre gyűjtöttem. A hirdetés után mindennap itt töltöttem 1-2 órát, figyeltem a forgalmat, jegyzeteltem, számoltam. Néhány hét alatt bebizonyosodott, hogy van itt forgalom — a környéken négy üzem is van -, csak olyan árakkal kell dolgozni, amit a vendégek még megfizetnek. Alapkövetelmény: elfogadható minőség, kifizethető árakon. Egy belső tatarozás, némi reklám után mennie kell ennek a boltnak. Talán a többinek is . . . Hajdú Zsolt Tízmilliós támogatás a falusi turizmusnak A volt szocialista országok közül elsőként hazánkban kezdődött meg a falusi turizmus újrahonositása. Bár az 1930-as évek európai színvonalú magyar vidéki turizmusától még messze állunk, az mindenesetre örvendetes, hogy az idén már több mint félezer falusi vendégfogadó várja a turistákat. Az elmúlt esztendőkben 9 tagország — köztük Magyarország - részvételével európai szövetség alakult, melynek célkitűzései között szerepel, hogy szomszédaink magyar lakta területeit is vonjuk be ebbe a szabadidő-eltöltési formába. A Falusi-Tanyai Vendégfogadók Európai Szövetsége soron következő ülésének Magyarország lesz a házigazdája. A szövetség folyamatosán új szolgáltatásokkal kívánja vonzóbbá tenni az üdülésnek, pihenésnek ezt a formáját. Nemrégiben például sikerült megállapodniuk a MÁVToursszal abban, hogy a cég több mint 20 irodájában is lehessen falusi nyaralásra helyet foglalni. Ugyancsak a MÁVTours irodáiban, valamint a szövetség budapesti központjában kedvezményes vasúti jegyet kaphatnak mindazok, akik a falusi turizmust részesítik előnyben. Ha például két szülő és három gyermek utazik, akkor a jegyek árából 90 százalék engedményt kapnak. A szövetség egy katalógust is megjelentetett, amely felsorolja a falusi, tanyai üdülési lehetőségeket, és több száz vendégfogadóról fényképes tájékoztatást is ad. A katalógusba bárki bekerülhet, néhány ezer forint ellenében, ha felvételét kéri a szövetség budapesti központjában. A bekerülésnek nincsenek szigorú feltételei, de azért például mellékhelyiség nélküli tanyák, illetve fogadók címeit nem veszik fel a nyilvántartásba. • Csáky Csaba, a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének elnöke hangsúlyozta: ez az üdülési forma csak akkor fejlődhet, ha a kedvezményei továbbra is megmaradnak. Mint ismeretes, jelenleg a 10 ágynál kevesebb hellyel rendelkező vendégfogadók adómentességet élveznek. Enélkül — ezt a nyugat-európai tapasztalatok is megerősitik — elképzelhetetlen a falusi turizmus kibontakozása. Mindenképpen jó jelnek tűnik viszont, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács nemrégiben bejelentette: még az idén 10 millió forinttal támogatja a vidéki szabadidő-eltöltési forma fejlesztését. A kedvezmények megtartása és a további támogatás hatására néhány év alatt akár 10-12 ezerre is nőhet a falusi vendég- fogadók száma - mondta a szövetség elnöke. Tóth Loránd Fordulat állt be a külgazdasági kapcsolatokban Az év első kilenc hónapjának adatai alapján fordulat következett be a magyar külgazdaságban. A magyar külkereskedelem 70 százaléka a fejlett tőkés, 9 százaléka fejlődő országokkal, 20 százaléka pedig a volt KGST-országokkal bonyolódott. A kivitel 47 százaléka az Európai Gazdasági Közösség országaiba irányult, miközben volumene a tavalyi évhez képest 31 százalékkal emelkedett. A közösségi kivitel fele — a teljes magyar export 26 százaléka — Németországba irányult, itt a növekedése 40 százalékos. Angliába irányuló eladásaink 17, olasz- országiak pedig 18 százalékkal nőttek az idén. Spanyolországba 130 százalékkal bővült a forgalom. A vámstatisztikák szerint a 31 százalékkal magasabb magyar dollárkivitelen belül 17 százalék az OECD és a fejlődő országokban valósult meg, míg a másik 14 százalékos növekmény oka, hogy a kelet-európai kereskedelemben a rubel helyett most már dollárban számolnak el. Tavaly Magyarország 3,3 milliárd rubel értékben exportált a volt KGST-országokba. Ez 1991 első kilenc hónapjában 520 millió rubelre csökkent, miközben ebben a térségben 750 millió dollár növekmény képződött. Arányát tekintve a keleti kereskedelem 20 százalék alá csökkent, és feltehető, hogy ezzel elérkezett a mélypont, és megkezdődhet a kilábalás. alapítványok Kultúra vagy biznisz? Hány alapítvány van Magyarországon? A Sansz, az ..alapitványók alaplapja” szeptemberben olyan információt közölt, hogy számuk tizenhét ezerre rúg. Bejegyezve azonban ebből csak 3900 volt országosan. Amikor a mozgalom kezdődött, az ország csak olyan reprezentatív és államilag is kitűnően reklámozott alapítványokat ismert, mint a Soros Alapítvány, az Eötvös Alapítvány, vagy a hírnév és a hírhedtség között ingázó Erzsé- bet-dij Alapítvány. Később a nonprofit szervezetek divatba jöttével a célok és a valóságos rendeltetések sokrétűbbé, néha ködösebbé váltak. Miként a fejlett tőkés országokban, nálunk is megindult az alibi-alapítványok szaporodása adókedvezmények megszerzése céljából. A különleges célú alapítványok persze, legtöbbször a társadalom szociális rugalmatlanságát, az oktatási rendszer gyengeségeit, az egészségügy, a múzeumügy stb. rendszereken könnyedén áttételeződő betegségeit igyekeznek enyhíteni. Szellemes és időszerű ötletek persze, minden hónapban akadnak. Az 1100 év elnevezésű alapítvány például a honfoglalás 1100. évfordulója, a magyar állam ezeréves jubileuma és a Széchenyi-évforduló alkalmából jött létre a magyar szellemi Pantheon létrehozása céljából. Állandó kiállítást akarnak szervezni a magyar történelem szellemi kiválóságainak bemutatására. Szinte nevetséges, hogy ez eddig senkinek nem jutott eszébe .. . Nehéz lenne kétségbe vonni a székesfehérvári megyei kórház kezdeményezésének létjogosultságát: a Betegápolásért Alapítvány a kórházi fertőzések megelőzését szolgáló anyagok beszerzésére jött létre. Látszólag támogatást érdemelnek a sokasodó számú természetgyógyászati alapítványok is, de amikor az Ariadne Gaia Alapítvány kiírásában azt olvassuk, hogy a cél: „a nevelés, az önnevelés, a gyógyítás és az öngyógyítás terén megvalósítani a belső autonómiából fakadó, a feminin tudást is számbavevő egyensúlyt”, esetleg kételyeink támadhatnak az alapítók gondolkodásának fegyelmezettsége tekintetében. Ennél nagyobb gondok származnak persze, abból, amikor egy alapítvány kizárólag vállalkozói célzattal, s nem „tartós közéleti célra" jön létre, miként azt a törvény előírja. A könnyű boldogulást kereső vállalkozók egy része jó bizniszt lát ebben a társulási formában. Ami figyelemre méltó, és az alapítványmozgalomnak talán a leggyengébb pontja: a szabályozás egyelőre oly laza, s az ellenőrzés oly felületes, hogy eddig még egyetlen bírósági Ítélet sem született alapítvány feloszlatásáról. Előfordult viszont, hogy a kormány menesztette egy alapítvány kuratóriumát, s felfüggesztette magát az alapítványt, mert az állítólag jogszabályellenesen használta fel anyagi eszközeit. A GYIA, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány feloszlatása körül még tart a politikai birkózás. Annyi bizonyos, hogy az alapítvány ügyei épp úgy a nyilvánosság kizárásával bonyolódtak, mint felfüggesztése. Új korszak akkor kezdődhet az alapítványok világában - állítják a kérdés szakértői, ha megvalósul a Pénzügyminisztérium nemrégiben előterjesztett javaslata, a nonprofit szervezetek szabályozásának továbbfejlesztéséről. Ez a javaslat az adóhivatal ellenőrzése alá vonná az alapítványok működését, korlátozná a közreműködők alapítványból megszerezhető személyi jövedelmét, s nyilvánossá tenné az alapítvány pénzügyeit. Addig pedig tudomásul vesz- szük, hogy sok társadalmi szervezet saját működésének elősegítésére hozott létre alapítványt, s közülük némelyek kifejezetten az alapítók politikai-gazdasági túlélését szolgálják. Az alapitványmozgalom közhasznúsága mégis egyértelmű, ezért az ember nem szívesen idéz negatív példákat. A gyomlálást mindenesetre ebben a parcellában is el kell végezni. Jókai Géza
