Új Dunántúli Napló, 1991. október (2. évfolyam, 269-298. szám)
1991-10-19 / 287. szám
1991. október 19., szombat aj Dunántúli napló 7 9k DEDHSZ ü| uezérigozBatoja Tatár Dénes A villamos energiát nem lehet tárolni Részvénytársasággá alakul a vállalat I ______B kezelői jog g Belügyminisztériumé______ E lvették Pécstől a Bajcsy-laktanyát Önkormányzat: ez jogalap nélküli gazdagodás BM: készek vagyunk a párbeszédre Tatár Dénes, a DEDASZ új vezérigazgatója. Fotó: Proksza L. A DÉDÁSZ, a régió egyik legnagyobb vállalata részvény- társasággá alakul, most készül a vagyonfelmérés és az átalakulási terve. Ez a folyamot egybeesik egy vezetőváltássol is. Tatár Dénes a nyár közepén foglalta el a megüresedett vezérigazgatói széket. Jólismerik a villamos szakmában, hisz 1960-ban a DÉDÁSZ ösztöndíjasaként kezdte meg tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán, majd 5 évvel később Pécsett kezdett dolgozni. 1970- ben Keszthelyre került, üzemigazgatói kinevezése egybeesett a vállalat irányításának átszervezésével.- üzemigazgatói pálya futásom alatt megismertem az áramszolgáltatás minden részletét, ezért amikor szóba került a vezetőváltás o DÉDASZ- nál ezekre az ismeretekre alapozva, illetve a kollégáim, munkatársaim biztatására, támogatásával én is beadtam a pályázatomat.- Üj beosztása ismételten egybeesik egy lontos vállalati változással.- Igen, ez az átalakulás gyakorlatilag különválasztja a vállalat tulajdonosi és működési funcióit, az év végéig részvénytársasággá alakul a DÉDÁSZ. Most készül a vagyonfelmérés, illetve az átalakulási terv, amely szerint a tulajdonos nagyobb részben az állam, illetve kisebb mértékig az önkormányzat lesz. Ez megteremti egy későbbi továbblépés alapjait, nevezetesen a privatizációét.- A fogyasztók érzékelhetnek-e valamit az átalakulásból?- A jövőben az áramszol- góltotónak is piaci körülmények között kell dolgoznia, ez mindenképpen megváltoztatja az eddigi munkánkat. Eddig az áramszolgáltatói munka középpontjában a fogyasztók vil- lamosenergia-igényének kielégítése állt, ami elsősorbon egy műszaki-technikai tevékenység volt. Ezt a feladatot jó technikai szinten láttuk el, mert ha összehasonlítjuk a nyugati országok jóval korszerűbb műszaki berendezéseivel és eszközeivel, büszkén mondhatjuk: az eredményeink összemérhe- tőek. Azonban a villamos- energia-igény nemcsak ezekre a minőségi mutatókra, hanem egy másikra is vonatkozik, ez pedig a szolgáltatás, a szolgáltatói tevékenység minősége. A fogyasztó előtt — például a számla rendezésekor — üzleti partnerként jelenik meg a vállalat, és nem mindegy, hogyan ítélnek meg bennünket a fogyasztóink. Ezen a területen még jelentős tennivalóink vannak, elsősorban a fogyasztók bizalmát kell megnyernünk a pontos és gyors óraleolvasást, számlázást, kiszolgálást, ügyintézést, információszolgáltatást illetően, nyílt betekintési lehetőséget kell biztosítanunk ezen irányú üzleti tevékenységünkbe is.- A piacnak meglehetősen speciális területe az áramszolgáltatás. — Természetes igénye a fogyasztónak, hogy a villamos energiát minél olcsóbban kapja. Ezzel szemben a vevő-eladó viszonylatából eredően az áramszolgáltató érdeke az, hogy térüljenek meg a ráfordításai, üzemeltetési költségei. Ez a piac produkálta természetes ellentmondás, azonban az áramszolgáltatás speciális helyzetéből fakadóan a vevő nem tudja máshol megvásárolni az árut, ha túl magasnak találja az árát. A villamos energia egy speciális áru, amely vezetékhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, ilyen érteleimben ez egy technikai monopólium. Ezt a monopóliumot csak úgy lehet feloldani, hogy az árak kialakításánál társadalmi konszenzusra kell törekednünk. Ezen belül a szolgáltatónak folyamatosan be kell mutatnia a tevékenysége tényleges tartalmát, azt hogy miből van a villamos energia, hogyan kerül az a fogyasztókhoz, milyen feladatai vannak a karbantartást, fejlesztést illetően, igazolnia kell, hogy mibe kerül az energia előállítása, a hálózatok, berendezések üzemeltetése, miből tevődik ösz- sze a tényleges piaci ár. Ezt az árat kell elfogadtatni a fogyasztókkal. Ez hasonlóan működik más piacgazdaságokban, ott is technikailag hasonlóan történik az áramszolgáltatás, illetve az ár megállapítása, elfogadtatása. Az áramszolgáltatónak arra kell törekednie, hogy ezekből oz árakból térüljenek meg o biztonságos, jó minőségű, és hosszú távú szolgáltatás költségei is.- Hogyan érzékelhetik a dolgozók a vezetöváltozást?- Minden szervezetben úgy jön létre a munka, hogy a különböző szinten lévő alkalmazottak meghozzák saját döntéseiket, ellátják teendőiket, és a részegységekből összeáll a komplex folyamat. Az a kérdés, hogy ezek az emberek milyen irányítással, milyen koordináció mellett hozzák létre a saját munkájukat. A vezető feladata: ezek a döntések olyan irányítást kapjanak, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak. Akkor hatásos ez az irányítás, ha a vezető képes úgy megfogalmazni a célokat, hogy a beosztott a sajátjának érezze azokat, a megvalósításban találja meg a saját érdekeit, utána már az érdek, mint jó gazda igazgat. Természetesen megfelelő ellenőrzés mellett. — Információim szerint a vállalat nem a legjobban tize tő cégek közé tartozik. Nem tart attól, hogy az aránylag alacsony lizetések miatt más munkahelyet választanak a vállalatnál dolgozó szakembe rek? — A villamos energiát nem lehet tárolni, azt az elfogyasztás pillanatában kell előállítani, és megfelelően elosztani, illetve meghibásodás esetén azonnal beavatkozni. Éppen e2 az összetettség kíván nagyon magas szakmai felkészültséget dolgozóinktól, másik részről, pedig ez egy veszélyes üzem is, illetve állandóan rendelkezésre kell állni a zavarok elhárítására. Éppen ezért úgy gondolom, és erre is törekszünk, hogy a megfelelő szintű szakembereinknek a lehetőségekhez mérten a legmagasabb fizetéseket biztosítsuk. Véleményem szerint kialakítható egy olyan áramszolgáltatói jövő, amelyben a vállalat a belső rendjével, megbízhatóságával, a fogyasztókhoz fűződő jó kapcsolatával, alkalmazottainak anyagi biztonságával, nem hivalkodóan, de mégis figyelemre méltóan kiemelkedik környezetéből, vonzóvá válik az alkotni vágyók számára, és ezzel folyamatosan felfrissülve, felerősödve egyre jobb teljesítményekre lesz képes. Hajdú Zsolt Lassan legendává kerekedik a pécsi Bajcsy-laktanya hasznosításának témája, annyit beszélnek róla városszerte, viszont gyakorlati lépések nem történnek az üggyel kapcsolatban. A honvédség már hosszú hónapok óta kiköltözött 02 épületekből, a Honvédelmi Minisztérium lemondott a hasznosításáról a pécsi önkormányzat javára, azonban a város vezetői - a tisztázatlan jogi helyzetre hivatkozva — nem cselekedtek. A patthelyzetnek egy váratlan levél vetett véget amelyben a Belügyminisztérium -közölte, hogy a kormány döntése alapján a laktanya c BM kezelésébe kerül. Azóto járőr ellenőrzi a területet, illetve éjszakára bezárják a kapukat . . . A laktanya Málomi úti kapuja nyitva áll, szabad a behajtás. A legénységi épületek tárva-nyitva állnak, szinte nincs egy épen maradt ablaküveg sem a keretekben. Az épületekben a szél a gazda, kísérteties hangon jelezve egyeduralmát. A kilincseket leszerelték, az ajtókat szabadon vagdalja szélgazda, annyira, hogy már a tokok is kilazultak a falból. Csaptelepek, világítótestek nincsenek, a radiátorokat szétveti a rozsda. A hatalmas gyakorlótéren —, ahol valamikor feszesen vertük a vigyázzmene- tet - a helikopteres mentő- szolgálat gépe árválkodik, még jó, hogy pilótája megtalálja a leszálló helyet a gaztengerben. A gépjárműtelepen hasonló a helyzet, burjánzik a természet. A tartalékos orvos- tanhallgatók szállását viszont szépen rendbetették, elkerítették, ez a terület csak a temető felőli bejáraton közelíthető meg. Ma itt kollégium működik, illetve a konyháról hordják az ebédet. A honvédség kiköltözése után, néhány hétig még őrizték a katonák az objektumot, azonban amikor a Honvédelmi Minisztérium vagyoni törvény hiányában ingyen bérbe adta a területet hasznosításra a városnak, megszűnt az őrszolgálat. Mindössze azt a 6 millió forintot kellett megfizetni, amibe az objektum felméretése került, ugyanis az eredeti elképzelések szerint a HM eladta volna a területet, vagy pályázatot írt volna ki a 330 milliót érő ingatlan hasznosítására. Többször szerepelt a városi közgyűlés napirendjén is a téma, azonban a konkrét döntések nem születtek meg. Mint dr. Farkas Károly városi jegyző elmondta, az objektum őrzésére a legolcsóbb árajánlat is 3,6 millió forint volt egy évre. Szerinte egyszerűen nem tudnak ennyi kárt tenni az épületekben még akkor sem, ha minden mozdithatót elvisznek onnan, ezért az önkormányzat nem adott megbízást az őrzésre. El is vittek mindent, még a kazánházi hőmérőket, szivaty- tyúkat, szelepeket is. Lapunk kérdésére dr. Mikes Éva alpolgármester elmondta, a levél ellenére, még a tavasz- szal a HM-mel kötött megállapodás - mely szerint a tisztázatlan jogi helyzet miatt ingyen használhatja a város a területet — továbbra is érvényben van, jövő év márciusáig. — A tisztázatlan jogi helyzet miatt voltak végig kétségeim azzal kapcsolatban, hogy a városnak mennyire kell, vagy szabad oda beruháznia. Véleményem szerint nem jelentene semmilyen előnyösebb tárgyalási pozíciót, ha már beruháztunk volna erre a területre, hiszen a kormány sem a magasház, sem pedig a vagyonátadás ügyében nem tekintett egyenrangú partnereknek bennünket. Nem olyan nyitott a vezetés, illetve a minisztériumai, hogy a jogalap nélküli gazdagodás tényét elismerjék. Amikor kihasították azt a területet a városból, senkit sem érdekeltek a helyi hasznosítási elképzelések, a kártalanítás szóba sem került. Viszont o mai helyzetben egyenesen tisztességtelennek tartom, hogy a laktanya megszűntével nem tudja visszaszerezni a város a jogos tulajdonát. A megyei rendőrkapitányság már korábban megkereste az önkormányzatot, kérve, hogy biztosítsanak helyet a laktanya területén a kertvárosi rendőrállomásnak és az eddig használt barakkokból átköltöztethessék az állományt. Az ön- kormányzat megadta a birtokba vételi engedélyt, október közepén át is költözött a rendőrállomás a laktanya egyik épületébe. Addigra annyiban változott a helyzet, hogy az állomány már a sajátjába telepedett. Erről kérdeztük Bagó Ottó alezredest, a megyei rendőrkapitányság gazdasági főigazgatóiát. — Egyelőre nem jogosítottak fel arra, hogy az objektummal kapcsolatban intézkedjem. Még a karbantartó keretlétszám sincs meghatározva, nem tudok szerelőket felvenni, akik szakszerűen víztelenítenék a csöveket, illetve elvégeznék az állagmegóváshoz szükséges alapvető munkákat. Mint lapunk kérdésére dr. Kovács Tibor, a BM ingatlan- és lakásgazdálkodási osztályának vezetője elmondta, terveik szerint egy kiképzőbázist hoznának létre a vo't laktanyában, illetve a helyiséggondok- kal küzdő megyei rendőrkapitányság egy részét is ideköltöztetnék, továbbá a rendőrség állományának tervezett bővítése miatt is szükség van újabb objektumokra. Az osztályvezet ő hangsúlyozta, nincs akadálya annak, hogy a pécsi önkormányzattal közösen használják ezt a területet. Méq a tél beállta előtt megkeresik a város vezetőit, hogy egyeztessék elképzeléseiket. H. Zs. Az elárvult laktanyaépületek környékét felverte a gaz Fotó: Proksza László Az utolsó csöpp — autósoknak Ezentúl — kocsit kilóra? Zsebbe markoló felelősség- biztosítás, négy-tízszeresére növekvő Casco, hétszámjegyű kocsiárak, drága benzin. Az autósokat sújtó terhek mellé a pénzügyi kormányzat egy újabbat is kiróni készül: a gépkocsiadót. Ez az adó lehet az az utolsó csepp, ami miatt az autósok pohara kicsordul, elöntve az ipari és a szolgáltatási ágak egész sorát. Az egyelőre még csak javaslatként ismert tervezet szerint a Pénzügyminisztérium az adót az autó súlya, tömege alapján kívánja kivetni: minden megkezdett mázsa után évi 200 forintot. Egy középkategóriának alig -alig tekinthető Lada 2107-es autó ..álló rezsije" már most, adó nélkül megközelíti a havi 2000 forintot! Majd csak a végrehajtási utasítás mondja ki, hogy a gépkocsi melyik súlyát tekintik hivatalosan az adó alapjának. Valószínűleg a menetkész tömeg kerül majd be a jogszabályba, ami a régebbi forgalmi engedélyekben önsúlyban szerepel. E kettő azonban nem ugyanaz, hiszen ha szigorúan vesszük, akkor az önsúlyból a pótkereket, az emelőt, az akkumulátort, sőt még a különféle feltöltések - olaj, kenőanyagok - súlyát is levonhatják a pontos adatra kíváncsiak. Ezekkel a súlyadatokkal valószínűleg azok az autósok érvelnek majd, akiknek kocsija éppenhogy átesett valamelyik százkilós határon. A mázsákra felkerekítés szabálya miatt szerencsésnek mondják magukat a Lada h II * ű O 1 . -L. \';.u-r 2105-ös tulajdonosai, mert a kocsi súlya csak 995 kiló és a daciások és a wartburgo- sok is, akik alatta maradnak a tonnának. Mérgelődhetnek viszont a Lada 2107-esek tulajdonosai és az Audi 100- asok gazdái. Sokan máris nehezményezik a felfelé kerekítés szabályát, mondván, hogy ha a 2107-es felelősségbiztosítási díja lehet 697 forint, miért kell az adónak kerek számnak lennie?. Miért nem lehet minden kiló után két forintot számolva pontosan kivetni — ha már elkerülhetetlen — az adót? Sokaknak mór előre nem tetszik a nem adózó kivételezettek köre. Nem értik, miért nem fizetnek a költségvetési szervek, az önkormányzatok és az egyházak? Ez a fajta megkülönböztetés — különösen az egyházaké — ellentmond az alkotmány egyenlőségi alapelvének. Számos jogász lelki szemei előtt máris hosszadalmas alkotmánybíróság hercehurca lehetősége sejlik fel, ha ilyen formájában hagyja jóvá az új adót a parlament. A kivételezettek szűkös anyagi lehetőségére hivatkozni is gyenge lábon álló érv, hiszen ha a pénzügyi kormányzat szükségét érzi egy újabb adóbevételnek, akkor az egyenlő teherviselés elve alapján ne mentesítse ez alól sem önmagát, sem az állam más intézményeit, hiszen az autóval dolgozni, közlekedni kényszerülő magánemberek százezrei sincsenek rózsásabb anyagi helyzetben, mint maga a kormányzat. Csupán tájékoztatás végett felsoroljuk néhány, a hazai utakon gyakoribb személyautó hivatalos önsúlyát, hozzátéve: egy-egy kocsi tömegét az ajtók száma, a karosszéria formája, a motor, a felszereltség és sok más tényező befolyásolhatja. Csupán az 1988-as VW Passatból 31-féle szériaváltozat készült, közöttük egyikmásik önsúlya akár 130 százalékkal is különbözhet! A P 126-os 595 kiló, a Ma- ruti 595, a Trabant 615—680, a Citroen AX 645, a Zastava 835, a Tipo 945, az Escort 855, a Mazda 323-as 910, a Skoda 890, a Warbtgur 921—960, a Suzuki 680, a Moszkvics 1060, a BMW 3-asok 1065, az Audi 100-as 1110, a Scorpio 1225, a Mercedes 200-as 1260, a Volvo 780-as 1490, a Range Rover 1620, a Niva 1150, a Rolls-Royce Silver Sprint 2245 kiló a forgalmi engedély tanúsága szerint. A fentiekből is kitűnik, hogy a hazai autó- tulajdonosok mintegy 87 szá- záléka évi 1200—2400 forint körüli adóra számíthat. Szűcs József Ferenczy—Europress
